A Székesfehérvári Törvényszék M.70049/2022/18. számú határozata szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 121. § (1) bek., 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 135. § (1) bek., 2012. évi I. törvény (Mt.) 9. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. § (1) bek.] Bírók: Farkasné Balázs Ilona, Pécsi Mónika Ágnes, Solymos Dóra

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.234/2015/30., Székesfehérvári Törvényszék Mf.20744/2016/96., Kúria Mfv.10499/2018/8., 3035/2021. (II. 10.) AB határozat, Győri Ítélőtábla Mf.30037/2021/28., *Székesfehérvári Törvényszék M.70049/2022/18.*, Győri Ítélőtábla Mf.30047/2022/8., Kúria Mfv.10049/2023/5., 3020/2024. (I. 12.) AB végzés

***********

Az eljáró bíróság: Székesfehérvári Törvényszék

Az ügy száma: 71.M.70.049/2022/18.

A tanács tagjai: dr. Solymos Dóra a tanács elnöke

Farkasné Balázs Ilona ülnök

Pécsi Mónika Ágnes ülnök

A felperes: felperes1 (th: felperes címe fsz.1., lakóhely: felperes címe1)

A felperes képviselője: Kamarás, Simonka & Szabó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Simonka György ügyvéd, felperesi képviselő címe) és dr. Szabó Noémi ügyvéd

Az alperes: Alperes1 (alperes címe)

Az alperes képviselője: OBH Jogi Képviseleti Osztály (ügyintéző: dr. Zajácz László bíró, alperesi képviselő címe)

A per tárgya: szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése

Í t é l e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 18 000 (tizennyolcezer) forint perköltséget.

Az eljárás során felmerült 126 600 (százhuszonhatezer-hatszáz) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél, az elektronikusan eljáró fél esetén elektronikusan, a nem elektronikusan eljáró fél esetén írásban, három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, avagy, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyével kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték, illetve ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s

Tényállás

[1] A bíróság felperes személyes nyilatkozata és a perbeli iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A jogi képviselővel eljáró felperes a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2.M.234/2015/1. szám alatt 2015. május 13-án nyújtott be keresetet az alperessel szemben, amelyben kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes jogellenesen szűntette meg a bírói szolgálati viszonyát, helyezze vissza bírói tisztségébe, kötelezze az alperest 2015. április 30-tól az ítélet jogerőre emelkedéséig járó elmaradt illetménye, valamint évi 200 000 forint cafetéria és a késedelmi kamatok megfizetésére.

[3] A keresetében kifejtette, hogy a jogellenes megszüntetést alátámasztó elme és érzelmi állapotára vonatkozó valótlan tartalmú orvosi okiratokkal, a valótlan tartalomnak a munkáltató nevében eljáró személyek és mások általi megismerésével és a munkáltató általi ismertetésével, valamint ezen valótlan oknak a családi és jövőbeli munkakapcsolataira gyakorolt negatív hatásával és pusztán azzal, hogy a meghallgatása nélkül a bírói jogviszonyát ilyen módon szűntette meg az alperes, emberi méltóságában megsértette, ezért a Bjt. 145. § (3) bekezdés alapján a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben, az alperes által okozott személyiségi jogsértés miatt a Ptk. 2:52. § (3) bekezdés alkalmazásával 2 110 716 forint sérelemdíjra és ennek 2015. április 30-tól járó késedelmi kamataira is igényt tartott.

[4] A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 2016. január 26-án megtartott tárgyaláson a felperes előadta, hogy a jogviszony megszüntetésének jogellenessége, az orvosi vizsgálatok jogszerűtlen lefolytatása önmagában megalapozza a személyiségi jogsértést. Emellett a jogellenes felmentés oka a vele együtt dolgozó kollégái, ügyvédek és ügyészek között találgatásra adott alapot, ami a felperes munkáját illetően kialakult hírnevét sérti. Állította, hogy az alperes a felmentést alátámasztó, valótlan tartalmú orvosi okiratokat ezekkel a személyekkel megismertette. Mindez a családi és leendő munkahelyi kapcsolataira is kihat, munkakeresését hátráltatja, mert önmagában a pszichiátriai betegség felmerülése bizalmatlanságot kelt (2.M.234/2015/8. számú jegyzőkönyv, 8/F/1. szám alatti irat).

[5] A 2.M.234/2015/9. számú iratban a keresetét pontosította, kiegészítette, a sérelemdíj alapjaként a felmentési eljárásban alperes által tanúsított diszkriminációt is állított. A 30 napot meghaladó keresőképtelen állapot után csak a felperes esetében rendelte el a munkáltató a soron kívüli foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatot, ezzel alperes olyan hátrányos megkülönböztetést valósított meg, aminek eredményére hivatkozva utóbb a felperes jogviszonyát megszűntette. Ez a magatartás a felperes akkori egészségi állapotára különösen nagy lelki megterhelést jelentett, feszültséget okozott, a mindennapi életét negatív módon befolyásolta, egészségi állapota romlásához vezetett. A felperest ért negatív körülményeket a felperes nem részletezte. Állította, hogy az alperes felmentési eljárás során tanúsított magatartása, intézkedései a felperes a munkáltató jóhiszemű és tisztességes eljárásával kapcsolatos személyiségi jogát sértette. Ebbe a körbe vonta a foglalkozás-egészségügyi orvos személyének kijelölésével, a felperes nyilatkozatra felhívás és a személyes meghallgatás elmulasztásával, a pályaalkalmassági vizsgálat elrendelésével kapcsolatos munkáltatói döntéseket. Kifejtette, hogy a felperes különleges személyes adataihoz fűződő személyiségi jogát azzal sértette meg a Alperes1 Elnöke, hogy döntéseivel kikényszerítette a felperes kórházi kezelésre vonatkozó olyan adatait, amelyek a bírói tisztség ellátását nem érintették, valamint a jóhírnévhez és tisztességhez fűződő felperesi személyiségi jogot sértette, mert egy átiratban alperes azzal rágalmazta meg a felperest, hogy a más nevére szóló hivatalos iratot jogosulatlanul felbontotta.

[6] Az előkészítő iratban már arra hivatkozott, hogy a sérelemdíj ténybeli alapja nem önmagában a felmentés jogellenessége, hanem az ahhoz vezető jogellenes és diszkriminatív munkáltatói intézkedésekkel sértette meg az alperes a felperes emberi méltósághoz, jóhírnévhez, személyes adatokhoz, jóhiszemű és tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi jogát.