EH 2003.838 A hivatalos személyi minőség megállapítása szempontjából államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél szolgálatot teljesítő személynek minden olyan tevékenysége e szervek rendeltetésszerű működéséhez tartozik, amelynek végzésére az adott szervet jogszabály feljogosítja vagy kötelezi.
A közbeszerzési törvény alapján lefolytatandó közbeszerzési eljárás az államigazgatási önkormányzati igazgatási szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik. E szervnél szolgálatot teljesítő és a közbeszerzési eljárással összefüggő feladatot ellátó személy a büntető törvény alkalmazásában hivatalos személy [Btk. 137. § 1/j) pont, 1995. évi XL. törvény].
Az elsőfokú bíróság a 2000. március 16-án kihirdetett, majd a másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság a 2002. január 24. napján meghozott és jogerőre emelkedett ítéleteivel a II. r. terheltet hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt - a végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 40 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A másodfokú bírósági ítélettel pontosított és kiegészített tényállás szerint a II. r. terhelt 1994. október 1. napjától dolgozott a Főpolgármesteri Hivatalánál előbb beosztott műszaki ügyintézőként az oktatási ügyosztályon, majd a Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztály 1996. január 15. napján bekövetkezett megalakulásakor áthelyezték az ügyosztály Közbeszerzési és Koordinációs alosztályra.
A Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztály hatáskörébe - többek között - az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményekkel kapcsolatos beruházások koordinálása volt. Belső működési szabályzata szerint az ügyosztály ellátta a Fővárosi Önkormányzat és intézményei felújításainak a lebonyolítását és az előkészítéstől egészen az üzembe helyezésig.
A Beruházási Alosztály részt vett a közbeszerzési eljárások, vagy az azok hatálya alá nem tartozó versenytárgyalások előkészítésében és lebonyolításában.
Az ügyosztálynak a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hatáskörét a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény és a 65/1995. (XI. 11.) Fővárosi Közgyűlési rendelet állapította meg. A fővárosi közbeszerzések megvalósításáról, végrehajtásáról a Főpolgármester és a Főjegyző 536/1996. együttes intézkedése rendelkezett.
A II. r. terhelt 1997. évben főtanácsos, műszaki ügyintézőként dolgozott az ügyosztály Közbeszerzési és Koordinációs alosztályon. Feladatköre ellenőrző, döntéselőkészítő volt a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos döntéshozatalban. Ügyosztályát egy szavazattal képviselte.
A Cs.-i Textil- és Vendéglátóipari Szakközépiskola felújítására 1997 októberében írtak ki ajánlattételre felhívást. Az ajánlatok bontásakor - amikor az ügyosztály részéről a II. r. terhelt is jelen volt - derült ki, hogy a három ajánlattevő közül az I. Kft. nem csatolta a cégkivonatot helyettesítő okiratot és így ajánlatuk a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény 52. §-a rendelkezése szerint érvénytelen volt és ekként az 53. § (2) bekezdésére figyelemmel az eljárás további szakaszában már nem vehettek volna részt. A Közbeszerzések Tanácsa 4/1996. számú ajánlása szerint az ajánlatkérőnek azonban módja volt arra, hogy az ajánlattételek felbontásakor a pályázók részére lehetővé tegye a hiányzó igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolását az elbírálásig.
Az I. Kft. képviseletében eljáró VIII. r. terhelt és a II. r. terhelt megállapodtak abban, hogy a kft. rövid időn belül pótolja az okirati hiányosságot, ám annak elmaradása esetén a Kft.-t kizárják jogérvényesen pályázók közül.
A VIII. r. terhelt 1997. október 28-án reggel telefonon beszélt a IV. r. terhelttel, amikor is szóba került, hogy a VIII. r. terhelt ezen a napon felkeresi hivatalában a II. r. terheltet az említett hiánypótlás rendezése végett. Ennek kapcsán említette IV. r. terhelt, hogy ő is bemegy az irodába, mert egy kis "zsozsót" kell vinnie a II. r. terheltnek. Azt is említette, hogy a pénzt az 1997 nyarán a kertészeti szakközépiskola tetőfelújítási munkájával kapcsolatosan utólagos juttatásként akarja adni és egyben azzal a szándékkal is, hogy esetlegesen számít a II. r. terhelt támogatására a textil- és vengdéglátóipari szakközépiskola felújítási munkálatainak a megszerzése ügyében.
Ilyen előzmény után került arra sor, hogy ezen a napon 13.30 óra körüli időben a IV. r. terhelt átadott a VIII. r. terheltnek egy pénzt tartalmazó borítékot. A VIII. r. terhelt nem tudta, hogy a borítékban mekkora összeg van. A IV. r. terhelt arra kérte az I. Kft. eljáró képviselőjét, hogy a borítékot a társasági szerződéssel együtt adja át a II. r. terheltnek.
A Polgármesteri Hivatal folyosóján találkozott a VIII. r. terhelt a II. r. terhelttel, akivel közölte, hogy meghozta a hiányzó társasági szerződést és egyidejűleg átadta a II. r. terheltnek a pénzt tartalmazó borítékot. A II. r. terhelt említette, hogy a hiánypótlást valószínűleg már nem fogják elfogadni, mivel arra gondolt, hogy a pénzbeli juttatás a hiánypótlásra vonatkozik és annak elfogadhatóságát nem tudja garantálni a I. Kft.-nek. A VIII. r. terhelt azonban nyomban említette, hogy a pénzt nem is ezért kapja, hanem a IV. r. terhelt közlésének megfelelően arra az előző beruházás miatt került sor.
A borítékban 100 000 forint volt. A II. r. terhelt a pénzt elfogadta és azzal sajátjaként rendelkezett.
A pályázat eredményeként a textil- és vendéglátóipari szakközépiskola felújításának pályázata nyertese nem az I. Kft. lett.
Az eljárt bíróságok arra utaltak, hogy a II. r. terheltnek sem a kertészeti szakközépiskola, sem a textil- és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola felújítására kiírt pályázat elbírálásában nem volt döntési jogosultsága. A munkákkal kapcsolatos kötelességét nem szegte meg, de VIII. r. terhelttől átvett és elfogadott pénz alkalmas volt arra, hogy őt működése körében a közérdek hátrányára befolyásolja.
A terhelt cselekményének anyagi jogi elbírálásakor a Btk. 2. §-ának felhívásával az elkövetés idején hatályban volt büntető anyagi jogi rendelkezéseket alkalmazták.
Figyelemmel arra, hogy a II. r. terhelt államigazgatási szervnél annak rendeltetésszerű működéséhez tartozó munkakörben tevékenykedett: őt a bíróság a Btk. 137. §-ának (1) bekezdés j) pontja szerinti hivatalos személynek minősítette és ezért a bűnösségét a Btk. 250. §-ának (1) bekezdése II. fordulatába ütköző hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében állapította meg.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terheltnek bűncselekmény hiányában történő felmentése érdekében a II. r. terhelt és meghatalmazott védője nyújtott be - a Be. 284. § (1) bekezdés a) pontjára alapított - felülvizsgálati indítványt.
A felülvizsgálati indítvány szerint a II. r. terhelt feladata műszaki, bonyolítói, ügyintézői munkakör volt, melynek keretében államigazgatási feladatot nem látott el.
A közbeszerzési eljárás nem államigazgatási eljárás, amelyet nem az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, hanem a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény alapján kell lefolytatni, így nem államigazgatási, hanem polgári jogviszonyt keletkeztet. A II. r. terhelt Btk. 137. § (1) bekezdés j) pontja szerinti hivatalos személynek minősítésére és a büntetőjogi felelősségének a megállapítására ezért a büntetőjog szabályainak a megsértése miatt került sor.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában a jogerős ügydöntő határozat II. r. terheltre vonatkozó rendelkezései hatályában fenntartását indítványozta.
A II. r. terhelt és védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos.
A Btk. 137. § l) pontja határozza meg, hogy a büntető törvény alkalmazása szempontjából ki tekintendő hivatalos személynek. A 137. § 1/j) pontja szerint az államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozó tevékenységet kifejtő személy hivatalos személy. A szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozó tevékenység azonban nemcsak államigazgatási, közhatalmi feladat lehet. Az államigazgatási, önkormányzati, igazgatási szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik minden olyan tevékenység, amelynek végzésére az adott szervet jogszabály feljogosítja vagy kötelezi. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 1. §-ának a) pontja szerint az önkormányzat a 2. § (1) bekezdése szerint meghatározott összeget elérő vagy meghaladó építési beruházások esetén köteles a közbeszerzési törvény szabályai szerint eljárni. A közbeszerzési törvény tehát az önkormányzatokat egyebek között a meghatározott összeget elérő vagy meghaladó építési beruházásoknál a közbeszerzési törvény szerinti feladatokra kötelezi, ebből következően az e törvény szabályai alapján lefolytatandó közbeszerzési eljárás az önkormányzati szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik. A büntető törvény alkalmazásában ezért az önkormányzati szervnél szolgálatot teljesítő és a közbeszerzéssel összefüggő feladatot ellátó személy hivatalos személy.
Az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt a Főpolgármesteri Hivatal Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztályán a Közbeszerzési és Koordinációs Alosztályon főtanácsosként, műszaki ügyintézőként dolgozott. Feladata ellenőrző, döntéselőkészítő volt a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos döntéshozatalban. Az ügyosztályt képviselte a döntéshozatali eljárásban. A II. r. terhelt tehát önkormányzati igazgatási szervnél, e szervnek a közbeszerzési törvényen alapuló rendeltetésszerű működéséhez tartozó olyan tevékenységet végzett, amelyet a közbeszerzési törvény, a Főpolgármester és a Főjegyző együttes intézkedése szabályozott. Helytállóan utalt ezért a másodfokú bíróság arra, hogy a II. r. terhelt e minőségében a Btk. 137. § 1/j) pontja szerint a Btk. alkalmazásában hivatalos személy. A II. r. terhelt tehát hivatalos személyként fogadott el a IV. r. terhelttől pályázat kedvező elbírálásáért 100 000 forintot. Az eljárt bíróságok ezért a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jog szabályainak mindenben megfelelően állapították meg a Btk. 250. §-ának (1) bekezdése II. fordulatában meghatározott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a II. r. terhelt és védője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alkalmazásával a hatályában fenntartotta.
A Be. 284/A. §-ának (5) bekezdése kizáró rendelkezése értelmében e végzés ellen fellebbezésnek és az indítvány előterjesztői részéről újabb felülvizsgálati indítvány előterjesztésének nincs lehetősége. (Legf. Bír. Bfv. X. 1882/2002. sz.)