BH 2020.5.161 A szakértő szakvéleménye csak azon szakterületen értékelhető, melyben a szakértői névjegyzékben feltüntetett kompetenciával rendelkezik [1952. évi III. tv. (Pp.) 177. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A II. r. alperes kérelmére az I. r. alperes a 2017. március 9. napján kelt SZ/152/00416-14/2017. számú határozatával a felperes tulajdonában álló kisvárdai ... hrsz.-ú, 7082 m2 nagyságú "kivett, beépítetlen terület" nyilvántartású ingatlan 789 m2 területét a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a "Kisvárda déli tehermentesítő út megépítése a 4. sz. főút és a 4108 jelű összekötő út között" közérdekű célra kisajátította. A kártalanítás összegét a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 37/D. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kirendelt Gy. T. igazságügyi szakértő szakvéleményére alapítva, 1 195 299 forintban állapította meg.

[2] Az I. r. alperes a szakértő véleménye alapján megállapította, hogy a kisajátítással érintett ingatlan aszfalt útról megközelíthető. A szakértő a szakvéleményét piaci adatokon alapuló összehasonlító módszerrel készítette el.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] Az I. r. alperes határozatával szemben a felperes terjesztett elő keresetet. Ebben elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan kisajátításának törvényi feltételei nem állnak fenn, és ezért a kisajátítás nem volt jogszerű. Másodlagosan, amennyiben a bíróság a kisajátítás törvényi feltételeit fennállónak ítélné, vitatta a kártalanítás összegét, ennek körében hivatkozott dr. L. L. igazságügyi szakértői véleményére, amely szerinte alátámasztotta, hogy a perbeli ingatlan forgalmi értéke lényegesen meghaladja a szakértő által megállapított értéket.

[4] Az I. és II r. alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

[5] Az elsőfokú bíróság a 2017. július 7. napján kelt K.27.290/2017/7. sorszámú közbenső ítéletével a felperes keresetét a kisajátítás jogalapja vonatkozásában elutasította. A közbenső ítélettel szemben a peres felek felülvizsgálati kérelmet nem terjesztettek elő.

Az elsőfokú bíróság ítélete

[6] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.290/2017/28. számú ítéletével a keresetet elutasította. Mivel a kisajátítás jogalapja tekinteteben a bíróság a keresetet elutasította, az ítéletben csak abban a kérdésben foglalt állást, hogy a kisajátítási összeg helytállóan került-e megállapításra. Ezen szakkérdés tisztázása érdekében a felperes kérelmére igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői bizonyítást rendelt el.

[7] Az elsőfokú bíróság a perben kirendelt G. Á. ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő szakértői véleményét a bíróság aggálymentesnek tekintette, és ítélkezése alapjául elfogadta. Megállapította, hogy a perben kirendelt szakértő a perrel érintett ingatlant a helyszínen megtekintette, megállapította, hogy az a város déli iparterületi részén, belterületen található. Megközelítése egy irányból lehetséges. Az út szilárd burkolattal rendelkezik, esős időben is jól járható. Az alapellátást nyújtó üzletek, tömegközlekedés 2-3 km távolságban találhatók. A többi oldalról hasonló beépítetlen területtel határos. A nadrágszíj alakú terület sík felszínű, termőföldként hasznosított terület, mely kisüzemi gazdálkodásra alkalmas. Az ingatlan környezete rendezett, ingatlan-nyilvántartási megnevezésének megfelelően hasznosított, gondozott, jó a környezet esztétikai benyomása. A kisajátítással érintett 789 m2 terület a teljes terület 11%-os részét érinti, a kisajátítás szabályos alakban történik, az ingatlan teljes szélességében mintegy 40 méter hosszúságban. A kisajátítás két részre osztja az ingatlant, így nemcsak csökkenti az összefüggő nagy területet, hanem ketté is vágja, mellyel megszűnik a korábbi egységes hasznosíthatóság. A visszamaradó területek bár területmérték alapján elérik a szabályozás szerinti legkisebb telekméretet, így teljes kisajátításuk nem javasolt, azonban a visszamaradó területek értékcsökkenést szenvednek. Az ingatlan kerítetlen, közművel nem rendelkezik, közterületi kapcsolata biztosított. Az ingatlan Kisvárda város beépítésre szánt részén található, egyéb ipari gazdasági övezetben, mely a Helyi Építési Szabályzat szerint egyéb ipari gazdasági terület (GIPE). Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a szakértő piaci összehasonlító elemzést végzett, a fajlagos árat korrekció alkalmazásával határozta meg.

[8] A felperes által hivatkozott szakértői vélemény kapcsán utalt arra, hogy dr. L. L. szakértő csak mezőgazdasági ingatlanok vonatkozásában rendelkezik kompetenciával, így a perrel érintett ingatlanra szakvéleményt nem is adhatott volna, továbbá a perben a bíróság szakértői bizonyítást folytatott le, a felperes pedig bár a közigazgatási eljárásban és a perben is hivatkozott a szakvéleményre, azt azonban az eljárás tárgyává nem tette.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[9] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 141. § (2) bekezdését, 163. § (1) bekezdését, 177. § (6) bekezdését, illetve a 182. § (3) bekezdését. Az ítélet sérti továbbá a Kstv. 1. § (1) bekezdését is.

[10] Ennek indokául kifejtette, hogy az eljárásban többször is hivatkozott dr. L. L. szakértő szakvéleményére, melyről a bíróságnak hivatalos tudomása volt, azt mindkét peres fél ismerte. Nem hivatkozhatott tehát arra a bíróság, hogy azt a felperes nem nyújtotta be, másrészt amennyiben a szakvélemény becsatolása az ügyben jelentőséggel bírt, úgy ebben a körben a Pp. 142. § (1) bekezdése szerint hiánypótlási felhívást kellett volna kiadni.

[11] Mindezért a felperes álláspontja szerint a tényállásfelderítési kötelezettségének a bíróság akkor tett volna eleget, ha a felperes által hivatkozott szakvéleményre tekintettel új szakértőt rendelt volna ki és feloldja az ellentmondást a szakvélemények között.

[12] Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, jogtanácsosi munkadíjat magánban foglaló perköltség megállapítása mellett. Hangsúlyozta, hogy a perbeli ingatlan vonatkozásában dr. L. L. kompetenciával nem rendelkezik, továbbá - figyelemmel a Kúria Kfv.II.37.087/2017/13. számú ítéletében kifejtettekre is - a bíróságnak az ítélkezés alapjául elfogadott aggálytalan szakvéleményt a bizonyításra alkalmatlan szakvéleménnyel nem kell egybevetnie.

[13] A II. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet, csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.

[15] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdése, 275. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmek keretei között az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül.

[16] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú bíróság jogszerűen mellőzte-e a felperes által hivatkozott, de be nem csatolt dr. L. L. igazságügyi szakértő által készített szakvéleményt.