BH 2001.3.103 I. Megvalósítja az adócsalást, aki mások személyi adatainak a felhasználásával köt mezőgazdasági termékértékesítési szerződéseket, és az árbevételből származó jövedelmét a személyi jövedelemadó-bevallásában nem tünteti fel [Btk. 310. § (1) és (2) bek., 1990. évi XCI. tv 9. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XC. tv 1. § (1) bek., 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.].

II. A hűtlen kezelés megvalósul, ha a részvénytársaság vagyonkezelői jogosultsággal rendelkező főmezőgazdásza nem a gazdasági társaság szempontjából legkedvezőbb ajánlatot tevő cégnek ad megbízást, és ezáltal vagyoni hátrányt okoz [Btk. 319. § (1) bek., (3) bek. a) pont].

A városi bíróság 1999. március 29. napján kelt ítéletével az I. r. vádlott bűnösségét az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő adócsalás bűntettében; míg a II. r. vádlott bűnösségét nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, adócsalás vétségében és 4 rb. magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg.

Ezért a bíróság az I. r. vádlottat 1 évi börtönbüntetésre és 500 000 forint pénz-mellékbüntetésre, a II. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 10 hónapi börtönbüntetésre és 300 000 forint pénz-mellékbüntetésre ítélte.

A szabadságvesztés büntetés végrehajtását mindkét vádlott vonatkozásában 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. r. vádlott egyetemet végzett, mezőgazdasági tudományi kandidátusi diplomával és okleveles vegyész szakképzettséggel rendelkezik, nős családi állapotú, 2 nagykorú gyermeke van, mezőgazdasági igazgató foglalkozású, büntetve nem volt.

A II. r. vádlott agrártudományi egyetemet végzett, növényvédelmi szakmérnök képzettségű, nős családi állapotú, 2 gyermeke van, akik közül az egyik kiskorú, kereskedelmi menedzser foglalkozású, büntetve nem volt.

A vádbeli időben az I. r. vádlott az Sz.-i Cukorgyár Rt. mezőgazdasági igazgatója, míg a II. r. vádlott az rt. főmezőgazdásza volt.

1. A II. r. vádlott 1994. március 25-én a Cs. Kft.-vel az Sz.-i Cukorgyár Rt. 200 400 m2 területű külső átvételi állomásai gyomirtási munkáinak az elvégzésére vállalkozási szerződést kötött 10 Ft/m2 díjazással. A II. r. vádlott tudta azt, hogy a munka 7 Ft/m2 díjazás ellenében is elvégezhető lett volna, mivel a K. Bt. - melynek a II. r. vádlott a kültagja volt - e munka alvállalkozóként történő elvégzését a Cs. Kft.-től ilyen összegért vállalta el, rögtön a szerződéskötés után. A munkák elvégzését a számlák kibocsátását megelőzően a II. r. vádlott igazolta le, és 1994. március 28-án 668 000 forint, 1994. június 1-jén 668 000 forint, 1994. augusztus 8-án pedig további 668 000 forint került kifizetésre a Cs. Kft. részére. Ezzel a II. r. vádlott az Sz.-i Cukorgyár Rt. sértettnek 601 200 forint vagyoni hátrányt okozott. A II. r. vádlott cselekményével okozott vagyoni hátrány nem térült meg.

2. Az I. r. vádlott 1995. évben a rokonai és ismerősei személyi adatainak a felhasználásával cukorrépa-termeltetésre mezőgazdasági termékértékesítési szerződéseket köttetett, majd az érintett személyek részére az Sz.-i Cukorgyár Rt.-től számfejtett árbevételből származó tiszta jövedelmet - az előzetes megbeszélésnek megfelelően - maga vette fel, abból a szerződéshez nevüket adó személyeknek a számfejtett összeg 10%-át fizette ki. Az I. r. vádlott a felvett árbevételt, illetőleg az abból származó nyereséget az 1995. évre benyújtott személyi jövedelemadó-bevallásában nem szerepeltette.

3. A II. r. vádlott 1995. évben Sz. I. és S. B. személyi adatainak a felhasználásával cukorrépa termeltetésre mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött, majd az érintett személyek részére az Sz.-i Cukorgyár Rt.-től számfejtett árbevételből származó, Sz. I.-t megillető 428 920 forint, illetőleg a S. B.-t megillető 495 439 forint tiszta jövedelmet maga vette fel. A II. r. vádlott a felvett árbevételt, illetőleg jövedelmet 1995. évi személyi jövedelemadó-bevallásában nem szerepeltette, és ezzel az adóbevételt 1995. évben 221 400 forinttal csökkentette.

4. A II. r. vádlott 1995. évben az Sz.-i Cukorgyár Rt.-nél könyvelt és a mezőgazdasági kistermelők részére járó kompenzációs felár elszámolását igazoló négy okmányt úgy írt alá, hogy azon az érintett személyek nevét tüntette fel.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész hosszabb tartamú szabadságvesztés és hosszabb tartamú próbaidő kiszabása végett, míg a vádlottak és a védőik felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A megyei bíróság felülvizsgálva az elsőfokú bíróság eljárását és meghozott ítéletét, elsődlegesen azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást szabálysértés nélkül, törvényesen folytatta le, és az ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítást felvette. A teljesen egyező két írásszakértői véleményre és tanúvallomásokra figyelemmel helytállóan utasította el az újabb - harmadik - írásszakértő igénybevételére vonatkozó indítványt.

A teljes körű bizonyítás ellenére azonban az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást hiányosan és esetenként iratellenesen rögzítette, mely megalapozatlanság a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az elsőfokú bíróság által is elfogadott vallomások, illetve az iratok tartalma, valamint ténybeli következtetés útján kiküszöbölhető volt.

A vádlottak személyi körülményeit a következőkkel egészíti ki:

Az I. r. vádlott időközben nyugdíjba vonult, nyugdíjának megállapítása folyamatban van, várható összege 50 000 forint. Felesége minisztériumi főtanácsos, ennek megfelelő jövedelemmel.

A II. r. vádlott felesége állatorvos, megyei élelmiszer-higiénikus munkakörben dolgozik, havi nettó jövedelme

150 000 forint.

A megyei bíróság az egyes tényállások vonatkozásában a kiegészítést és helyesbítést a következők szerint tartotta szükségesnek.

Az 1. tényállást érintően:

a) Az Sz.-i Cukorgyár Rt. külső átvételi állomásai gyomirtási munkáinak az elvégzésére 1992. és 1993. évben is a Cs. Kft.-vel kötött vállalkozási szerződés alapján került sor. A vállalkozói díj mindkét évben 3 Ft/m2 volt. Ezeket a szerződéseket és az 1994. évre vonatkozó szerződést is a II. r. vádlott mint az Sz.-i Cukorgyár Rt. megrendelő képviselője kötötte meg, mivel a mezőgazdasági igazgató mellett ő rendelkezett aláírási joggal.

b) Az 1994. évre vonatkozó szerződés megkötése előtt a Cs. Kft ügyintézője megkereste a II. r. vádlottat, és közölte, hogy az inflációt és az áremelkedéseket figyelembe véve árat kíván emelni. A II. r. vádlott - anélkül, hogy az árajánlatra rákérdezett volna - azt mondta, hogy 10 Ft/m2 árajánlatot adjon, és egyúttal szerezzen be R. K.-tól ennél magasabb árajánlatot.

c) A munkákat a Cs. Kft., illetve R. K. 6 Ft/m2 körüli áron is elvégezte volna a nevezettek vallomásai szerint.

A 2. tényállást érintően:

a) Az I. r. vádlott 1995. október 6. és október 27. napján vette fel az árbevételből származó tiszta jövedelmet, amelyből 440 000 forintot fizetett ki a rokonainak, illetve ismerőseinek 1995. december hónapban.

b) Az 1995. évre vonatkozó adóbevallását 1996. február 14-én nyújtotta be.

c) A szerződésekhez nevüket adó személyek részére számfejtett tiszta jövedelmet - a korábban átadott összegek levonásával - 1996. február 18-án adta át.