32009R0103[1]

A Bizottság 103/2009/EK rendelete ( 2009. február 3.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. és IX. mellékletének módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG 103/2009/EK RENDELETE

(2009. február 3.)

az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. és IX. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1) A 999/2001/EK rendelet szabályokat állapít meg az állatoknál előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE, transmissible spongiform encephalopathies) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra. A rendelet az élő állatok és állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozik.

(2) A 999/2001/EK rendelet VII. melléklete előírja azokat az intézkedéseket, amelyeket a TSE juh- és kecskefélékben történő megállapítását követően annak felszámolása céljából végre kell hajtani.

(3) A 999/2001/EK rendelet IX. melléklete megállapítja az élő állatok, embriók, petesejtek és állati eredetű termékek Közösségbe irányuló behozatalának szabályait.

(4) 2008. november 6-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA, European Food Safety Authority) véleményt (2) tett közzé az emberek és állatok kiskérődzőktől származó tej és tejtermékek okozta fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal szembeni veszélyeztetettségéről. Véleményében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a klasszikus surlókor a tejjel vagy a kolosztrummal az anyajuhról átterjedhet a bárányra is. Az EFSA megállapította továbbá, hogy a klasszikus surlókorral fertőzött állományból származó tej és tejtermékek használata az emberekre és állatokra nézve is TSE-nek való kitettséget jelenthet. Az EFSA ezenfelül azt a következtetést is levonta, hogy a juhok surlókorral szembeni rezisztenciájának kialakítását célzó tenyésztési programok révén várhatóan csökken az emberek és állatok kiskérődzők tejtermékeinek fogyasztásával összefüggő kitettsége. Ami az atipikus surlókórt illeti, az EFSA megállapította továbbá, hogy a fertőzött egyed szervezetében jelenlévő kórokozó látszólag korlátozott elterjedése csökkentheti a tej útján történő átvihetőséget. A BSE tekintetében az EFSA megjegyezte, hogy a BSE-vel fertőzött kiskérődzőktől származó tejben vagy kolosztrumban átvihetőségre vagy PrPSc jelenlétére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre. Mindazonáltal a BSE-kórokozó kísérleti úton megfertőzött, betegségre fogékony juhokban való korai és előrehaladó perifériás elterjedése miatt az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy hasonló lenne a fertőzőképesség a BSE-vel fertőzött, betegségre fogékony kiskérődzők kolosztrumában és tejében.

(5) Ezen új tudományos elemek - és különösen a klasszikus surlókornak a tej útján az anyajuhról a bárányra történő bizonyított átvihetősége - fényében a jelenlegi szakaszban a klasszikus surlókórral fertőzött állományoktól származó tejjel és tejtermékekkel kapcsolatosan időben új védintézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a klasszikus surlókor takarmányozás útján történő átterjedése más kérődző állományokra.

(6) A juh- és kecskeféléktől származó importált tej és tejtermékek azonos biztonsági szintjének biztosítása érdekében hasonló intézkedéseket kell alkalmazni a Közösségbe irányuló behozatalra.

(7) A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8) Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet VII. és IX. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. február 3-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2) The EFSA Journal (2008) 849., 1-47. o.

MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet VII. és IX. melléklete a következőképpen módosul:

1. A VII. mellékletben az A. fejezet a következőképpen módosul:

a) Az 2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.2. Ha az egyik tagállam valamely gazdaságában egy juh- vagy kecskefélénél TSE gyanúja merül fel, akkor amíg a megerősítő vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak, az összes többi juh- vagy kecskefélét hatóságilag szállítási tilalom alá kell helyezni. Ha bebizonyosodik, hogy az a gazdaság, ahol az állat tartózkodott, amikor a TSE gyanúja felmerült, valószínűleg nem az a gazdaság, amelyben az állat a TSE-vel megfertőződhetett, az illetékes hatóság a rendelkezésre álló járványügyi információk alapján dönthet arról, hogy csak azt a gazdaságot helyezi hatósági ellenőrzés alá, ahol a fertőzés történt, vagy más gazdaságokat is. A hatósági ellenőrzés alá helyezett gazdaságban nevelt juh- és kecskeféléktől származó azon tej és tejtermékek, amelyeket a TSE megjelenésének időpontjától a megerősítő vizsgálatok eredményeinek rendelkezésre állásáig az adott gazdaságban tartanak, kizárólag abban a gazdaságban használhatók fel."

b) A 2.3. pont a következőképpen módosul:

i. Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

"a) ha a BSE nem zárható ki a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában meghatározott eljárás szerint végzett körvizsgálat során, az 1. pont b) alpontja másodiktól ötödikig terjedő francia bekezdéseiben említett felméréssel azonosított állatok, embriók és petesejtek leölése és teljes körű megsemmisítése által. Meg kell semmisíteni azokat a megsemmisítendő állatoktól származó tej és tejtermékeket, amelyeket a BSE ki nem zárhatósága megerősítésének időpontja és az állatok teljes megsemmisítésének időpontja között a gazdaságban tartottak.";

ii. a b) pont i. és ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"i. az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése. Amennyiben a megerősített TSE klasszikus surlókor, akkor a megsemmisítendő állatoktól származó azon tej és tejtermékek, amelyeket a klasszikus surlókor megerősítésének időpontja és az állatok teljes megsemmisítésének időpontja között a gazdaságban tartottak, kizárólag az adott gazdaságban nevelt kérődzők takarmányozására használhatók fel. Ezen termékek nem kérődzőknek szánt takarmányként történő forgalomba hozatala az érintett tagállam területére korlátozódik. Az ilyen termékekből álló szállítmányokat kísérő kereskedelmi okmányon és az ilyen szállítmányokat tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »kérődzők takarmányozására nem használható«. Tilos az ilyen terméket tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, ahol kérődzőket tartanak. Az ilyen terméket tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel kell végezni, amely egyidejűleg nem szállít kérődzőknek szánt takarmányt. Ha egy ilyen járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használnak, akkor azt a keresztszennyeződés elkerülése végett alaposan ki kell tisztítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

A gazdaságra a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak;

vagy

ii. az 1. pont b) alpontja második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése az alábbiak kivételével: Ha a megerősített TSE klasszikus surlókor, akkor azok a megsemmisítendő állatoktól származó tej és tejtermékek, amelyeket a klasszikus surlókor megerősítésének időpontja és az állatok teljes megsemmisítésének időpontja között a gazdaságban tartottak, kizárólag az adott gazdaságban nevelt kérődzők takarmányozására használhatók fel. Ezen termékek nem kérődzőknek szánt takarmányként történő forgalomba hozatala az érintett tagállam területére korlátozódik. Az ilyen termékekből álló szállítmányokat kísérő kereskedelmi okmányon és az ilyen szállítmányokat tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »kérődzők takarmányozására nem használható«. Tilos ilyen terméket tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságokban, ahol kérődzőket tartanak. Az ilyen terméket tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel kell végezni, amely egyidejűleg nem szállít kérődzőknek szánt takarmányt. Ha egy ilyen járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használnak, akkor azt a keresztszennyeződés elkerülése végett alaposan ki kell tisztítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően. A gazdaságra a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak;"

- az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,

- azok a tenyész-anyajuhok, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk, valamint amennyiben az ilyen tenyész-anyajuhok vemhesek a felmérés idején, a későbbiekben született bárányok, ha genotípusuk megfelel ezen albekezdés követelményeinek,

- a legalább egy ARR alléllal rendelkező juhok, amelyeket kizárólag vágásra szánnak,

- ha az illetékes hatóság úgy határoz, a három hónaposnál fiatalabb juhok és kecskék, amelyeket kizárólag vágásra szánnak.

iii. Az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

"f) Az a tagállam, amelyben az ARR allél gyakorisága alacsony az állományokban és a gazdaságokban, vagy ahol ez a beltenyészet elkerülése végett szükségesnek tűnik, a 2.3. b) pont i. és ii. alpontja értelmében legfeljebb öt tenyészévvel elhalaszthatja az állatok elpusztítását feltéve, hogy az ARR/ARR genotípusú tenyészkosokon kívül más tenyészkost nem tartanak a gazdaságban.

A forgalomba hozatali célú tejtermelésre tartott juh- vagy kecskefélék esetében ugyanakkor az állatok megsemmisítése legfeljebb 18 hónappal halasztható el.";

2. Az IX. melléklet D. fejezetében a B. szakasz helyébe a következő szöveg lép: "B. SZAKASZ Az egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények Az ezen fejezet A. szakaszában említett, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és feldolgozott termékek behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amelyet az alábbi igazolás egészít ki:

a) az állati melléktermék nem tartalmaz az V. melléklet meghatározása szerinti különleges fertőzésveszélyt jelentő anyagot vagy szarvasmarha-, juh- és kecskeféle csontjából származó mechanikusan elválasztott húst, és nem is ilyenből származik;

b) az állatot, amelyből az állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték, illetőleg a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták; vagy

c) az állati melléktermék kizárólag olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó anyagot tartalmaz, illetve olyanból származik, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban hozott határozat által elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országként vagy régióként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra. Ezenfelül az ezen fejezet A. szakaszában említett, juh- vagy kecskeféléktől származó tejet- vagy tejtermékeket tartalmazó állati melléktermék és feldolgozott termék behozatalakor be kell mutatni egy olyan egészségügyi bizonyítványt, amely megfelel az 1774/2002/EK rendelet X. mellékletének 2. fejezetében meghatározott mintának, és 6. pontja után az alábbi igazolással egészül ki:

»7. A TSE vonatkozásában:

(2) vagy a kérődzők takarmányozására szánt tejet vagy tejterméket tartalmazó állati melléktermékek, amely olyan juh- vagy kecskeféléktől származnak, amelyeket születésüktől fogva vagy az előző három évben folyamatosan olyan gazdaságban tartottak, amelyet nem helyeztek hatósági forgalmi korlátozás alá TSE gyanúja miatt, és amely az előző három évben megfelelt az alábbi követelményeknek:

i. rendszeres hatósági állatorvosi ellenőrzés alatt álltak;

ii. nem állapítottak meg a 999/2001/EK rendelet I. mellékletének 2.g) pontja értelmében vett klasszikus surlókort, illetve a klasszikus surlókor megerősítését követően:

- minden olyan állatot leöltek és megsemmisítettek, amelynél megerősítették a klasszikus surlókor jelenlétét, és

- a gazdaságban minden kecskét és juhot leöltek és megsemmisítettek, kivéve az ARR/ARR genotípusú tenyészkosokat és azokat a tenyész-anyajuhokat, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk;

iii. az ARR/ARR prionfehérje genotípusú juhok kivételével a juh- és kecskeféléket csak akkor engedik be a gazdaságba, ha azok olyan gazdaságból érkeznek, amely megfelel az i. és ii. pontban megállapított követelményeknek.

(2) vagy a kérődzők takarmányozására és az 546/2006/EK rendelet mellékletében szereplő tagállamba szánt, valamint olyan juh- vagy kecskeféléktől származó tejet vagy tejterméket tartalmazó állati melléktermékek, amelyeket születésüktől fogva vagy az előző hét évben folyamatosan olyan gazdaságban tartottak, amelyet nem helyeztek hatósági forgalmi korlátozás alá TSE gyanúja miatt, és amely az előző hét évben megfelelt az alábbi követelményeknek:

i. rendszeres hatósági állatorvosi ellenőrzés alatt állt;

ii. nem állapítottak meg klasszikus surlókort a 999/2001/EK rendelet I. mellékletének 2.g) pontja értelmében, illetve a klasszikus surlókor megerősítését követően:

- minden olyan állatot leöltek és megsemmisítettek, amelynél megerősítették a klasszikus surlókor jelenlétét, és

- a gazdaságban minden kecskét és juhot leöltek és megsemmisítettek, kivéve az ARR/ARR genotípusú tenyészkosokat és azokat a tenyész-anyajuhokat, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk;

iii. az ARR/ARR prionfehérje genotípusú juhok kivételével a juh- és kecskeféléket csak akkor engedik be a gazdaságba, ha azok olyan gazdaságból érkeznek, amely megfelel az i. és ii. pontban megállapított követelményeknek.«"