ÍH 2024.68 ÜGYVEZETŐI FELELŐSSÉG

I. A felszámolás alá került gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét kártérítési felelősség terheli, amennyiben a társaság tevékenységet záró mérlegében feltüntetett vagyont nem adja át a felszámolónak.

II. Az alperes kártérítési felelősségét nem mentheti ki arra való hivatkozással, hogy valós ügyvezetői tevékenységet nem végzett, mert az operatív irányítást másnak engedte át. [A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22. § (3) bekezdés, 3:24. § (1) bekezdés, 3:112. § (2) bekezdés, 6:142. §]

Pertörténet:

Szombathelyi Törvényszék G.40036/2020/43., Győri Ítélőtábla Gf.20190/2021/5. (*ÍH 2024.68*)

***********

A 2010. december 20-án alapított, a cégnyilvántartásba 2010. december 27-én Cg.20-09-071235. cégjegyzékszámon bejegyzett felperes önálló képviseletére jogosult vezető tisztségviselője 2015. január 20. napjától az alperes volt a felperessel szemben elrendelt felszámolás kezdő időpontjáig.

A felperes felszámolását 2018. november 29-i kezdő időponttal a törvényszék rendelte el, felszámolóként a C. Szolgáltató Kft. került kijelölésre.

A felperesi társaság könyvelője (az A. Kft.) 2018. november 28-i fordulónappal elkészített tevékenységet lezáró mérlege szerint a felszámolás kezdő időpontjában a felperes 4.465.000 Ft értékű tárgyi eszközzel, 54.630.000 Ft értékű követeléssel, továbbá 132.301.000 Ft pénzeszközzel rendelkezett.

A kirendelt felszámoló 2019. június 12. napján kelt levélben felszólította az alperest, hogy tegyen eleget a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § (1) bekezdésében foglalt vagyonátadási kötelezettségének, és számoljon el a fenti vagyonnal. Az alperes 2019. július 19-én arról tájékoztatta a felszámolót, hogy "a gazdasági társaság tényleges működésében, operatív irányításában nem vett részt, az általa megbízott személyek jártak el a cég gazdasági tevékenysége során". Az alperes a vagyonátadási kötelezettségének nem tett eleget.

A felperes módosított keresetében 132.301.000 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:24. § (1) bekezdésére, 6:142. §-ára, a Cstv. 31. § (1) bekezdés a)-b) pontjaira, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 15. § (3) bekezdésére és 20. § (6) bekezdésére hivatkozással. Kártérítési keresetét arra alapította, hogy az ügyvezető alperes a Cstv. 31. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettsége ellenére a tevékenységet záró mérlegben feltüntetett vagyonnal nem tudott elszámolni.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy ténylegesen nem vett részt a társaság működésében, a felperes képviseletében "árnyékdirektorok" jártak el, akik részére a felperesi "társaság működése feletti kontroll jogosítványait átadta". Felelőssége ezért nem állapítható meg a terhére rótt magatartással összefüggésben.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 132.301.000 Ft-ot.

Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az eljárás során kirendelt könyvszakértő megállapította, hogy a felperesi társaság tevékenységet lezáró beszámolójában 132.164.867 Ft pénztári összeg szerepelt pénzeszközként és 136.323 Ft a valuta pénztárban. Megállapította azt is, hogy a tevékenységet záró beszámolójában szereplő készpénzvagyon keletkezését a könyvelési bizonylatok igazolták, a társaság pénztári pénzkészlete készpénzes bevételekből, készpénzben értékesített tárgyi eszköz bevételből, bankszámláról felvett összegekből adódott össze. A szakértő azt állapította meg, hogy a pénztári pénzmozgások három személyhez kapcsolódtak, az alpereshez, H. J-néhez, illetve H. P-hez, aki a társaság alkalmazottja volt.

Az elsőfokú bíróság idézte a Ptk. 3:24. § (1) bekezdését, 3:112. § (2) bekezdését, 6:142. §-át, a Cstv. 31. § (1) bekezdés a)-b) pontját, valamint a Számv. tv. 15. § (3) bekezdését és 20. § (6) bekezdését. Eseti döntésekre utalással (LB. Gfv.X.30.097/2011., BH 2017.192.) rámutatott, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője más, a felperesi társaság vagyonával gazdálkodik, ezért vezető tisztségviselői minőségének megszűnésekor el kell számolnia a vezetése alatt történt gazdasági eseményekről. A vezető tisztségviselő felelősségi körébe tartozik az is, hogy a társaság elszámolási rendjének a megfelelő módját kialakítsa, annak működését ellenőrizze. A felszámolás alá került gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét kártérítési felelősség terheli, amennyiben a társaság tevékenységet záró mérlegében feltüntetett vagyont nem adja át a felszámolónak, vagy azzal nem tud elszámolni.

A kereset alapján a felperesnek kellett bizonyítania az alperes károkozó magatartását, a károkozás mértékét, a kettő közötti okozati összefüggést, amelyhez képest az alperesnek kimentésre volt lehetősége. A kimentésre a Ptk. 3:24. § (1) bekezdése szerint a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabály szabályai irányadóak, mely szerint az alperes azzal mentesülhetett, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy e körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Az alperes a Cstv. 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének megfelelően a felszámolás elrendelését követően tevékenységet lezáró mérleget készített, amely alapján megállapítható, hogy a mérlegben feltüntetett vagyonnal rendelkezett a felperes, ennek keretében 132.301.000 Ft pénzeszközzel. Az alperes sem vitatta, hogy a tevékenységet záró mérlegben foglalt pénzeszközt a Cstv. 31. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége ellenére sem adta át. Arra hivatkozott csupán, hogy ténylegesen nem ő irányította a társaság működését, így nem rendelkezik információval az adekvát vagyonelemek vonatkozásában. Megerősítette a kirendelt igazságügyi könyvszakértő is, hogy a társaság tevékenységét záró beszámolójában 132.164.867 Ft pénztári összeg szerepelt, és további 136.323 Ft a valutapénztárban, a könyvadatok szerint ez a pénztárkészlet 2016-2017. években halmozódott fel. A szakértő egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a pénzkezelés rendjére vonatkozó belső szabályzóval nem rendelkezett a társaság, ugyanakkor a pénzmozgások három személyhez kapcsolódtak.