6/2012. (III. 9.) ORFK utasítás

az Ellenőrzési Szabályzatról

Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) irányításának és vezetésének a hatékony támogatásához szükség van egy olyan szabályzat megalkotására, amelyik a rendőrség szervezeti keretein belül lefolytatott ellenőrzésre vonatkozó alapvető eljárási szabályokat tartalmazza. Mindezekre tekintettel - a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott irányítási jogkörömben eljárva - a rendőrség ellenőrzési tevékenységének szabályozására kiadom az alábbi utasítást:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Személyi és tárgyi hatály

1. Az utasítás hatálya kiterjed a rendőrségre, annak teljes személyi állományára, azok rendőri szakmai tevékenységének, továbbá a rendőrség saját szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrségek szakmai tevékenységének ellenőrzésére. Az Ellenőrzési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a titkos információgyűjtéssel és leplezett eszköz-alkalmazással kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok betartásának ellenőrzésére a titkos információgyűjtő tevékenység és a leplezett eszköz-alkalmazás részletes szabályozásáról szóló miniszteri utasításban foglalt előírások figyelembevételével kell alkalmazni. A Szabályzat előírásai nem alkalmazhatóak a költségvetési belső ellenőrzésekre.[1]

Az ellenőrzés célja

2. Az ellenőrzés célja, hogy előmozdítsa a rendőrség Alaptörvényben, sarkalatos törvényekben, törvényekben és más jogszabályokban (a továbbiakban: jogszabályok), valamint közjogi szervezetszabályozó eszközökben és más belső normákban (a továbbiakban együtt: belső normák) meghatározott, továbbá az európai uniós tagságból eredő feladatainak törvényes, szakszerű, eredményes és hatékony végrehajtását. Az ellenőrzés a rendőrség működésében tapasztalható erősségek és gyengeségek, valamint kockázati tényezők és lehetőségek feltárásával segíti az irányítói-vezetői tevékenységet, támogatja a legjobb gyakorlat kialakítását, a szervezeti kultúra fejlődését, és mindezek révén hozzájárul a személyi állomány szolgálati tevékenységének sikerességéhez és társadalmi elfogadottságának javításához, a szervezet hatékony működéséhez.

Az ellenőrzés alapelvei

3. Törvényesség, szakszerűség: bármely típusú, szintű vagy módszerű ellenőrzés kizárólag a vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök vagy más szakmai szabályok figyelembevételével, azok magas színvonalú ismeretének birtokában végezhető.

4. Célszerűség, tervszerűség: az ellenőrzés nem lehet öncélú, a szakmai érdekekkel össze nem függő vagy elvtelen célból végrehajtott ellenőrzés. Az ellenőrzéseknek összhangban kell lenniük a különböző időszaki munka- és ellenőrzési tervekkel, az ellenőrzési stratégiával, a vezetők által meghatározott szakmai prioritásokkal, a korábbi ellenőrzések tapasztalataival.

5. Objektivitás, komplexitás, függetlenség: az ellenőrzésnek a valós tények megállapítására és az ezekből levonható objektív összefüggések, illetve következtetések megállapítására kell irányulnia. Az ellenőrzést végző ellenőr nem utasítható abban a vonatkozásban, hogy az ellenőrzés során milyen tényeket, hiányosságokat állapít meg és kizárólag ellenőrzési feladatokat végezhet, egyéb végrehajtási tevékenységbe - a minősített időszaki feladatokat kivéve - nem vonható be.

6. Hitelesség, nyilvánosság, jóhiszeműség: az ellenőrzés tényét, módját, megállapításait és más lényeges elemeit minden esetben megfelelő alaki és tartalmi követelmények szerint kell a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően dokumentálni. Korrekt tájékoztatást kell adni - a szükséges mértékben - az ellenőrzött személynek, az ellenőrzött szerv vezetőjének, és - ha az ellenőrzés tárgya azt indokolttá teszi - a szélesebb nyilvánosságnak is.

7. Együttműködés: valamennyi ellenőrzés során - figyelemmel annak a Szabályzatban meghatározott alapvető céljára -az ellenőrzési tevékenység eredményessége érdekében az érintett személyek és szervek kölcsönösen együttműködnek egymással.

Értelmező rendelkezések

8. Ezen Szabályzat alkalmazásában:

a) átfogó ellenőrzés: meghatározott szervezeti egységre vagy adott szervezet tevékenységének egészére irányuló olyan ellenőrzés, amelynek keretében pénzügyi-gazdasági, valamint szakmai feladatok összefüggő vizsgálatára, elemzésére, értékelésére kerül sor annak érdekében, hogy a vizsgált szervezeti egység, illetve tevékenység helyzete és működése komplex módon megítélhető legyen, és amely során az ellenőrzött szerv tevékenységét az ellenőrzést elrendelő vezető által meghatározott időszakra vonatkozóan kell vizsgálni;

b) belső ellenőrzés: a rendőrség szervezetén belül, az arra kötelezettek részéről törvényességi, szakszerűségi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végrehajtott szakmai ellenőrzés;

c) célellenőrzés: valamely konkrét eset vagy tárgykör meghatározott szempontok szerinti vizsgálata, illetve egy-egy szolgálati feladat végrehajtásának ellenőrzése egy adott szerv, szervezeti egység, szervezett munkacsoport vagy személy vonatkozásában;

d) elektronikus úton történő ellenőrzés: olyan ellenőrzés, melynek során az információtechnológia alkalmazásával számítógépes ügyviteli programba vagy informatikai adatbázisba történik betekintés, adatgyűjtés az ellenőrizendő tevékenység jog- és szakszerűségének megállapítása érdekében;

e) ellenőrzés: ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő tevékenység, a vizsgált terület, illetve tevékenység helyzetének tényszerű feltárása, a működési gyakorlat hiteles megismerése és mindezek viszonyítása a jogszabályokhoz és belső normákhoz, továbbá a rendelkezésre álló erőforrásokhoz, majd a megállapítások rendszerezése alapján javaslatok megfogalmazása a vezetői döntésekhez;

f) ellenőrzési terv: olyan dokumentum, amely tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek alapján a vizsgált téma a célnak megfelelően, objektíven értékelhető;

g) ellenőrzési ütemterv: olyan dokumentum, amelyben a vezetők meghatározott időszakra ütemezve tervezik meg a vonatkozó jogszabályokban és belső normákban előírt, valamint egyéb ellenőrzési kötelezettségeik végrehajtását;

h) függetlenített ellenőrzés: független, a rendőri szerv vezetőjének közvetlen alárendeltségében működő, kifejezetten ellenőrzési feladatok ellátását szolgáló ellenőrzési szervezet vagy személy által lefolytatott belső ellenőrzés;

i) függetlenített ellenőrzési szervezet: az ORFK Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat), a Készenléti Rendőrségnél, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnál, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, a vármegyei rendőr-főkapitányságokon kifejezetten ellenőrzési feladatok ellátására létrehozott szervezet;[2]

j) megbízólevél: a rendőrségnél foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazott, valamint munkavállaló részére kiállított okmány, amely tartalma és felhatalmazása tekintetében megegyezik a nyílt paranccsal;[3]

k) minősített adat védelmére vonatkozó és adatvédelmi, valamint biztonsági ellenőrzés: hivatali munkaidőn kívül lefolytatott olyan ellenőrzés, amely kiterjedhet különösen a minősített és nyílt adathordozók, valamint a fegyverek biztonságos kezelésére, őrzésére; a mindenkor hatályos adat- és minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartására, illetve a be- és kiléptetés rendjére, szabályozottságára;

l) munkafolyamatba épített ellenőrzés: az adott ismétlődő munkafolyamat ellenőrizendő munkafázisainak (ellenőrzési pontok) kijelölésével és rendszeres vizsgálatával megvalósuló ellenőrzés;

m) mobil ellenőrzés: olyan helyszíni ellenőrzés, amely eseti jelleggel, szúrópróbaszerűen vizsgálja a jogszabályokban, valamint belső normákban meghatározott előírások érvényesülését, és amelynek lényegi eleme a váratlanság;

n) nyílt parancs: hivatásos állományú, ellenőrzést végző személy részére az arra jogosult parancsnok által kiállított szolgálati okmány, amelynek jogosítottja - a munkáltatói jogkörök kivételével - a kiállító hatáskörében és illetékességében eljárva az abban meghatározott rendőri szerveknél és tárgyban ellenőrzést, vizsgálatot folytathat, ennek során az ott meghatározott iratokba betekinthet;

o) soron kívüli ellenőrzés: ha valamely szervnél a jogszabálysértések, rendkívüli események elszaporodnak, vagy a szerv tevékenységében rendellenességek tapasztalhatóak, az arra jogosult vezető soron kívüli ellenőrzést rendelhet el a problémák okainak feltárására;

p) összeférhetetlenség: az ellenőrzést végző és az ellenőrzött személy vagy szerv között fennálló olyan kapcsolat vagy körülmény, amely sértheti az ellenőrzés objektivitását;

q) témaellenőrzés: egy időben, több szervezeti egységnél végrehajtott azonos tárgyú ellenőrzés, amelynek célja a vizsgált témában általánosítható következtetések levonása, és ennek megfelelő intézkedések megtétele;

r) utóellenőrzés: valamely korábban végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések teljesítésének, és azok hatásainak vizsgálata;

s) vezető: aki kinevezés vagy megbízás alapján olyan beosztásban vagy munkakörben teljesít szolgálatot, amelyben feladatai ellátása során szervezetileg vagy a szolgálati tevékenység idejére - akár ideiglenesen is - az alárendelt állomány munkájának irányításáért felelős, ellenőrzésére jogosult és kötelezett.

t) rejtett ellenőrzés: közterületen - beleértve a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét - megfigyeléssel végrehajtott munkafolyamat ellenőrzési módszer, amelynek első fázisát képező szolgálati tevékenység - ellenőrzött részére még tudomásra nem hozott - megfigyelését, megtekintését követően az ellenőrzés ténye felfedésre kerül, és a megfigyelés minden esetben nyílt ellenőrzéssel fejeződik be, biztosítva az ellenőrzött részére a jogorvoslati lehetőséget;[4]

u) visszatérő ellenőrzés: rövid időn belül egymást követő időpontokban, ugyanazon szervezeti egységnél vagy szolgálati helyen végrehajtott azonos tárgyú ellenőrzés, a feltárt, azonnal javítható hibák, rossz gyakorlatok megszüntetésére tett intézkedések megtételének, valamint a szolgálati fegyelem folyamatos meglétének vizsgálata érdekében.[5]

II. fejezet

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE, KÖVETELMÉNYEI

9. A rendőrség szervezetén belüli ellenőrzés

a) függetlenített ellenőrzés,

b) szakmai irányítás keretében végzett ellenőrzés,

c) vezetői ellenőrzés,

d) munkafolyamatba épített ellenőrzés útján valósul meg.

Függetlenített ellenőrzés

10. A Szolgálat a Szabályzat alapján országos hatáskörrel végez - a szolgálati ágak, szolgálatok és szakszolgálatok tekintetében - rendőri-szakmai ellenőrzéseket. A Szolgálat által végzett ellenőrzések nem terjednek ki az országos rendőrfőkapitányra és helyetteseire, valamint a Szolgálat vezetőjére.[6]

11. A függetlenített ellenőrzési szervezet az adott szerv és az annak alárendelt szervek vonatkozásában végez rendőri-szakmai ellenőrzéseket. A Szolgálat által - a 10. pontban foglaltak figyelembevételével - végzett ellenőrzés kivételével az ezen szervezetek által végzett rendőri-szakmai ellenőrzések nem terjednek ki a Készenléti Rendőrség parancsnokára, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatójára, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ igazgatójára, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatójára, a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatójára, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjére, a vármegyei rendőr-főkapitányságok vezetőire, továbbá a helyettesi feladatok vonatkozásában helyetteseikre, valamint a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetőjére.[7]

12. A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a vármegyei rendőr-főkapitányságok, valamint a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság függetlenített ellenőrzési szervezetei az illetékességi területükön átmeneti jelleggel rendőri szolgálati feladatokat ellátók rendőri-szakmai tevékenységét ellenőrizhetik.[8]

13. A rendőri szerv vezetője eseti jelleggel ideiglenes ellenőrzési csoportot, bizottságot is létrehozhat.

14. Az ellenőrzést végző ellenőr nem utasítható abban a vonatkozásban, hogy az ellenőrzés során milyen tényeket, hiányosságokat állapít meg. Az ellenőrzést végző az ellenőrzéssel feltárt helyzetre vonatkozó javaslat kidolgozásában közreműködik, a javaslat megtétele a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetőjének a feladata.

Szakmai irányítás keretében végzett ellenőrzések

15. A szakmai irányítás keretében végzett ellenőrzés során az azt végző szerv - jogszabályokban, szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben, illetve más belső normában meghatározott hatáskörében - a munka színvonalának továbbfejlesztését, az egységes gyakorlat és módszerek kialakítását, illetve egyedi eset kivizsgálását célzó ellenőrzést végez.

Vezetői ellenőrzés

16. A vezető a vezetése, irányítása alatt álló szervre, szervezeti egységre vagy szervezeti elemre, a rendőri szerven belüli szolgálati helyekre, személyekre kiterjedően a vonatkozó jogszabályokban és belső normákban meghatározott, munkaköri leírásban rögzített módon, illetve egyedi utasítás alapján vezetői ellenőrzést végez. A rendőri szerv vezetője a vonatkozó normák figyelembevételével határozza meg az egyes vezetői szintek helyi sajátosságoknak megfelelő ellenőrzési kötelezettségeit.

Munkafolyamatba épített ellenőrzés

17. A rendőri szervek valamennyi vezetője, illetve más ellenőrzésre kijelölt dolgozója a szerv egyes munkafolyamatai törvényességének és szakszerűségének, a hibás folyamatok megszakításának, a hiba azonnali felismerésének és kijavításának kikényszerítése érdekében - a normákban előírt vezetői ellenőrzési kötelezettségen felül - folyamatos ellenőrzést, revíziót végez.

18. A szerv vezetője határozza meg az egyes munkafolyamatokban ellenőrizendő munkafázisokat, ellenőrzési pontokat, az ellenőrzésre kötelezett személyeket, az ellenőrzés módját, a hibák kiszűrése esetén teendő intézkedéseket.

Az ellenőrzés típusai

19. A függetlenített ellenőrzés, a szakmai irányítás és a vezetői ellenőrzés során végzett ellenőrzés történhet:

a) átfogó;

b) téma-;

c) cél-;

d) utó-; és

e) mobil ellenőrzés keretében.

Az ellenőrzés módszerei

20. Az ellenőrzés végrehajtása során alkalmazható módszerek:

a) helyszíni vizsgálat;

b) személyes megkérdezés (interjú);

c) kiadmányozási jog gyakorlása;

d) beszámoltatás;

e) iratok, okmányok, nyilvántartások ellenőrzés helyére történő bekérése, tanulmányozása;

f) anyagok, eszközök tételes rovancsolása;

g) a rendőrséggel együttműködő, területileg illetékes állami és társadalmi szervek - az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos - véleményének megismerése;

h) folyamatos adatszolgáltatás és jelentések elemzése;

i) statisztikai adatok értékelése;

j) a rendőrségnél rendszeresített technikai eszközzel, szükség esetén orvosi vizsgálat alkalmazásával annak vizsgálata, hogy az ellenőrzött személy fogyasztott-e alkoholt vagy bódító hatású szert;

k) minősített adat védelmére vonatkozó és adatvédelmi, iratkezelési szabályok betartására vonatkozó, valamint biztonsági ellenőrzés;

l) munkafolyamat ellenőrzése (megfigyelés);

m) elektronikus úton történő ellenőrzés;

n) az ellenőrzés céljának és tárgyának megfelelő egyéb módszer.

o) rejtett ellenőrzés;[9]

p) visszatérő ellenőrzés.[10]

21. Az ellenőrzés céljától, tárgyától függően a módszerek alkalmazhatóak külön-külön vagy kombináltan.

Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények

22. Az ellenőrzési rendszert úgy kell felépíteni, hogy az átfogja egy-egy rendőri szerv vagy szervezet teljes tevékenységét, és biztosítsa az ellenőrzés folyamatosságát.

23. Az ellenőrzéseket tervszerűen, az ellenőrzés tárgyához igazodva, a szakmai prioritásokkal összhangban kell végrehajtani.

24. Az ellenőrzést végző szervek, személyek koordinációval (a vizsgálandó egységek, időpontok, időtartamok egyeztetésével, a tapasztalataik kölcsönös hasznosításával) szoros együttműködéssel küszöbölik ki a szükségtelen átfedéseket és párhuzamos vizsgálatokat.

25. Az ellenőrzést rendszeresen kell végezni, gyakoriságát az azt meghatározó normák, illetve a vezetés igényei határozzák meg.

26. A szabályszerűség mellett minden esetben vizsgálni kell a célszerűséget, a gazdaságosságot, hatékonyságot, szükségességet, illetve eredményességet is.

27. Az ellenőrzést úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az csak a feltétlenül szükséges időt vegye igénybe, a tárgyának megfelelő, legcélszerűbb módszerek alkalmazásával kerüljön végrehajtásra, olyan módon, hogy az - lehetőség szerint - ne akadályozza az ellenőrzött személyt a halaszthatatlan szolgálati feladatok végrehajtásában, illetve ne zavarja a szerv vagy szervezet működését, a megkezdett rendőri intézkedést.

28. Az ellenőrzés során az ellenőr és az ellenőrzött jogait, kötelezettségeit olyan módon kell érvényesíteni, illetve teljesíteni, hogy az ne sértse az emberi méltóságot, a szolgálati és rendfokozati tekintélyt.

29. Az ellenőrzés nem irányulhat a feltétlen hibakeresésre. Az ellenőrzést végrehajtó személy az eredmények és hiányosságok tényszerű megállapításával, jóhiszemű eljárás keretében, az egyéni érdemek és hibák teljes körű feltárásával teljesíti az ellenőrzés célját.

30. Az ellenőrzés megállapításaival összefüggésben követelmény a megalapozottság, az objektivitás, a reális következtetések levonása. Az ellenőrzésnek nem lehetnek tisztázatlan vagy nem egyértelmű megállapításai.

31. Az ellenőrzés célja, hogy felfedje a hibák, valamint az elvárások és a gyakorlat közötti eltérések okait, továbbá a szabályozás esetleges hiányosságait is, amely megállapítások alapján javaslatot kell tenni a feltárt hibák megoldására, illetve jogszabály vagy belső norma megalkotására, módosítására. Az általánosan alkalmazható pozitív tapasztalatokat is rögzíteni kell. Az elöljárói intézkedésre is jogosult ellenőrző személy kijelöli a hiba kijavítására felelős személyt, valamint határidőt szab a végrehajtásra.

32. Az ellenőrzés tényét, megállapításait - ha a Szabályzat másként nem rendelkezik - írásban kell rögzíteni.[11]

33. Az ellenőrzési tervben megfogalmazott kérdésekre az ellenőrzést végző teljes körűen köteles választ adni, az általa megállapított tényekkel szemben elvárás, hogy azok legyenek pontosak, a lényeges megállapítások - írásban történő rögzítés mellett - kerüljenek hitelt érdemlően bizonyításra is.

34. Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása során - az adat- és minősített adat védelmére vonatkozó szabályokra is figyelemmel - biztosítani kell az ellenőrzés alá vont egyes rendőri szerveknél, szervezeteknél, személyeknél általánosan előforduló vagy visszatérő hibák széles körű megismerését, azok kiküszöbölését.

Az ellenőrökkel szemben támasztott követelmények

35. Függetlenített ellenőrzést, illetve szakirányítás keretében ellenőrzést végző személynek a következő szakmai követelményeknek kell megfelelnie:

a) a hatályos jogszabályokban és belső normákban foglalt képesítési követelmények teljesítése;

b) az ellenőrzött tevékenységet érintő jogszabályok és belső normák ismerete;

c) az ellenőrzött szakterület munkájában szerzett legalább három év szakmai gyakorlat és kiemelkedő jártasság.

36. Az ellenőrzésben nem vehet részt az a személy:

a) aki az ellenőrzött szerv, szervezet vezetőjének vagy az ellenőrzés alá vont személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója vagy volt házastársa;

b) aki az ellenőrzés eredménye tekintetében érdekelt, akire az kihatással lehet;

c) akitől elfogultsága miatt az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása bármely egyéb okból nem várható;

d) akinek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozója az ellenőrzés tárgyát képező konkrét szabálysértési, közigazgatási, büntető- vagy egyéb rendőrségi eljárásban érintett.

37. Az ellenőrzést végző az önmagával szemben fennálló összeférhetetlenségi okot az ellenőrzés vezetőjének haladéktalanul írásban jelenti. Az ellenőrzés vezetője a jelentést állásfoglalásával együtt soron kívül felterjeszti közvetlen vezetőjének. Ha az ellenőrzés vezetője észleli a beosztott ellenőrrel vagy önmagával szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, azt közvetlen vezetőjének haladéktalanul írásban jelenti.

38. Az összeférhetetlenség megállapítását az ellenőrzött személy (a szolgálati út betartásával, az ellenőrzött szerv vezetője útján), vagy az ellenőrzött szerv vezetője az ellenőrzést végző szerv vezetőjénél haladéktalanul írásban köteles kezdeményezni.

39. Az ellenőrzést végző szerv vezetője azt az ellenőrt, akivel szemben megállapítja az összeférhetetlenséget, az ellenőrzésből kizárja. Az ellenőrzés során a kizárt ellenőr által tett megállapítások nem használhatók fel.

40. Az összeférhetetlenséget, az összeférhetetlenség hiányát, illetve az ellenőr kizárását az ellenőrzést végző szerv vezetője a tudomására jutástól számított három munkanapon belül írásban állapítja meg. Amennyiben az ellenőrzést végző szerv vezetője és az ellenőrzött szerv vezetője hozzátartozók, úgy az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője jelöl ki másik ellenőrzést végző szervet az ellenőrzés végrehajtására.

41. A kizárási ok bejelentésének elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért, illetve a nyilvánvalóan alaptalan kizárási ok bejelentéséért a mulasztót, illetve az alaptalan bejelentőt fegyelmi és kártérítési felelősség terheli.

42. Ha az ellenőrzést végző az összeférhetetlenséget maga jelentette be, annak elbírálásáig az ellenőrzésben nem vehet részt, amennyiben azt más személy jelezte, az ellenőrzést megkezdheti, illetve folytathatja.

43. Vizsgálat közben tanúsítandó magatartás:

a) az ellenőrzést végzőnek tiszteletben kell tartania az ellenőrzött személyét, szolgálati, rendfokozati tekintélyét;

b) az ellenőrzést végző tevékenységének következetesnek, igazságosnak, emberségesnek, segítő jellegűnek kell lennie;

c) az ellenőrzést végzőnek kiegyensúlyozottan, fegyelmezetten, példamutatóan kell viselkednie, a rá vonatkozó szabályokat maradéktalanul be kell tartania, az ellenőrzést végző szerv, a függetlenített ellenőrzési szervezet tekintélyét óvnia kell.

III. fejezet

JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Az ellenőrzést végző jogai

44. Az ellenőrzés céljának megvalósítása érdekében az ellenőrzés idején az ellenőrzést végzőnek a Szabályzat 45. pontjában megfogalmazott jogosultságok érvényesítése során joga van az ellenőrzés alá vont részére utasítást adni.

45. Az ellenőrzést végző jogosult:

a) személyazonosságának, ellenőrzési jogosultságának igazolását követően az objektumba belépni, az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv területén szabadon mozogni, az ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe belépni;

b) az ellenőrzés alá vont személyazonosságát megállapítani, meggyőződni szolgálati helyéről, beosztásáról, szolgálati feladatairól, azzal kapcsolatos jogairól, kötelmeiről;

c) az ellenőrzés alá vont személy által használt szolgálati (vagy szolgálati célra használt) gépjárművet, helyiséget és annak berendezési tárgyait átvizsgálni;

d) a minősített adat védelmére, az adatvédelemre, az ügykezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett bármely iratba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot (minősített adat esetében a minősítő, illetve NATO, NYEU, EU és EU intézmények "Szigorúan titkos!" minősítési szintjénél alacsonyabb minősítési szintű adat esetében a címzett írásos engedélyével), illetve tanúsítványt készíteni, dokumentumot, bizonyításhoz szükséges egyéb dolgot átvételi elismervény ellenében átvenni;

e) az ellenőrzés alá vont személyhez kérdéseket intézni, tőle szóban vagy írásban tájékoztatást, adatgyűjtést, feldolgozást kérni, nyilatkozatáról vagy valamely tény, körülmény fennállásáról, hiányáról jegyzőkönyvet felvenni;

f) a szabályellenes szolgálati tevékenységet - a rendőrség szolgálati szabályzatának vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - megszakítani, illetve a szabályszegés természetének megfelelően a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni;

g) az ellenőrzés helyszínére rendelni vagy kérni az ellenőrzött parancsnokát, amennyiben az ellenőrzés alá vont személy a szolgálati feladat ellátására alkalmatlan állapotban van, vagy ha a továbbiakban parancsnoki intézkedésre van szükség;

h) az ellenőrzött szerv működésével összefüggő kérdésekben más szervektől felvilágosítást kérni;

i) a feltárt hiányosságok, eltérések okáról az illetékes vezetőtől vagy az érdemi ügyintézőtől tájékoztatást kérni, az ellenőrzés tárgyának megfelelően szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről az ellenőrzött szerv vezetőjét nyilatkoztatni;

j) szolgálati feladatok végrehajtásánál az ellenőrzött szerv vagy szervezet értekezletén, beszámoltatásnál, eligazításon jelen lenni;

k) az ellenőrzés megállapításait - a minősített adat védelmére vonatkozó és adatvédelmi szabályok betartásával, személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai, illetve más, előírt szolgálati célra felhasználni;

l) az ellenőrzés során elszámoltatni az ellenőrzés alá vont személyt a nála lévő, a szolgálattal nem összeegyeztethető, illetve nem rendszeresített tárgyakról, ennek érdekében felszólítani arra, hogy a birtokában lévő tárgyakat mutassa be.

Az ellenőrzést végző kötelezettségei

46. Az ellenőrzést végző köteles:

a) a jogszabályokban és belső normákban előírt szabályokat, az ellenőrzési tervben foglaltakat, valamint az ellenőrzést elrendelő vezető rendelkezéseit maradéktalanul betartani;

b) jelenteni parancsnokának, ha az ellenőrzési feladatra való megbízásával kapcsolatban, személyével szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn;

c) az ellenőrzésre felkészülni, a vonatkozó jogszabályokat és belső normákat tanulmányozni, a szükséges adatokat, speciális ismereteket megszerezni;

d) az ellenőrzés megkezdése előtt, illetve a rejtett ellenőrzési módszer esetében a megfigyelést követően magát igazolni (szolgálati vagy munkáltatói igazolványát és nyílt parancsát, illetve megbízólevelét felmutatni), közölni az ellenőrzés tárgyát, célját és menetét, valamint amennyiben az ellenőrzésről kép-, hangfelvétel készül, annak tényét;[12]

e) mindazon személyeket kikérdezni, mindazon dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, akik meghallgatása, illetve amelyek vizsgálata elengedhetetlen a megalapozott vélemény kialakításához;

f) a dokumentumokat - amennyiben nem kerülnek bizonyítás céljából átvételre - hiánytalanul, sértetlenül visszaszolgáltatni, illetőleg az általa eredetiben átvett iratokról - a minősített adat védelmére, a személyes adatok védelmére, az ügykezelésre vonatkozó szabályok betartásával másolat készítésének lehetővé tétele mellett -átvételi elismervényt adni;

g) megállapításait kétséget kizáróan bizonyítani, hiányosság - ellenőrzés helyén történő azonnali - felismerése esetén, annak ismertetésével a szabályszegésre az ellenőrzött személy vagy felettese figyelmét felhívni;

h) az ellenőrzés vezetőjének haladéktalanul jelentést tenni, ha az ellenőrzés során bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, illetve a rendőrség szolgálati szabályzatának vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni, ha az intézkedés során bűncselekmény elkövetésén éri tetten az ellenőrzés alá vontat;

i) jegyzőkönyvet felvenni, ha a feltárt hiányosság azonnali intézkedést igényel;

j) az ellenőrzés tényét, megállapításait az ellenőrzési naplóba bejegyezni;

k) az ellenőrzés befejezését közölni, az ellenőrzött figyelmét felhívni észrevételezési, panasztételi jogára, az ellenőrzéssel kapcsolatos további kötelezettségeire;

l) az ellenőrzés megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően, határidőre írásba foglalni;

m) az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzés típusának megfelelően az ellenőrzött személlyel, annak parancsnokával, illetve a szerv vagy szervezet vezetőjével ismertetni; szabályszegéssel gyanúsítható személlyel - a megállapítások szabályszegésre vonatkozó részét - minden esetben ismertetni;

n) az ellenőrzés, valamint az ellenőrzés alapján indult eljárás során a tényállás felderítését, tisztázását elősegíteni, a szabályszegéssel érintett személyt megnevezni.

Az ellenőrzött jogai

47. Az ellenőrzés alá vont jogosult:

a) az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését - az adott területre, objektumra érvényes - biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni;

b) jelezni mindazokat az információkat, amelyek az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatásához szükségesek, illetve mindazon körülményeket, amelyek véleménye szerint az objektív megítélést befolyásolhatják;

c) az ellenőrzéssel kapcsolatban észrevételt tenni, ennek dokumentálását kérni, illetve kérdéseire választ kapni;

d) az ellenőrzésnek az általa elkövetett szabályszegésre vonatkozó megállapításait, illetve az ellenőrzés egyéb adatait is megismerni;

e) amennyiben a 36. pontban meghatározott összeférhetetlenség fennállását észleli, annak megállapítását és az ellenőr kizárását kezdeményezni;

f) a Szabályzat szerinti jogorvoslati kérelemmel élni.

Az ellenőrzött kötelezettségei

48. Az ellenőrzés alá vont köteles:

a) az ellenőr személyazonosságáról, ellenőrzési jogosultságáról meggyőződni, a - vezetői ellenőrzés és a munkafolyamatba épített ellenőrzés esetét kivéve - szolgálati vagy munkáltatói igazolvány és nyílt parancs, illetve megbízólevél felmutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni;[13]

b) az ellenőrzésnek magát alávetni, az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, az ellenőrzésre jogosult 44. pontban meghatározott utasításainak eleget tenni;

c) lehetővé tenni az ellenőr objektumba való bejutását, a szerv területén történő szabad mozgását, az ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe történő belépését;

d) személyazonosságát szolgálati igazolványával, jelvényével igazolni, kérdésre közölni szolgálati helyét, beosztását, szolgálati feladatait, illetve azzal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit;

e) felszólításra megnevezni az ellenőrzés idején folytatott tevékenységre utasítást adó személyt, illetve az őt legutóbb ellenőrző elöljárót;

f) a szolgálati vagy szolgálati célra használt gépjármű, helyiség és ennek berendezési tárgyai átvizsgálását lehetővé tenni;

g) az ellenőr részére - szóban vagy írásban - a kért tájékoztatást megadni, a kért adatgyűjtést, feldolgozást végrehajtani, az iratokba való betekintést biztosítani, dokumentumot, egyéb bizonyítást szolgáló dolgot átvételi elismervény ellenében átadni;

h) amennyiben az őt terhelő titoktartási kötelezettség alól az ellenőr kezdeményezése alapján nem kapott felmentést, az e kötelezettség alá tartozó témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni;

i) az ellenőr kérésére az ellenőrzés tárgyához szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni;

j) az ellenőrzés megállapításai alapján - elöljárója utasítása szerint - a hibák kijavítására, a mulasztás pótlására saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről - elöljárója útján - tájékoztatást adni az ellenőrzés vezetője részére;

k) halaszthatatlan szolgálati kötelezettség esetét kivéve az ellenőrzés befejezéséig a helyszínen tartózkodni;

l) az ellenőrzés tényét közvetlen elöljárójának jelenteni;

m) felszólításra a birtokában lévő tárgyakat az ellenőrzést végző részére bemutatni.

A függetlenített ellenőrzési szervezet vezetőjének jogai és kötelességei

49. A függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője jogosult:

a) indokolt esetben az ellenőrzést megszakítani, felfüggeszteni;

b) az ellenőrzésről készített összefoglaló jelentés megküldésével egyidejűleg - az ellenőrzést elrendelő vezető utasításának megfelelően - az ellenőrzött szerv vezetőjét intézkedési terv elkészítésére felhívni.

50. A függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője köteles:

a) a helyszíni ellenőrzésről - a Szabályzatban meghatározott esetek kivételével - tájékoztatni az ellenőrizendő szerv vezetőjét;

b) az ellenőrzést elrendelő jóváhagyását követően az ellenőrzés megállapításait ismertetni az ellenőrzött szerv vezetőjével;

c) az ellenőrzött szerv vezetőjének észrevételére választ adni, illetve azt állásfoglalásával együtt az ellenőrzést elrendelő vezetőnek felterjeszteni;

d) a részére megküldött intézkedési tervet - írásos állásfoglalásával együtt - jóváhagyásra felterjeszteni az ellenőrzés elrendelésére jogosult vezetőnek;

e) az ellenőrzéssel kapcsolatos panaszt - írásos állásfoglalásával együtt - felterjeszteni a döntésre jogosult állományilletékes parancsnoknak.

51. A függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője felelős azért, hogy az ellenőrzési tervben meghatározott időpontban, az abban leírtak szerint történjen a vizsgálat.

Az ellenőrzés vezetőjének jogai és kötelességei

52. Az ellenőrzés vezetője - a 49-51. pontokban foglaltakon túl - jogosult:

a) az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt - az 5. pontban foglaltakra figyelemmel -parancsot, utasítást adni;

b) az ellenőrzésbe beosztottak felkészülését ellenőrizni, meggyőződni arról, hogy az ellenőrzés az előírásoknak megfelelően zajlik-e, az ellenőrök által tett megállapítások megalapozottak-e.

53. Az ellenőrzés vezetője - a 46. pontban foglaltakon túl - köteles:

a) az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatni az ellenőrzött szerv vezetőjét az ellenőrzés megkezdéséről, tárgyáról;

b) ismertetni a szerv vezetőjével az ellenőrzés közben észlelt, azonnali intézkedést igénylő hiányosságokat;

c) az ellenőrzött szerv vezetőjével egyeztetést kezdeményezni, majd az eredményről az ellenőrzést végző szerv vezetőjének jelentést tenni, amennyiben az ellenőrzött személynek az ellenőrzéssel kapcsolatban olyan kifogása van, amely miatt az ellenőrzést nem lehetséges megkezdeni vagy folytatni, és a kifogásolt ügyet nem sikerül tisztázni;

d) jelenteni az ellenőrzést végző szerv vezetőjének, ha az ellenőrzés felfüggesztésére vagy megszakítására okot adó körülmények adódnak;

e) jegyzőkönyvet felvenni és megtenni az elsődleges intézkedéseket, ha a beosztott ellenőr bűncselekmény gyanúját jelenti, felügyelni a bizonyítási eszközök biztosítását szabálysértés vagy fegyelemsértés gyanúja esetén;

f) részt venni a körülmények rögzítésére szolgáló jegyzőkönyv felvételében, ha a feltárt hiányosság azonnali intézkedést igényel.

54. Az ellenőrzés vezetője felelős az ellenőrzésről készült jelentések (részjelentések, összefoglaló jelentés) határidőre történő elkészüléséért.

Az ellenőrzött szerv vezetőjének jogai és kötelességei

55. Az ellenőrzött szerv vezetője jogosult:

a) tájékoztatást kapni az általa vezetett szerv ellenőrzéséről, megismerni az ellenőrzési tervet;

b) az ellenőrzés megállapításait folyamatosan, de legkésőbb az ellenőrzésről szóló jelentés elkészítését követően megismerni;

c) az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban észrevételt tenni, kérdéseire választ kapni.

56. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles:

a) tájékoztatni az ellenőrzésről, annak várható időtartamáról az ellenőrzéssel érintett személyeket;

b) biztosítani a feltételeket az ellenőrzés zavartalan lefolytatásához;

c) az ellenőrzés megállapításai alapján, a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében - az ellenőrzést elrendelő vezető utasításának megfelelően - intézkedési tervet készíteni, azt megküldeni az ellenőrzést végző szerv útján az ellenőrzést elrendelő vezetőnek;

d) hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezése esetén az eljárást elrendelni, lefolytatni, annak eredményéről tájékoztatni az ellenőrzést végző szerv útján az ellenőrzést elrendelő vezetőt.

IV. fejezet

AZ ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Ellenőrzési munkaszakaszok

57. Az ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek munkaszakaszai:

a) az ellenőrzés elrendelése;

b) az ellenőrzés előkészítése;

c) felkészülés az ellenőrzésre;

d) az ellenőrzés végrehajtása;

e) az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása;

f) az ellenőrzés megállapításai alapján teendő intézkedések megtétele;

g) az ellenőrzés megállapításainak felhasználása;

h) a meghatározott feladatok teljesülésének figyelemmel kísérése, utóellenőrzés;

i) jogorvoslat.

Az ellenőrzés elrendelése

58. A szakmai ellenőrzést éves munkatervben, illetve az arra jogosult vezető közvetlen utasítása alapján, soron kívüli ellenőrzésként lehet elrendelni.

59. Az éves munkatervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén a munkatervben nem szereplő ellenőrzési feladatok is végrehajthatóak legyenek, illetve - a párhuzamos ellenőrzések elkerülése érdekében - tekintettel kell lenni más ellenőrzést végző szerv munkaprogramjára is.

60. A függetlenített ellenőrzési szervezet által lefolytatandó ellenőrzés elrendelésének jogát az ellenőrzést végző szerv vezetője - közvetlenül vagy közvetett módon, a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője útján - gyakorolja.

Az ellenőrzés előkészítése

61. Az ellenőrzéseket ellenőrzési terv alapján kell végrehajtani, amit az ellenőrzést végző szerv vezetője hagy jóvá. Nem kötelező ellenőrzési tervet készíteni célellenőrzés és a mobil ellenőrzés végrehajtására, illetve a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzésekhez.

62. A vezetői ellenőrzéseket ellenőrzési ütemtervben kell meghatározni.

63. Az ellenőrzési terv tartalmazza:

a) az ellenőrzést végző szerv megnevezését;

b) az iktatószámot;

c) az ellenőrzést elrendelő vezető nevét, aláírását, "Jóváhagyom" záradékkal;

d) "Ellenőrzési terv" megnevezést;

e) az ellenőrzendő szerv megnevezését, az ellenőrzés tárgyát;

f) az ellenőrzés tényére való utalást;

g) az ellenőrzés célját;

h) az ellenőrzés módszereit, a vizsgált időszakot;

i) az ellenőrzés főbb szempontjait szakterületenkénti bontásban;

j) az ellenőrzés időtartamát;

k) az ellenőrzésben részt vevők névsorát;

l) az ellenőrzési részjelentés, valamint az összefoglaló ellenőrzési jelentés elkészítésének határidejét;

m) az ellenőrzés végrehajtásáért felelős személy nevét, rendfokozatát;

n) az ellenőrzési terv elkészítésének keltét, készítőjének nevét, rendfokozatát, beosztását, aláírását.

64. Az ellenőrzést végző személyt (személyeket) nyílt paranccsal vagy megbízólevéllel, amennyiben az ellenőrzés során minősített adatot kell megismernie, a megfelelő szintű minősített adatok megismerésére feljogosító személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal kell ellátni.[14]

65. A helyszíni vizsgálatot - a 66. pontban foglalt eseteket kivéve - annak megkezdése előtt legalább három munkanappal, átfogó ellenőrzés esetén harminc nappal az ellenőrzendő szerv vezetőjének (parancsnokának) be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell az ellenőrzés céljáról, formájáról, az ellenőrzendő területekről, az ellenőrzés várható időtartamáról.

66. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni:

a) a vezetői ellenőrzésnél és a munkafolyamatba épített ellenőrzésnél;

b) soron kívüli ellenőrzés esetén;

c) a mobil ellenőrzéseket megelőzően;

d) a cél- és témaellenőrzés esetén az elrendelésre jogosult ilyen irányú döntése alapján;

e) ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy ez meghiúsítaná az ellenőrzés eredményes végrehajtását.

67. Az ellenőrzés tényét és a 65. pontban foglalt egyéb információt a 66. pontban felsorolt esetekben az ellenőrzés megkezdésekor, szóban kell közölni.

Felkészülés az ellenőrzésre

68. A 46. pont c) alpontjában meghatározott felkészülésnek a vizsgálandó témákra és területekre vonatkozó, részletekbe menő és időszerű kérdésekre kell irányulnia. Az ellenőrizendő szervre, tevékenységre vonatkozó normákon túl a felkészülés forrásai lehetnek különösen a statisztikai adatok, beszámolók, elemzések, tanulmányok, szolgálati okmányok, korábbi ellenőrzések megállapításai.

Az ellenőrzés végrehajtása

69. Az ellenőrzés helyszíni vezetője az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt szolgálati elöljárója, felelős az ellenőrzés megszervezéséért, végrehajtásáért és az összefoglaló ellenőrzési jelentés határidőre történő elkészítéséért.

70. Az ellenőrzést végző személy köteles a nyílt parancsot vagy megbízólevelet szolgálati vagy munkaköri feladatainak végrehajtása során magánál tartani, valamint azt az ellenőrzött szerv, szervezet vezetőjének, és - amennyiben az ellenőrzés rendőrségi objektumon kívül történik -, az ellenőrzött személynek a helyszíni vizsgálat megkezdése előtt felkérés nélkül felmutatni.[15]

71. A rendőri szerv átfogó ellenőrzése során ki kell, egyéb esetekben ki lehet kérni az illetékes bíróság, ügyészség, önkormányzat, szükséges esetben érdekvédelmi és más együttműködő szerv, valamint társadalmi szervezet képviselőjének véleményét.

72. Az ellenőrzést - a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzést kivéve - a végrehajtandó feladathoz igazodó létszámmal, de legalább két fővel kell végrehajtani.

73. Amennyiben az ellenőrzés alá vont titkos információgyűjtő tevékenységgel vagy leplezett eszköz-alkalmazással kapcsolatos feladatra hivatkozik, és az ellenőrzés továbbfolytatása az ellenőrzendő tevékenység dekonspirációjához vezethet, az ellenőrzést folytatni nem szabad, de az ellenőrzés tényéről az érintett rendőri szerv vezetőjét írásban tájékoztatni, valamint az ellenőrzés alá vont által közölt adatokat utólag ellenőrizni kell.[16]

74. A közterületen szolgálatot teljesítő állomány ellenőrzését - ha erre mód van, és amennyiben az ellenőrzés célját nem veszélyezteti - az ellenőrzés alá vont elöljárójának jelenlétében kell végrehajtani.

75. Az ellenőrzés során észlelt szakszerűtlen intézkedés esetén az ellenőrzést végző az ellenőrzött figyelmét a szabályellenességre felhívja, szükség esetén - figyelemmel a rendőrség szolgálati szabályzatának vonatkozó rendelkezéseire - az intézkedést megszakítja és annak törvényes folytatására utasítást ad, vagy azt átveszi és lefolytatja.

76. A feltárt hiányosságok, eltérések okáról az érintett vezetőtől vagy érdemi ügyintézőtől már a helyszíni ellenőrzés során tájékoztatást kell kérni.

77. Szükség esetén az ellenőrzött szervezet vezetőjétől nyilatkozatot lehet kérni, amelyben írásban, aláírásával ellátva igazolja, hogy a szervezet az ellenőrzött tevékenységgel, feladattal összefüggő valamennyi iratot, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta.

78. Ha az ellenőrzés során bűncselekményre, szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre utaló körülmény merül fel, az ellenőr köteles azt azonnal az ellenőrzés vezetőjének jelenteni.

79. Az ellenőrzést végrehajtó azonnali intézkedést igénylő hiányosság észlelése esetén a körülményeket tisztázza, jegyzőkönyvet vesz fel, szabálysértés, fegyelemsértés elkövetésének gyanúja esetén a bizonyítékokat biztosítja. Bűncselekmény gyanúja esetén az ellenőrzés vezetője teszi meg a szükséges intézkedéseket.

80. Az ellenőrzést végző megállapításait úgy köteles rögzíteni, hogy a bizonyítékok eredetéhez, felkutatási módjához, rögzítéséhez kétség ne férjen.

81. Az ellenőrzés során tett megállapítások alátámasztására elsősorban olyan iratokat kell felhasználni, amelyek arra kiegészítés nélkül, önmagukban is alkalmasak.

82. A bizonyítékok átvétele az ellenőr és az ellenőrzött aláírásával ellátott elismervény ellenében történik.

Az ellenőrzés megállapításait igazoló eszközök

83. Eredeti iratot akkor kell csatolni az ellenőrzési dokumentációhoz, ha annak elvesztésétől, meghamisításától kell tartani, vagy alapos a gyanú arra, hogy az eredetiként átadott irat fiktív, hamis vagy hamisított, illetve a vizsgálat olyan visszaélést tár fel, amely a felelősség megállapítását célzó eljárás alapját képezheti. Eredeti irat átvétele esetén lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vizsgált szerv arról másolatot készíthessen.

84. A másolat valamely irat szó szerinti leírása, fénymásolása vagy egyéb úton történő sokszorosítása a minősített adathordozókról szóló előírások figyelembevételével. Másolatot akkor kell a dokumentációhoz csatolni, ha az eredeti irat átadása nem lehetséges. A másolat esetén:

a) az az eredeti irat teljes szövegét tartalmazza a készítőjének, küldőjének megnevezésével, a keltezéssel és a rajta szereplő aláírásokkal együtt;

b) a "másolat" szó feltüntetésével utalni kell arra, hogy ez az irat az eredeti teljes szövegét tartalmazza;

c) a másolatot az azt hitelesítő személy aláírja, arra rá kell vezetni a másolat elkészítésének keltét és a másolatot hitelesítő személy teljes nevét, rendfokozatát, beosztását, valamint a szerv körbélyegzőjének lenyomatát;

d) a minősített adat vonatkozásában a minősítői jogkör átruházásáról, a szakirányítási feladatok és a minősített adatok kezelése során irányadó szabályokról szóló ORFK utasítás szerint kell eljárni.

85. A kivonat valamely irat egy részének szó szerinti idézése, amelyet akkor célszerű használni, ha a megállapításhoz nincs szükség az eredeti irat teljes szövegére. A kivonatban utalni kell arra, hogy az milyen eredeti irat alapján készült. Kivonat készítése során az eredeti irat formájának megtartása nem kötelező. Az iraton a "kivonat" jelölést fel kell tüntetni, egyebekben a másolat készítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

86. A másodlat az eredeti irattal egy időben készült, azzal tartalmilag és formailag teljesen megegyező, eredeti aláírásokat tartalmazó irat. Másodlatot akkor kell a dokumentációhoz csatolni, ha az eredeti irat átadása aránytalan nehézséggel járna.

87. A tanúsítvány több eredeti okmánynak vagy másolatnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza, azt az ellenőrzött szervezet vezetője vagy az általa megbízott személy aláírásával hitelesíti. A tanúsítványban csak olyan adatok szerepelhetnek, amelyek a kiállító szerv nyilvántartásában meglévő iratok anyagából származnak, illetve az alapul szolgáló adatokból közvetlenül ellenőrizhetőek. Tanúsítványt akkor kell a bizonyítékok között csatolni, ha az eredeti okmány csatolása terjedelmi okokból nem lehetséges.

88. A jegyzőkönyv a megállapított tényt elsődlegesen rögzítő irat, amely kizárólag olyan konkrét tényeket tartalmazhat, amelyek az ellenőr és a vizsgált szerv dolgozójának együttes jelenlétében voltak tapasztalhatók. A jegyzőkönyvet valamennyi oldalának aláírásával az ellenőr és az ellenőrzött közösen hitelesítik.

89. Ha a tényállás vagy a felelősség megállapítása okirattal vagy más eszközzel nem bizonyítható, az ellenőr a vizsgált szerv hatáskörrel rendelkező vezetőjétől vagy beosztottjától írásban nyilatkozatot kérhet. A nyilatkozat alkalmazására abban az esetben kerül sor, ha eredeti irat nincs és így másolat, kivonat vagy tanúsítvány nem készíthető.

90. Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására kép- és hangrögzítő eszközök a hatályos jogszabályoknak és belső normáknak megfelelően alkalmazhatók. Ilyen esetben az ellenőrzött személyt a felvétel tényéről tájékoztatni kell. A büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindítását megalapozó körülményt tartalmazó felvételeket el kell különíteni az ilyen (releváns) adatokat nem tartalmazóktól. A nem releváns adatokat - amennyiben személyes adatot tartalmaznak - haladéktalanul, írásban dokumentált módon meg kell semmisíteni, erről az érintettet értesíteni kell.

91. Ha a rögzített felvételek alapján fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás indul, a felvételek az adott eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint kezelhetők, és csak az eljárás során használhatók fel.

92. Az eljárás során felhasznált felvételt a megfelelő bizonyítóerő érdekében olyan módon kell hitelesíteni, hogy a felvételt rögzítő rendőri szerv, az azt készítő személy kiléte és a rögzítés időpontja kétséget kizáró módon megállapítható legyen.

93. A felvételhez történő hozzáférést, felhasználásának célját, jogalapját, valamint a felvétel átadása során az átvétel tényét dokumentálni kell.

94. A felvétel továbbítása előtt minden esetben meg kell győződni az adatátadás jogalapjáról, és csak olyan felvétel adható át, amely a büntető-, szabálysértési, vagy fegyelmi eljárás eredményes lefolytatásához szükséges.

95. A felvételeket rögzítő adathordozókról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

a) a felhasznált adathordozó egyedi azonosításra alkalmas adatait;

b) az adathordozó alkalmazásának kezdő és befejező időpontját;

c) a felhasznált adathordozó tárolási helyét;

d) az adathordozó esetleges sokszorosítására, arról kivonat készítésére vonatkozó adatokat;

e) a felvétel megsemmisítésére, törlésére vonatkozó adatokat.

96. A felvételeket megsemmisítésükig olyan feltételek között kell őrizni, amelyek az illetéktelen megismerést kizárják. A felvételek megsemmisítését pontosan és visszaellenőrizhetően dokumentálni kell. A felvételek megsemmisítésétől függetlenül öt évig meg kell őrizni az adattovábbítási nyilvántartást, amelyből megállapítható, hogy a felvételeket kinek, milyen célból és milyen jogalapra tekintettel adták át.

97. Helyszíni ellenőrzés esetében a megállapításokat - különösen az ellenőrzés idején felismert és bizonyított hiányosságokat - ismertetni kell az érintett vezetővel, lehetőség szerint az ellenőrzés során folyamatosan, egyébként annak befejeztével.

98. Lehetőséget kell adni arra, hogy az érintettek az ellenőrzéssel, illetve annak megállapításaival kapcsolatban észrevételeket tegyenek. Az ellenőrzésre tett észrevételekre az ellenőrzési jelentésben akkor kell kitérni, amennyiben az észrevételek nem kerültek maradéktalanul elfogadásra.

Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása

99. Az ellenőrzések ténye és megállapításai a következő iratokba foglalhatók:

a) szolgálati okmányok, eljárási, illetve más munkafolyamat során keletkező iratok;

b) ellenőrzési napló;

c) ellenőrzési dosszié;

d) ellenőrzési jegyzőkönyv;

e) ellenőrzési jelentés;

f) ellenőrzési részjelentés;

g) ellenőrzési összefoglaló jelentés.

100. A szolgálati okmányokba, eljárási vagy más munkafolyamat során keletkező egyéb iratokba a munkafolyamatba épített ellenőrzést szükséges, míg a vezetői ellenőrzést lehetséges rögzíteni. Az ellenőrzés, revízió idejét, az ellenőrzést végző nevét (aláírását), szükség esetén a megállapításokat kell az iratra rávezetni.

101. A szolgálati napló vezetésére kötelezett szervezeti elem vezetője az alegységénél végzett, szolgálat közbeni vezetői ellenőrzéseit - belső norma eltérő rendelkezéseinek hiányában - a szolgálati naplóban, utasításra szerven belül, de más alegységnél végzett vagy nem szolgálat közbeni ellenőrzéseit az ellenőrzési naplóban rögzíti.

102. Amennyiben a szolgálati naplót kiváltó számítógépes ügyviteli rendszerben lehetőség van az ellenőrzés végrehajtásának megfelelő dokumentálására és archiválására, akkor az ellenőrzés ezen a módon is rögzíthető.

103. Az ellenőrzés tényét, megállapításait - a 101-102. pontokban írt eseteket kivéve - az ellenőrzés helyszínén rendszeresített ellenőrzési naplóban kell rögzíteni.

104. Az ellenőrzés megállapításairól külön írásos jelentés is készülhet, azonban az ellenőrzés tényét ebben az esetben is be kell jegyezni az ellenőrzési naplóba, illetve az ellenőrzésről készült jelentést az ellenőrzött szerv vezetőjének meg kell küldeni.

105. Az ellenőrzési naplóba történő bejegyzési kötelezettség alól az ellenőrzést végző az ellenőrzés vezetőjétől felmentést kaphat.[17]

106. Az ellenőrzési napló "Az ellenőrzés megállapításai:" rovatában fel kell tüntetni:

a) az ellenőrzött szolgálati hely megnevezését, az ellenőrzés tárgyát;

b) az ellenőrzés alá vont személy(ek) nevét, rendfokozatát, beosztását;

c) a megállapított tényeket;

d) ha az ellenőrzésről külön jelentés készül, annak tényét;

e) elöljárói intézkedésre jogosult részéről a feltárt hiányosság kijavításáért felelős személy megnevezését, a határidőt;

f) az ellenőrzött nyilatkozatát, észrevételét (a megállapításokkal egyetért, nem ért egyet, vagy kiegészítést kíván tenni).

107. Az ellenőrzési naplólap eredeti példánya az ellenőrzést végző által önálló iratként vagy az ellenőri jelentés mellékleteként kezelendő, a másodpéldány az ellenőrzött szervnél marad.

108. Az ellenőrzési naplóba az ellenőrzött nevén, rendfokozatán, beosztásán, jelvényszámán kívül személyes vagy minősített adat nem kerülhet bejegyzésre. Ha az ellenőrzés dokumentálása során ilyen adat feljegyzése válna szükségessé, akkor az ellenőrzést végző minden esetben külön jelentést készít.

109. Az alosztályvezető, osztályvezető, a vele azonos vagy magasabb beosztású vezető az ellenőrzéseit (tervezés és végrehajtás) a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) "Vezetői ellenőrzések dokumentálása" moduljában a személyéhez kötődő ügyiratban dokumentálja. A papír alapon dokumentált ellenőrzéseit szintén rögzíti a fenti modulban.[18]

109/A. A 109. pontban felsorolt vezető azonnali intézkedésre okot adó hiányosság észlelése esetén a dokumentálást az ellenőrzést követő lehető legrövidebb időn belül, egyéb hiányosság észlelése esetén öt munkanapon belül elvégzi és megállapításait vezetői utasításként is az ellenőrzés alá vont személy tudomására hozza.[19]

109/B. Amennyiben a 109. pontban felsorolt vezető a tárgyhónapban végrehajtott ellenőrzései során hiányosságot nem állapított meg, elegendő, ha az ellenőrzést követően a megállapításait szóban közli az ellenőrzés alá vont személlyel, mely esetekben a tárgyhavi ellenőrzéseiket egy ügyiratban, összevontan végezheti el.[20]

110. Az ellenőrzés során feltárt hiba akkor igényel azonnali intézkedést, ha a késedelem a szolgálati érdek súlyosabb sérelmének veszélyével járna. Ilyen esetben ellenőrzési jegyzőkönyvet kell felvenni, különösen:

a) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén,

b) okmányhiány esetén,

c) ha körözést szükséges elrendelni,

d) ha minősített adat biztonságának megsértésére derül fény,

e) ha veszélyhelyzetet kellett elhárítani,

f) ha az ellenőrzés során az ellenőrzött nyilvánvalóan alkohol vagy bódító hatású anyag hatása alatt állt, vagy egyéb okból alkalmatlan a szolgálat ellátására,

g) levett biológiai minta eltűnése esetén,

h) szolgálati lőfegyver, lőszer eltűnése, hiánya esetén.

111. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a feltárt körülményeket, a hiányzó dokumentumok vagy okmányok, tárgyak tételes felsorolását, az elsődlegesen megtett intézkedéseket.

112. Az ellenőr és az ellenőrzött a felvett jegyzőkönyv minden oldalát aláírja. Ha az ellenőrzött az aláírást megtagadja, annak tényét - indokainak megjelölésével - a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

113. A jegyzőkönyvet az ellenőrzési jelentés mellékleteként kell kezelni.

114. Az ellenőrzésről készített jelentéssel szemben támasztott követelmények:

a) legyen elemző, értékelő és alkalmas következtetések levonására, a szükséges döntések megalapozására;

b) megállapításait tényekkel, adatokkal, bizonyítási eszközökkel kell alátámasztani;

c) az abban foglalt megállapítások adjanak választ az ellenőrzési terv minden pontjára;

d) hivatkozzon azokra a jogszabályokra és belső normákra, amelyek előírásait megsértették;

e) tartalmazzon összegezést a főbb megállapításokról, valamint javaslatokat a feltárt hibák megszüntetésére, a működés hatékonyságának javítására, szabályozási kérdésekre;

f) abban az esetben, ha a vizsgálat olyan cselekményt, hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, amelynek alapján büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárást kell lefolytatni, az ellenőrzési jelentésben a felelősként megjelölhető személy(ek) neve, beosztása is szerepeljen.

115. Az ellenőrzött szervnél megállapított, de más szerv dolgozója által elkövetett szabályszegésről az érintett szerv vezetőjét külön ellenőrzési jelentésben kell értesíteni.

116. Több személy által végzett ellenőrzésnél, ha az ellenőrök közötti feladatmegosztás ezt indokolja, ellenőrzési részjelentéseket kell készíteni. Az ellenőrzési részjelentések alapján az ellenőrzés vezetője összefoglaló ellenőrzési jelentést készít.

117. Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az ellenőrzési részjelentések főbb - elsősorban a felfedett szabálytalanságokra, pozitívumokra vonatkozó -, illetve összegző megállapításait és javaslatait tartalmazza. Az összefoglaló jelentésnek minden esetben tartalmaznia kell a részjelentésekbe foglalt, további intézkedést igénylő, illetve a helyszínen már kijavított jelentősebb hiányosságokat.

118. A függetlenített ellenőrzési szervezet által készített ellenőrzési jelentést annak vezetője az ellenőrzést elrendelő vezetőnek jóváhagyásra felterjeszti, majd a jóváhagyást követő három munkanapon belül megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének.

Az ellenőrzés megállapításai alapján teendő intézkedések

119. Az ellenőrzött szerv vezetője az ellenőrzés megállapításait tartalmazó irat kézhezvételétől számított nyolc napon belül arra észrevételt tehet, amelyre az ellenőrzést végző szerv vezetője a kézhezvételtől számított nyolc napon belül választ ad. Ha az ellenőrzött szerv vezetője a válasz ellenére vitatja az ellenőrzés valamely megállapítását, észrevételét három munkanapon belül megküldi az ellenőrzést végző szerv vezetőjének, aki azt - állásfoglalásával - három munkanapon belül az ellenőrzést elrendelő vezetőnek felterjeszti.

120. Amennyiben az ellenőrzés jogszabályokban, valamint belső normákban meghatározott előírást sértő gyakorlatot, hibát, hiányosságot tárt fel, annak kijavítására az ellenőrzött szerv vezetője - ha az ellenőrzést elrendelő vezető annak elkészítését meghatározta - intézkedési tervet köteles készíteni, a határidők és a felelősök megjelölésével.

121. Az intézkedési tervet az ellenőrzési jelentés ismertetésétől, illetve az észrevételre az ellenőrzést elrendelő vezető által adott válasz kézhezvételétől számított harminc napon belül - a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetőjén keresztül - az ellenőrzést elrendelő vezetőnek kell jóváhagyásra felterjeszteni.

122. Amennyiben az ellenőrzést elrendelő vezető az intézkedési tervet nem hagyja jóvá, azt legfeljebb 30 napos határidő meghatározásával kiegészítésre, módosításra az ellenőrzött szervnek visszaküldi.

123. Az ellenőrzött szerv a jóváhagyott intézkedési terv alapján köteles eljárni.

124. A szolgálati okmányokban, az eljárási vagy más munkafolyamat során keletkező iratokban, ellenőrzési naplóban rögzített bejegyzések alapján, illetve az ellenőrzés megállapításairól készített külön írásos jelentés alapján az ellenőrzött személy, az ellenőrzött szerv vezetője intézkedik a hiányosságok kijavítására, amennyiben az hatáskörét meghaladja, jelenti elöljárójának, aki az ez irányú intézkedéseket megteszi. Az ellenőrzéssel érintett vezető a szolgálati út betartásával tájékoztatja az ellenőrzés eredményéről az állományilletékes parancsnokot, aki a felelősség megállapítása érdekében a szükséges eljárások megindítására intézkedik.

Az ellenőrzés megállapításainak megismerése és felhasználása

125. A függetlenített ellenőrzési szervezet ellenőrzéseiről készült jelentéseket az ellenőrzött szerv vezetője és elöljárója jogosult megismerni és az érintettekkel ismertetni.

126. Az ellenőrzés alá vont az ellenőrzés megállapításait az őt érintő megállapításokra, illetve az általa elkövetett szabályszegésre vonatkozóan jogosult megismerni.

127. A függetlenített ellenőrzési szervezet által végzett ellenőrzés megállapításainak egészben vagy részben történő megismerésére - az ellenőrzést elrendelő elöljáró jóváhagyása mellett - a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője adhat engedélyt.

128. A megállapításokat - az ellenőrzés befejezését követően készült intézkedési terv kiadását és az ellenőrzéssel kapcsolatban tett panaszok ügyében indult eljárások lezárását követően - a függetlenített ellenőrzési szervezet más célra is felhasználhatja.

129. A tapasztalatok a vezetői döntések előkészítése, a rendőri szervek, személyek munkájának segítése érdekében összesíthetők. Az ellenőrzés adatai a kedvező jelenségek, hatékony módszerek, tipikus hibák közzététele érdekében - az adat- és minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett, személyazonosításra alkalmatlan módon - tanulmányok, értékelő jelentések készítésére, illetve statisztikai célra felhasználhatóak.

130. A függetlenített ellenőrzési szervezet az ellenőrzési hatáskörébe tartozó szerveknél végzett bármely ellenőrzés megállapításait megismerheti, azokat hasznosíthatja.

131. A szakmai irányítást végző szerv a szakmai irányítása alá tartozó területi és helyi szerveknél az adott szakterületre vonatkozóan lefolytatott ellenőrzés megállapításait megismerheti, azokat hasznosíthatja.

132. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése alapján az ellenőrzési jelentésben lévő, a döntés megalapozását szolgáló adatnak a megismerését az adatot kezelő szerv vezetője - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - engedélyezheti a keletkezéstől számított 10 éven belül.

Meghatározott feladatok teljesülésének figyelemmel kísérése, utóellenőrzése

133. Az ellenőrzött szerv vezetője (parancsnoka) köteles az intézkedési terv végrehajtásáról az ellenőrzést végző szerv vezetőjét tájékoztatni. Az ellenőrzést végző szerv vezetője utóellenőrzést is elrendelhet.

134. Ha az utóellenőrzés azt állapítja meg, hogy a meghatározott intézkedések az intézkedési tervben meghatározott határidőn belül nem történtek meg, a mulasztásért felelős személy ellen a fegyelmi eljárást meg kell indítani.

135. Amennyiben utóellenőrzésre nem kerül sor, akkor a következő ellenőrzés során az intézkedések végrehajtását minden esetben vizsgálni kell.

Jogorvoslat

136. Az ellenőrzés alá vont az ellenőrzés tényével, módjával, megállapításaival szemben annak tudomására jutását követő nyolc napon belül panaszt terjeszthet elő. A panasz előterjesztésének az ellenőrzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

137. A panasz ügyében az ellenőrzést végző állományilletékes parancsnoka, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló ellenőr esetén a munkáltatói jogokat gyakorló vezető dönt.[21]

V. fejezet

AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

138. A függetlenített ellenőrzési szervezetek az ellenőrzés végrehajtásába az állományilletékes parancsnok megkeresésével más rendőri szerv beosztottjait is bevonhatják.

139. A rendőri szervek vezetői megállapodhatnak abban, hogy meghatározott ellenőrzési feladatot más szerv ellenőrzést végző szervezete vagy ellenőre végez el, illetve ellenőrzési feladatok közös végrehajtását is elhatározhatják. Ilyen ellenőrzésekre kerülhet sor különösen összeférhetetlenségi okok fennállása esetén vagy az ellenőrzés objektivitásának biztosítása érdekében.

140. Az ellenőrzést az ellenőrzés vezetőjének javaslatára a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője legfeljebb harminc napra felfüggesztheti, ha az ellenőrzött szerv állományának jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását nem teszi lehetővé, illetve a továbbfolytatás vissza nem fordítható hátrányokat, károkat okozna, súlyos jogsértés bizonyítása válna lehetetlenné. Ebben az esetben az ellenőrzést végző a bizonyítékokat biztosítja, a meglévő állapotot írásban rögzíti, az eljárásra jogosultat haladéktalanul értesíti.

141. A függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője az ellenőrzés felfüggesztéséről haladéktalanul jelentést tesz az elrendelő vezetőnek, az ellenőrzött szerv vezetőjét pedig írásban értesíti.

142. Az ellenőrzés indokolt esetben legfeljebb harminc napra megszakítható. Erre különösen akkor kerülhet sor:

a) ha az ellenőrzés vezetője vagy az ellenőrzést végző(k) tartósan akadályoztatva van(nak);

b) ha más szervnél soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatni;

c) ha az ellenőrzött szerv az állománya jelentős részét érintő, soron kívüli feladatot hajt végre.

143. Az ellenőrzés megszakításáról a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője dönt, erről az elrendelő vezetőnek jelentést tesz, az ellenőrzött szerv vezetőjét írásban értesíti.

144. Az ellenőrzés felfüggesztéséig, illetve megszakításáig tett megállapítások az ellenőrzés folytatását követően is felhasználhatók.

145. Az elvégzett ellenőrzésekről a függetlenített ellenőrzési szervezet nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzött szerv megnevezését,

b) az elvégzett ellenőrzések tárgyát,

c) az ellenőrzés kezdetének és befejezésének időpontját,

d) az ellenőr(ök) nevét.

146. Az ellenőrzések tapasztalatait elemezni, értékelni kell, amelynek során mérlegelni kell a szerv működését érintő szélesebb körű intézkedések megtételére, jogszabályok, belső normák módosítására, illetve szervezeti vagy személyi változtatásokra irányuló javaslat előterjesztésének lehetőségét.

147. A 11. pontban felsorolt rendőri szervek vezetői kötelesek jogszabályon vagy belső normán alapuló ellenőrzési kötelezettségeik végrehajtására a tárgyévet megelőző év december 15-ig éves ütemtervet készíteni, és azt a Robotzsaru rendszeren a Szolgálat részére megküldeni. Az ellenőrzéseik végrehajtásáról, eredményeiről, tapasztalatairól kötelesek összefoglaló jelentést készíteni, amelyből ki kell derülnie annak, hogy a vezető akadályoztatása esetén az ellenőrzési jogkörét kinek adta át. Az összefoglaló jelentéseket a tárgyévet követő év január 31-ig kötelesek Robotzsaru rendszeren a Szolgálat részére megküldeni.[22]

148. A függetlenített ellenőrzési szervezetek a tárgyévre vonatkozóan kötelesek éves ellenőrzési ütemtervet készíteni, és azt a Robotzsaru rendszeren a Szolgálat részére a tárgyévet megelőző év december hónap 15-ig megküldeni. Az ellenőrzéseik végrehajtásáról értékelő jelentést kell készíteni, amelyet az éves adatok tekintetében a tárgyévet követő év január hónap 3. munkanapján, a féléves adatok vonatkozásában a tárgyév július hónap 3. munkanapján kell a Robotzsaru rendszeren a Szolgálat részére megküldeni.[23]

VI. fejezet

A MOBIL ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

149. A mobil ellenőrzések - a 150. pontban foglaltak kivételével - kiterjedhetnek a rendőrség valamennyi szervére, azok személyi állományára, valamint a fegyveres biztonsági őrségek tevékenységére és személyi állományára.

150. A mobil ellenőrzés nem terjedhet ki:

a) az ORFK vezetőjére és helyetteseire, az ORFK központi besorolású, főosztály jogállású szervezeti egységeinek vezetőire;

b)[24]

c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatójára;

d)[25]

e) a budapesti rendőrfőkapitányra és a vármegyei rendőrfőkapitányokra;[26]

f) nem a rendőrséghez vezényelt állományra;[27]

g) a személybiztosítói állományra, feladatának tényleges ellátása idején;

h) a szakszervezeti tisztségviselők szakszervezeti megbízatásával összefüggő tevékenységére;

i) az a)-i) alpontokban megjelölt személyek által használt járművekre és hivatali helyiségeikre;

j) a belföldi Állami Futárszolgálat által szállított küldemények tartalmára.

151. A budapesti rendőrfőkapitány helyettesei, a vármegyei rendőrfőkapitányok helyettesei, a Készenléti Rendőrség parancsnokhelyettesei, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ igazgatóhelyettesei, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatóhelyettesei, a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatóhelyettese, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatóhelyettesei, valamint az igazgatói beosztású vezetők ellenőrzését a Szolgálat vezetője által kijelölt osztályvezető részvételével kell végrehajtani.[28]

152. Az ellenőrzések elrendelésére a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője jogosult. A mobil ellenőrzések végrehajtása a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője által jóváhagyott heti terv alapján történik.

153. A függetlenített ellenőrzési szervezet mobil ellenőrzéseiről nem köteles előzetesen tájékoztatni az ellenőrizendő szervet.

154. A mobil ellenőrzés tapasztalatait írásban, öt munkanapon belül kell rögzíteni.

155. A függetlenített ellenőrzési szervezet vezetője az ellenőrzés befejezését követő hét munkanapon belül írásban, indokolt esetben haladéktalanul, szóban is köteles az ellenőrzés alá vont állományilletékes parancsnokát értesíteni az ellenőrzés végrehajtásáról.

156. A hiányosságot feltáró jelentés egy példányát az ellenőrzött szerv felettes szervének is meg kell küldeni, főigazgató vagy önálló főosztályvezetői jogállású vezető intézkedését igénylő esetben meg kell küldeni az érintett szakterület irányításáért felelős ORFK főigazgatónak, illetve önálló főosztályvezetői jogállású vezetőnek.

157. A jelentésnek tartalmazni kell:

a) az ellenőrzés helyét;

b) az ellenőrzés időpontját vagy időtartamát;

c) az ellenőrzést végzők nevét, rendfokozatát, beosztását;

d) az ellenőrzés alá vont személy(ek) nevét, rendfokozatát, beosztását, jelvényszámát;

e) az ellenőrzés tárgykörét;

f) az ellenőrzés alá vont gépjármű forgalmi rendszámát;

g) az ellenőrzés megállapításait;

h) az eredménytől függően a szükséges intézkedések kezdeményezését;

i) az ellenőrzés során az ellenőrző által tett intézkedéseket;

j) az ellenőrzésben résztvevő vagy annál jelenlévő parancsnok által tett intézkedéseket;

k) az ellenőrzés során keletkezett dokumentációt;

l) az intézkedés megtételére szabott határidőt;

m) az iktatószámot, a példányszámot, az ellenőrzést végzők aláírását és a Szolgálat vezetőjének az ellenőrzés jog- és szakszerűségére vonatkozó ellenjegyzését.

158. Az ellenőrzés alá vont személy állományilletékes parancsnokának kiemelt feladata, hogy az ellenőrzés következtében szükségessé vált intézkedések megtételéről vagy annak akadályáról halaszthatatlan intézkedés esetén soron kívül, egyéb intézkedés esetén a függetlenített ellenőrzés szervezet mobil ellenőrzésről történt írásbeli értesítését követő öt munkanapon belül - a szolgálati út betartásával - írásban tájékoztassa a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetőjét. Amennyiben az ellenőrzés megállapításait vitatja, úgy öt munkanapon belül a szolgálati út betartásával az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételét megküldi a függetlenített ellenőrzési szervezet vezetőjének, aki, ha azzal nem ért egyet, azt döntésre az állományilletékes parancsnokának felterjeszti.

VII. fejezet

A SZAKMAI IRÁNYÍTÁS

159. A Szolgálat ellátja a Szabályzat 8. pontjának i) pontjában meghatározott függetlenített ellenőrzési szervezetek szakmai irányítását.

160. A Szolgálat szakmai irányítási jogkörében jogosult:

a) a jogszabályokban, belső normákban valamint az ügyrendben meghatározott hatáskörében a függetlenített ellenőrzési szervezeteknél a munka színvonalát továbbfejleszteni, az egységes gyakorlat és módszerek kialakítását célzó ellenőrzéseket lefolytatni a jelen Szabályzatban foglaltak alapján;

b) a törvényesség és a szakmai szabályok betartásáról meggyőződni, a hibák és hiányosságok, illetve jogszabálysértő gyakorlat okait, körülményeit feltárni, elemezni, értékelni, ezek megszüntetésére javaslatot tenni, jogszabály-, illetve egyéb normasértés észlelése esetén erre a szerv vezetőjének a figyelmét felhívni, az ezzel kapcsolatos eltérő álláspontok esetén a felettes vezető intézkedését kezdeményezni;

c) az irányított függetlenített ellenőrzési szervezetektől - a minősített adat védelmét biztosító szabályok betartása mellett, a célhoz kötöttség elveinek figyelembe vételével - iratokat, adatokat kérni;

d) az irányított függetlenített ellenőrzési szervezetek vezetőit a szakmai tevékenységük körében beszámoltatni, jelentéstételre kötelezni;

e) szakmai kérdésekben normatív rendelkezés vagy egyedi utasítás kiadását kezdeményezni, az egységes jogalkalmazást módszertani útmutatók elkészítésével elősegíteni.

VIII. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

161. Ha az ellenőrzést végrehajtó a tudomására jutott szabálytalanság esetén jelentési kötelezettségeinek nem tesz eleget, az előírt módon nem intézkedik, az abból adódó következményekért fegyelmi, szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősség terheli.

162. Ha súlyosabb cselekmény nem valósul meg, amennyiben az eset összes körülményeiből más nem következik, fegyelmi eljárást kell indítani az ellen, aki a Szabályzatban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

163. Ha súlyosabb cselekmény nem valósul meg, fegyelmi eljárást kell indítani az ellen, aki valamely beosztottal szemben hátrányos intézkedést tesz azért, mert tapasztalatairól az ellenőrzést végzőnek tájékoztatást adott, vagy annak figyelmét szolgálati vagy közérdeket sértő szabálytalanságra, hiányosságra felhívta.

164. Az ellenőrzési tevékenység országos szintű egységesítése érdekében az utasítás hatálya alá tartozó szervek ellenőrzési szabályzatait - ide nem értve az ellenőrzési hatásköröket és kötelezettségeket megállapító, illetve ezen Szabályzatban nem szabályozott rendelkezéseket - felül kell vizsgálni.

165. A szakmai irányítást végző rendőri szervek részére a szakmai irányítás keretében végzett ellenőrzésekre vonatkozó hatásköröket ezen Szabályzat előírásaira figyelemmel kell meghatározni.

166. A Szolgálat az ellenőrzési tartalmú normákat összegyűjti, rendszerezi és tájékoztató formájában félévente közzéteszi.

167.[29]

168. Az utasítás 2012. április 1-jén lép hatályba. Az utasítás rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.

169.[30]

Dr. Hatala József r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány