32022R2577[1]

A Tanács (EU) 2022/2577 rendelete (2022. december 22.) a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról

A TANÁCS (EU) 2022/2577 RENDELETE

(2022. december 22.)

a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet vészhelyzeti jellegű, átmeneti szabályokat határoz meg az energia megújuló energiaforrásokból történő előállítására alkalmazandó engedélyezési eljárás felgyorsítása érdekében, különös tekintettel egyes olyan megújulóenergia-technológiákra vagy -projekttípusokra, amelyek képesek rövid távon felgyorsítani a megújuló energia szélesebb körű alkalmazását az Unióban.

Ez a rendelet minden olyan engedélyezési eljárásra alkalmazandó, amelynek kezdő időpontja e rendelet alkalmazási időszakára esik, és nem érinti az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőknél rövidebb határidőket megállapító nemzeti rendelkezéseket.

A tagállamok ezt a rendeletet olyan, folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra is alkalmazhatják, amelyek tárgyában 2022. december 30. előtt nem került sor végleges határozat meghozatalára, feltéve, hogy ezáltal lerövidül az engedélyezési eljárás és nem sérülnek a harmadik felek már meglévő törvényes jogai.

2 cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkében foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók. Emellett a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. "engedélyezési eljárás": olyan eljárás, amely

a) kiterjed a megújuló forrásokból energiát előállító erőművek - többek között hőszivattyúk, közös elhelyezésű energiatároló létesítmények és az ezek hálózati csatlakoztatásához szükséges eszközök - építésére, átalakítására és üzemeltetésére vonatkozóan kiadott valamennyi releváns közigazgatási engedélyre, ideértve a hálózati csatlakoztatási engedélyeket és a környezeti hatásvizsgálatokat is, amennyiben azok szükségesek; és

b) kiterjed a hiánytalan kérelem beérkezésének az illetékes hatóság általi elismerésével kezdődő, és az illetékes hatóság által az eljárás eredménye tárgyában hozott végleges határozatról szóló értesítésig tartó valamennyi közigazgatási szakaszra;

2. "napenergiát hasznosító berendezés": olyan berendezés, amely a Nap energiáját hő- vagy villamos energiává alakítja át, ideértve a naphőenergiát és a fotovoltaikus napenergiát hasznosító berendezéseket.

3. cikk

Kiemelkedően fontos közérdek

(1) Amikor a 92/43/EGK irányelv ( 2 ) 6. cikkének (4) bekezdése és 16. cikke (1) bekezdésének c) pontja, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 4. cikkének (7) bekezdése és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában egyedi esetekben a jogi érdekek mérlegelésére kerül sor, vélelmezni kell, hogy a megújuló forrásokból energiát előállító erőművek és létesítmények tervezése, építése és üzemeltetése, ezek hálózati csatlakoztatása és maga a kapcsolódó hálózat, valamint a tárolóeszközök kiemelkedően fontos közérdeket képviselnek, valamint a közegészséget és a közbiztonságot szolgálják. A tagállamok az integrált nemzeti energia- és klímaterveikben meghatározott prioritásokkal összhangban az említett rendelkezések alkalmazását a területük bizonyos részeire, valamint bizonyos típusú technológiákra vagy bizonyos műszaki jellemzőkkel rendelkező projektekre korlátozhatják.

(2) A tagállamoknak a kiemelkedően fontos közérdeket képviselőként elismert projektek esetében biztosítaniuk kell, hogy a tervezési és engedélyezés eljárásban, a jogi érdekeknek az egyedi esetekben végzett mérlegelése során prioritásként kezeljék a megújuló forrásokból energiát előállító erőművek és létesítmények építését és üzemeltetését, valamint a kapcsolódó hálózati infrastruktúra fejlesztését.

A fajok védelme tekintetében az első albekezdés csak akkor és annyiban alkalmazandó, ha és amennyiben sor kerül a faj populációi kedvező védettségi állapotának fenntartásához vagy helyreállításához hozzájáruló megfelelő fajvédelmi intézkedések meghozatalára, és e célból elegendő pénzügyi erőforrást és területet bocsátanak rendelkezésre.

3a. cikk

Alternatív vagy kielégítő megoldások hiánya

(1) Annak értékelésekor, hogy a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése és 16. cikkének (1) bekezdése, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (7) bekezdése és a 2009/147/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában nem állnak-e rendelkezésre kielégítő alternatív megoldások a megújulóenergia-erőműre vagy -létesítményre és annak hálózati csatlakoztatására vonatkozóan, ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha az adott megújulóenergia-technológiának nincsenek olyan alternatívái vagy kielégítő megoldásai, amelyek biztosítják a szóban forgó projekttel azonos célkitűzések elérését a megújulóenergia-kapacitás fejlesztése terén azonos energiatechnológia alkalmazásával, ugyanolyan vagy hasonló időkeretben és jelentősen magasabb költségek nélkül.

(2) Annak értékelésekor, hogy a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése és 16. cikkének (1) bekezdése, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (7) bekezdése és a 2009/147/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában nem állnak-e rendelkezésre kielégítő alternatív megoldások a megújuló energiaforrásoknak a villamosenergia-rendszerbe történő integrálásához szükséges hálózati infrastruktúra projektjére vonatkozóan, ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha az adott megújulóenergia-technológiának nincsenek olyan kielégítő alternatív megoldásai, amelyek képesek biztosítani a szóban forgó projekttel azonos célkitűzés elérését ugyanolyan vagy hasonló időkeretben és jelentősen magasabb költségek nélkül.

(3) A 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a megújuló forrásokból energiát előállító erőműre vagy létesítményre, illetve a megújuló energia villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges kapcsolódó hálózati infrastruktúrára vonatkozó projekttel kapcsolatos kiegyenlítő intézkedések végrehajtásakor a tagállamok engedélyezhetik az ilyen kiegyenlítő intézkedéseknek a projekt végrehajtásával párhuzamos megvalósítását, kivéve, ha egyértelmű bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy - a kiegyenlítő intézkedések bevezetését megelőzően - egy adott projekt visszafordíthatatlanul befolyásolná a helyszín szerkezetének és funkcióinak fenntartásához elengedhetetlen ökológiai folyamatokat, valamint veszélyeztetné a Natura 2000 hálózat általános egységességét. A tagállamok engedélyezhetik, hogy idővel kiigazításra kerüljenek az említett kiegyenlítő intézkedések, annak függvényében, hogy a jelentős kedvezőtlen hatások várhatóan rövid, közép- vagy hosszú távon jelentkeznek-e.

4. cikk

A napenergiát hasznosító berendezések telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárás felgyorsítása

(1) A napenergiát hasznosító berendezések és a közös elhelyezésű energiatároló létesítmények, többek között az épületekbe integrált, napenergiát hasznosító berendezések és a háztetőre szerelt, napenergiát hasznosító berendezések meglévő vagy jövőbeli mesterséges struktúrákba - ide nem értve a mesterséges vízfelületeket - történő telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három hónapot, feltéve, hogy az ilyen struktúrák elsődleges célja nem a napenergia-termelés. A 2011/92/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdésétől és II. melléklete 3. pontjának a) és b) alpontjától eltérve, azokat önmagukban vagy az említett irányelv II. melléklete 13. pontjának a) alpontjával összefüggésben értelmezve, az ilyen, napenergiát hasznosító berendezések adott esetben mentesülnek az annak meghatározásával kapcsolatos követelmény alól, hogy a projekthez szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra, vagy a célzott környezeti hatásvizsgálat elvégzésének követelménye alól.

(2) A tagállamok kulturális vagy történelmi örökségvédelmi okokból, illetve a nemzetvédelmi érdekekhez kapcsolódó vagy biztonsági okokból kizárhatnak bizonyos területeket vagy struktúrákat az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya alól.

(3) Az 50 kW vagy annál kisebb teljesítményű, napenergiát hasznosító berendezések - a termelő-fogyasztók létesítményeit is beleértve - telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárás során az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha az illetékes hatóságok vagy szervek a kérelmet követő egy hónapon belül nem válaszolnak, feltéve, hogy a napenergiát hasznosító berendezés kapacitása nem haladja meg az elosztóhálózathoz való csatlakozás meglévő kapacitását.

(4) Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett kapacitási küszöbérték alkalmazása jelentős adminisztratív teherhez vagy a villamosenergia-hálózat működésére nézve korlátokhoz vezet, a tagállamok alacsonyabb küszöbértéket is alkalmazhatnak, feltéve, hogy az nagyobb, mint 10,8 kW.

(5) Az e cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési eljárások során hozott valamennyi határozatot a meglévő kötelezettségekkel összhangban nyilvánossá kell tenni.

5. cikk

A megújulóenergia-erőművek átalakítása

(1) A 6. cikkben említett kijelölt megújuló energiaforrásokat hasznosító vagy hálózati területen található megújulóenergia-projektek átalakítására vonatkozó engedélyezési eljárás, többek között a berendezések hálózathoz való csatlakoztatásához szükséges eszközök korszerűsítésére vonatkozó engedélyezési eljárás abban az esetben, ha az átalakítás kapacitásnövekedést eredményez, nem haladhatja meg a hat hónapot, beleértve a vonatkozó jogszabályok által előírt környezeti hatásvizsgálatokat is.

(2) Amennyiben az átalakítás nem eredményezi a megújulóenergia-erőmű kapacitásának 15 %-ot meghaladó növekedését, és anélkül, hogy az érintené a lehetséges környezeti hatások e cikk (3) bekezdése szerinti értékelésének szükségességét, az átviteli vagy az elosztóhálózathoz való csatlakoztatást a kérelemnek az érintett szervhez való benyújtását követő három hónapon belül engedélyezni kell, kivéve, ha indokolt biztonsági aggályok merülnek fel, vagy fennáll a rendszerelemek műszaki összeférhetetlensége.

(3) Amennyiben a megújulóenergia-erőmű átalakítása, vagy a megújuló energia villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges kapcsolódó hálózati infrastruktúra korszerűsítése esetében meg kell határozni, hogy a projekthez szükség van-e környezeti hatásvizsgálati eljárásra vagy a 2011/92/EU irányelv 4. cikke szerinti környezeti hatásvizsgálatra, az ilyen előzetes meghatározás és/vagy környezeti hatásvizsgálat csak az eredeti projekthez képest bekövetkező változtatásból vagy bővítésből eredő lehetséges jelentős hatásokra korlátozódhat.

(4) Amennyiben a napenergiát hasznosító berendezések átalakítása nem jár további terület használatával, és megfelel az eredeti létesítményre vonatkozóan megállapított, alkalmazandó környezetvédelmi kárenyhítő intézkedéseknek, a projekt adott esetben mentesül az annak meghatározásával kapcsolatos követelmény alól, hogy a projekthez szükség van-e a 2011/92/EU irányelv 4. cikke szerinti környezeti hatásvizsgálatra.

(5) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett engedélyezési eljárások során hozott valamennyi határozatot a meglévő kötelezettségekkel összhangban nyilvánossá kell tenni.

6. cikk

A megújulóenergia-projektek és a megújuló energia rendszerbe való integrálásához szükséges kapcsolódó hálózati infrastruktúra engedélyezési eljárásának felgyorsítása

A tagállamok mentesíthetik a 2011/92/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálat, valamint a 92/43/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése és a 2009/147/EK irányelv 5. cikke szerinti állatfajvédelmi vizsgálatok alól a megújulóenergia-projekteket, valamint a megújuló energiának a villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges energiatárolási projekteket és villamosenergia-hálózati projekteket, feltéve, hogy a projekt a megújuló energia villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges kapcsolódó hálózati infrastruktúra számára kijelölt, megújuló energiaforrásokat hasznosító vagy hálózati területen kerül megvalósításra - amennyiben a tagállamok meghatároztak ilyen megújuló energiaforrásokat hasznosító vagy hálózati területet -, és a területet a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 5 ) összhangban stratégiai környezeti vizsgálatnak vetették alá vagy vetik alá. Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a meglévő adatok alapján megfelelő és arányos kárenyhítő intézkedéseket alkalmazzanak a 92/43/EGK irányelv 12. cikke (1) bekezdésének és a 2009/147/EGK irányelv 5. cikkének való megfelelés biztosítása érdekében. Amennyiben az említett intézkedések nem állnak rendelkezésre, az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy az üzemeltető pénzbeli ellenszolgáltatást fizessen állatfajvédelmi programok javára annak érdekében, hogy biztosítsák vagy javítsák az érintett fajok védettségi helyzetét.

7. cikk

A hőszivattyúk szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítása

(1) Az 50 MW alatti elektromos teljesítményű hőszivattyúk telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg az egy hónapot, a talaj hőjét hasznosító hőszivattyúk esetében pedig a három hónapot.

(2) Amennyiben nincsenek indokolt biztonsági aggályok, nincs szükség további munkálatokra az elosztóhálózathoz való csatlakoztatáshoz és nem áll fenn a rendszerelemek műszaki összeférhetetlensége, az átviteli vagy elosztóhálózathoz való csatlakoztatás az érintett szervnek küldött értesítést követően megengedett a következők tekintetében:

a) legfeljebb 12 kW elektromos teljesítményű hőszivattyúk; és

b) a termelő-fogyasztó által telepített, legfeljebb 50 kW elektromos teljesítményű hőszivattyúk, feltéve, hogy a termelő-fogyasztó megújulóenergia-termelő létesítményének kapacitása eléri a hőszivattyú kapacitásának legalább 60 %-át.

(3) A tagállamok kulturális vagy történelmi örökségvédelmi okokból, illetve a nemzetvédelmi érdekekhez kapcsolódó vagy biztonsági okokból kizárhatnak bizonyos területeket vagy struktúrákat az e cikkben foglalt rendelkezések hatálya alól.

(4) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett engedélyezési eljárások során hozott valamennyi határozatot a meglévő kötelezettségekkel összhangban nyilvánossá kell tenni.

8. cikk

A 6. cikkben említett, a megújulóenergia-erőművek átalakításának engedélyezési eljárására vonatkozó határidők a kijelölt megújuló energiaforrásokat hasznosító vagy hálózati területeken

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidők alkalmazásakor a következő időtartam nem számítható be az említett határidőkbe, kivéve akkor, ha az említett időtartam egybeesik az engedélyezési eljárás más adminisztratív szakaszaival:

a) az az időtartam, amely alatt az erőműveket, azok hálózati csatlakozásait és - a hálózat stabilitásának, megbízhatóságának és biztonságának biztosítása céljából - a kapcsolódó szükséges hálózati infrastruktúrát kiépítik vagy átalakítják; és

b) a hálózat stabilitásának, megbízhatóságának és biztonságának biztosításához elengedhetetlen jelentős hálózati korszerűsítésekhez szükséges adminisztratív szakaszok időtartama.

9. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2023. december 31-ig elvégzi e rendelet felülvizsgálatát, tekintettel az ellátásbiztonság és az energiaárak alakulására, valamint arra, hogy szükség van-e a megújulóenergia szélesebb körű alkalmazásának további felgyorsítására. A Bizottság jelentést tesz a Tanácsnak az említett felülvizsgálat főbb megállapításairól. A Bizottság a szóban forgó jelentés alapján javasolhatja e rendelet érvényességének meghosszabbítását.

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a hatálybalépésétől számított 18 hónapig kell alkalmazni.

Az 1. cikk, a 2. cikk 1. pontja, a 3. cikk (2) bekezdése, a 3a. cikk, az 5. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk és a 8. cikk azonban 2025. június 30-ig hatályban marad.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82.o.).

( 2 ) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).