32011L0092[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve ( 2011. december 13. ) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/92/EU IRÁNYELVE

(2011. december 13.)

az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról

(kodifikált szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 2 ),

(1)

Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvet ( 3 ) több alkalommal jelentősen módosították ( 4 ). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A Szerződés 191. cikke alapján az Unió környezetvédelmi politikája az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a "szennyező fizet" elven. A környezeti hatásokat minden technikai tervezési és döntéshozatali folyamat lehető legkorábbi fázisában figyelembe kell venni.

(3)

A környezeti hatásvizsgálat alapelveit össze kell hangolni, különös tekintettel a vizsgálandó projekt típusára, a projektgazda főbb kötelezettségeire és a vizsgálat tartalmára. A tagállamok azonban szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak a környezet védelme érdekében.

(4)

Továbbá a környezet védelmének és az élet minőségének védelméhez az Unió egyik céljának megvalósítására van szükség.

(5)

Az uniós környezetvédelmi jogszabályok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóságok és más testületek olyan határozatokat hozzanak, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre, valamint az emberek egészségére és jólétére.

(6)

Általános alapelveket kell előírni a környezeti hatásvizsgálathoz, tekintettel a környezetre várhatóan jelentőst hatást gyakorló köz- és magánprojektekre vonatkozó engedélyezési eljárások kiegészítésére és összehangolására.

(7)

A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló köz- és magánprojektek engedélyezése kizárólag a várhatóan jelentős környezeti hatások értékelése után történhet meg. Ezt a vizsgálatot a projektgazda által szolgáltatott megfelelő adatok alapján kell végezni, amit kiegészíthetnek a hatóságok és az a nyilvánosság, amelyet a kérdéses projekt valószínűleg érinteni fog.

(8)

Bizonyos típusú projektek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, és azokat a projekteket főszabály szerint módszeres vizsgálatnak szükséges alávetni.

(9)

Egyéb, más jellegű projektek várhatóan nem minden esetben gyakorolnak jelentős hatást a környezetre, és azokat a projekteket abban az esetben kell megvizsgálni, ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a projektek feltehetően jelentős hatással vannak a környezetre.

(10)

A tagállamok meghatározhatnak küszöbértékeket vagy szempontrendszert annak eldöntésére, hogy ezek közül a projektek közül melyek esetében kell a vizsgálatot elvégezni a környezeti hatásuk jelentősége alapján. A tagállamok nem kötelezhetőek arra, hogy esetenként vizsgálják meg azokat a projekteket, amelyek a küszöbértéket nem haladják meg, illetve kívül esnek azon a szempontrendszeren, amelyeket eseti alapon vizsgálnak.

(11)

Amikor a tagállamok ilyen küszöbértéket vagy szempontrendszert állítanak fel, vagy esetenként vizsgálják meg, hogy mely projektek esetében kell a hatásvizsgálatot elvégezni ezek jelentős környezeti hatása miatt, figyelembe kell venniük az ezen irányelvben előírt megfelelő kiválasztási szempontokat. A szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy azokat a szempontokat az egyes esetekre alkalmazzák.

(12)

Azokról a projektekről, amelyek vizsgálatra kötelezettek, egy bizonyos minimális mennyiségű információt szükséges szolgáltatni a projekt és annak hatásai tekintetében.

(13)

Helyénvaló előírni egy olyan eljárást, amely alapján a projektgazda megkapja a hatáskörrel rendelkező hatóság véleményét a vizsgálathoz kidolgozandó és csatolandó információk tartalmára és mértékére vonatkozóan. A tagállamok ennek az eljárásnak a keretén belül kötelezhetik a projektgazdát, hogy nyújtson be alternatív lehetőségeket arra a projektre vonatkozóan, amelyre engedély iránti kérelmet szándékozik benyújtani.

(14)

A projektek környezetre gyakorolt hatásait meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe vegyük az emberi egészség védelmével kapcsolatos kérdéseket, a környezeti feltételek javításával hozzájáruljunk az élet minőségének javításához, a fajok sokféleségének fenntartásához és az ökoszisztémának az élet alapvető forrását jelentő szaporodási képességének fenntartásához.

(15)

Tanácsos szigorúbb környezeti hatásvizsgálati rendelkezések határokon átterjedő keretekben történő előírása annak érdekében, hogy a fejlődést nemzetközi szinten vegyék figyelembe. Az Európai Közösség 1991. február 25-én aláírta, és 1997. június 24-én ratifikálta az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményt.

(16)

A nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő hatékony részvétele lehetőséget nyújt a nyilvánosság számára az adott határozatok szempontjából lényeges vélemények és aggodalmak kifejezésére, illetve a döntéshozók számára azok figyelembevételére, növelve ezzel a döntéshozatali folyamat számonkérhetőségét és átláthatóságát, valamint hozzájárulva a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések tudatossá tételéhez és a meghozott határozatok támogatásához.

(17)

A részvételt - beleértve a szövetségek, szervezetek és csoportok, különösen a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek részvételét - ennek megfelelően támogatni kell, többek között a nyilvánosság környezetvédelmi nevelésének támogatásával.

(18)

Az Európai Közösség aláírta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB egyezményt (Aarhusi Egyezmény) 1998. június 25-én, és ratifikálta 2005. február 17-én.

(19)

Az Aarhusi Egyezmény egyik célja, hogy biztosítsa a környezeti ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételhez való jogát, hozzájárulva ily módon a személyes egészségnek és jólétnek megfelelő környezetben való élethez fűződő jog védelméhez.

(20)

Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke előírja az Egyezmény I. mellékletében felsorolt meghatározott tevékenységekre és a mellékletben nem felsorolt, de a környezetre esetleg jelentős hatást gyakorló tevékenységekre vonatkozó határozatok meghozatalában a nyilvánosság részvételét.

(21)

Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (2) és (4) bekezdése előírja a bírósági és egyéb eljárásokhoz való jogot a határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából az egyezmény 6. cikkének a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel.

(22)

Ez az irányelv azonban nem alkalmazható azokra a projektekre, amelyek elemeit különleges nemzeti jogszabály hagyta jóvá, mivel ez az irányelv a jogalkotási folyamaton keresztül valósítja meg célját, ideértve az információnyújtást is.

(23)

Továbbá kivételes esetekben lehetséges különleges projekteknek az ebben az irányelvben meghatározott vizsgálati folyamat alól történő mentesítése, amennyiben erről a Bizottságot és az érintett nyilvánosságot megfelelően tájékoztatják.

(24)

Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

Ez az irányelv nem érinti az V. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ez az irányelv azoknak a köz- és magánprojekteknek a környezeti hatásvizsgálatára vonatkozik, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre.

(2) Jelen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "projekt" :

- épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése,

- egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is;

b)

"projektgazda" : egy magánprojektre vonatkozó engedély kérelmezője, vagy egy projektet kezdeményező állami hatóság;

c)

"engedély" : a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére;

d)

"nyilvánosság" : egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei, illetve csoportjai;

e)

"érintett nyilvánosság" : a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság. E meghatározás alkalmazásában a környezetvédelmet előmozdító és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket érdekeltnek kell tekinteni;

f)

"hatáskörrel rendelkező hatóság" vagy "hatóságok" : az(ok) a hatóság(ok), amelye(ke)t a tagállamok az ebből az irányelvből következő feladatok teljesítéséért felelős hatóságként kijelölnek;

g) a "környezeti hatásvizsgálat" :

a következőkből álló folyamatot jelenti:

i. az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett környezeti hatásvizsgálati jelentés elkészítése a projektgazda által;

ii. a 6., illetve adott esetben a 7. cikkben említett konzultációk lefolytatása;

iii. a környezeti hatásvizsgálati jelentésben ismertetett információknak, a projektgazda által szükség esetén az 5. cikk (3) bekezdése értelmében nyújtott kiegészítő információknak, illetve a konzultációk során kapott információknak a 6. és 7. cikk értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóság által végrehajtott vizsgálata;

iv. a hatáskörrel rendelkező hatóság által a projekt jelentős környezeti hatásairól kiadott, indokolt döntés, amely figyelembe veszi a iii. pontban említett vizsgálat eredményeit, valamint adott esetben saját kiegészítő vizsgálatának eredményeit; továbbá

v. a hatáskörrel rendelkező hatóság indokolt döntésének belefoglalása a 8a. cikkben említett határozatokba.

(3) Amennyiben a nemzeti jog azt előírja, a tagállamok eseti alapon úgy határozhatnak, hogy ezt az irányelvet a kizárólag védelmi célokat szolgáló, illetve a kizárólag a polgári lakosságot fenyegető veszélyhelyzetekben szükségessé váló intézkedéseket végrehajtó projektekre vagy azok részeire nem alkalmazzák, amennyiben úgy ítélik meg, hogy ezen irányelv alkalmazása e célok teljesülését károsan befolyásolná.

2. cikk

(1) A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.

(2) A környezeti hatásvizsgálat elvégezhető a tagállamban meglévő, a projektek engedélyezésére vonatkozó eljárás részeként, vagy ennek hiányában más eljárás részeként, vagy az ezen irányelv céljainak való megfelelés céljából létrehozandó eljárások részeként.

(3) Azokra a projektekre vonatkozóan, amelyekkel összefüggésben a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát ez az irányelv, a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) és/vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) egyidejűleg teszik kötelezővé, a tagállamoknak adott esetben gondoskodniuk kell arról, hogy olyan koordinált és/vagy összevont eljárásokat írjanak elő, amelyek kielégítik az említett uniós jogszabályokban foglalt követelményeket.

Azokra a projektekre vonatkozóan, amelyekkel összefüggésben a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát ez az irányelv és más, az első albekezdésben felsoroltaktól eltérő uniós jogi aktusok egyidejűleg teszik kötelezővé, a tagállamok koordinált és/vagy összevont eljárásokat írhatnak elő.

Az első és második albekezdésben említett koordinált eljárásban - más irányadó uniós jogi aktusok ellenkező értelmű rendelkezéseinek sérelme nélkül - a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölése révén igyekeznek koordinálni a vonatkozó uniós jogi aktusok által előírt, az adott projekt környezeti hatásainak vizsgálatára irányuló egyedi vizsgálatokat.

Az első és második albekezdésben említett összevont eljárásban - más irányadó uniós jogi aktusok ellenkező értelmű rendelkezéseinek sérelme nélkül - a tagállamok igyekeznek egyetlen, a vonatkozó uniós jogi aktusok által előírt vizsgálatot lefolytatni az adott projekt környezeti hatásait illetően.

A Bizottság iránymutatást nyújt az ezen irányelv, valamint a 92/43/EGK, a 2000/60/EK, a 2009/147/EK és a 2010/75/EU irányelv értelmében egyidejű vizsgálatnak alávetendő projektekkel kapcsolatos koordinált vagy összevont eljárások lefolytatásával kapcsolatban.

(4) A 7. cikk sérelme nélkül és feltéve, hogy ezen irányelv célkitűzései teljesülnek, a tagállamok kivételes esetekben egyes projekteket mentesíthetnek az ebben az irányelvben meghatározott rendelkezések hatálya alól, amennyiben azok hátrányosan érinthetik a projekt célkitűzését.

Ebben az esetben a tagállamok:

a) megvizsgálják, hogy egyéb vizsgálati mód megfelelő-e;

b) az érintett nyilvánosság rendelkezésére bocsátják az a) pontban említett egyéb vizsgálati módok során szerzett információkat, a mentességet megadó határozatra vonatkozó adatokat, valamint a mentesség engedélyezésének okait;

c) az engedély megadása előtt tájékoztatják a Bizottságot a mentesítés okairól, és ahol alkalmazható, rendelkezésére bocsátják a saját állampolgáraik számára hozzáférhetővé tett adatokat.

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja a kapott iratokat a többi tagállamhoz.

A Bizottság évente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére e bekezdés alkalmazásáról.

(5) A 7. cikk sérelme nélkül és feltéve, hogy ezen irányelv célkitűzései teljesülnek, külön nemzeti jogi aktus révén elfogadott projektek esetében a tagállamok mentesíthetik ezeket a projekteket az ebben az irányelvben a nyilvános konzultáció tekintetében meghatározott rendelkezések hatálya alól.

A tagállamok 2017. május 17-től kétévente tájékoztatják a Bizottságot azokról az esetekről, amelyekben az első albekezdésben említett mentesítést alkalmazták.

3. cikk

(1) A környezeti hatásvizsgálat keretében minden egyedi esetre vonatkozóan megfelelő módon azonosítani kell, le kell írni és értékelni kell az egyes projektek jelentős mértékű közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre:

a) a lakosságra és az emberi egészségre;

b) a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv alapján védett fajokra és élőhelyekre;

c) a földterületre, a talajra, a vizekre, a levegőre és az éghajlatra;

d) az anyagi javakra, a kulturális örökségre és a tájra;

e) az a)-d) pontban felsorolt tényezők közötti kölcsönhatásokra.

(2) Az (1) bekezdésben említett, az ott meghatározott tényezőkre gyakorolt hatások magukban foglalják a projekt nagyobb balesetek és/vagy katasztrófák kockázatának való kitettségéből eredő várható hatásokat is.

4. cikk

(1) A 2. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel az I. mellékletben felsorolt projekteket vizsgálatnak vetik alá, az 5-10. cikkel összhangban.

(2) A 2. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre a tagállamok határozzák meg, hogy a projektet alá kell-e vetni az 5-10. cikknek megfelelő vizsgálatnak. A tagállamok ezt meghatározzák:

a) esetenkénti vizsgálattal;

vagy

b) a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján.

A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az a) és a b) pontnak megfelelő mindkét eljárást alkalmazzák.

(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálat elvégzésére, illetve küszöbértékek vagy szempontrendszer megállapítására kerül sor, figyelembe kell venni a III. mellékletben előírt releváns kiválasztási kritériumokat. A tagállamok küszöbértékeket vagy feltételeket határozhatnak meg annak megállapítása érdekében, hogy egy adott projekt esetében sem a (4) és (5) bekezdésben említett határozatot nem kell meghozni, sem környezeti hatásvizsgálatot nem kell végezni, továbbá küszöbértékeket és/vagy feltételeket határozhatnak meg annak megállapítása érdekében, hogy a projekteket a (4) és (5) bekezdésben említett határozathozatal nélkül is alá kell-e vetni környezeti hatásvizsgálatnak.

(4) Amennyiben a tagállamok a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek tekintetében határozathozatali eljárást írnak elő, a projektgazda információkat szolgáltat a projekt jellemzőiről, valamint annak a környezetre gyakorolt várható jelentős hatásairól. Az információszolgáltatásnak a IIA. mellékletben található jegyzéket kell követnie. A projektgazdának adott esetben figyelembe kell vennie a környezeti hatásokra vonatozóan az ezen irányelven kívüli uniós jogi aktusok szerint elvégzett releváns vizsgálatok megállapításait. A projektgazda leírást adhat továbbá a projekt olyan jellegzetességeiről és/vagy azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek célja a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése vagy megelőzése.

(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság a határozatát a projektgazda által a (4) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátott információk alapján, az ezen irányelven kívüli uniós jogi aktusok szerint elvégzett, a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó előzetes ellenőrzések vagy vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével hozza meg. A határozatot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a) amennyiben a határozat környezeti hatásvizsgálatot ír elő, ennek főbb indokait, a III. mellékletben foglalt releváns kiválasztási kritériumokra tekintettel; vagy

b) amennyiben a határozat nem ír elő környezeti hatásvizsgálatot, ennek főbb indokait, a III. mellékletben foglalt releváns kiválasztási kritériumokra tekintettel, és amennyiben a projektgazda erről leírást ad, a projekt olyan jellegzetességeinek és/vagy azon tervezett intézkedések felsorolását, amelyek célja a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése vagy megelőzése.

(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb az attól az időponttól számított 90 napon belül meghozza a határozatát, amikor a projektgazda a (4) bekezdés értelmében valamennyi szükséges információt benyújtotta. Egyebek mellett a projekt jellegére, összetettségére, helyére vagy méretére való tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság a határozathozatalra vonatkozó határidőt kivételesen meghosszabbíthatja; ez esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság írásban tájékoztatja a projektgazdát a határidő meghosszabbításának okairól és arról, hogy a döntés meghozatala mikorra várható.

5. cikk

(1) Ha el kell végezni a környezeti hatásvizsgálatot, akkor a projektgazda elkészíti és benyújtja a környezeti hatásvizsgálati jelentést. A projektgazda által benyújtandó információknak legalább a következőket tartalmazniuk kell:

a) a projekt leírása, beleértve a projekt helyére, kialakítására, méretére és egyéb releváns jellemzőire vonatkozó információkat;

b) a projekt által a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős hatások ismertetése;

c) a projekt jellemzőinek és/vagy a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése, és ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett intézkedések ismertetése;

d) a projektre és annak egyedi jellemzőire vonatkozó, a projektgazda által tanulmányozott ésszerű alternatívák ismertetése, a választás főbb okainak megjelölésével, figyelembe véve a projekt környezetre gyakorolt hatását;

e) az a)-d) pontokban említett adatok nem technikai jellegű összefoglalása; és

f) az egy adott projekt vagy projekttípus sajátos jellemzőivel összefüggő, valamint a várhatóan érintett környezeti jellemzőkre vonatkozó, a IV. mellékletben meghatározott kiegészítő információk.

Ha a (2) bekezdés szerint véleményt adtak ki, a környezeti hatásvizsgálati jelentésnek azon kell alapulnia, és tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyekre ésszerűen szükség lehet a projekt környezetre gyakorolt jelentős hatásaira vonatkozó, indokolt döntés meghozatalához, figyelemmel az aktuális ismeretekre és a vizsgálati módszerekre. A vizsgálatok felesleges megismétlésének elkerülése céljából a projektgazdának a környezeti hatásvizsgálati jelentés elkészítésekor a nemzeti vagy uniós jogi aktusokból következő egyéb értékelések eredményeit is figyelembe kell vennie.

(2) A projektgazda kérésére a hatáskörrel rendelkező hatóság a projektgazda által elsősorban a projekt egyedi jellemzői, ideértve a helyszínt és a technikai kapacitást, és a várható környezeti hatások kapcsán szolgáltatott információkat figyelembe véve véleményt ad ki, amelyben meghatározza, hogy a projektgazda az e cikk (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentésben mely információkat és milyen részletességgel köteles bemutatni. A hatáskörrel rendelkező hatóság a véleménynyilvánítás előtt konzultál a 6. cikk (1) bekezdésében említett hattóságokkal.

A tagállamok azt is megkövetelhetik a hatáskörrel rendelkező hatóságtól, hogy az első albekezdésben említett véleményt adjon, függetlenül attól, hogy azt a projektgazda kérelmezi-e vagy sem.

(3) A környezeti hatásvizsgálati jelentés teljességének és minőségének garantálása érdekében:

a) a projektgazda köteles biztosítani, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentést felkészült szakértők készítsék; továbbá

b) a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles biztosítani, hogy rendelkezzen a környezeti hatásvizsgálati jelentés elbírálásához szükséges kellő szakértelemmel, vagy az szükséges esetén rendelkezésére álljon;

c) a hatáskörrel rendelkező hatóság szükség esetén a IV. melléklettel összhangban kérhet olyan kiegészítő információkat a projektgazdától, amelyek közvetlenül szükségesek a projekt jelentős környezeti hatásaira vonatkozó, indokolt döntés kialakításához.

(4) A tagállamok - szükség esetén - biztosítják, hogy azok a hatóságok, amelyek fontos információkkal rendelkeznek, különös tekintettel a 3. cikkre, azokat a projektgazda rendelkezésére bocsássák.

6. cikk

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a környezeti ügyekben gyakorolt hatáskörük, illetve helyi és regionális illetékességük kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságok - adott esetben a 8a. cikk (3) bekezdésében említett eseteket is figyelembe véve - lehetőséget kapjanak véleménynyilvánításra a projektgazda által benyújtott információkkal és az engedélyezési kérelemmel kapcsolatban. E célból a tagállamok általánosságban vagy esetről esetre kijelölik azokat a hatóságokat, amelyekkel konzultálni kell. Az 5. cikk alapján kapott információt közlik e hatóságokkal. A konzultációra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek hatékonyan részt tudjanak venni a döntéshozatali folyamatban, a környezetet érintő, a 2. cikk (2) bekezdésében említett döntéshozatali folyamatok korai szakaszától kezdve, de legkésőbb amint az információkat ésszerű keretek között elérhetővé lehet tenni elektronikus média és közzététel, illetve más megfelelő módon, a nyilvánosságot tájékoztatni kell a következő témákban:

a) engedély iránti kérelem;

b) a tény, hogy a projektet környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni, valamint adott esetben, hogy a 7. cikket kell alkalmazni;

c) a döntéshozatalért, a releváns információk szolgáltatásáért, az észrevételek vagy kérdések fogadásáért felelős hatáskörrel rendelkező hatóságok adatai, valamint az észrevételek vagy kérdések továbbítására vonatkozó határidők részletei;

d) a lehetséges határozatok, vagy amennyiben készült ilyen, a határozattervezet jellege;

e) az 5. cikk alapján összegyűjtött információk hozzáférhetőségére vonatkozó adatok;

f) a releváns információk rendelkezésre bocsátása idejének, helyének, valamint módjának a megjelölése;

g) a nyilvánosság részvételére vonatkozóan az e cikk (5) bekezdése alapján hozott intézkedések részletei.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő időkereteken belül az érintett nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátják a következőket:

a) az 5. cikk alapján összegyűjtött összes információ;

b) a nemzeti jogszabályokkal összhangban a főbb jelentések és javaslatok, amelyeket az érintett nyilvánosságnak az e cikk (2) bekezdésével összhangban történő tájékoztatásakor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok számára alkottak;

c) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) rendelkezéseivel összhangban az e cikk (2) bekezdésében említett információktól eltérő olyan információ, amely ezen irányelv 8. cikkével összhangban a határozat szempontjából lényeges, és amely csak akkor válik hozzáférhetővé, miután az érintett nyilvánosságot e cikk (2) bekezdésével összhangban tájékoztatták.

(4) Az érintett nyilvánosság számára kellő időben hatékony lehetőséget kell biztosítani a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban történő részvételre, ebből a célból az jogosult észrevételei és véleménye kifejezésre juttatására, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok előtt még minden lehetőség nyitva áll, még mielőtt az engedélyezési kérelemről a határozatot meghozzák.

(5) A nyilvánosság tájékoztatására (például plakátok kihelyezése egy adott körzeten belül, vagy a helyi újságokban történő közzététel útján) és az érintett nyilvánossággal folytatott konzultációra (például írásbeli beadványok vagy közvélemény-kutatás) vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg. A tagállamok a megfelelő közigazgatási szinten meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a releváns információkat legalább egy központi portálon vagy könnyen hozzáférhető hozzáférési pontokon keresztül elektronikus úton nyilvánosságra hozzák.

(6) A különböző szakaszokra olyan ésszerű időkereteket kell meghatározni, amelyek elegendő időt biztosítanak:

a) az (1) bekezdésben említett hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatására; valamint

b) az (1) bekezdésben említett hatóságok és az érintett nyilvánosság felkészülésére és a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban való, e cikk rendelkezéseinek megfelelő érdemi részvételére.

(7) Az érintett nyilvánossággal az 5. cikk (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentésről folytatandó konzultációra legalább harminc nap időkeretet kell biztosítani.

7. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy projekt várhatóan jelentős hatással lesz a környezetre egy másik tagállam területén, vagy ha egy tagállam, amelyre a projekt várhatóan jelentős hatással lesz, azt kérelmezi, az a tagállam, amelynek területén a projektet meg kívánják valósítani, a lehető leghamarabb, de legkésőbb saját nyilvánosságának a tájékoztatásakor megküldi az érintett tagállam számára többek között a következő információkat:

a) a projekt leírása az országhatáron esetlegesen átterjedő hatásaira vonatkozó minden hozzáférhető információval együtt;

b) a várható határozat jellegére vonatkozó információ.

A tagállam, amelynek területén a projektet meg kívánják valósítani, megfelelő időt biztosít a másik tagállam számára, amelyen belül az jelzi, hogy részt kíván-e venni a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban, valamint mellékelheti az e cikk (2) bekezdésében említett információkat.

(2) Ha a tagállam, amely az (1) bekezdés értelmében az információkat megkapta, jelzi, hogy részt kíván venni a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban, a tagállam, amelynek területén a projektet meg kívánják valósítani, az érintett tagállamnak megküldi a 6. cikk (2) bekezdése értelmében megküldendő és a 6. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja értelmében rendelkezésre bocsátott információt, amennyiben ezt még nem tette meg.

(3) Az érintett tagállamok aszerint, amilyen mértékben érintettek:

a) intézkednek arról, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett információt ésszerű határidőn belül a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok és azon tagállam nyilvánosságának a rendelkezésére bocsássák, amely tagállam területére várhatóan jelentős hatással lesz a projekt; és

b) biztosítják, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok és az érintettek lehetőséget kapjanak arra, hogy véleményüket még az engedély megadása előtt, ésszerű határidőn belül eljuttassák annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságához, amelynek területén a projekt megvalósítását tervezik.

(4) Az érintett tagállamok konzultációt kezdenek - többek között - a projekt lehetséges, határokon átterjedő hatásairól, és az ilyen hatások csökkentését vagy megelőzését célzó tervezett intézkedésekről, továbbá megállapodnak a konzultációs szakasz ésszerű időtartamában.

Az ilyen egyeztetések végezhetőek megfelelő közös testületen keresztül is.

(5) Az érintett tagállamok a 6. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében említett intézkedések és időkeretek alapján meghatározzák az e cikk (1)-(4) bekezdésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat; ezeket a szabályokat úgy kell meghatározni, hogy az érintett tagállam területén a projektre vonatkozóan lehetővé tegyék az érintett nyilvánosság számára a környezettel kapcsolatos, a 2. cikk (2) bekezdése szerinti döntéshozatali eljárásokban való érdemi részvételt.

8. cikk

A konzultációk eredményeit és az 5-7. cikk alapján kapott információkat kellő mértékben figyelembe veszik az engedélyezési eljárás során.

8a. cikk

(1) Az engedélyező határozat szövegének tartalmaznia kell legalább:

a) az 1. cikk (2) bekezdése g) pontjának iv. alpontjában említett, indokolt döntést;

b) a határozathoz fűzött, teljesítendő környezeti feltételeket, valamint a projekt bármely jellemzőjének és/vagy a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése, és ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett intézkedések, továbbá adott esetben a monitoring-intézkedések ismertetését.

(2) Az engedély megtagadására vonatkozó határozatnak meg kell jelölnie az elutasítás főbb indokait.

(3) Amennyiben a tagállamok a 2. cikk (2) bekezdésében említett engedélyezési eljárástól eltérő eljárást követnek, az e cikk (1) és (2) bekezdése előírásait teljesítettnek kell tekinteni akkor, ha bármely, az említett eljárások keretében meghozott határozat tartalmazza az e bekezdésekben említett információkat, és érvényben lévő mechanizmusok garantálják az e cikk (6) bekezdése előírásainak teljesülését.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában említett előírásokkal összhangban a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a projektgazda a projekt jellemzőit kivitelezze és/vagy a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése, és ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett intézkedéseket meghozza, és meghatározzák a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások monitoring alá vonására szolgáló eljárásokat.

A monitoring tárgyát képező paraméterek típusát és a monitoring időtartamát a projekt jellegéhez, helyéhez és méretéhez, valamint a projekt környezetre gyakorolt hatásainak jelentőségéhez igazodva, az arányosság követelményének szem előtt tartásával kell megválasztani.

A kétszeres monitoring elkerülése érdekében az ezen irányelven kívüli uniós jogszabályok és a nemzeti jogszabályok alapján már egyébként is végzett monitoring-tevékenységek is igénybe vehetők.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság az (1)-(3) bekezdésben említett határozatok bármelyikét ésszerű időn belül meghozza.

(6) A hatáskörrel rendelkező hatóság megbizonyosodik arról, hogy az 1. cikk (2) bekezdése g) pontjának iv. alpontjában említett, indokolt döntés, illetve az e cikk (3) bekezdésében említett bármilyen határozat még időszerű legyen az engedély megadásakor. Ennek érdekében a tagállamok megszabhatják az 1. cikk (2) bekezdése g) pontjának iv. alpontjában említett, indokolt döntés, illetve az e cikk (3) bekezdésében említett bármilyen határozat érvényességi idejét.

9. cikk

(1) Az engedélyező vagy az engedélyezést elutasító határozat meghozatala után a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok erről haladéktalanul tájékoztatják a nyilvánosságot és a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokat a nemzeti eljárásokkal összhangban, és gondoskodnak arról, hogy - adott esetben a 8a. cikk (3) bekezdésében említett eseteket is figyelembe véve - a következő információk a nyilvánosság és a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok rendelkezésére álljanak:

a) a határozat tartalma és annak a 8a. cikk (1) és (2) bekezdésében említett esetleges feltételei;

b) a határozat alapjául szolgáló főbb indokok és megfontolások, beleértve a nyilvánosság részvételének folyamatára vonatkozó információkat is. Ennek tartalmaznia kell a konzultációk eredményének összefoglalását, valamint az 5-7. cikk értelmében gyűjtött információkat, és azt, hogy ezen eredményeket - különös tekintettel a 7. cikkben említett érintett tagállamoktól beérkező észrevételekre - mennyiben építették be vagy vették figyelembe.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok az e cikk (1) bekezdésében említett információk továbbításával tájékoztat(nak) minden olyan tagállamot, amellyel a 7. cikk értelmében konzultált(ak).

A konzultációban részt vevő tagállam biztosítja, hogy ezen információkat a megfelelő módon a saját területén lévő érintett nyilvánosság rendelkezésére bocsássák.

9a. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok az ezen irányelvből fakadó kötelezettségei(k)nek tárgyilagosan, az összeférhetetlenség eseteitől mentesen tegyen(ek) eleget.

Amennyiben az illetékes hatóság a projektgazda is egyben, a tagállamnak az ügyintézésben illetékes szervezeten belül minimum megfelelően el kell különítenie az ezen irányelvből következő feladatok ellátása nyomán az adott hatóságoknál keletkező, egymással összeférhetetlen feladatokat.

10. cikk

A 2003/4/EK irányelv sérelme nélkül ezen irányelv rendelkezései nem befolyásolják a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy figyelembe vegyék az ipari és gazdasági titoktartással - beleértve a szellemi tulajdont is - kapcsolatos, valamint a közérdek védelmére vonatkozó, a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben megállapított, és az elfogadott jogi gyakorlattal összefüggő korlátozásokat.

A 7. cikk alkalmazása esetén az információnak a másik tagállam számára való átadására és az információnak a másik tagállam által való fogadására azok a korlátozások vonatkoznak, amelyek abban a tagállamban vannak hatályban, amelyben a projektet kivitelezni tervezik.

10a. cikk

A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

11. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintett nyilvánosság azon tagjainak, akik:

a) kellő mértékben érdekeltek; vagy

b) jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a tagállam közigazgatási eljárásjoga ezt előfeltételként írja elő,

a bíróság vagy a törvény értelmében létrehozott, más független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljáráshoz legyen joguk a határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából, ezen irányelvnek a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel.

(2) A tagállamok meghatározzák, hogy az eljárás melyik szakaszában kezdeményezhető a határozatok, jogi aktusok és mulasztások kifogásolása.

(3) Hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, azt a tagállamok határozzák meg összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogát. Ebből a célból az 1. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni. Továbbá e szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

(4) E cikk rendelkezései nem zárják ki a közigazgatási hatóság előtt folytatott előzetes felülvizsgálati eljárás lehetőségét, és nem érintik a bírósági felülvizsgálati eljárások kezdeményezését megelőzően a közigazgatási felülvizsgálati eljárások kimerítésének a követelményét, amennyiben a nemzeti jog alapján ilyen követelmény fennáll.

Az eljárásnak igazságosnak, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, és nem lehet mértéktelenül drága.

(5) E cikk rendelkezései hatékonyságának növelése céljából a tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokról gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.

12. cikk

(1) A tagállamok és a Bizottság kicserélik a jelen irányelv alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokra vonatkozó információkat.

(2) Amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak, a tagállamok 2017. május 16-tól számítva hatévente tájékoztatják a Bizottságot különösen:

a) az I. és a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek közül azoknak a számáról, amelyekre vonatkozóan el kellett végezni az 5-10. cikkben előírt környezeti hatásvizsgálatot;

b) az elvégzett környezeti hatásvizsgálatoknak az I. és a II. mellékletben megjelölt projektkategóriák szerinti bontásáról;

c) a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek közül azoknak a számáról, amelyekre vonatkozóan a 4. cikk (2) bekezdésében említett határozathozatali eljárást lefolytatták;

d) a környezeti hatásvizsgálatok folyamatának átlagos időtartamáról;

e) a környezeti hatásvizsgálatok átlagos közvetlen költségeinek megközelítő becsléséről, kitérve ezen irányelv alkalmazásának a kkv-kra gyakorolt hatására is.

(3) A fenti információcsere alapján, amennyiben szükséges, a Bizottság kiegészítő javaslatokat nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy biztosítsák ezen irányelv megfelelően koordinált alkalmazását.

13. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket a jelen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

14. cikk

Az V. melléklet A. részében említett irányelvekkel módosított 85/337/EGK irányelv hatályát veszti, az V. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

15. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTEK

1. Nyersolaj-finomítók (kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek kizárólag kenőanyagokat készítenek a nyersolajból) és olyan létesítmények, amelyek napi legalább 500 tonna szén vagy bitumenes pala gázosítását vagy cseppfolyósítását végzik;

a) 300 megawattos vagy magasabb hőteljesítményű hőerőművek és egyéb égetőművek;

b) atomerőművek és egyéb atomreaktorok, ideértve az ilyen erőművek és reaktorok ( 8 ) leszerelését és üzemen kívül helyezését (kivéve azokat a hasadóképes és termelő anyagot tartalmazó anyagokat gyártó és feldolgozó kísérleti célú létesítményeket, amelyek maximális teljesítménye nem haladja meg az 1 kilowatt folyamatos hőteljesítményt);

a) kiégett nukleáris üzemanyag újrafeldolgozására szolgáló létesítmények;

b) tervezett létesítmények:

i. a nukleáris üzemanyag termelésére vagy dúsítására;

ii. kiégett nukleáris üzemanyag vagy nagy aktivitású radioaktív hulladék feldolgozására;

iii. kiégett nukleáris üzemanyag végleges ártalmatlanítására;

iv. kizárólag radioaktív hulladék végleges ártalmatlanítására;

v. kizárólag kiégett nukleáris üzemanyagok (tíz évnél hosszabb időre tervezett) vagy radioaktív hulladék termelési helyétől eltérő helyen történő tárolására;

a) öntöttvas és acél olvasztására szolgáló integrált kohók;

b) kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással, nemvas nyersfémek ércből, dúsított ércből vagy másodlagos nyersanyagokból történő előállítására szolgáló létesítmények;

5. az azbeszt kivonására, valamint az azbeszt és az azbesztet tartalmazó termékek feldolgozására és átalakítására szolgáló létesítmények: azbesztcement termékek esetén évi 20 000 tonna feletti késztermék, súrlódó termékek esetén évi 50 tonna feletti késztermék és az azbeszt egyéb felhasználási területei esetén évi 200 tonna feletti felhasználással;

6. integrált vegyiművek, azaz anyagok kémiai átalakítási eljárások révén történő ipari méretű előállítása, amelyben több, egymás melletti és funkcionálisan összekapcsolt egység van, amelyek az alábbi célokra szolgálnak:

a) szerves vegyi alapanyagok gyártása;

b) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása;

c) foszfor-, nitrogén- vagy káliumalapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártása;

d) növényvédelmi termékek és biocidek alapanyagainak gyártása;

e) alapvető gyógyszeripari termékek kémiai vagy biológiai eljárással történő gyártása;

f) robbanóanyagok gyártása;

a) távolsági vasútvonalak és 2 100 méteres vagy azt meghaladó hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőterek ( 9 ) építése;

b) autópályák és gyorsforgalmi utak ( 10 ) építése;

c) négy- vagy ennél több sávos új utak építése, vagy meglévő, egy- vagy kétsávos utak áthelyezése és/vagy kiszélesítése négy- vagy több sávossá akkor, ha az új vagy átalakított és/vagy kiszélesített útszakasz egybefüggően legalább 10 km hosszú vagy annál hosszabb;

a) belvízi hajózóutak és a belvízi közlekedés kikötői, amelyek 1 350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak;

b) kereskedelmi tengeri kikötők, parthoz vagy előkikötőhöz kapcsolódó be- és kirakó kikötőhelyek (kivéve a kompkikötőhelyeket), amelyek 1 350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak;

9. veszélyes hulladékok égetésére, a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) I. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésre szolgáló hulladékártalmatlanító létesítmények, vagy azon irányelv 3. cikke 2. pontjában meghatározott veszélyeshulladék-lerakók;

10. nem veszélyes hulladékok égetésére vagy a 2008/98/EK irányelv I. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésre szolgáló, 100 tonna/nap kapacitást meghaladó hulladékártalmatlanító létesítmények;

11. felszín alatti vízkivétel vagy a felszín alatti vízbe való mesterséges víz-visszatáplálási létesítmények, ahol a kivett vagy visszatáplált víz mennyisége legalább tízmillió köbméter;

a) a folyók vízgyűjtői közötti vízkészlet-átvezetést szolgáló létesítmények, ahol a vízátvezetéssel vízhiányt próbálnak megakadályozni, és ahol az átvezetett víz mennyisége több mint százmillió köbméter évente;

b) minden más esetben olyan folyók vízgyűjtői közötti vízkészlet-átvezetést szolgáló létesítmények, ahol a vízkivétel vízgyűjtőjében az éves vízhozam sokéves átlaga meghaladja a kétezer millió köbmétert, és ahol az átvezetett víz mennyisége meghaladja e vízhozam 5 %-át.

Mindkét esetben kivételt képeznek a vezetékes ivóvízellátó rendszerek;

13. a 150 000 lakosegyenértéket meghaladó kapacitású szennyvíztisztító telepek, ahogyan azt a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK ( 12 ) tanácsi irányelv 2. cikkének 6. pontja meghatározza;

14. kőolaj és földgáz kereskedelmi célú kitermelése, ahol a kitermelt mennyiség meghaladja kőolaj esetében a napi 500 tonnát, földgáz esetében a napi 500 000 m3-t;

15. duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények, ahol az új vagy a további visszatartott vagy tározott víz mennyisége meghaladja a tízmillió köbmétert;

16. vezetékek, amelyek átmérője meghaladja a 800 mm-t, hossza pedig a 40 km-t, és amelyek az alábbiakra szolgálnak:

a) gáz, olaj, vegyi anyagok szállítása;

b) geológiai tárolásra szánt CO2-áramok szállítása, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is;

17. baromfi és sertés intenzív tenyésztését végző telepek több mint:

a) 85 000 hellyel brojlercsirkék, 60 000 hellyel tojók számára;

b) 3 000 hellyel (30 kg feletti) sertések számára; vagy

c) 900 hellyel kocák számára;

18. ipari üzemek, amelyek

a) fa- és egyéb rostszálalapú papírpépet gyártanak;

b) papírt és kartont gyártanak, napi 200 tonna termelőkapacitás felett;

19. kőbányák, és külszíni bányák, ahol a kitermelési felület meghaladja a 25 hektárt, vagy tőzegkitermelés, ahol a kitermelési felület meghaladja a 150 hektárt;

20. 220 kV vagy annál nagyobb feszültségű és 15 km-nél hosszabb nagyfeszültségű villamos légvezetékek;

21. kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények, amelyek kapacitása eléri vagy meghaladja a 200 000 tonnát;

22. a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) értelmében vett tárolóhelyek;

23. a 2009/31/EK irányelv értelmében geológiai tárolásra szánt CO2-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények, ha ezek a CO2-áramok e melléklet hatálya alá tartozó létesítményekből származnak, vagy az évente elkülönített CO2-mennyiség legalább 1,5 megatonna;

24. az e mellékletben felsorolt projektek bármilyen változtatása vagy bővítése, ha az ilyen változtatás vagy bővítés önmagában eléri az e mellékletben adott esetben meghatározott küszöbértékeket.

II. MELLÉKLET

A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTEK

1. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS AKVAKULTÚRA

a) Birtokrendezési projektek;

b) művelés alatt nem álló vagy félig természetes állapotú földterületek intenzív mezőgazdasági hasznosítását célzó projektek;

c) mezőgazdasági vízgazdálkodási projektek, beleértve az öntözést és a vízelvezetést;

d) erdő (első) telepítése és erdőirtás más földhasználatra történő áttérés céljából;

e) intenzív állattartás létesítményei (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

f) intenzív haltenyésztés;

g) területnyerés a tengertől.

2. NYERSANYAG-KITERMELŐ IPARÁGAK

a) Kőbányák, külszíni bányák és tőzegkitermelés (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b) mélyművelésű bányák;

c) ásványi anyagok kitermelése tengeri vagy folyami kotrással;

d) mélyfúrások, különösen:

i. geotermikus fúrás;

ii. nukleáris hulladék tárolásával összefüggő fúrás;

iii. vízellátással összefüggő fúrás,

a talaj szilárdságának vizsgálatára irányuló fúrások kivételével;

e) felszíni ipari létesítmények szén, kőolaj, földgáz és ércek, valamint bitumenes pala kitermelésére.

3. ENERGIAIPAR

a) Ipari létesítmények villamos energia, gőz és meleg víz előállítására (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b) gáz, gőz és meleg víz szállítására szolgáló ipari létesítmények; villamos energia szállítására szolgáló légvezetékek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

c) földgáz felszíni tárolása;

d) éghető gázok felszín alatti tárolása;

e) fosszilis tüzelőanyagok felszíni tárolása;

f) szén és lignit ipari brikettezése;

g) radioaktív hulladékokat tároló és feldolgozó létesítmények (kivéve, ha az I. mellékletben már szerepelnek);

h) vízerőművek;

i) energiatermelés céljából szélenergiát hasznosító létesítmények (szélerőműpark);

j) az ezen irányelv I. mellékletének hatálya alá nem tartozó létesítményekből származó, a 2009/31/EK irányelv értelmében geológiai tárolásra szánt CO2-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények.

4. FÉMEK GYÁRTÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA

a) Nyersvas vagy acél gyártására szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést;

b) vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

i. meleghengerművek;

ii. kovácsüzemek kalapácsokkal;

iii. olvasztott fém védőbevonatok felhordása;

c) vasfémek öntödéi;

d) olvasztásra szolgáló létesítmények, ideértve a nemvasfémek ötvözését és a visszanyert termékeket is (finomítás, öntés stb.), kivéve a nemesfémeket;

e) fémek és műanyagok felületi kezelésére elektrolitikus vagy vegyi eljárást alkalmazó létesítmények;

f) gépjárművek gyártása és összeszerelése és gépjárműmotorok gyártása;

g) sólyatér;

h) légijárművek gyártására és javítására szolgáló létesítmények;

i) vasúti berendezések gyártása;

j) süllyesztékes kovácsolás robbanóanyaggal;

k) fémércek pörkölésére és szinterelésére szolgáló létesítmények.

5. ÁSVÁNYIPAR

a) Kokszolókemencék (száraz szénlepárlás);

b) cementgyártó létesítmények;

c) azbeszt és azbeszttermékek gyártására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő létesítmények);

d) üveggyártás létesítményei, beleértve az üvegszál gyártását;

e) ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, ideértve az ásványi szálak gyártását;

f) égetéssel előállított kerámia termékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedény vagy porcelán gyártása.

6. VEGYIPAR (AZ I. MELLÉKLETBEN NEM SZEREPLŐ PROJEKTEK)

a) Köztes vegyipari termékek kezelése és vegyi anyagok gyártása;

b) peszticidek és gyógyszeripari termékek, festékek és lakkok, elasztomerek és peroxidok gyártása;

c) kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények.

7. ÉLELMISZERIPAR

a) Növényi és állati olajok és zsírok gyártása;

b) növényi és állati termékekből konzerv gyártása;

c) tejtermékek gyártása;

d) sörfőzés és malátagyártás;

e) édesség- és szirupgyártás;

f) vágóhidak;

g) ipari keményítőgyártás;

h) halliszt és halolaj gyártása;

i) cukorgyárak.

8. TEXTIL-, BŐR-, FA- ÉS PAPÍRIPAR

a) Papír- és kartongyártás ipari létesítményei (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b) szálak és textilanyagok előkezelését (mint például mosás, fehérítés, mercerezés), vagy festését végző üzemek;

c) bőr és irha cserzését végző létesítmények;

d) cellulóz feldolgozására és gyártására szolgáló létesítmények.

9. GUMIIPAR

Elasztomeralapú termékek gyártása és feldolgozása.

10. INFRASTRUKTURÁLIS PROJEKTEK

a) Ipari területek fejlesztésére vonatkozó projektek;

b) városfejlesztési projektek, ideértve a bevásárlóközpontok építését és parkolóhelyek létesítését;

c) vasútépítés és más intermodális átrakodó állomások, és intermodális terminálok építése (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

d) repülőterek építése;

e) utak, kikötők és kikötői létesítmények építése, ideértve a halászkikötőket is (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

f) az I. mellékletben nem szereplő belvízi hajózási utak építése, folyócsatornázás és árvízvédelmi művek;

g) duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

h) villamospályák, magas- vagy földalatti vasutak, függővasutak vagy hasonló, különleges építésű vasutak, amelyeket kizárólag vagy elsősorban személyszállításra használnak;

i) olaj- és gázvezetékek létesítményei, valamint geológiai tárolásra szánt CO2-áramok szállítására szolgáló csővezetékek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

j) víztávvezetékek;

k) erózió ellen védő tengerparti művek és a tengerben létesített műtárgyak, amelyek például védőgát, kikötőgát, móló vagy más parti védelmi művek építésével alkalmasak a tengerpart módosítására, kivéve az ilyen művek fenntartását és helyreállítását;

l) felszín alatti vízkivétel és a felszín alatti vízbe való mesterséges víz-visszatáplálási létesítmények, amelyet az I. melléklet nem tartalmaz;

m) a folyók vízgyűjtői közötti vízkészlet-átvezetést szolgáló létesítmények, amelyeket az I. melléklet nem tartalmaz.

11. EGYÉB PROJEKTEK

a) Állandó verseny- és tesztpályák gépjárművek részére;

b) hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

c) szennyvíztisztító telepek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

d) szennyvíziszap-lerakó telepek;

e) ócskavastárolók, ideértve a járműroncsokat is;

f) próbapadok motorokhoz, turbinákhoz és reaktorokhoz;

g) mesterséges ásványi szálak előállítása;

h) a robbanásveszélyes anyagok visszanyerésére vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmények;

i) állatihulladék-ártalmatlanító létesítmény.

12. TURIZMUS ÉS SZABADIDŐ

a) sípályák, sífelvonók, drótkötélpályák és azok kiegészítő létesítményei;

b) jachtkikötők;

c) a városi területeken kívüli üdülőtelepek, szállodakomplexumok és azok kiegészítő létesítményei;

d) egész évben üzemelő kempingek;

e) szabadidőparkok;

13.

a) az I. vagy ebben a mellékletben felsorolt már engedélyezett, kivitelezett vagy kivitelezés alatt lévő projektek bármely olyan megváltoztatása vagy bővítése, amelynek jelentős ártalmas hatása van a környezetre (az I. mellékletben nem szereplő változtatás vagy bővítés);

b) az I. mellékletben felsorolt, kizárólag vagy elsősorban új módszerek vagy termékek kifejlesztésére és tesztelésére szolgáló, és két évnél nem hosszabb ideig működő projektek.

IIA. MELLÉKLET

A 4. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK

(A II. MELLÉKLETBEN FELSOROLT PROJEKTEK ESETÉBEN A PROJEKTGAZDA ÁLTAL BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK)

1. A projekt ismertetése, ezen belül különösen:

a) a teljes projekt fizikai jellemzőinek, és adott esetben a bontási munkálatok ismertetése;

b) a projekt helyszínének bemutatása, különös tekintettel a projekt által valószínűsíthetően befolyásolt földrajzi területek környezeti érzékenységére.

2. Azon környezeti tényezők ismertetése, amelyekre a projekt valószínűsíthetően jelentős hatást fog gyakorolni.

3. A következőkből eredő, a projekt által a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős hatásoknak az ismertetése, amennyiben az ilyen hatásokra vonatkozó információ rendelkezésre áll:

a) az előre láthatóan keletkező maradékok és kibocsátás, valamint adott esetben a hulladékképződés;

b) a természeti erőforrások, különösen a talaj, a földterület, a vizek és a biológiai sokféleség igénybevétele.

4. Az információknak az 1-3. ponttal összhangban történő összeállításakor adott esetben figyelembe kell venni a III. mellékletben meghatározott kritériumokat.

III. MELLÉKLET

A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

(AZ ANNAK ELDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KRITÉRIUMOK, HOGY A II. MELLÉKLETBEN FELSOROLT PROJEKTEK ESETÉBEN KELL-E KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATOT VÉGEZNI)

1. A projektek jellemzői

A projektek jellemzőit különösen a következő szempontokra figyelemmel kell megvizsgálni:

a) a teljes projekt mérete és terve;

b) összeadódó hatások más meglévő és/vagy jóváhagyott projektekkel;

c) a természeti erőforrások, különösen a földterület, a talaj, a vizek és a biológiai sokféleség igénybevétele;

d) hulladékkeletkezés;

e) környezetszennyezés és zavaró hatások;

f) a nagyobb balesetek és/vagy katasztrófák a projekttel összefüggő kockázata, ideértve - a tudományos ismeretekkel összhangban - az éghajlatváltozásból eredő kockázatokat is;

g) az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatok (például a vizek vagy a levegő szennyezése folytán).

2. A projektek helyszíne

Azon földrajzi területek környezeti érzékenységét, amelyekre a projektek valószínűsíthetően hatással lesznek, a következő szempontok hangsúlyos figyelembevételével kell megvizsgálni:

a) aktuális és jóváhagyott területhasznosítás;

b) a terület és a felszín alatti rétegek természeti erőforrásainak (beleértve a talajt, a földterületeket, a vizeket és a biológiai sokféleséget is) viszonylagos gazdagsága, rendelkezésre állása, minősége és regenerációs képessége;

c) a természetes környezet terhelhetősége, különös tekintettel:

i. a vizes élőhelyekre, a folyók és a tavak partvidékére, a folyótorkolatokra;

ii. a tengerparti területekre és a tengeri környezetre;

iii. a hegyvidékekre és az erdős területekre;

iv. a természetvédelmi területekre és parkokra;

v. a nemzeti jogszabályok alapján kiemelten kezelt vagy védelem alá helyezett területekre; a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv alapján kijelölt Natura 2000 területekre;

vi. azokra a területekre, ahol korábban nem sikerült teljesíteni az uniós jogi aktusban meghatározott és a projekt szempontjából releváns környezetvédelmi minőségi előírásokat, illetve azokra a területekre, ahol ezen előírások teljesítése sikertelennek tekinthető;

vii. a sűrűn lakott területekre;

viii. a tájra, a történelmi, kulturális vagy régészeti jelentőségű területekre.

3. A lehetséges hatás típusa és jellemzői

A projektek várható jelentős környezeti hatásait az e melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt szempontok alapján kell megvizsgálni, figyelembe véve a projekt által a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott tényezőkre gyakorolt hatást, és figyelemmel:

a) a hatás nagyságára és térbeli kiterjedésére, mint például a földrajzi terület és a valószínűsíthetően érintett lakosságszám;

b) a hatás természetére;

c) a hatás országhatárokon átterjedő jellegére;

d) a hatás mértékére és összetettségére;

e) a hatás valószínűségére;

f) a hatás várható kezdetére, időtartamára, gyakoriságára és visszafordíthatóságára;

g) a hatásoknak más meglévő és/vagy jóváhagyott projektek hatásaival való összeadódására;

h) a hatások eredményes mérséklésének lehetőségeire.

IV. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK

(A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI JELENTÉSBEN ISMERTETENDŐ INFORMÁCIÓK)

1. A projekt ismertetése, beleértve különösen:

a) a projekt helyszínének leírását;

b) a teljes projekt - beleértve, ha releváns, a szükséges bontási munkálatokat is - fizikai jellemzőinek, valamint területigényének bemutatását az építés és az üzemelés tartamára vonatkozóan;

c) a projekt üzemelési fázisa (és elsősorban a termelési folyamat) lényeges jellemzőinek bemutatását, például az energiaigény és a felhasznált energia, a felhasznált anyagok és természeti erőforrások (beleértve a vizeket, a földterületeket, a talajt és a biológiai sokféleséget is) jellegére és mennyiségére vonatkozóan;

d) az építési és üzemelési fázis során keletkező maradékok, kibocsátások és hulladékok (például a vizekbe, a levegőbe, a talajra és a talajba jutó szennyezések, zaj, rezgések, fény, hő, sugárzás) típusára és mennyiségére vonatkozó becslést.

2. A projektgazda által megvizsgált, a javasolt projektre és annak egyedi jellemzőire vonatkozó ésszerű alternatívák ismertetése (például a tervezés, a technológia, a helyszín, a méret és a kiterjedés vonatkozásában), a választás főbb okainak és a környezeti hatások összevetésének megjelölésével.

3. Leírás a környezet aktuális állapotának releváns aspektusairól és azok valószínűsíthető időbeli alakulásáról a projekt végrehajtása nélkül (alapforgatókönyv), amennyiben a környezeti információk és a tudományos ismeretek alapján ésszerű ráfordítás mellett kikövetkeztethető a környezetnek az alapforgatókönyvhöz képesti természetes alakulása.

4. A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon tényezők ismertetése, amelyekre a projekt valószínűsíthetően jelentős hatást fog gyakorolni, ideértve: a népességet, az emberi egészséget, a biológiai sokféleséget (például az állat- és a növényvilágot), a földterületeket (például a területelvonást), a talajt (például a szervesanyag-tartalmat, az eróziót, a tömörödést, a talajlezárást), a vizeket (például a hidromorfológiai változásokat, a minőséget és mennyiséget), a levegőt, az éghajlatot (például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából releváns hatásokat), az anyagi javakat, a kulturális örökséget, beleértve az építészeti és a régészeti vonatkozásokat is, valamint a tájat.

5. A projekt mindazon, a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős mértékű hatásainak ismertetése, amelyek egyebek mellett a következőkből erednek:

a) a projekt kivitelezése és léte, ideértve adott esetben a bontási munkálatokat is;

b) a természeti erőforrások, ezen belül különösen a földterületek, a talaj, a vizek és a biológiai sokféleség felhasználása, ezen erőforrások fenntartható rendelkezésre állásának maximális figyelembevételével;

c) a szennyező anyag-kibocsátás, a keltett zaj, rezgések, fény, hő és sugárzás, a zavaró hatások okozása, a hulladékok ártalmatlanítása és hasznosítása;

d) az emberi egészséggel, a kulturális örökséggel, a környezettel kapcsolatos (például balesetek vagy katasztrófahelyzetek miatti) kockázatok;

e) más meglévő és/vagy jóváhagyott projektek hatásainak összeadódása, figyelemmel az esetleg már fennálló környezeti problémákra, köztük különösen azokra, amelyek környezeti szempontból fontos területeket, és természeti erőforrások igénybevételét érintik;

f) a projektnek az éghajlatra gyakorolt hatása (például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jellege és mérete), valamint az éghajlatváltozásnak való kitettség;

g) az igénybe vett technológiák és anyagok.

A 3. cikk (1) bekezdésében említett tényezőkre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős mértékű hatások ismertetésének ki kell terjednie a projekt valamennyi közvetlen és közvetett, másodlagos, összeadódó, országhatárokon átterjedő, rövid, közép- és hosszú távú, tartós és átmeneti, kedvező és kedvezőtlen hatására. Az ismertetésnek figyelembe kell vennie az Unió és a tagállamok szintjén megállapított, a projekt szempontjából releváns környezetvédelmi célkitűzéseket.

6. A jelentős környezeti hatások megállapítása és felmérése céljából alkalmazott előrejelzési módszerek vagy bizonyítékok ismertetése - ideértve azon nehézségek (például műszaki vagy hozzáértésbeli hiányosságok) részletes leírását, amelyekkel a projektgazda az előírt információk összegyűjtése során szembesült -, valamint a legfontosabb bizonytalansági tényezők ismertetése.

7. A feltárt, a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése, csökkentése és, ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett intézkedések ismertetése, valamint adott esetben az esetleg javasolt monitoring-tevékenység bemutatása (például a projekt végrehajtását követően a környezetre gyakorolt káros hatásokra vonatkozóan elvégzendő elemzések előkészítése). Az ismertetésnek ki kell térnie arra, hogy a tervezett intézkedések milyen mértékben kerülik el, előzik meg, csökkentik vagy ellentételezik a környezetre gyakorolt jelentős káros hatásokat, és mind az építés, mind az üzemeltetés tartamára ki kell terjednie.

8. A nagyobb baleseteknek és/vagy katasztrófáknak a projekttel összefüggő kockázatából eredő, a környezetre gyakorolt várhatóan jelentős káros hatások leírása. A rendelkezésre álló, valamint az uniós jogszabályok, például a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) és a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv ( 15 ) értelmében végzett kockázatértékelésekből származó releváns információkat, illetve a nemzeti jogszabályok értelmében végzett idevágó felmérések eredményeit fel lehet használni, feltéve, hogy az ezen irányelv rendelkezései teljesülnek. Adott esetben a leírásnak ki kell térnie a környezetre gyakorolt várhatóan jelentős káros hatások megelőzésére vagy ellentételezésére irányuló intézkedésekre, illetve az ilyen veszélyhelyzetekre való felkészülés és reagálás érdekében tervezett intézkedések részleteire.

9. Az 1-8. pont alapján megadott információk nem technikai jellegű összefoglalása.

10. A jelentésben szereplő ismertetések és leírások elkészítése során felhasznált forrásokat részletező hivatkozásjegyzék.

V. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak jegyzéke

(lásd a 14. cikket)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(lásd a 14. cikket)

VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) HL C 248., 2011.8.25., 154. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2011. szeptember 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 15-i határozata.

( 3 ) HL L 175., 1985.7.5., 40. o.

( 4 ) Lásd a VI. melléklet A. részét.

( 5 ) A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

( 7 ) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

( 8 ) Az atomerőművek és egyéb atomreaktorok nem tekinthetőek atomerőműnek vagy atomreaktornak, ha a nukleáris üzemanyagot és a többi radioaktívan szennyezett elemet a létesítményből tartósan eltávolították.

( 9 ) Ezen irányelv alkalmazásában a "repülőtér" olyan repülőtér, amely megfelel az 1944-ben megkötött, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó Chicagói Egyezmény szerinti meghatározásnak (14. melléklet).

( 10 ) Ezen irányelv alkalmazásában a "gyorsforgalmi út" olyan út, amely megfelel az 1975. november 15-én kelt, a nemzetközi forgalmú nagy utakról szóló európai megállapodás szerinti meghatározásnak.

( 11 ) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

( 12 ) HL L 135., 1991.5.30., 40. o.

( 13 ) HL L 140., 2009.6.5., 114. o.

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 2012/18/EU irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).

( 15 ) A Tanács 2009. június 25-i 2009/71/Euratom irányelve a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).