31981L0334[1]

A Bizottság irányelve (1981. április 13.) a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/157/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

A Bizottság irányelve

(1981. április 13.)

a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/157/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

(81/334/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 80/1267/EGK irányelvvel [1] módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvre [2] és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel a legutóbb a 77/212/EGK irányelvvel [3] módosított, a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/157/EGK tanácsi irányelvre [4] és különösen annak 3. cikkére,

mivel a vonatkozó tapasztalatoknak köszönhetően és tekintettel a technika jelenlegi állására most lehetőség nyílik a mozgó és az álló járművek által okozott zaj mérési eljárásáról szóló előírásokat úgy módosítani, hogy azok jobban megfeleljenek a tényleges közlekedési körülményeknek;

mivel a 70/157/EGK irányelv 3. cikke szerint a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás eljárásából ki kell zárni a határértékek módosítását; mivel tájékoztató céllal ajánlatos ezen irányelvet kiegészíteni a 77/212/EGK irányelvben meghatározott határértékekkel; mivel azonban fennáll a szándék, hogy adott időben lejjebb szállítsák ezeket a határértékeket az arra előírt eljárásnak megfelelően;

mivel a kipufogórendszerek éppúgy, mint azok részei, külön kerülnek forgalomba alkatrészként; mivel amennyiben ezek a járműbe történő beszerelés előtt szintén vizsgálhatók, szabad mozgásuk megkönnyíthető egy EGK-típus-jóváhagyási eljárás kialakításával, amely a 78/315/EGK irányelvvel [5] módosított 70/156/EGK irányelv 9a. cikke értelmében önálló műszaki egységnek tekintett önálló rendszerekre vonatkozik;

mivel az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a gépjárműágazatban a kereskedelem technikai akadályainak felszámolásáról szóló irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 70/157/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. cikk

A tagállamok a megengedett zajszintre és a kipufogórendszerre vonatkozó indokok alapján nem tagadhatják meg az EGK- vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását a járműtípus vagy kipufogórendszer-típus, illetve ilyen rendszer alkatrészeinek mint önálló műszaki egységnek a vonatkozásában,

- ha a jármű a zajszint vagy a kipufogórendszer tekintetében megfelel az I. melléklet előírásainak,

- ha a 70/156/EGK irányelv 9a. cikkének értelmében önálló műszaki egységnek tekintett kipufogórendszer vagy annak alkatrésze megfelel a II. melléklet előírásainak."

2. A 2a. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"2a. cikk

(1) A tagállamok a megengedett zajszintre és a kipufogórendszerre vonatkozó indokok alapján nem tagadhatják meg és nem tilthatják meg a járművek értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy a használatát, ha azok zajszintje és a kipufogórendszere megfelel az I. melléklet előírásainak.

(2) A tagállamok a zajszintre és a kipufogórendszerre vonatkozó indokok alapján nem tilthatják meg a 70/156/EGK irányelv 9a. cikke értelmében önálló műszaki egységnek tekintett kipufogórendszer vagy annak alkatrészeinek forgalomba hozatalát, ha ez a rendszer, illetve alkatrészei a 2. cikk értelmében megfelelnek egy olyan típusnak, amelyre a típusjóváhagyást megadták."

3. A 3. cikkben a "I.1. és az I.4.1.4. pont" helyébe az "I. melléklet 5.2.2.1. és 5.2.2.5. pontja" szöveg lép.

4. A melléklet helyébe ezen irányelv I., II., III. és IV. melléklete lép.

2. cikk

(1) 1982. január 1-jétől a tagállamok a zajszintre és a kipufogórendszerre vonatkozó indokok alapján:

- nem tagadhatják meg az EGK-típusjóváhagyás megadását vagy a 70/156/EGK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett okirat vagy a nemzeti típusjóváhagyás kiállítását egy gépjárműtípus vonatkozásában, vagy

- nem tilthatják meg a járművek forgalomba helyezését,

ha e járműtípus vagy e járművek zajszintje és kipufogórendszere megfelel az ezen irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelv előírásainak.

(2) 1984. október 1-jétől a tagállamok:

- nem adják ki a 70/156/EGK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett okiratot olyan járműtípus tekintetében, amelynek zajszintje és kipufogórendszere nem felel meg az ezen irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelv előírásainak,

- megtagadhatják a nemzeti típusjóváhagyást olyan járműtípusra, amelynek zajszintje és kipufogórendszere nem felel meg az ezen irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelv előírásainak.

(3) 1985. október 1-jétől a tagállamok megtilthatják olyan járművek forgalomba helyezését, amelyek zajszintje és kipufogórendszere nem felel meg az ezen irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelv előírásainak.

3. cikk

A tagállamok 1982. január 1-jéig hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1981. április 13-án.

a Bizottság részéről

Karl-Heinz narjes

a Bizottság tagja

[1] HL L 375., 1980.12.31., 34. o.

[2] HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

[3] HL L 66., 1977.3.12., 33. o.

[4] HL L 42., 1970.2.23., 16. o.

[5] HL L 81., 1978.3.28., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A GÉPJÁRMŰTÍPUS ZAJSZINTJÉRE VONATKOZÓ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. Járműtípus a zajszintre vonatkozó EGK-típusjóváhagyás alkalmazásában

A zajszintre vonatkozó EGK-típusjóváhagyás alkalmazásában "járműtípus": olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól a következő jellemzők vonatkozásában:

1.1.1. a felépítmény alakja vagy anyagai (különösen a motortér és annak hangszigetelése);

1.1.2. a jármű hosszúsága és szélessége;

1.1.3. motortípus (két- vagy négyütemű motor, alternáló- vagy forgódugattyús, a hengerek száma és lökettérfogata, a karburátorok, illetve a befecskendezőrendszerek száma és típusa, a szelepek elrendezése, névleges teljesítmény és a névleges teljesítményhez tartozó fordulatszám (S);

1.1.4. az erőátviteli rendszer, különösen a sebességfokozatok száma és a hozzátartozó áttételi viszonyszám;

1.1.5. a kipufogórendszerek száma, típusa és elrendezése;

1.1.6. a szívórendszerek száma, típusa és elrendezése.

1.2. Kipufogó- és szívórendszerek

1.2.1. A "kipufogórendszer": olyan alkatrészek összessége, amelyek a járműmotor által okozott kipufogási zaj tompításához szükségesek.

1.2.2. A "szívórendszer": olyan alkatrészek összessége, amelyek szükségesek a járműmotor által okozott szívási zaj tompításához.

1.2.3. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában ezek a rendszerek nem tartalmazzák a csővezetékeket.

1.3. Különféle típusú kipufogó- vagy szívórendszerek

A "különféle típusú kipufogó- vagy szívórendszerek": olyan rendszerek, amelyek a következő, alapvető különbségeket mutatják:

1.3.1. az alkatrészek különböző védjegyet vagy kereskedelmi nevet viselnek;

1.3.2. a rendszerekben az alkatrészek anyagai különbözőek, vagy amelyekben az alkatrészek mérete, alakja eltérő; a bevonati eljárás (galvanizálás, alumínium bevonat stb.) nem tekintendő típuseltérésnek;

1.3.3. rendszerek, amelyeknél legalább egy alkatrész működési elve eltérő;

1.3.4. rendszerek, amelyekben az alkatrészek összeszerelése eltérő.

1.4. Egy kipufogó- vagy szívórendszer alkatrésze

"A kipufogó- vagy szívórendszer alkatrésze": olyan önálló alkatrészek egyike, amely a többivel együtt a kipufogórendszert (pl. kipufogócsövek, hangtompító) vagy a szívórendszert (pl. levegőszűrő) alkotja.

2. EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1. Az EGK-típus-jóváhagyási kérelmet valamely járműtípus zajszintjének vonatkozásában a jármű gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

2.2. A kérelemhez mellékelni kell az alább megnevezett dokumentumokat három példányban, valamint a következő adatokat:

2.2.1. a jármű típusának leírása, hivatkozva az 1.1. pontban említett pontokra. A jármű- és motortípust azonosító számokat és/vagy jelöléseket fel kell tüntetni;

2.2.2. egy jegyzék a kipufogó- és szívórendszerek alkatrészeiről, megfelelő azonosítással;

2.2.3. egy rajz a teljes kipufogórendszerről, a járműben elfoglalt helyzetének megadásával;

2.2.4. egy megfelelően részletes rajz minden egyes alkatrészről oly módon, hogy könnyen megtalálható és azonosítható legyen, valamint az alkalmazott anyag megjelölése.

2.3. A jármű gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének a típusjóváhagyásra benyújtott járműtípus egy példányát át kell adnia a vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálat számára.

2.4. A műszaki szolgálat kérésére be kell mutatni a kipufogórendszer és egy olyan hengerűrtartalommal és legnagyobb névleges teljesítménnyel rendelkező motor mintapéldányát, mint amilyen a típusjóváhagyásra benyújtott járműbe kerül beépítésre.

3. JELÖLÉSEK

3.1. A kipufogó- és szívórendszerek alkatrészein a rögzítőelemek és a csövek kivételével fel kell tüntetni az alábbiakat:

3.1.1. a rendszerek és alkatrészeik gyártójának védjegye vagy neve;

3.1.2. a gyártó kereskedelmi jelölése.

3.2. E jelöléseknek tisztán olvashatóknak és kitörölhetetlennek kell lenniük.

4. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

4.1. Amennyiben a 2.1. pont szerinti kérelmet jóváhagyták, az illetékes hatóság a III. mellékletben bemutatott minta szerinti bizonyítványt állít ki, amelyet csatolni kell a jármű EGK-típusbizonyítványához.

5. ELŐÍRÁSOK

5.1. Általános meghatározások

5.1.1. A járművet, annak motorját, kipufogó- és szívórendszereit úgy kell megtervezni, kialakítani és felszerelni, hogy szokásos üzemi körülmények mellett és az előforduló rezgések ellenére a jármű teljesítse ezen irányelv követelményeit.

5.1.2. A rendszereket úgy kell megtervezni, kialakítani és felszerelni, hogy a jármű üzemi körülményeinek megfelelő korróziós igénybevétellel szemben kielégítő ellenállással rendelkezzék.

5.2. A zajszintekre vonatkozó követelmények

5.2.1. Mérési módszer

5.2.1.1. Az EGK-típusjóváhagyásra benyújtott járműtípus zajkibocsátását mozgó járműveknél az 5.2.2.4. pontban leírt, álló járműveknél az 5.2.3.4. pontban leírt, egyenként 2-2 módszer elvégzésével kell mérni [1].

5.2.1.2. Az 5.2.1.1. pont szerint mért két értéket fel kell jegyezni a vizsgálati jegyzőkönyvbe és a III. mellékletben szereplő minta szerinti bizonyítványba.

5.2.2. A mozgó jármű zajszintje

5.2.2.1. Határértékek

A melléklet 5.2.2.2.-5.2.2.5. pontja szerint mért zajszint nem haladhatja meg a következő határértékeket:

| Jármű-kategóriák | Érték dB(A)-ban (decibel (A)) |

5.2.2.1.1. | Személyszállító járművek a vezetőüléssel együtt legfeljebb kilenc üléssel | 80 |

5.2.2.1.2. | Személyszállító járművek a vezetőüléssel együtt kilencnél több üléssel, amelyek megengedett össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát | 81 |

5.2.2.1.3. | Áruszállító járművek, amelyek megengedett össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát | 81 |

5.2.2.1.4. | Személyszállító járművek a vezetőüléssel együtt kilencnél több üléssel, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát | 82 |

5.2.2.1.5. | Áruszállító járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát | 86 |

5.2.2.1.6. | Személyszállító járművek a vezetőüléssel együtt kilencnél több üléssel, 147 kW vagy annál nagyobb motorteljesítménnyel | 85 |

5.2.2.1.7. | Áruszállító járművek 147 kW, vagy annál nagyobb motorteljesítménnyel, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 12 tonnát | 88 |

5.2.2.2. Mérőeszközök

5.2.2.2.1. Akusztikai mérések

Precíziós zajszintmérő készüléket kell használni a zajszint méréséhez, amely megfelel annak a típusnak, amelyet a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 179. kiadványának ("Precíziós zajszintmérő") 2. kiadása leír. A mérésekhez a mérőkészülék "gyors" kijelző sebességét és az "A" súlyozógörbét kell alkalmazni, amelyeket szintén e kiadvány ír le.

Minden egyes mérési sorozat kezdetén és végén a zajszintmérőt a gyártó útmutatásainak megfelelően kalibrálni kell, megfelelő hangforrás (pl. dugattyúmembrán) segítségével. Amennyiben a zajszintmérő készülék mérési hibái ezeknél a kalibrálásoknál egy mérési sorozat folyamán meghaladják az 1 dB-t, akkor ezeket a méréseket érvénytelennek kell tekinteni.

5.2.2.2.2. Sebességmérések

A motor fordulatszámát és a jármű sebességét a mérési szakaszon ± 3 % pontossággal kell meghatározni.

5.2.2.3. Mérési körülmények

5.2.2.3.1. Vizsgálati helyszín

A vizsgálati helyszín egy központi gyorsítási szakaszból áll, amelyet egy kellően sík vizsgálati terület vesz körül. A gyorsítási szakasznak síknak kell lennie; az útpályának száraznak és olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a gördülési zaj alacsony maradjon.

A vizsgálati területen a gyorsulási szakasz közepén levő hangforrás és a mikrofon közötti szabad hangtér feltételeit ± 1 dB pontossággal be kell tartani. Ez a feltétel akkor tekintendő teljesítettnek, ha a gyorsítási szakasz középpontja körül 50 m-es távolságban nincsenek nagy hangvisszaverő felületek, mint pl. kerítések, sziklák, hidak vagy épületek. A vizsgálati felületnek legalább a gyorsítási szakasz középpontja körül 10 m-ig kemény anyagból kell lennie, mint pl. beton, aszfalt vagy akusztikailag ezekkel egyenértékű anyag és nem szabad, hogy azt szabad porhó, magas fű, laza föld vagy salak fedje.

A mikrofon környezetében nem szabad semmilyen akadálynak lennie, ami a hangteret befolyásolhatná és a mikrofon és a hangforrás között nem szabad senkinek sem tartózkodnia. A mérést végző megfigyelő személynek olyan helyzetet kell elfoglalnia, hogy önmaga ne befolyásolja a mérőkészülékről leolvasott értékeket.

5.2.2.3.2. Időjárási körülmények

A méréseket kedvezőtlen időjárási feltételek esetén nem szabad elvégezni. Meg kell bizonyosodni arról, hogy az eredményeket nem befolyásolják a széllökések.

5.2.2.3.3. Környezeti zaj

A méréseknél a vizsgálati járművön kívüli hangforrásnak és a szél hatásának A-súlyozású hangszintje legalább 10 dB(A)-val a jármű által kibocsátott zajérték alatt kell hogy legyen. A mikrofonra fel lehet szerelni alkalmas szélvédő ernyőt, amennyiben figyelembe veszik annak hatását a mikrofon iránykarakterisztikájára és érzékenységére.

5.2.2.3.4. A jármű állapota

A méréseknél a járműnek menetkész állapotban kell lennie a 70/156/EGK irányelv I. mellékletének 2.6. pontjában meghatározottaknak megfelelően, és a nem szétkapcsolható járműveket leszámítva nem vontathat pótkocsit vagy félpótkocsit.

A gumiabroncsoknak olyan típusúaknak kell lenniük, amilyeneket a gyártó általában erre a járműre szerel, a guminyomásnak, illetve a guminyomásoknak meg kell felelniük a terheletlen járművel szembeni követelményeknek.

A mérések megkezdése előtt a motort a hőmérséklet, a beállítás, a tüzelőanyag, a gyújtógyertyák, a karburátorok(ok) tekintetében (szükség szerint) rendes üzemi körülményekre kell hozni. Ha a jármű automatikus működtetésű hűtőventilátorral van felszerelve, akkor ebbe a rendszerbe a mérések során nem szabad beavatkozni.

Kettőnél több meghajtott kerékkel rendelkező járműveknél csak a normál országúti hajtást kell bekapcsolni.

5.2.2.4. Mérési módszer

5.2.2.4.1. A mérések jellege és száma

Miközben a jármű elhalad az AA' és a BB' egyenesek között (l. az 1. ábrát), meg kell mérni az A-súlyozású legnagyobb zajszintet decibelben (dB). A mérés érvénytelen, ha az általános zajszinttől szokatlanul eltérő csúcsértéket állapítanak meg.

A jármű mindegyik oldalán legalább két mérést kell végezni.

5.2.2.4.2. A mikrofon elhelyezése

A mikrofont a pálya CC' referenciaegyenesétől (1. ábra) 7,5 m ± 0,2 m távolságban és a talajtól 1,2 m ± 0,1 m magasságban kell elhelyezni. Legnagyobb érzékenységének tengelyét vízszintesre kell állítani, és annak a jármű pályájára (CC' egyenes) merőlegesnek kell lennie.

5.2.2.4.3. Üzemi feltételek

5.2.2.4.3.1. Általános feltételek

A járművet a gyorsítási szakaszon minden mérésnél egyenes vonalban kell vezetni úgy, hogy a hosszirányú középvonal a lehető legközelebb legyen a CC' egyeneshez.

A járművel az 5.2.2.4.3.2. és az 5.2.2.4.3.3. pont szerint egyenletes sebességgel kell az AA' egyenest megközelíteni. Amint a jármű eleje eléri az AA' egyenest, a fojtószelepet működtető berendezést olyan gyorsan, ahogyan azt lehetséges, teljes terhelési állásba kell vinni. A fojtószelepnek ezt az állását meg kell tartani addig, amíg a jármű hátsó vége el nem éri a BB' egyenest, ebben az időpontban a fojtószelepet a lehető leggyorsabban alapjárati helyzetbe kell visszaállítani.

A nem szétkapcsolható csuklós járműveknél a félpótkocsit nem kell figyelembe venni a BB' egyenesen történő áthaladás tekintetében.

5.2.2.4.3.2. Megközelítési sebesség

A járműnek az AA' egyenest állandó sebességgel, a következő három sebesség közül az alacsonyabb értékkel kell megközelítenie:

- olyan motorfordulatszám (S) háromnegyedének megfelelő sebesség, amelynél a motor névleges teljesítményét fejti ki,

- 50 km/h.

Ha a járművet előválasztás nélküli automata sebességváltóval szerelték fel, a járművet 30, 40 és 50 km/h megközelítési sebességgel kell vizsgálni, vagy a típusára jellemző legnagyobb sebesség háromnegyedével, ha ez a sebesség az alacsonyabb. Vizsgálati eredménynek az olyan sebességen kapott mérési eredményt tekintik, ahol legnagyobb a zajszint.

5.2.2.4.3.3. A sebességváltó fokozatának kiválasztása (ha a jármű rendelkezik sebességváltóval)

5.2.2.4.3.3.1. Nem automata, kézi működtetésű sebességváltó

5.2.2.4.3.3.1.1. Az olyan M1 és N1 kategóriájú járműveket [2], amelyek legfeljebb négy előremeneti fokozatú sebességváltóval vannak felszerelve, a második fokozatban kell vizsgálni.

Az e kategóriába tarozó olyan járműveket, amelyeket négynél több fokozattal rendelkező sebességváltóval szereltek fel, egymás után a második és a harmadik fokozatban kell vizsgálni. A méréseknél kizárólag azokat a teljes áttételi viszonyokat kell figyelembe venni, amelyek a rendes közúti közlekedést szolgálják. A két zajszintből, amelyet a nevezett körülmények között határoznak meg, számtani középértéket kell képezni.

5.2.2.4.3.3.1.2. X

2

felett van [4].Az eredmények alapjául egyedül az a vizsgálati körülmény szolgál, amelyik a legmagasabb zajszintet adja.

Az 1.1.2. és az 1.1.4. pont rendelkezéseitől eltérően, az azonos motorral és azonos kipufogó- és szívórendszerrel felszerelt, de eltérő hosszúságú és szélességű, valamint teljes áttételi viszonyú járművek azonos típusúaknak tekinthetők. Ilyen esetekben elegendő lehet, ha egyetlen, a típust képviselő járművet vizsgálnak, alapvetően a menetkész állapotban legkisebb súlyú járművet választva.

X

2

és X közötti fokozattal érik el.

Ellenkező esetben ki kell terjeszteni a vizsgálatokat, hogy lefedjék a teljes áttételi viszonyok teljes tartományát, ami mértékadó mindezeknek a járműveknek a számára.

5.2.2.4.3.3.2. Automata sebességváltó kézi előválasztással

Ha a jármű kézi működtetésű előválasztóval van felszerelve X előremeneteli fokozattal, akkor a vizsgálatot az előválasztó X állásában kell elvégezni, az automatikus visszakapcsolót (pl. "kick-down") üzemen kívül kell helyezni. Ha a sebességváltó az AA' egyenes elérése után automatikusan visszakapcsol, akkor meg kell ismételni a vizsgálatot, szükség esetén az X-1 vagy X-2 állás használatával, egészen az előválasztó olyan legmagasabb állásáig, amely lehetővé teszi a vizsgálat lefolyását automatikus visszakapcsolás nélkül (továbbra is kikapcsolt kick-down mellett).

Ha a jármű kézi kiegészítő sebességváltóval vagy szorzóáttételes tengellyel van felszerelve, akkor azt az állást kell választani, amelyik megfelel a rendes utcai forgalomnak. Az előválasztó különleges állásai, amelyek a lassú manőverezéseket vagy a fékezést szolgálják, nem választhatók.

5.2.2.5. Az eredmények kiértékelése

5.2.2.5.1. A mérőeszközök pontatlansága figyelembevételének érdekében a készülékről leolvasott, 1 dB (A) értékekkel csökkentett érték számít mérési eredménynek.

5.2.2.5.2. A mérési eredmények akkor tekintendők érvényesnek, ha az ugyanazon a járműoldalon mért értékek közötti eltérés nem haladja meg a 2 dB(A)-t.

5.2.2.5.3. Vizsgálati eredménynek a legmagasabb mérési eredmény számít. Abban az esetben, ha ez az érték több mint 1 dB(A)-val meghaladja a vizsgált jármű kategóriájára megengedett legnagyobb zajszintet, két további mérést kell végezni. Az így kapott négy mérési eredmény közül háromnak az előírt határértékeken belül kell lennie.

5.2.3. A jármű zaja álló helyzetben

5.2.3.1. Zajszint a jármű környezetében

Az üzemelő járművön történő megfelelő ellenőrzések végrehajtása érdekében a zajszintet a kipufogónyílás közelében kell mérni, összhangban a következő követelményekkel, a vizsgálati jelentésbe bekerülő mérési eredményeket pedig a bizonyítvány kiadása céljából a III. melléklet szerint kell megadni.

5.2.3.2. Mérőeszközök

5.2.3.2.1. Akusztikai mérések

Az 5.2.2.2.1. pontban megadott precíziós zajszintmérő készüléket kell használni.

5.2.3.2.2. Fordulatszámmérések

A motor fordulatszámát olyan fordulatszámmérő segítségével kell meghatározni, amelynek eltérése legfeljebb ± 3 % lehet. A járműbe beépített fordulatszámmérő ilyen mérésekre nem használható.

5.2.3.3. Mérési körülmények

5.2.3.3.1. Vizsgálati terület (2. ábra)

Vizsgálati területnek minden olyan hely használható, ahol nincsenek említésre méltó akusztikai zavarok. Különösen alkalmasak erre a sík felületek, amelyeket beton, aszfalt vagy más kemény anyag fed, és amelyeknél nagy a visszaverődés; nem alkalmasak azok a felületek, amelyek döngölt vagy hengerelt földből kerültek kialakításra. A vizsgálati területnek rendelkeznie kell legalább egy olyan négyszög méreteivel, amelynek oldalai 3 m távolságban vannak a jármű körvonalaitól. E négyszögön belül nem szabad jelentős akadályoknak lenniük, pl. a megfigyelőn és a vezetőn kívül más személynek. A járművet e négyszögön belül úgy kell elhelyezni, hogy a mérőmikrofon az esetleg előforduló járdaszegély peremétől legalább 1 m távolságra legyen.

5.2.3.3.2. Időjárási feltételek

A méréseket nem szabad kedvezőtlen időjárási feltételek esetén elvégezni. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a széllökések nem befolyásolják az eredményeket.

5.2.3.3.3. Környezeti zaj

A mérőműszeren leolvasott, a környezeti zaj és a szél által keltett zajszintnek legalább 10 dB (A) értékkel a mérendő zajszint alatt kell lennie. A mikrofon felszerelhető szél elleni megfelelő védelemmel, amennyiben figyelembe veszik annak hatását a mikrofon érzékenységére.

5.2.3.3.4. A jármű állapota

A mérések megkezdése előtt a jármű motorját a rendes üzemi hőmérsékletre kell hozni. Ha a jármű automatikus működtetésű hűtőventilátorral van felszerelve, mérés közben a kapcsoló automatikájának működése nem befolyásolható.

A mérések közben a sebességváltó karnak üres állásban kell lennie.

5.2.3.4. Mérési módszer

5.2.3.4.1. A mérések jellege és száma

Az 5.2.3.4.3. pont szerinti üzemi ciklus során az A-súlyozású legnagyobb zajszintet decibelben (dB) kell mérni.

Minden mérési ponton legalább három mérést kell végezni.

5.2.3.4.2. A mikrofon elhelyezése (2. ábra)

A mikrofont a kipufogócső végének szintjében, vagy a vizsgálati felület fölött 0,2 méterre kell elhelyezni annak megfelelően, amelyik nagyobb. A mikrofon membránját a kipufogógázok kiömlőnyílásával szembe kell irányítani, és ettől a nyílástól 0,5 m távolságra kell elhelyezni. A mikrofon legnagyobb érzékenysége tengelyének párhuzamosnak kell lennie az útpálya felületével, és 45° ± 10°-os szöget kell bezárnia a kiáramló kipufogógázok iránya által meghatározott függőleges síkkal.

Erre a függőleges síkra vonatkoztatva a mikrofont arra az oldalra kell állítani, ahol a legnagyobb a lehetséges távolság a mikrofon és a jármű kontúrja között.

Amennyiben a kipufogórendszernek több kipufogónyílása van, amelyek középpontjai 0,3 m-nél nem nagyobb távolságra vannak egymástól, és azonos hangtompítóval vannak összekötve, akkor a mikrofonnak a jármű körvonalához legközelebb eső, vagy az útpálya felülete fölött legmagasabban elhelyezett kivezetőnyílás felé kell néznie. Egyébként minden kipufogónyílásnál külön méréseket kell végezni, és csak a legnagyobb mért értékeket kell rögzíteni.

Függőleges kipufogási irányú járműveknél (pl. haszonjárművek) a mikrofont a kipufogónyílás magasságában kell elhelyezni, mégpedig függőlegesen felfelé irányítva. 0,5 m távolságra kell lennie a kipufogónyílástól, a jármű legközelebb lévő oldalfalán.

Amennyiben a jármű olyan kialakítású, hogy a mikrofont a járművön levő akadályok miatt (pl. pótkerék, tüzelőanyag-tartály, akkumulátortér) nem lehet a 2. ábrának megfelelően elhelyezni, akkor a méréshez rajzot kell készíteni, amelyen egyértelműen látható a mikrofon számára kiválasztott elrendezés. Amennyire lehetséges, a mikrofont legalább 0,5 m-re a legközelebbi akadálytól kell elhelyezni, és legnagyobb érzékenységének tengelyét a kipufogónyílásra kell irányítani, mégpedig olyan helyen, amelyet az előbb említett akadályok a legkevésbé befolyásolnak.

5.2.3.4.3. A motor üzemi körülményei

A motorfordulatszámot a névleges teljesítményhez tartozó fordulatszám (S) a háromnegyedén kell tartani.

Az állandó fordulatszám elérése után a fojtószelep működtető szerkezetét hirtelen alapjárati állásba kell vinni. A zajszintet az üzemi folyamat közben kell mérni, amely magában foglalja az állandó fordulatszám rövid idejű fenntartását, valamint a lassulás teljes időtartamát; mérési eredménynek a zajszintmérő készülék által mutatott legnagyobb értéket kell tekinteni.

5.2.3.5. Mérési eredmények (vizsgálati jelentés)

5.2.3.5.1. A III. melléklet szerinti bizonyítvány kiadása céljából készülő vizsgálati jelentésben fel kell jegyezni minden szükséges adatot, különösen azokat, melyeket az álló jármű zajának mérése során használtak.

5.2.3.5.2. A műszerről leolvasott értékeket a legközelebbi egész decibelértékre kell fel-, illetve lekerekíteni.

Csak azokat a mért értékeket kell figyelembe venni, amelyeket három egymást követő mérésnél mértek, és amelyek eltérése egymástól nem nagyobb, mint 2 dB (A).

5.2.3.5.3. Mérési eredménynek a három mért érték közül a legnagyobbat kell tekinteni.

5.3. Szálas anyagokat tartalmazó kipufogórendszerek

5.3.1. Hangtompítók készítéséhez csak akkor szabad szálas anyagokat felhasználni, ha megfelelő intézkedések történnek a tervezés és a gyártás fázisaiban annak biztosítására, hogy a hatékonyságot elérik a közúti közlekedésben az 5.2.2.1. pontban meghatározott határértékek figyelembevétele mellett. Egy ilyen típusú hangtompító akkor számít hatékonynak a közúti közlekedésben, ha a kipufogógázok nem kerülnek érintkezésbe a szálas anyaggal, vagy ha a járműprototípus hangtompítóját, amelyet az 5.2.2. és az 5.2.3. pont szerint vizsgálnak, a zajmérések előtt a közúti közlekedés számára normál állapotba hozták. Ez történhet az 5.3.1.1., az 5.3.1.2. és az 5.3.1.3. pontban leírt eljárások egyikével, vagy azáltal, hogy a hangtompítóból eltávolítják a szálas anyagot.

5.3.1.1. 10000 km-es folyamatos országúti üzemeltetés

5.3.1.1.1. Ennek az üzemeltetési módnak körülbelül a felének városi üzemmódból, a másik felének nagy sebességű, nagytávolságú futásból kell állnia; a folyamatos közúti üzemeltetés megfelelő próbapályaprogrammal helyettesíthető.

5.3.1.1.2. A két sebességtartomány néhány esetben változtatható.

5.3.1.1.3. A teljes vizsgálati programnak legalább tíz megszakítást kell tartalmaznia, amelyek mindegyikének legalább három órán át kell tartania, a lehűlés és az esetleges kondenzáció hatásainak reprodukálása érdekében.

5.3.1.2. Kondicionálás próbapadon

5.3.1.2.1. A hangtompítót szériatartozékaival és a járműgyártó utasításainak figyelembevétele mellett fel kell szerelni a motorfékpaddal összekapcsolt motorra.

5.3.1.2.2. A vizsgálatokat hat, egyenként hatórás sorozatban kell elvégezni, minden vizsgálati sorozat között legalább 12 órás megszakítással, a lehűlés és az esetleges kondenzáció hatásainak reprodukálása érdekében.

5.3.1.2.3. A motort minden hatórás vizsgálati sorozaton belül a következő üzemi körülményekre kell beállítani:

1. 5 perc alapjárat;

2. 1 óra negyed terheléssel az S névleges fordulatszám háromnegyedén;

3. 1 óra fél terheléssel az S névleges fordulatszám háromnegyedén;

4. 10 perc teljes terheléssel az S névleges fordulatszám háromnegyedén;

5. 15 perc fél terheléssel az S névleges fordulatszámon;

6. 30 perc negyed terheléssel az S névleges fordulatszámon.

A hat szakasz teljes időtartama: három óra.

Minden vizsgálati sorozat a fenti hat szakasz két sorozatát tartalmazza.

5.3.1.2.4. A vizsgálat közben a hangtompítót nem szabad a járműnél fellépő légmozgás mintájára mesterséges légáramlattal hűteni. A gyártó kérésére azonban lehet hűtést alkalmazni, hogy elkerüljék, hogy a hangtompítóba belépő kipufogógázok hőmérséklete meghaladja azt az értéket, ami a legnagyobb sebességével haladó járműnél fellép.

5.3.1.3. Kondicionálás nyomásingadozások által

5.3.1.3.1. A kipufogórendszert vagy annak alkatrészeit a 2.3. pontban leírt járműre vagy a 2.4. pontban leírt motorra kell szerelni. Az első esetben a járművet görgős próbapadra kell állítani. A második esetben a motort a motorfékpadra kell szerelni.

A vizsgálóberendezést, amelynek felépítését a 3. ábra mutatja be, a kipufogórendszer kimenetére kell felszerelni. Megengedettek más berendezések is, amelyek egyenértékű eredményeket szolgáltatnak.

5.3.1.3.2. A vizsgálóberendezést úgy kell beállítani, hogy egy gyorsműködtetésű szelep váltakozóan megszakítsa és újraindítsa a kipufogógáz-áramlást 2500 cikluson keresztül.

5.3.1.3.3. A szelepnek nyitnia kell, ha a kipufogógázok nyomása, amelyet legalább 100 mm-re a belépő perem után mérnek, eléri a 0,35 bar és a 0,40 bar közötti nyomást. Zárnia kell, ha ez a nyomás legfeljebb 10 %-kal tér el a nyitott szelep mellett mérhető állandósult értéktől.

5.3.1.3.4. Az időkéséses relékapcsolót a kipufogás időtartamára kell beállítani, amely az 5.3.1.3.3. pont alapján adódik.

5.3.1.3.5. A motor fordulatszámának a legnagyobb motorteljesítményhez tartozó S fordulatszám 75 %-ának kell lennie.

5.3.1.3.6. A motorfékpad által jelzett teljesítménynek a motorfordulatszám (S) 75 %-ánál mért, teljes fojtószelepnyitáshoz tartozó teljesítmény 50 %-ának kell lennie.

5.3.1.3.7. A vizsgálat alatt minden vízleeresztő furatot le kell zárni.

5.3.1.3.8. A vizsgálat összességében nem tarthat tovább 48 óránál.

Ha szükség van hűtési periódusokra, azokat minden óra után be lehet iktatni.

5.3.2. Amennyiben az EGK-típusjóváhagyásról szóló 70/156/EGK irányelv 8. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, az irányelv 5.3.1.2. pontban leírt vizsgálati eljárást kell használni.

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

Minden méret méterben megadva

+++++ TIFF +++++

1. Belepő karima, vagy hüvely a vizsgálati kipufogórebdszer hátujához történő csatlakoztatáshoz

2. Kézi működtetésű szabályozó szelep.

3. 35-40 liter űrtartalmú kiegyenlítő tartály.

4. Nyomáskapcsoló 0,05-2,5 bar működési tartománnyal

5. Időkéséses kapcsoló.

6. Impulzus- számláló.

7. Gyorsműködésű szelep, mint pl. kipufogófék szelep, 60 mm átmérőjű, 4 barnál 120 N kimenetű pneumatikus hengerrel működtetve. Nyitáskor és záráskor a reakcióidő nem lehet 0,5 s-nál több.

8. Kipufogógáz-elszivás.

9. Rugalmas tömlő.

10. Nyomásmérő.

[1] Az álló helyzetben történő vizsgálat elvégzése azért szükséges, hogy vonatkoztatási értéket határozhassanak meg a hatóság részére, amelyet a jármű üzemeltetési vizsgálataihoz használnak fel.

[2] A 70/156/EGK irányelv I. mellékletének 0.4. pontjában megadott fogalommeghatározás szerint (HL L 42., 1970.2.23.).

[3] A 70/156/EGK irányelv I. mellékletének 0.4. pontjában megadott fogalommeghatározás szerint (HL L 42., 1970.2.23.).

[4] Ha az X2 nem egész szám, akkor a felette levő fokozatot kell választani.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

KIPUFOGÓRENDSZEREK MINT ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGEK EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA (CSERE-KIPUFOGÓRENDSZEREK)

0. HATÁLY

E melléklet a 70/156/EGK irányelv 9a. cikke értelmében önálló műszaki egységnek minősülő, M1 és N1 kategóriájú egy vagy több járműtípusra cserealkatrészként történő felszerelésre szánt kipufogórendszerek vagy azok alkatrészeire vonatkozó típusjóváhagyásokra alkalmazandó.

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. "Csere-kipufogórendszerek vagy azok alkatrészei": az I. melléklet 1.2.1. pontjában meghatározott kipufogórendszer olyan részei, amelyeket arra szánnak, hogy járművekben olyan részek helyett alkalmazzák őket, amelyeket az I. melléklet szerint hagytak jóvá.

2. EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1. A csere-kipufogórendszer vagy annak alkatrésze önálló műszaki egységként történő EGK-típusjóváhagyása iránti kérelmet az önálló műszaki egységet gyártó járműgyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

2.2. A csere-kipufogórendszer minden típusára vagy alkatrészeire vonatkozó EGK-típus-jóváhagyási kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat három példányban, valamint a következő adatokat:

2.2.1. - a járműtípus(ok) leírása az I. melléklet 1.1. pontjának megfelelően, amelyekre a kipufogórendszer vagy alkatrészei felszerelendők. Meg kell adni a számokat és a jeleket, amelyek a motor- és a járműtípust jelölik;

2.2.2. - a csere-kipufogórendszer leírása a rendszer alkatrészeinek viszonylagos elrendezésének megadásával, valamint felszerelési útmutatóval;

2.2.3. - részletes rajzok az alapanyagok megadásával együtt úgy, hogy minden alkatrész és annak elhelyezése könnyen felismerhető legyen.

A rajzokon meg kell adni az EGK-típus-jóváhagyási szám részére kijelölt helyet.

2.3. Az illetékes műszaki szolgálat kérésére a kérelmezőnek csatolnia kell a követezőket:

2.3.1. - a rendszer két példánya, amely számára az EGK-típusjóváhagyást kérik;

2.3.2. - egy eredeti kipufogórendszer, amelyet a jármű típusjóváhagyásakor szereltek a járműre;

2.3.3. - a típus egy jellemző járműve, amelyre a rendszert felszerelik, és amelynek

- menet közbeni zajszintje az I. melléklet 5.2.2.1. pontjának határértékein belül van, és a típusjóváhagyás alapjául szolgáló értékeket 3 dB (A)-nál jobban nem lépi túl,

- álló helyzetben mért zajszintje a típusjóváhagyás alapjául szolgáló értéken belül van;

2.3.4. - egy önálló motor, amely megfelel a fentiekben említett járműtípusnak.

3. JELÖLÉSEK

3.1. A csere-kipufogórendszereknek és alkatrészeiknek a rögzítőelemeket és a kipufogócsöveket leszámítva viselniük kell az alábbiakat:

3.1.1. - a csere-kipufogórendszer gyártójának védjegye vagy kereskedelmi neve;

3.1.2. - a gyártó kereskedelmi jelölése;

3.1.3. - az EGK-típus-jóváhagyási szám, amely előtt szerepelnie kell a betűknek, amelyek a típusjóváhagyást kiadó országot jelölik [1].

3.2. E jelöléseknek jól olvashatónak és letörölhetetlennek kell lenniük.

4. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

4.1. Ha a 2.1. pont értelmében a kérelem jóváhagyásra kerül, az illetékes hatóság kiállítja a IV. melléklet mintája szerinti bizonyítványt. A típus-jóváhagyási szám előtt szerepelniük kell a betűknek, amelyek a típusjóváhagyást megadó országot jelölik.

5. ELŐÍRÁSOK

5.1. Általános előírások

5.1.1. A csere-kipufogórendszereket vagy alkatrészeit úgy kell megtervezni, kialakítani és felszerelését lehetővé tenni, hogy biztosítsák, hogy a jármű megfelel az irányelv előírásainak a szokásos üzemi körülmények mellett, ideértve azokat a rezgéseket is, amelyeknek ki lehet téve.

5.1.2. A csere-kipufogórendszereket vagy alkatrészeit úgy kell megtervezni, kialakítani és felszerelhetőségét biztosítani, hogy a jármű szokásos üzemi körülményei mellett megfelelő ellenállással rendelkezzenek azzal a korróziós jelenséggel szemben, aminek ki vannak téve.

5.2. A zajszintre vonatkozó előírások

5.2.1. A csere-kipufogórendszerek vagy alkatrészeik akusztikai hatékonyságát az I. melléklet 5.2.2.4. és 5.2.3.4. pontjában leírt módszerekkel kell vizsgálni.

A csere-kipufogórendszernek vagy alkatrészeinek e melléklet 2.3.3. pontjában említett járműbe történő beszerelése után a két módszer (álló és mozgó jármű) szerint mért zajszinteknek teljesíteniük kell a következő feltételek egyikét:

5.2.1.1. nem léphetik túl a zajszinteket, amelyeket a EGK-típusjóváhagyás megadásánál e járműtípus számára alapul vettek;

5.2.1.2. nem léphetik túl a zajszinteket, amelyeket a 2.3.3. pontban megnevezett járműnél mértek, amikor a jármű olyan kipufogó berendezéssel volt felszerelve, amelyik megfelel annak, amellyel jármű az EGK-típusjóváhagyás járműtípus számára történt megadásakor fel volt szerelve.

5.3. A jármű teljesítményének mérése

5.3.1. A csere-kipufogórendszernek vagy alkatrészeinek biztosítaniuk kell, hogy a jármű teljesítménye összehasonlítható legyen az eredeti kipufogórendszerrel vagy annak alkatrészeivel elért teljesítménnyel.

5.3.2. A csere-kipufogórendszert vagy, a gyártó választása szerint, a rendszer alkatrészeit olyan eredeti kipufogórendszerrel vagy annak alkatrészeivel kell összehasonlítani, amelyeknek szintén új állapotban kell lenniük, és egymás után kell őket a 2.3.3. pontban említett járműre felszerelni.

5.3.3. E vizsgálatot a kipufogógáz-ellennyomás mérésével kell elvégezni az alábbi 5.3.4.1. vagy 5.3.4.2. pont előírásainak megfelelően. A csere-kipufogórendszernél mért érték nem haladhatja meg 25 %-nál nagyobb mértékben az eredeti kipufogórendszernél mért értékeket.

5.3.4. Vizsgálati módszer

5.3.4.1. Motor mérési módszere

A méréseket a motorfékpadhoz csatlakoztatott, a 2.3.4. pont szerinti motoron kell elvégezni.

A motorfékpadot úgy kell beállítani, hogy teljesen nyitott fojtószelepnél legyen elérhető a névleges teljesítmény S fordulatszáma.

Az 1., a 2. és a 3. ábra mutatja a mérési hely távolságát a kipufogó-gyűjtőcsőtől, amelyet a kipufogógáz ellennyomásának mérésekor be kell tartani.

5.3.4.2. Járművizsgálati módszer

A méréseket a 2.3.3. pontban leírt járművön kell elvégezni.

A vizsgálatokat:

- közúton, vagy

- görgős próbapadon kell végezni.

A motort úgy kell leterhelni, hogy teljesen nyitott fojtószeleppel legyen elérhető a névleges teljesítmény S fordulatszáma.

Az 1., a 2. és a 3. ábra mutatja a mérési hely és a kipufogó-gyűjtőcső közötti távolságot, amelyet a kipufogógáz ellennyomásának mérésekor be kell tartani.

5.4. Kiegészítő előírások szálas anyaggal ellátott kipufogórendszerekhez vagy azok alkatrészeihez

Szálas anyagok nem használhatók csere-kipufogórendszerek vagy alkatrészeik gyártásánál, kivéve ha megfelelő intézkedések történnek a tervezés és a gyártás fázisaiban annak biztosítására, hogy az I. melléklet 5.2.2.1. pontjában szereplő határértékeknek megfelelően a hatékonysági szint megvalósításra kerüljön.

Az ilyen hangtompító rendszer a közlekedésben akkor tekinthető hatékonynak, ha a kipufogógázok nem kerülnek érintkezésbe a szálas anyagokkal, vagy ha a szálas anyagok eltávolítását követően a zajszint megfelel az 5.2.1. pontban megállapított követelményeknek akkor, amikor a kipufogórendszert a járműben vizsgálják az I. melléklet 5.2.2. és 5.2.3. pontjaiban leírt módszerek szerint.

Amennyiben e feltételek nem teljesülnek, akkor a teljes kipufogórendszert kondicionálásnak kell alávetni. A kondicionálást az I. melléklet 5.3.1.1., 5.3.1.2. vagy 5.3.1.3. pontja szerinti három módszer egyikének megfelelően kell elvégezni.

A kondicionálást követően a zajszintet vizsgálni kell a fenti 5.2.1. pontban meghatározottak szerint.

Amennyiben az 5.2.1.2. pontban leírt módszert alkalmazzák, az EGK-típusjóváhagyás kérelmezője igényelheti az eredeti kipufogórendszer kondicionálását, vagy pedig kiürített eredeti berendezést kell bemutatnia.

6. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

6.1. Minden csere-kipufogórendszernek vagy azok alkatrészeinek, amelyek az irányelv szerinti EGK-típus-jóváhagyási számmal vannak jelölve, meg kell felelniük annak a típusnak, amely számára az EGK-típusjóváhagyást megadták, és eleget kell tenniük az 5. pont előírásainak.

6.2. A 6.1. pont szerinti megfelelőségi vizsgálat céljából a sorozatgyártásból ki kell emelni egy kipufogórendszert vagy annak alkatrészeit, amelyek az EGK-típusjóváhagyási számot viselik. A gyártást az irányelv előírásaival megegyezőnek kell tekinteni, ha az 5.2. pontnak megfelelően mért zajszint nem haladja meg 1 dB (A)-nál nagyobb mértékben azt a zajszintet, amelyet a csere-kipufogórendszer vagy alkatrészei e típusa számára az EGK-típusjóváhagyás megadásához végzett vizsgálatnál mértek.

Mérési pontok - kipufogógáz-ellennyomás

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

[1] B = Belgium, D = Német Szövetségi Köztársaság, DK = Dánia, F = Franciaország, GR = Görögország, I = Olaszország, IRL = Írország, L = Luxemburg, NL = Hollandia, UK = Egyesült Királyság

[2] Ha ez nem lehetséges, a 3. ábrát kell használni.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

MINTA

Legnagyobb méret: A/4 (210 mm × 297 mm)

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

MINTA

Legnagyobb méret: A/4 (210 × 297)

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------