32008D0721[1]

2008/721/EK: A Bizottság határozata ( 2008. augusztus 5. ) a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén a tudományos bizottságok tanácsadói szerkezetének kialakításáról és a 2004/210/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

( 2008. szeptember 5.)

a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén a tudományos bizottságok tanácsadói szerkezetének kialakításáról és a 2004/210/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/721/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. és 153. cikkére,

(1)

Három tudományos bizottságot hoztak létre a 2007/263/EK bizottsági határozattal ( 1 ) módosított 2004/210/EK bizottsági határozattal ( 2 ): a fogyasztási cikkek tudományos bizottságát (a továbbiakban: FCTB), az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságát (a továbbiakban: EKKTB), valamint az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságát (a továbbiakban: ÚÚAKTB).

(2)

Az EKKTB egyes feladatait a 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 3 ) létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökségre ruházták át, így felül kell vizsgálni a szóban forgó bizottság hatásköreit.

(3)

A három tudományos bizottság működésének tapasztalatai azt mutatják, hogy módosítani, illetve javítani kell a bizottságok szerkezetét és munkamódszereit.

(4)

A 2004/210/EK bizottsági határozattal létrehozott három tudományos bizottság tagjainak a 2007/708/EK bizottsági határozattal ( 4 ) meghosszabbított hivatali ideje 2008. december 31-én lejár. E bizottságok tagjai addig maradnak hivatalukban, amíg a helyükbe lépő tagokat kinevezik, vagy megbízatásukat meghosszabbítják.

(5)

Emiatt és az egyértelműség érdekében a 2004/210/EK határozatot új határozattal kell felváltani.

(6)

A megbízható és határidőn belül adott tudományos vélemények a Bizottság javaslatainak, határozatainak és politikájának lényeges követelményét képezik a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet terén. Ebben az összefüggésben rugalmas tanácsadói szerkezetre van szükség annak biztosítására, hogy magasan képzett tudományos szakértelem álljon rendelkezésre számos területen.

(7)

A fogyasztói biztonságra, közegészségügyre és környezetre vonatkozó kérdésekben adott tudományos véleményeknek a kiváló minőség, a függetlenség, a pártatlanság és az átláthatóság alapelveire kell épülniük, amint az "A szakvélemények Bizottság általi összegyűjtése és használata: alapelvek és iránymutatás. Az ismeretek javítása a jobb politikákért" című bizottsági közleményben ( 5 ) szerepel, és a kockázatértékeléssel kapcsolatos legjobb gyakorlat elveivel kell összhangban lenniük.

(8)

Alapvető fontosságú, hogy a tudományos bizottságok egy adott kérdés felmerülésekor a lehető legjobban használják fel az Európai Unióban és azon kívül rendelkezésre álló tudományos szakértelmet. E célból egy tudományos tanácsadói testületet kell létrehozni, mely megfelelően lefedi a bizottságok hatásköreit.

(9)

A tanácsadói szerkezet újraszervezésével egyrészt nagyobb rugalmasságot kell biztosítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bizottság meghatározott hatáskörökbe tartozó kérdésekben, új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatokról és olyan kérdésekben, melyek nem tartoznak kockázatértékelést végző más közösségi szervek hatáskörébe, másrészt az újraszervezés nyomán képesnek kell lenni gyors véleményadásra, továbbá az újraszervezésnek biztosítania kell a teljes átláthatóságot, a nagyfokú következetességet és a szoros együttműködést más közösségi szervekkel és illetékes tudományos szervezetekkel.

(10)

Valószínűleg továbbra is növekedni fog a tudományos bizottságok hatáskörébe tartozó közösségi hatáskörök hagyományos és új területein a független tudományos tanácsadás iránti igény. A kockázatértékelésre vonatkozó tudományos tanácsadói szerkezetet ezért meg kell erősíteni, mind annak összetételét, mind a hatékonyabb munkamódszereket illetően.

(11)

Különféle közösségi szerveket hoztak létre, melyek feladatai közé tartozik a különböző területekre vonatkozó kockázatértékelés. Következetességet kell biztosítani és ösztönözni szükséges a tudományos bizottságok és az említett szervek közötti koordinációt. A tudományos bizottságoknak fokozniuk kell hatékonyságukat megfelelő információcsere és szakértelem-átadás, valamint más tudományos szervekkel és szervezetekkel folytatott nemzeti és nemzetközi együttműködés útján is.

(12)

A tudományos bizottságok munkamódszereit javítani kell, beleértve a belső munkán kívül a tudományos ülések és munkaértekezletek megszervezését, valamint a hálózatok kiépítését.

(13)

A teljes függetlenség megőrzése mellett fontos biztosítani a tudományos bizottságok munkájának nyitottságát és átláthatóságát azáltal, hogy az érdekelt felekkel megfelelő párbeszédet alakítanak ki.

(14)

E határozat végrehajtása során a nyitottságot és átláthatóságot a személyes adatok védelmére és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre, köztük az üzleti titok védelmére vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott követelmények teljes tiszteletben tartása mellett kell biztosítani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A tanácsadói szerkezet és hatásköri területei

(1) Létrehozzák a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén a tudományos kockázatértékelésre vonatkozó tanácsadói szerkezetet. E szerkezet az alábbiakat foglalja magában:

a) a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (a továbbiakban: FBTB).

b) az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága (a továbbiakban: EKKTB).

c) az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (a továbbiakban: ÚÚAKTB).

d) egy kockázatértékelési tudományos tanácsadói testület (a továbbiakban: testület), mely e határozat vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatja a tudományos bizottságok tevékenységeit.

(2) A tanácsadói szerkezet hatáskörét az I. melléklet határozza meg, a közösségi jog által más, kockázatértékeléssel foglalkozó közösségi szervekre - különös tekintettel az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságra, az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségre, az Európai Vegyianyag-ügynökségre, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központra - ruházott hatáskörök sérelme nélkül.

2. cikk

Feladat

(1) A közösségi jogszabályok által megállapított esetekben a Bizottságnak ki kell kérnie a tudományos bizottságok tudományos véleményét.

(2) A Bizottság a következő kérdésekre vonatkozóan is kikérheti a bizottságok véleményét:

a) olyan kérdések, amelyek a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet szempontjából különösen fontosak; továbbá

b) olyan kérdések, amelyek nem tartoznak más közösségi szervek feladatkörébe.

(3) A Bizottság kérheti továbbá, hogy a tudományos bizottságok sürgősség esetén gyors véleményt adjanak a különleges kockázatokra vonatkozóan a tudomány jelenlegi állásáról.

(4) A Bizottság kérheti a tudományos bizottságot, hogy mérje fel a kutatási szükségleteket és értékelje a hatáskörébe tartozó területekkel kapcsolatos kutatási eredményeket.

(5) A Bizottság kérésére vagy a Bizottsággal egyetértésben saját kezdeményezésükre a tudományos bizottságok dönthetnek úgy, hogy tematikus munkaértekezleteket tartanak különleges kockázatokra vagy általános hatásvizsgálati kérdésekre vonatkozó adatok és tudományos ismeretek áttekintése céljából. A Bizottság kérésére jelentéseket, állásfoglalásokat vagy következtetéseket készítenek e munkaértekezletek alapján.

E munkaértekezleteken a bizottságok tagjain kívül részt vehetnek a testület tudományos tanácsadói és adott esetben hasonló feladatokkal megbízott külső szakértők is, beleértve a közösségi és nemzeti szakértőket, illetve nemzetközi szervek szakértőit.

E munkaértekezleteket a tudományos bizottságok titkársága szervezi. A titkárság adott esetben meghatározza és biztosítja a munkaértekezletek alapján készített jelentések, állásfoglalások vagy következtetések terjesztését.

(6) A Bizottság felkérheti a tudományos bizottságokat, hogy más közösségi szervekkel vagy tudományos szervezetekkel együtt vegyenek részt tematikus hálózatokban annak érdekében, hogy kövessék figyelemmel az I. mellékletben meghatározott hatáskörökhöz kapcsolódó kockázatokra vonatkozó tudományos ismeretek fejlődését, illetve járuljanak hozzá azok fejlesztéséhez.

(7) A tudományos bizottságok a Bizottságnak címzett memorandumok vagy állásfoglalások formájában felhívhatják a Bizottság figyelmét valamely, a feladatkörükbe tartozó különleges vagy újonnan jelentkező problémára, mely vélekedésük szerint tényleges vagy lehetséges kockázatot jelent a fogyasztók biztonságára, a közegészségügyre vagy a környezetre. A Bizottság dönthet úgy, hogy közzéteszi e memorandumokat és állásfoglalásokat és meghatározza, hogy milyen intézkedéseket kell hozni, beleértve adott esetben a problémára vonatkozó tudományos vélemény bekérését is.

2. FEJEZET

A TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGOK ÉS A TESTÜLET LÉTREHOZÁSA

3. cikk

A tudományos bizottságok tagjainak kijelölése

(1) Az FCTB, az EKKTB és az ÚÚAKTB mindegyike legfeljebb 17 tagból áll és saját kezdeményezésükre a testületből legfeljebb 5 tudományos tanácsadó társulhat annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a bizottság munkájához különleges kérdésekben vagy tudományágakban.

(2) A tudományos bizottságok tagjait szaktudásuk alapján a Bizottság jelöli ki, olyan földrajzi megoszlást figyelembe véve, mely különösen Európában tükrözi a tudományos kérdések és megközelítések sokféleségét. A Bizottság az egyes bizottságok tagjainak számát a szükségletek alapján határozza meg.

A tudományos bizottságok tagjai a bizottságok hatáskörébe tartozó egy vagy több terület szakértői, és együttesen a tudományágak lehető legszélesebb körében jártasak.

(3) A tudományos bizottságok tagjait a Bizottság nevezi ki az alkalmas jelölteknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Bizottság internetes honlapján megjelent pályázati felhívás közzététele után készített listájából.

(4) A tudományos bizottság egyetlen tagja sem lehet egynél több, az 1. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak a tagja.

4. cikk

A testület létrehozása

(1) A testület tagjai tudományos tanácsadók, akik az I. mellékletben meghatározott hatáskörbe tartozó egy vagy több terület, illetve a kapcsolódó kérdések szakértői, és együttesen a tudományágak lehető legszélesebb körében jártasak.

(2) A testület tudományos tanácsadóit a Bizottság nevezi ki az alkalmas jelölteknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Bizottság internetes honlapján megjelent pályázati felhívás közzététele után készített listájából.

(3) A testület tudományos tanácsadóinak számáról mindenkor a Bizottság dönt attól függően, hogy szüksége van-e tudományos véleményre.

5. cikk

A megbízatás időtartama

(1) A tudományos bizottságok tagjait hároméves időtartamra nevezik ki, és három egymást követő kinevezési időszaknál tovább nem lehetnek tagjai ugyanannak a bizottságnak. A tagok addig maradnak a hivatalukban, amíg a helyükbe lépő tagokat kinevezik, vagy a megbízatásukat meghosszabbítják.

A szakértelem folyamatos biztosítása érdekében a Bizottság kivételes körülmények között legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja a tudományos bizottságok tagjainak megbízatását.

Azok a tagok, akik egy tudományos bizottságban három egymást követő kinevezési időszakot letöltöttek, más tudományos bizottságba megválaszthatók tagnak.

(2) Amennyiben egy tag nem felel meg a 12. cikkben említett eljárási szabályzatban meghatározandó részvételi követelményeknek, vagy le kíván mondani, a Bizottság megszüntetheti ennek a tagnak a tagságát, és a testületből mást nevezhet ki a helyére.

(3) A testületbe ötéves időtartamra neveznek ki tudományos tanácsadókat, akiknek a kinevezése megújítható.

3. FEJEZET

A TANÁCSADÓI SZERKEZET MŰKÖDÉSE

6. cikk

A testület általi támogatás igénybevétele

(1) Minden tudományos bizottság dönthet úgy, hogy tudományos vélemény készítése céljából legfeljebb öt tudományos tanácsadót felvesz a testületből. E társult tagoknak az érintett bizottság tagjaival megegyező feladataik, hatásköreik és jogaik vannak a szóban forgó kérdéssel kapcsolatos tevékenységekben és tanácskozásokban való részvétel során.

(2) Minden tudományos bizottság dönthet úgy, hogy tudományos vélemény készítése céljából felkér más tudományos tanácsadókat a testületből. E tanácsadók feladata és hatásköre a vélemény elkészítésére korlátozódik a szóban forgó kérdéssel kapcsolatos tevékenységekben való részvétel során.

(3) A tudományos bizottságok arra is felkérhetik a testület tudományos tanácsadóit, hogy segítsék őket a Bizottság által kért gyors véleményadásban a 2. cikk (3) bekezdése szerint, vagy vegyenek részt a 2. cikk (5) bekezdésében említett tematikus munkaértekezleteken.

(4) A Bizottság felkérheti a testület tudományos tanácsadóit, hogy vegyenek részt tudományos üléseken vagy eseti alapon szolgáltassanak információt a Bizottság szolgálatainak adott kérdésekben.

7. cikk

Munkacsoportok

(1) A tudományos bizottságok különleges munkacsoportokat hozhatnak létre, melyek feladata tudományos véleményeik előkészítése és megfogalmazása. E munkacsoportokat különösen abban az esetben hozzák létre, ha egy különleges kérdésben külső szakértőre van szükség.

(2) A Bizottság egyetértésével a tudományos bizottságok a munkájukhoz való hozzájárulás érdekében felkérhetnek társult tagokat, a testület más tudományos tanácsadóit, szakosodott külső szakértőket és más közösségi szervek szakértőit, akikről úgy ítélik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő tudományos ismeretekkel és szakértelemmel.

(3) A munkacsoport elnöki tisztét annak a tudományos bizottságnak egy tagja látja el, amely a munkacsoportot létrehozta, és a munkacsoport ennek a tudományos bizottságnak számol be; a munkacsoport a résztvevői közül kinevezhet egy előadót. Multidiszciplináris jellegű, rendkívül összetett kérdés esetén több előadót is ki lehet jelölni.

(4) Ha egy kérdés több tudományos bizottságot érint, a szóban forgó bizottságok tagjaiból, a társult tagokból, a testület tudományos tanácsadóiból és szükség szerint külső szakértőkből hoznak létre egy közös munkacsoportot.

8. cikk

Gyakornokok részvétele

A Bizottsággal egyetértésben és a 12. cikkben említett eljárási szabályzatnak megfelelően a tudományos bizottságok engedélyezhetik gyakornokok számára az üléseken való részvételt, a kockázatértékelés terén a kapacitásfejlesztéshez való hozzájárulás céljából.

9. cikk

Különleges követelmények

(1) A Bizottság kérheti, hogy egy tudományos bizottság a véleményét meghatározott határidőn belül fogadja el.

(2) A Bizottság kérheti közös vélemény elfogadását olyan kérdésekben, melyek nem tartoznak egy adott tudományos bizottság hatáskörébe vagy melyeket egynél több bizottságnak kell megvizsgálnia. A Bizottság véleménykérését követően közös véleményt a 11. cikkben szereplő, bizottságok közötti koordinációs csoport kezdeményezésére is elfogadhatnak a tudományos bizottságok.

(3) A Bizottság tudományos vélemény iránti kérelmében meghatározhatja, hogy milyen konzultációkat, meghallgatásokat vagy egyéb tudományos szervekkel való együttműködést tart szükségesnek véleménye kidolgozásához. Amennyiben szükségesek egy vélemény elkészítéséhez, a konzultációkról és meghallgatásokról egy bizottság is dönthet a Bizottsággal egyetértésben.

(4) A tudományos bizottság kiegészítő információt kérhet az érintett felektől a tudományos vélemény elkészítéséhez. Egy tudományos bizottság meghatározhatja a kért információk számára történő átadásának határidejét. Ebben az esetben a tudományos bizottság dönthet úgy, hogy felfüggeszti a szóban forgó tudományos vélemény kidolgozására irányuló munkáját. Ha a kért információkat nem adják át e határidő lejártáig, a bizottság a rendelkezésre álló információk alapján fogadhatja el véleményét.

10. cikk

Az elnökök és alelnökök megválasztása

(1) Valamennyi tudományos bizottság a tagjai közül választ egy elnököt és két alelnököt. A választás a bizottság tagjainak egyszerű többségével történik. Az elnök és az alelnökök megbízatása három évre szól és megújítható.

(2) A tudományos bizottságok elnökeinek és alelnökeinek a megválasztási eljárását a 12. cikkben említett eljárási szabályzatban kell meghatározni.

11. cikk

A tudományos bizottságok koordinálása

A tudományos bizottságok elnökeiből és alelnökeiből álló, bizottságok közötti koordinációs csoport biztosítja a három tudományos bizottság koordinációját a 12. cikkben említett eljárási szabályzatnak megfelelően.

12. cikk

Eljárási szabályzat

(1) A tudományos bizottságok a Bizottság javaslatára és vele egyetértésben közös eljárási szabályzatokat fogadnak el.

(2) Az eljárási szabályzatok biztosítják, hogy a tudományos bizottságok a feladataikat a kiváló minőség, a függetlenség és az átláthatóság elveinek tiszteletben tartásával lássák el, figyelembe véve az üzleti titok bizalmas kezelése iránti jogos igényeket és azokat a kockázatértékelési elveket, melyeket a Bizottság a tapasztalatok alapján és az e területre vonatkozó politikája figyelembevételével állapíthat meg.

(3) Az eljárási szabályzatoknak különösen a II. mellékletben felsorolt kérdésekre kell kiterjedniük.

13. cikk

Szavazási eljárás

(1) A tudományos bizottságok az érintett bizottság összes tagjának és a társult tagok számának többségével fogadják el a véleményeket, gyors véleményeket, memorandumokat és/vagy állásfoglalásokat.

(2) Minden más kérdésben a tudományos bizottság a tagjai többségével szavaz.

(3) A bizottság azon tagjait, akik lemondtak, vagy akiknek a tagsága lejárt az 5. cikk (2) bekezdése szerint, nem veszik figyelembe az (1) és (2) bekezdés végrehajtásához szükséges többség kiszámításakor.

14. cikk

Eltérő vélemények; más közösségi, nemzeti vagy nemzetközi szervekkel való koordináció és együttműködés

(1) A tudományos bizottságok segítik a Bizottságot és hozzájárulnak ahhoz, hogy korai szakaszban felismerje az alábbiakat:

a) a munka koordinálásával és az együttműködéssel kapcsolatos szükségletek és lehetőségek;

b) a hasonló feladatokat ellátó más közösségi, nemzeti és nemzetközi szervektől származó, általános vagy konkrét, kockázatfelméréssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó tudományos vélemények közötti lehetséges vagy tényleges eltérések.

Segítik a Bizottságot a véleménykülönbségek elkerülésében, feloldásában és tisztázásában, valamint az említett szervekkel való együttműködés létrehozásában és fenntartásában.

(2) A Bizottság kezdeményezheti, hogy a tudományos bizottságok kérjék és szervezzék meg a közös munkát a hasonló feladatokat ellátó közösségi, nemzeti, illetve nemzetközi szervekkel. Kérheti a tudományos bizottságokat, hogy más közösségi szervekkel - azok egyetértése mellett - közös véleményeket alakítsanak ki.

(3) Ha tudományos kérdésekre vonatkozóan lényeges eltérést állapítottak meg és az érintett szerv közösségi szerv, a Bizottság megkeresésére az illetékes tudományos bizottság együttműködik az érintett szervvel annak érdekében, hogy rendezzék az eltérést vagy hogy olyan közös dokumentumot nyújtsanak be a Bizottságnak, amely egyértelműen bemutatja a vitás tudományos kérdéseket, és azonosítja az adatokkal kapcsolatos bizonytalanságokat. Ezt a dokumentumot nyilvánosságra kell hozni.

4. FEJEZET

ALAPELVEK

15. cikk

Függetlenség

(1) A tudományos bizottságok tagjait, társult tagjait, a testület más tudományos tanácsadóit és a külső szakértőket személyükben nevezik ki. Hatáskörüket nem ruházhatják át más személyre.

(2) A tudományos bizottságok tagjai, a testület tudományos tanácsadói és a munkacsoportokban részt vevő külső szakértők minden külső befolyástól mentesen kötelesek eljárni.

Ennek érdekében nyilatkozatot tesznek arról az elkötelezettségükről, hogy a közérdeknek megfelelően fognak tevékenykedni, továbbá olyan érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amely jelzi mindazon közvetlen vagy közvetett érdekek hiányát vagy meglétét, amelyek a függetlenségüket veszélyeztethetik.

Ezeket a nyilatkozatokat írásban kell megtenni. A tudományos bizottságok tagjainak és a testület tudományos tanácsadóinak minden évben kell nyilatkozatot tenniük.

(3) A tudományos bizottságok tagjai, a társult tagok, más tudományos tanácsadók és a munkacsoportokban részt vevő külső szakértők az ülések során bejelentik azokat a konkrét érdekeket, amelyek a napirend pontjaival összefüggésben a függetlenségüket veszélyeztethetik.

16. cikk

Átláthatóság

(1) A tudományos bizottságok tevékenységeiket nagyfokú átláthatóság mellett végzik. A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül teszi közzé internetes honlapján az alábbiakat.

a) a tudományos bizottságokhoz intézett véleménykérés;

b) a tudományos bizottságok, a bizottságok közötti koordinációs csoport és a munkacsoportok üléseihez kapcsolódó napirendek és jegyzőkönyvek;

c) a tudományos bizottságok által elfogadott tudományos vélemények és gyors vélemények, beleértve a kisebbségi véleményeket és az adott vélemény kidolgozásához hozzájáruló munkacsoportok résztvevőinek nevét; a kisebbségi véleményeket az érintett tagok vagy tanácsadók személyéhez kötik;

d) a tudományos bizottságok eljárási szabályzata;

e) a tudományos bizottságok tagjainak, illetve a testület tudományos tanácsadóinak a neve, mellékelve az egyes tagok és tanácsadók önéletrajzát;

f) a tudományos bizottságok tagjainak, a testület tudományos tanácsadóinak és a munkacsoportokban részt vevő külső szakértőknek az érdekeltségi nyilatkozata.

(2) Az (1) bekezdésben említett átláthatósági szabályokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ), valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) előírásaival összhangban alkalmazzák, különös tekintettel az üzleti titokra.

17. cikk

Adatok bizalmas kezelése

A tudományos bizottságok tagjai, a tudományos tanácsadók, a külső szakértők és a gyakornokok nem hoznak nyilvánosságra olyan adatokat, amelyekhez tudományos bizottságokban, tematikus munkaértekezletek keretében, munkacsoportokban végzett munkájuk vagy az e határozat alkalmazásához kapcsolódó más tevékenységek során jutottak hozzá, ha az információk bizalmas jellegéről tájékoztatják őket.

5. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

A Bizottság tudományos bizottságokkal foglalkozó titkársága

(1) A tudományos bizottságokat, azok munkacsoportjait, a bizottságok közötti koordinációs csoportot, más üléseket, munkaértekezleteket vagy az e határozat alkalmazásához kapcsolódó egyéb rendezvényeket a Bizottság hívja össze.

(2) A Bizottság biztosítja a tudományos bizottságok és a munkacsoportjaik, valamint az e határozat alkalmazásához kapcsolódó egyéb tevékenységek számára a tudományos és igazgatási titkárságot.

(3) A titkárságnak tudományos és igazgatási segítséget kell nyújtania a tudományos bizottságok hatékony működésének megkönnyítése, az eljárási szabályzatnak való megfelelés ellenőrzése érdekében - különösen a kiváló minőség, a függetlenség és az átláthatóság követelményeit illetően -, valamint a bizottságok tevékenységeire vonatkozó kommunikáció és az érdekelt felekkel folytatott megfelelő párbeszéd biztosítása céljából, beleértve a bizottságok tevékenységeiről szóló meghallgatások szervezését, továbbá a vélemények és egyéb nyilvános dokumentumok közzétételét. A titkárság ezenkívül támogatja a bizottságokat, az eljárási szabályzatnak megfelelően megszervezi és elvégzi a vélemények minőség-ellenőrzését a teljesség, egységesség, egyértelműség, valamint a kérelmeknek és a szerkesztési előírásoknak való megfelelés szempontjából.

(4) A titkárság biztosítja a tudományos bizottságok tevékenységeinek tudományos és technikai koordinálását, és adott esetben tevékenységüknek más közösségi, nemzeti és nemzetközi szervek tevékenységével való összehangolását, továbbá az érdekelt felekkel folytatott, az eljárási szabályzatban előírt párbeszéd alkalmazását és a bizottságok tevékenységeire vonatkozó kommunikációt.

19. cikk

Költségtérítés és juttatások

A tudományos bizottságok tagjai, a testület tudományos tanácsadói és a külső szakértők juttatásokra jogosultak, amennyiben - akár személyesen, akár a távolból, elektronikus eszközök segítségével - a bizottságok ülésein, tematikus munkaértekezleteken, munkacsoportokban és a Bizottság által szervezett egyéb üléseken és eseményeken vesznek részt, illetve egy adott kérdés előadói, a III. mellékletben meghatározottak szerint.

Az úti- és tartózkodási költségeket a Bizottság megtéríti.

20. cikk

A tudományos bizottságok felváltása

Az e határozat 1. cikkének (1) bekezdésével létrehozott tudományos bizottságok a 2004/210/EK határozattal létrehozott, meglévő tudományos bizottságok helyébe lépnek a következő módon:

a) a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság felváltja a fogyasztási cikkek tudományos bizottságát;

b) az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága felváltja az azonos nevű bizottságot;

c) az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága felváltja az azonos nevű tudományos bizottságot.

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 2004/210/EK határozat hatályát veszti.

Az említett határozattal létrehozott három bizottság azonban addig marad hivatalában, amíg az e határozattal létrehozott tudományos bizottságok megkezdik működésüket.

(2) A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat az e határozatra való hivatkozásokként kell érteni; a hatályon kívül helyezett határozattal létrehozott bizottságokra történő hivatkozásokat az e határozattal létrehozott bizottságokra való hivatkozásokként kell érteni.

I. MELLÉKLET

HATÁSKÖRI TERÜLET

1. A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság

A fogyasztóknak szánt nem élelmiszer-ipari termékek (például kozmetikai termékek és azok összetevői, játékok, textiltermékek, ruházati termékek, testápolási cikkek és háztartási cikkek, mint például tisztítószerek) és szolgáltatások (például tetoválás, szolárium stb.) valamennyi típusú egészségügyi és biztonsági kockázatára (nevezetesen vegyi, biológiai, mechanikai és egyéb fizikai kockázatokra) vonatkozó kérdésekről fogalmaz meg véleményeket.

2. Az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága

A környezeti közegben jelen lévő szennyező anyagokhoz kapcsolódó egészségügyi és környezeti kockázatokra, egyéb biológiai és fizikai tényezőkre vagy változó fizikai feltételekre - amelyek káros hatással lehetnek az egészségre és a környezetre például a levegőminőség, a vizek, a hulladék és a talaj szempontjából -, továbbá az életciklus környezeti vizsgálatára vonatkozóan fogalmaz meg véleményeket. Ezen kívül biocidek toxicitásával és ökotoxicitásával kapcsolatos egészségügyi és környezeti kérdésekkel is foglalkozik.

Az Európai Vegyianyag-ügynökségre (ECHA), a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottságra (FBTB) és egyéb európai kockázatértékelő ügynökségekre ruházott hatáskörök sérelme nélkül a Bizottság felkérheti a bizottságot arra is, hogy európai ügynökségekkel - különösen az ECHA-val - együttműködésben foglalkozzon olyan kémiai, biokémiai és biológiai összetevők toxicitási és ökotoxicitási vizsgálatával kapcsolatos kérdésekkel, amelyeknek káros hatása lehet az emberi egészségre és a környezetre. Ezenkívül a bizottság a vegyi anyagok egészségügyi és környezeti kockázatai vizsgálatának módszertani szempontjával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik majd, beleértve a vegyi anyagok keverékeit, annak érdekében, hogy a hatáskörébe tartozó területeken megbízható és következetes véleményt biztosíthasson, és más európai ügynökségekkel szorosan együttműködve hozzászóljon a szóban forgó kérdésekhez.

3. Új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága

A következő kérdésekre vonatkozóan fogalmaz meg véleményeket: új és újonnan azonosított egészségügyi és környezeti kockázatok, a fogyasztók biztonságára vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő kockázatok átfogó értékelését megkövetelő általános, összetett és multidiszciplináris kérdések, valamint olyan kapcsolódó kérdések, amelyekkel kockázatértékelést végző más közösségi szervek nem foglalkoznak.

A tervezett tevékenységi körök például: a kockázati tényezők közötti kölcsönhatáshoz kapcsolódó lehetséges kockázatok, együttes hatások, halmozódó hatások, antimikrobiális rezisztencia, új technológiák, mint például a nanotechnológia, orvostechnikai eszközök, ideértve azokat, amelyek állati és/vagy emberi eredetű anyagokat foglalnak magukban, szöveti sebészet, vérkészítmények, a termékenység csökkenése, az endokrin szervek rákos megbetegedése, fizikai kockázatok, mint például zaj és elektromágneses mezők (mobiltelefonok, rádióállomások és elektronikusan ellenőrzött otthoni környezet) és az új kockázatok értékelésének módszerei. Felkérést kaphat a közegészségügy meghatározó tényezőihez, valamint a nem fertőző betegségekhez kapcsolódó kockázatok vizsgálatára is.

II. MELLÉKLET

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT

A tudományos bizottságok által elfogadásra kerülő közös eljárási szabályzat a 12. cikkel összhangban különösen a következő kérdésekre tér ki:

1. A tudományos bizottságok közötti koordináció

a) Az illetékes tudományos bizottság kijelölése, amely olyan kérdésekben kapott felkérést tudományos vélemény kialakítására, amelyek nem tartoznak egy adott tudományos bizottság hatáskörébe vagy amelyeket egynél több bizottságnak kell megvizsgálnia;

b) vélemények, gyors vélemények, memorandumok és/vagy állásfoglalások elfogadása;

c) a tudományos bizottságok közötti koordinációt biztosító eljárások, beleértve a kockázatértékelés összehangolására vonatkozó kérdéseket és a bizottságok közötti koordinációs csoport működését.

2. A bizottságokon belüli döntéshozatali eljárások

a) A tudományos bizottság elnökének és alelnökeinek megválasztása;

b) a vélemények elfogadását célzó eljárások:

- rendes feltételek mellett,

- írásbeli eljárás keretében, rendes feltételek mellett, és

- gyorsított írásbeli eljárás keretében, ha azt a kérdés sürgőssége megköveteli;

c) gyors véleményadásra vonatkozó eljárás, amennyiben azt a Bizottság kéri a 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően; ez az eljárás biztosítja a vélemény megfelelő minőséget és a bizottság általi jóváhagyását;

d) memorandumok és állásfoglalások elfogadása annak érdekében, hogy felhívják a Bizottság figyelmét konkrét, illetve új problémákra.

3. A tudományos munka megszervezése

a) Tudományos bizottságok - beleértve a közös munkacsoportokat - munkacsoportjainak létrehozása és szervezése;

b) a testület tudományos tanácsadóinak csatlakozása a bizottságok tevékenységeihez és külső szakértők bevonása;

c) előadók kijelölése és a tudományos bizottságok számára a véleménytervezetek elkészítésével kapcsolatos feladataik leírása;

d) a tudományos vélemények formája és tartalma, az azok koherenciájának biztosítását és javítását célzó eljárások, valamint a szerkesztési előírások;

e) ülések, tematikus munkaértekezletek és hálózatok szervezése, illetve ezek munkájában való részvétel;

f) gyakornokok bevonása a munkába.

4. A bizottságok tagjainak, a társult tanácsadóknak és a testület más tudományos tanácsadóinak, a külső szakértőknek és a gyakornokoknak a kötelezettségei

a) A részvétel kritériumai és a bizottsági tagság lejártának feltételei;

b) a 17. cikkben szereplő, az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó előírások végrehajtása;

c) a tagok, a társult tagok, a testület más tudományos tanácsadóinak és a külső szakértőknek a felelőssége és kötelezettségei a kérelmezőkkel, különleges érdekcsoportokkal és egyéb érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatukat illetően;

d) a bizottság tagjának, társult tagjának vagy más tudományos tanácsadónak, illetve külső szakértőnek a tanácskozásokból és/vagy a bizottságban vagy munkacsoportban egy konkrét kérdésben történő szavazásból való kizárására vonatkozó feltételek és eljárás abban az esetben, ha kétség merül fel a szóban forgó személy függetlenségét illetően.

5. Kapcsolatok harmadik felekkel

a) A hasonló feladatokat ellátó közösségi, nemzeti és nemzetközi szervekkel szemben fennálló véleménykülönbségek azonosítását, megszüntetését és tisztázását célzó eljárások, beleértve az információcserét és közös ülések megszervezését;

b) külső tevékenységek keretében a tudományos bizottság képviselete, különös tekintettel a hasonló tevékenységekben részt vevő más közösségi vagy nemzetközi szervekkel folytatott kapcsolatokra;

c) az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd megszervezése, különös tekintettel az ipar képviselőivel vagy más különleges érdekcsoportokkal, illetve érdekelt felekkel folytatandó meghallgatások szervezésére;

d) tudományos vélemények és egyéb dokumentumok közzététele.

III. MELLÉKLET

JUTTATÁSOK

1. A tudományos bizottságok tagjai, a testület tudományos tanácsadói és a külső szakértők az alábbiaknak megfelelően juttatásokra jogosultak, amennyiben a bizottságok ülésein, tematikus munkaértekezleteken, munkacsoportokban és a Bizottság által szervezett egyéb üléseken és eseményeken vesznek részt a következőknek megfelelően:

a) személyes részvétel esetén 385 EUR minden egyes nap után, amelyen az érintett személy jelen volt;

b) a távolból megvalósuló részvétel esetén 100 EUR a részvétel minden megkezdett órája után a következő értékhatárokkal:

i. 385 EUR az egy délelőttöt és egy délutánt magában foglaló részvételért; és

ii. 195 EUR az egy délelőttöt vagy egy délutánt magában foglaló részvételért.

2. A tudományos bizottságok tagjai, a testület tudományos tanácsadói és a külső szakértők a következő feltételek szerint részesülnek juttatásban egy adott kérdés előadóiként:

a) A juttatás összege annak függvényében változik, hogy milyen mértékű munkaterhelést tesz szükségessé az adott téma összetettsége, mennyi időt vesz igénybe a vélemény kidolgozása, milyen mértékben áll rendelkezésre és hozzáférhető az összegyűjtendő és felhasználandó adat- és információállomány, valamint a feldolgozandó szakirodalom, milyen széles körű és komplexitású konzultációt kell végezni az érintettek, illetve a nyilvánosság körében, és szükség van-e más testületekkel való kapcsolatfelvételre; ennek megfelelően a juttatás összege az alább javasolt szempontok alapján határozható meg:

b) A Bizottságnak, amikor az érintetteket vélemény kidolgozására kéri fel, az a) pontban feltüntetett szempontok alapján meg kell határoznia az előadónak járó juttatás összegét. Az összeget a Bizottság a kért vélemény kidolgozása közben módosíthatja, amennyiben a módosítást a vonatkozó szempontok tekintetében előre nem látott változások indokolják.

( 1 ) HL L 66., 2004.3.4., 45. o.

( 2 ) HL L 114., 2007.5.1., 14. o.

( 3 ) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.; helyesbítve: HL L 136., 2007.5.29., 3. o.

( 4 ) HL L 287., 2007.11.1., 25. o.

( 5 ) COM(2002) 713 végleges, 2002. december 11.

( 6 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

( 7 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.