EH 2003.872 A perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak a keresetlevél benyújtását követően nyomban - a perindítás hatályának beállta előtt - intézkednie kell. A bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy a keresetlevél alkalmas-e tárgyalás kitűzésére, és tárgya szerint az adott per azok közé tartozik-e, amelyeknek feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény lehetővé teszi, továbbá tisztázza, hogy a perfeljegyzésnek nincs-e ingatlan-nyilvántartási akadálya [Pp. 121. § (1) bek. b) pont, 124. § (2) bek., 128. §, 130. § (1) bek. a)-h) pont, i), j) pont, 157. §, 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 17. § (1) bek. a)-u) pontjai, 64. § (1) bek. a)-c) pontok].
A felperes előadása, valamint a keresetlevélhez csatolt szerződésekből megállapítható, hogy a felperes tulajdonában állnak a körzeti földhivatalnál 3372/3., a 3273/6., a 3276/1. és a 3419-es hrsz. szám alatt nyilvántartott ingatlanok. A peres felek 2001. április 9-én megállapodást kötöttek, amely szerint 30 hónapon keresztül együttműködnek az említett ingatlanok hasznosításában, fejlesztésében és értékesítésében az ingatlanok hasznosításából, valamint az értékesítéséből származó bevételeket pedig egymás között a szerződésben írtak szerint megosztják. Ezt követően a felperes mint kötelezett és az alperes mint jogosult 2001. december 17-én opciós szerződést kötöttek. Ebben rögzítették, hogy a felperesnek mint kötelezettnek az alperessel mint jogosulttal szemben 5 000 000 USD tartozása áll fenn. Megállapodtak abban, hogy a kötelezett a jogosult részére a szerződés 1. pontjában megjelölt, a körzeti földhivatal ingatlan-nyilvántartásában 3273/6., 3276/1., 3372/3. és 3419-es hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokra vételi jogot enged, amelynek végső határidejét 2003. május 15-ében; az opciós vételárat pedig 1 400 000 000 Ft-ban határozták meg. A felsorolt ingatlanokra a vételi jogot a körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba az alperes javára bejegyezte. A felek a szerződéskötés napján egy közös nyilatkozatot is tettek, amely szerint, ha az ingatlanok az opciós jog gyakorlása folytán az alperes tulajdonába kerülnek, úgy ezzel az egymással szemben fennálló valamennyi tartozásukat rendezettnek tekintik.
A felperes többirányú keresetet terjesztett elő. Elsődleges keresetében az alperessel 2001. december 17-én napján kötött, a vételi jog alapítására vonatkozó szerződés, valamint az ugyanezen a napon kötött közös nyilatkozat semmisségének a megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy a szerződés érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltételeket tartalmaz. Másodlagos kereseti kérelmében tévedés címén megtámadta az opciós szerződést, harmadlagos kereseti kérelmében a semmisség megállapítását azért kérte, mert állítása szerint az opciós szerződés jóerkölcsbe ütközik.
Kérte továbbá, hogy a bíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján rendelje el a per megindításának az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését.
Az elsőfokú bíróság a 2002. március 26-án kelt végzésével elrendelte a jelen pernek a felsorolt ingatlanok vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését és annak foganatosítása végett megkereste a körzeti földhivatalt.
A végzés ellen az alperes fellebbezett, amelyben előadta, hogy a felperes által benyújtott keresetlevél a Pp. 121. §-ában írt legminimálisabb követelményeknek sem felelt meg, ezért kérte a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítását, az elsőfokú bíróság perfeljegyzést elrendelő 5. számú végzésének hatályon kívül helyezését, és a körzeti földhivatal megkeresését a feljegyzés törlése végett. A fellebbezés kiegészítésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzését azt megelőzően hozta meg, hogy részére a keresetlevelet kézbesítette volna, az 5. sorszámú végzést valójában a keresetlevéllel egyidejűleg kapta kézhez. Állította, hogy a keresetlevélnek olyan hiányosságai voltak, amelyek miatt azt az elsőfokú bíróságnak a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. A felperes jogi képviselője által csatolt ügyvédi meghatalmazás az alperes szerint nem jogosítja fel a jogi képviselőt a jelen perben való részvételre; a keresetlevél nem tartalmazza sem az alperes, sem pedig a felperes képviselőjének a nevét; a bizonyítékait csak részben terjesztette elő. Annak alapján sem a perfeljegyzést elrendelő végzés meghozatalának, sem a hiánypótlás elrendelésének nem volt helye. Hivatkozott arra, hogy nem állnak fenn a perfeljegyzésnek az Inytv. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt feltételei, a felperes ugyanis az ingatlanok tulajdonosa, aki továbbra is birtokon belül van, és akinek tulajdonjogát semmi nem sérti. Az opciós szerződés alapján az alperes nem szerezte meg az ingatlanok tulajdonjogát, a szerződés kizárólag a felperes tartozásának biztosítása érdekében jött létre. Tekintve, hogy az alperes a vételi jogát kizárólag abban az esetben gyakorolhatja, ha a felperes a tartozását nem egyenlíti ki, a vételi jog gyakorlásának feltételei a perfeljegyzés elrendelése időpontjában nem, csak később valósulhatnak meg, azért a végzés meghozatala időpontjában már ezért sem álltak fenn a perfeljegyzés alapjául szolgáló, az Inytv. 64. § (1) bekezdésének b) pontjában írt feltételei. Kérte ezért a perfeljegyzést elrendelő végzés megváltoztatását és a felperes kérelmének elutasítását.
Másodsorban a felhozott eljárásjogi szabálysértésekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a kérelem tárgyában történő újabb határozat hozatalára való utasítását kérte.
A felperes észrevétele az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására irányult. Állította, hogy a fellebbezési határidőn belül az alperes fellebbezési kérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés nem alapos.
Arra alaptalanul hivatkozott a felperes, hogy az alperes által benyújtott fellebbezés elkésett, mert a fellebbezést tartalmazó alperesi irat csak 2002. május 14-én érkezett az elsőfokú bíróság bírósághoz. A tértivevény tanúsága szerint az elsőfokú bíróság az 5. sorszámú végzését 2002. április 4-én kézbesítette az alperes részére. A fellebbezés benyújtására nyitva álló, a Pp. 103. §-ának (2) és (5) bekezdése szerint számított 15 napos határidő 2002. április 19-én járt le. Az alperes által személyesen benyújtott 6. sorszámú előkészítő irat a bíróságnál 2002. április 19-én iktatásra került, ezért a beadvány nem késett el. A Pp. 3. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Az alperes a 6. sorszám alatt iktatott beadványának utolsó bekezdésében az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését és a perindítás tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlését kérte. Ez a nyilatkozat fellebbezés, és mert a perindítás tényének feljegyzését tartalmazó végzés ellen fellebbezésnek van helye, a beadványt fellebbezésként kell elbírálni.
A fellebbezés viszont nem alapos.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2000. január 1-jétől hatályos 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. §-a (1) bekezdésének a)-u) pontjai tartalmazzák azoknak az ingatlanhoz kapcsolódó tényeknek a felsorolását, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetők. Az Inytv. 17. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint az ingatlan-nyilvántartásba csak e törvényben meghatározott perek megindítása jegyezhetők fel. Az Inytv. 64. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontjai tartalmazzák azokat a pereket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetők, így az ingatlan-nyilvántartásba törlési és kiigazítási; azaz ingatlan tulajdonjogát érintő; az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti; az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, végül a jelzálogjoggal biztosított önálló zálogjogba foglalt követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének feljegyzése rendelhető el. A felperes által indított per tárgya annak megállapítása, hogy az az opciós szerződés, amelynek alapján az alperes az ingatlan tulajdonjogát egyoldalú jognyilatkozattal megszerezheti semmis-e avagy sem, ezért a jelen per az Inytv. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető.
Alaptalanul sérelmezte az alperes, hogy az elsőfokú bíróság a perfeljegyzést a keresetlevél alapján rendelte el és az erről szóló végzést részére a keresetlevéllel egyidejűleg kézbesítette. Az Inytv. 64. §-ának (1) bekezdése szerinti perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak az erre irányuló kérelmet tartalmazó keresetlevél benyújtását követően nyomban a - perindítás hatályának beállta (Pp. 128. §) előtt - intézkednie kell. Csupán azt vizsgálhatja, hogy a keresetlevél alkalmas - e tárgyalás kitűzésére, tartalma szerint az adott per azok közé tartozik-e, amelynek feljegyzését az Inytv. 64. §-ának (1) bekezdés lehetővé teszi, továbbá tisztázza, hogy a perfeljegyzésnek nincs-e ingatlan-nyilvántartási akadálya. Amennyiben az említett feltételek fennállnak, a per feljegyzése érdekében a földhivatalt meg kell keresni. A körülmények mérlegelésére, a felek érdekeinek összevetésére a bíróságnak nincs lehetősége.
Alaptalanul állította az alperes, hogy a keresetlevél olyan hiányosságokban szenvedett, amelyek miatt azt az elsőfokú bíróságnak a Pp. 124. §-ának (2) bekezdése szerint hiánypótlásra történő felhívás nélkül - idézés kibocsátása nélkül - el kellett volna utasítania. Tény, hogy a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvéd csatolta a felperes által adott meghatalmazását. Annak megítélése, hogy az kiterjed-e perindításra a bíróság kompetenciájába tartozik, mint ahogy annak megítélése is, hogy a csatolt, illetőleg megjelölt bizonyítékok elégségesek-e a per tárgyalásra bocsátásához. Az, hogy a keresetlevélben alperesként megjelölt gazdálkodó szervezet szervezeti képviselőjét a felperes nem tüntette fel, nem ad alapot a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítására. A Pp. 121. §-a (1) bekezdésének b) pontja nyilvánvalóan arra az esetre irányadó, ha olyan képviselő nevét és címét nem tüntették fel a keresetlevélben, akinek a megjelölése nélkül a keresetlevelet a félnek joghatályosan kézbesíteni nem lehet, pl. a kiskorú fél törvényes képviselője, avagy a gondnokság alatt álló személy gondnoka. A perbeli esetre ez nem alkalmazható.
Csak rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy amennyiben a Pp. 124. §-ának (2) bekezdése szerint - a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján - helye lett volna a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításának, azt utóbb, a kereset közlése (kibocsátása) után az alperes már nyilvánvalóan nem kérheti. Ha pedig a bíróság a keresetlevelet kézbesítette beállnak a perindítás hatályai, (Pp. 128. §) ettől kezdve a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának nincs helye. Az alperes ezt követően a Pp. 157. §-a alapján a per megszüntetését kérheti. Ilyen kérelmet azonban a Pp. 157. §-ának a) pontja szerint csak akkor terjeszthet elő, ha a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján kellett volna idézés kibocsátása nélkül elutasítani. Az alperes a fellebbezésében a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) és j) pontját jelölte meg, amelyek alapján a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának lett volna helye. A már kifejtettek szerint annak megítélése, hogy a felperes jogi képviselőjének felhatalmazása kiterjed-e a per megindítására a bíróság kompetenciája, a j) pontban írt hiányosságok viszont a per megszüntetésére nem adnak jogi lehetőséget.
Alaptalanul állította az alperes azt is, hogy a perfeljegyzés alapjául szolgáló az Inytv. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt feltétel a perfeljegyzést elrendelő végzés meghozatalakor nem állt fenn, mert az a felperesi tartozás, amelyre tekintettel az opciós jogot alapították, csak a későbbiekben válik esedékessé. A perindítás tényét erre irányuló kérelem esetén a fentebb már kifejtettek szerint a per megindításának, nem pedig a valamely, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog gyakorolhatóságának időpontjától kezdődően kell feljegyezni. Hasonlóképpen foglalt állást a Polgári- és Gazdasági Kollégiumvezetők tanácskozása (BH 2002/10. szám 791. oldal)
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 32.068/2002. sz.)