10/2012. (VI. 29.) ORFK utasítás

a Rendőrség munkavédelmi tevékenységének ellátásáról

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján - figyelemmel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényre (a továbbiakban: Mvt.), valamint a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletre - kiadom az alábbi utasítást:

1. Általános rendelkezések

1. Az utasítás hatálya a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőri szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.[1]

2. Az egészségvédelmi megbízottak szakmai irányítását az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) állományában foglalkoztatott munkavédelmi főfelügyelő (a továbbiakban: Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője) a területileg illetékes munkavédelmi felügyelők útján látja el. A munkavédelmi felügyelők és az egészségvédelmi megbízottak a szakmai feladatuk ellátása során közvetlen kapcsolatot tartanak a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelőjével és a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjével.[2]

3. A Rendőrség szerveinél a munkavédelmi felügyelőket az érintett rendőri szerv vezetőjének közvetlen irányítása alatt álló szervezeti elem állományában kell foglalkoztatni.[3]

2. A Rendőrség munkavédelmi főfelügyelőjének eljárása és a munkavédelmi tevékenységet ellátók létszámának ellenőrzése

4. A Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője a munkavédelmi tevékenység szakmai irányítása és az érintett rendvédelmi szervek objektumaiban történő ellenőrzése, valamint az ellenőrzés alapján szükségessé váló, a hatáskörébe tartozó intézkedések végrehajtása érdekében - a minősített adatok védelmére vonatkozó hatályos szabályok betartásával, az azokban meghatározott személyi biztonsági feltételeknek történő megfelelése esetén - jogosult az ezen tárgykörbe tartozó minősített adatot tartalmazó iratokba betekinteni.

5. Ha a rendőri szervek munkavédelmi felügyelői a helyszíni ellenőrzés során olyan, az Mvt. 82. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti szabálytalanságot vagy hiányosságot tárnak fel, amelyek súlyosan veszélyeztetik a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét, annak megszüntetése érdekében a munkavédelmi felügyelő köteles az 1. melléklet szerinti jegyzőkönyvet felvenni, és a 2-4. melléklet szerinti határozattervezetet előkészíteni, amelyeket a bizonyító dokumentumokkal - így különösen fényképpel - együtt haladéktalanul megküld a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelőjének további intézkedés céljából.[4]

6. A Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője munkavédelmi hatósági feladatkörében eljárva a munkavédelmi felügyelő által készített határozattervezetet szakmai szempontból megvizsgálja, ezt követően a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes előzetes egyetértésével - az indokolt módosításokkal - kiadmányozza, majd a szükséges intézkedések végrehajtása érdekében megküldi az érintett vezetőnek.[5]

7. A rendőri szervek munkavédelmi felügyelői a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető - különösen az Mvt. 82. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti - munkavédelmi szabálytalanság vagy hiányosság feltárása esetén közvetlenül fordulnak az ellenőrzött szerv vezetőjéhez és közösen haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket.[6]

8. A Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője a Rendelet 4. § (3) bekezdése alapján közvetlenül kérhet be a munkavédelmi felügyelőktől tevékenységi körükbe tartozó adatokat, statisztikákat vagy egyéb dokumentumokat, valamint - a Rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a munkavédelmi felügyelők számára a közvetlen irányításukat végző vezetőnél kezdeményezheti szakmai feladatok meghatározását. A munkavédelmi felügyelők a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelőjének közvetlen adatszolgáltatásra irányuló megkereséséről és a bekért adatok köréről az adatkérés beérkezését követően haladéktalanul tájékoztatják a közvetlen szolgálati elöljáróikat.

9. A Rendőrség szerveinél munkavédelmi tevékenységet ellátó szakemberek számára a Rendelet 1. mellékletében a szakképzettségre, létszámra vonatkozóan meghatározott előírások megtartását a rendőri szervek vezetőinek évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményének függvényében szükség esetén intézkedni kell állománytáblamódosítás kezdeményezésére.

3. Együttműködés a közegészségügyi-járványügyi, valamint az egészségügyi szakterülettel[7]

10. A Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője, munkavédelmi felügyelői és egészségvédelmi megbízottjai szakmai feladatellátásuk során kötelesek együttműködni a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjével, a működésük szerint illetékes közegészségügyi-járványügyi felügyelővel, valamint az egészségügyi szakterülettel.[8]

11. A 10. pontban meghatározott együttműködési kötelezettség az Mvt. által munkabiztonsági, valamint munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységként meghatározott feladatokra terjed ki, a Rendeletben szereplő eltérésekkel.[9]

4. A baleseti, munkavédelmi és foglalkozásegészségügyi helyzet értékelése[10]

12. A rendőri szervek munkavédelmi felügyelői, a rendőri szervek alapellátó orvosaival, közegészségügyi-járványügyi felügyelőivel és egészségvédelmi megbízottjaival együttműködve évente egy alkalommal kötelesek az adott rendőri szerv munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi helyzetének értékelésére, a személyi állomány munkakörülményeinek vizsgálatára, a munkavégzés helyéül szolgáló épületek, létesítmények és önálló objektumok munkavédelmi értékelésére. Az épületek, létesítmények munkavédelmi értékelését az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály által összeállított szakmai szempontrendszer alapján kell végrehajtani.[11]

13. Az ellenőrzések tapasztalatai és a minősítések eredménye alapján az érintett vezetők a 21. pontban meghatározottak szerint kötelesek eljárni. Az érintett szervezeti egység vezetője haladéktalanul intézkedik a rendőrségi tulajdonba nem tartozó - így különösen az önkormányzati tulajdonú - épületek esetében az ellenőrzések tapasztalatairól, a feltárt hiányosságokról az épület tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy fenntartójának tájékoztatására.[12]

14. A 12. pontban meghatározott helyzetértékelés alapján a rendőri szervek munkavédelmi felügyelői az alapellátó orvossal, a közegészségügyi-járványügyi felügyelővel és az egészségvédelmi megbízottakkal közösen kötelesek a Rendelet 3. és 17. mellékletében foglaltak, valamint az utasítás 5. mellékletében meghatározott szempontok alapján a szolgálati kötelmekkel összefüggő és munkabalesetekről, megbetegedésekről, valamint a szerv munkavédelmi tevékenységéről éves jelentést (a továbbiakban: munkavédelmi éves jelentés), valamint az ehhez tartozó statisztikai kimutatást készíteni. Az alapellátó orvosok kötelesek a Rendelet 3/A. és 18. mellékletében foglaltak, valamint az utasítás 5. mellékletében meghatározott szempontok alapján foglalkozás-egészségügyi éves jelentést, valamint az ehhez tartozó statisztikai kimutatást készíteni.[13]

15. A rendőri szervek vezetői a 12., 13. és 14. pontokban leírtak alapján, az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály által a rendőri szervek rendelkezésére bocsátott táblázatok, adatlapok segítségével a tárgyévre vonatkozóan összeállított:[14]

a) munkavédelmi éves jelentést és az ahhoz kapcsolódó statisztikai kimutatást a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelőjének;

b) a foglalkozás-egészségügyi éves jelentést és az ahhoz kapcsolódó statisztikai kimutatást a Rendőrség egészségügyi szakterületének vezetőjének (a továbbiakban: a Rendőrség vezető főorvosa)

a tárgyévet követő év január 20. napjáig, kizárólag elektronikus úton, közvetlenül küldik meg.

16. A Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője, illetve a Rendőrség vezető főorvosa a 15. pont alapján megküldött éves jelentéseket, valamint statisztikai kimutatásokat értékeli, a főbb megállapítások alapján a Rendőrség szerveinek helyzetéről országos jelentést és statisztikai összesítést készít, és azokat a tárgyévet követő év február 15-ig felterjeszti az országos rendőrfőkapitány részére.[15]

17. A 16. pont alapján elkészített, az országos rendőrfőkapitány által jóváhagyott jelentéseket és statisztikai összesítéseket a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes megküldi a BM munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi feladatokért felelős szervezeti egységének vezetője részére.[16]

18. A Rendőrség szerveinél foglalkoztatott személyek munkakörülményeinek szinten tartása, illetve javítása érdekében a közösen végrehajtott munkavédelmi ellenőrzéseket szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal - lehetőleg az adott tárgyév első félévében - kell végrehajtani.

19. A 18. pontban leírt feladatok teljesítése során feltárt hiányosságok kiküszöbölésének megtörténtét az ellenőrzést követő hatodik hónap utolsó munkanapjáig utóellenőrzések formájában kell az ellenőrzést végzőnek vizsgálni.

19/A. Ha a 18. pont szerinti ellenőrzés során feltárt hiányosság megszüntetése a gazdasági szakterület visszajelzése alapján - annak költségei miatt - előreláthatólag nem valósítható meg az ellenőrzést követő hatodik hónap utolsó napjáig, azonban a feltárt hiányosságból eredő kockázat ideiglenesen egyéb, költséghatékonyabb védőintézkedéssel elfogadható mértékűre csökkenthető, az ellenőrzést végző személy, a szemlejegyzőkönyvben foglaltak figyelembevételével jogosult dönteni az utóellenőrzés hat hónapot meghaladó időpontjáról.[17]

20. A munkavédelmi üzembe helyezést az Mvt. 21. §-ában meghatározottak alapján kell végrehajtani. Az Mvt. által előírt egységes végrehajtás érdekében a Rendőrségnél veszélyesnek minősülő munkahelyek körét a 6. melléklet tartalmazza. Azon munkahelyek, létesítmények, technológiák, munkaeszközök esetén, amelyek az Mvt. és a 6. melléklet alapján nem minősülnek veszélyesnek, a munkavédelmi felügyelők szakmailag megalapozott felhívására a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője az érintett rendőri szerv állományilletékes parancsnokánál kezdeményezheti azok veszélyessé nyilvánítását.[18]

20/A. Ha a munkavédelmi felügyelő a veszélyes munkahelyek, létesítmények, technológiák, munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezéséhez - a munkavédelmi képesítésen kívül - nem rendelkezik a teljes körű végrehajtáshoz megfelelő végzettséggel, külső vállalkozó bevonására kell intézkedni.[19]

4/A. A foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bekövetkezésekor követendő eljárásrend[20]

20/B. A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek kivizsgálása - a Rendeletben foglaltak alapján -az érintett rendőri szervek munkavédelmi felügyelőjének, alapellátó orvosának, közegészségügyi-járványügyi felügyelőjének, valamint szükség esetén alapellátó pszichológusának bevonásával a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelőjének koordinálásával történik.[21]

5. A vezető intézkedési kötelezettsége

21. A munkavédelmi főfelügyelő, a munkavédelmi felügyelők, valamint a munkaegészségügyi feladatot ellátó szakemberek által az ellenőrzés során feltárt munkavédelmi, munka-egészségügyi szabálytalanságok és hiányosságok megszüntetésére és az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények megteremtésére az érintett szervezeti elem vezetője - a tudomásszerzést követően haladéktalanul - köteles intézkedni, valamint intézkedéseiről az ellenőrzést végzőket tájékoztatni.[22]

6. Záró rendelkezések

22. Az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.

23.[23]

Dr. Hatala József s. k.,

r. altábornagy országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 10/2012. (VI. 29.) ORFK utasításhoz

2. melléklet a 10/2012. (VI. 29.) ORFK utasításhoz[26]

3. melléklet a 10/2012. (VI. 29.) ORFK utasításhoz[28]

4. melléklet a 10/2012. (VI. 29.) ORFK utasításhoz[30]

5. melléklet a 10/2012. (VI. 29.) ORFK utasításhoz

Szempontrendszer az éves munkavédelmi, munka-egészségügyi helyzetértékeléséhez

1. A munka-egészségügyi felügyelet tevékenysége

2. A munka-egészségügyi hatóság tevékenységének részletes ismertetése

3. A munka-egészségügyi szakképesítésű szakemberek foglalkoztatásának helyzete

4. A közegészségügyi és munka-egészségügyi ellenőrzések tapasztalatai

a) ellenőrzések száma;

b) főbb hiányosságok;

c) a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések;

d) eredmények.

5. A kockázatértékelés háromévenkénti újbóli elvégzésének megállapításai (összegezve)

6. Munkakörnyezeti helyzetértékelés

a) a munkahelyek higiénés helyzetének értékelése (takarításra, munkakörnyezeti rendre, tisztasági festésre vonatkozó megállapítások, intézkedések, eredmények);

b) közegészségügyi-járványügyi szempontból minősített épületek, objektumok számáról és azok állapotáról.

7. Járványügyi helyzetértékelés

a) bejelentésre kötelezett fertőző megbetegedések számának alakulása és a megtett járványügyi intézkedések;

b) a munkakörhöz kötött kötelező védőoltások számának alakulása;

c) ételfertőzések-ételmérgezések előfordulása.

8. Élelmezés-egészségügyi helyzetértékelés

a) élelmezési egységek HACCP minőségbiztosítási rendszerrel való rendelkezése, valamint a szerv területén üzemelő hideg-, melegital-, szendvicsautomaták száma;

b) külső cég által történő ételszállítás, az ételszállításra vonatkozó közegészségügyi szabályok teljesülése;

c) az otthonról hozott ételek hűtésére, melegítésére, mosogatására vonatkozó általános közegészségügyi feltételek teljesülése;

d) a tárgyévben végzett rovar-, és rágcsálóirtások száma;

e) intézkedések, eredmények.

9. Kémiai biztonsággal kapcsolatos helyzetértékelés, a veszélyes anyag, készítmény bejelentésére, felhasználására, tárolására, kockázatelemzésére vonatkozó előírások teljesülése

10. A veszélyes hulladék tárolására, kezelésére, szállítására, nyilvántartására vonatkozó előírások teljesülése

11. Végrehajtott munka-egészségügyi tárgyú oktatások száma, tapasztalatai

12. Hazai szervezetekkel, intézményekkel való együttműködés során végzett feladatok

13. Egyéb

6. melléklet a 10/2012. (VI. 29.) ORFK utasításhoz[32]

Az Mvt.-ben előírt munkavédelmi üzembe helyezések egységes végrehajtása érdekében a Rendőrségnél veszélyesnek minősített munkahelyek köre

1. a robbanóanyag-, lőszer-, pirotechnikai anyagraktár;

2. a lőfolyosó, a lőtér;

3. a röntgen berendezést tartalmazó helyiség;

4. a gépjármű-fenntartó tevékenység körébe tartozó műhelyek és azok szabadterületei;

5. az akkumulátortöltő helyiség;

6. az üzemanyag-tároló, üzemanyagkút;

7. a kazánház, a hőközpont;

8. a gázfogadó és az elosztó helyiség;

9. az áramfejlesztő helyiség;

10. a transzformátorház, az elektromos elosztó és a kapcsolóhelyiség;

11. a drog- és speciális bűnjeltároló, valamint a bűnügyi technikai laboratórium;

12. a veszélyes vegyi anyagraktár.