70/2011. (XII. 30.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában, a 21-28. § és a 36. § c) pontja tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya

a)[1] a belügyminiszter által irányított rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre, az önkormányzati tűzoltóságokra, (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv),

b)[2] a rendvédelmi szervek hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló állományának minden szervezett tevékenységére,

c) a tűzoltás és a műszaki mentés, az ezekre való felkészülés, továbbá a készültségi szolgálat ellátása során a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságokra, a hatósági jogkörre vonatkozó rendelkezések kivételével, továbbá

d)[3] a rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a feladat végrehajtásába bevont külső személyekre, a polgári védelmi kötelezettség alapján szolgálatot teljesítő személyekre, valamint a rendvédelmi technikumok tanulóira és hivatásos állomány tagjaira és a munkavállalókra (a továbbiakban együtt: személyi állomány)

terjed ki.

2. §[4] E rendelet alkalmazásában

1. alapellátó orvos: a szerv személyi állományának gyógyító-megelőző és foglalkozás-egészségügyi alapellátására foglalkoztatott orvos,

2. egészségügyi alapellátó egység: a szerv azon szervezeti egysége vagy intézménye, amelyet a személyi állomány gyógyító-megelőző, fogászati és pszichológiai, valamint foglalkozás-egészségügyi ellátására hoztak létre,

3. egészségvédelmi megbízott: a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakfeladatai szakirányításáért felelős szervezeti egysége által kiadott tematika alapján a rendvédelmi szerveknél kiképzett, a rendvédelmi szervek helyi szerveinél részmunkaidőben - napi két órában - foglalkoztatott személy,

4. foglalkozás-egészségügyi szolgálat: az egészségügyi alapellátó egységen belül foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosító személy vagy személyek,

5. foglalkozási megbetegedés: az orvosi tevékenység körében észlelt - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétett jegyzékben szereplő - a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet [a továbbiakban: 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet] szerinti foglalkozási megbetegedés,

6. halálos foglalkozási megbetegedés: olyan, halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség vagy annak szövődménye,

7. kötött szolgálati és munkahely: az a meghatározott alapterületű, kijelölt hely, amelyet a személyi állomány beosztott tagja kizárólag szolgálati elöljárója vagy az adott feladatot közvetlenül irányító személy engedélyével vagy leváltását követően hagyhat el,

8. munka-egészségügyi szaktevékenységgel foglalkozó szakember: a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy,

9. munkavédelmi hatóság: a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt személyek, akik a rendvédelmi szervek vonatkozásában munkabiztonsági, valamint munkaegészségügyi hatósági hatáskört látnak el,

10. munkavédelmi főfelügyelő: munkavédelmi szakfelügyeleti és szakirányítási feladatok ellátására foglalkoztatott, felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy,

11. munkavédelmi felügyelő: munkavédelmi feladatok ellátására foglalkoztatott, érettségivel és munkavédelmi technikusi szakképesítéssel vagy felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy,

12. rendkívüli munkavégzési körülmények: az adott szakterületen a feladat végrehajtását általában jellemzőtől eltérő körülmények között történő munkavégzés, feladatellátás vagy szolgálatteljesítés, így különösen az életmentési, tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa- és kárelhárítási tevékenység, közvetlen baleseti veszély elhárítása, ismeretlen veszélyforrás esetében történő beavatkozás, szélsőséges klimatikus viszonyok, fegyverhasználat, fegyveres akció végrehajtása, rendkívüli esemény felszámolása,

13. rendvédelmi célú egyéni védőeszköz: a rendvédelmi szerv kiképzési és szolgálati feladatainak ellátásához, kifejezetten a rendvédelmi szervek részére kifejlesztett, gyártott, egyénileg használt, az élet, testi épség és egészség megóvását szolgáló védőfunkciójú eszköz (a továbbiakban: védőeszköz),

14. nem rendvédelmi célú egyéni védőeszköz: a rendvédelmi szerv kiképzési és szolgálati feladatainak ellátásához szükséges, nem kifejezetten a rendvédelmi szervek részére kifejlesztett, gyártott, közforgalomban kapható, minősítési tanúsítvánnyal rendelkező védőeszköz (a továbbiakban a 13. és 14. pontban meghatározottak együtt: egyéni védőeszköz),

15. szervezett tevékenység: a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott szervezett munkavégzés, valamint a rendkívüli munkavégzés és szolgálati feladat ellátása; a munkaidőn, szolgálati időn kívüli tevékenység akkor tekinthető szervezettnek - tekintettel a 16. pont b) és c) alpontjára -, amennyiben azt az állományilletékes parancsnok vagy az általa megbízott vezető elrendeli, és azt a tevékenység meghatározásával, valamint az időpont és az érintett személyek megjelölésével írásban rögzítik,

16. szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség: a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott munkabaleseten, illetve a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendeletben meghatározott foglalkozási megbetegedéseken túl az a baleset, illetve betegség, amely a hivatásos állomány tagját

a) azonnali szolgálatba, munkába rendelés esetén a rendelkező szóbeli vagy írásbeli parancs vagy utasítás vételétől számított időtől a szolgálatteljesítés, munkavégzés helyére történő megérkezéséig, valamint onnan lakóhelyére menet közben,

b) kiképzési terv, napirend szerint előírt gyakorlati foglalkozásokon, a fizikai állóképesség fenntartásával kapcsolatos szervezett sportfoglalkozásokon,

c) a rendvédelmi szervek tömegkapcsolatainak erősítése céljából a rendvédelmi szerv által szervezett sportversenyeken, speciális rendezvényeken, bemutatókon

érte, illetve azzal összefüggésben keletkezett vagy jelentősen súlyosbodott,

17. tényleges szolgálatellátás során bekövetkezett baleset, betegség: a 16. pont a) alpontjában szereplő esetek kivételével a 16. pont szerinti baleset, betegség.

3. § (1) A BM munkavédelmi főfelügyelője megszervezi az ágazati munkavédelmi tevékenységet.

(2) A munkavédelmi szervezet kétszintű ellátási rendszerű. A rendvédelmi szervek munkavédelmi főfelügyelői látják el az adott szervnél a munkavédelemmel kapcsolatos szakirányítási és szakfelügyeleti feladatokat. A munkavédelmi feladatokat a munkavédelmi felügyelők és az egészségvédelmi megbízottak látják el.

(3)[5] A munkavédelmi főfelügyelő és a munkavédelmi felügyelő jogállását, hatáskörét és feladatait az érintett szerv szervezeti és működési szabályzatában, valamint a munkaköri leírásban kell meghatározni, önálló beosztását az állománytáblázatban kell rögzíteni.

(4)[6] A munkavédelmi tevékenység legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásával vagy külső szolgáltató útján is ellátható.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek területi és helyi szerveinél az előírt munkavédelmi szakképesítés mellett legalább középfokú szakmai végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható.

4. § (1)[7] A BM munkavédelmi főfelügyelője szervezi és koordinálja a rendvédelmi szervek munkavédelmi tevékenységét, ellátja a munkavédelmi főfelügyelők - vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő - szakmai irányítását és szakmai felügyeletét.

(2) A BM munkavédelmi főfelügyelője - a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatok műveleti tevékenységével kapcsolatos adatok kivételével - bekéri a szakirányítási feladatai ellátásához szükséges munkavédelmi tárgyú dokumentumokat, így különösen:

a) a szolgálati és munkabalesetek dokumentumait,

b) a munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos jegyzőkönyvek és intézkedések iratait,

c) a munkavédelmi helyzet éves értékeléséről készített dokumentumot,

d) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálat ellátás, munkavégzés személyi és tárgyi feltételeivel kapcsolatos jelentéseket,

e) egyéb statisztikai, vagy a szakmai feladatok ellátásához szükséges bármely iratot vagy adatot az adatvédelmi szabályok betartása mellett,

f) a szakterületével összefüggő rendkívüli eseményekről meghatározott egyéb jelentéseket,

g) a kockázatértékeléssel kapcsolatban keletkezett valamennyi dokumentumot, valamint

h) egyéb, a feladatok ellátásához szükséges iratot és dokumentumot.

(3) A munkavédelmi főfelügyelők és a munkavédelmi felügyelők a szakmai felügyeletük alá tartozó szervek vonatkozásában bekérhetik a (2) bekezdésben megjelölt, a feladatuk ellátásához szükséges dokumentumokat.

(4) A BM munkavédelmi feladatokért felelős szervezeti egység vezetője - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - munkavédelmi feladatokat határozhat meg a rendvédelmi szervek részére.

(5)[8] A munkavédelmi főfelügyelők, vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelők a szakmai feladatuk ellátása során közvetlen kapcsolatot tartanak a BM munkavédelmi főfelügyelőjével.

5. § (1) A munkavédelmi főfelügyelő

a) tevékenységét az adott rendvédelmi szerv munkavédelmi hatósági jogkört gyakorló vezetőjének közvetlen alárendeltségében végzi,

b) szakmailag irányítja a munkavédelmi felügyelők és az egészségvédelmi megbízottak munkavédelmi tevékenységét,

c) képviseli a rendvédelmi szervet munkavédelmi ügyekben,

d) elemzi és értékeli a rendvédelmi szerv munkavédelmi helyzetét, tevékenységét, a balesetek alakulását, azok okait, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre,

e) megszervezi a munkavédelmi felügyelők és egészségvédelmi megbízottak oktatását, továbbképzését,

f) figyelemmel kíséri és véleményezi a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházások és felújítások előkészítésekor, valamint átadásakor a munkavédelmi előírások megtartását,

g) rendszeresen vizsgálja a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának gyakorlatát,

h) megszervezi és lebonyolítja a munkavédelmi vizsgabizottság tagjainak vizsgáztatását,

i) részt vesz a műszaki átadásokon,

j) elkészíti a rendvédelmi objektumok terveihez szükséges szakvéleményt, továbbá

k)[9]

(2) A munkavédelmi felügyelő

a) együttműködik az érintett szerv szervezeti egységeivel a szakterületét érintő kérdésekben,

b) elkészíti az érintett szerv munkavédelmi szabályzatát, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását,

c) ellátja az érintett szerv munkabiztonsági szaktevékenységét,

d) elkészíti a munkavédelmi oktatási tematikák általános részét, a vizsgaanyagokat, ezeket jóváhagyásra az érintett szerv vezetőjéhez felterjeszti,

e) szervezi a munkavédelmi vizsgáztatásokat, vezeti a nyilvántartásokat,

f) koordinálja a munkavédelmi oktatásokat, szervezi az érintettek helyi szintű munkavédelmi vizsgáztatását, arról nyilvántartást vezet,

g) részt vesz a műszaki átadásokon,

h) elkészíti a munkavédelmi jog- és hatáskörrel rendelkező személyek munkaköri leírásának munkabiztonsági fejezetét és mellékletét,

i) ha az érintett szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, elemzi és értékeli a szerv munkavédelmi helyzetét, tevékenységét, a balesetek alakulását, azok okait, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, továbbá

j) figyelemmel kíséri a beruházási és felújítási munkálatok előkészítésekor, valamint átadásakor a munkavédelmi előírások megtartását.

6. § (1)[10] A munkavédelmi főfelügyelők és a munkavédelmi felügyelők az egészségügyi alapellátó egységekkel, a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó szakemberekkel és az egészségvédelmi megbízottakkal együttműködve figyelemmel kísérik az érintett rendvédelmi szerveknél a munkavédelmi szabályok érvényesülését.

(2) Az egészségvédelmi megbízottak feladata a rendvédelmi szerv szervezeti egységei, valamint a területi munkavédelmi felügyelők és a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyek közötti információáramlás, adatcsere elősegítése, a szakképesítéshez nem kötött egészségvédelmi tevékenységek ellátása.

(3) A munkavédelmi főfelügyelők, felügyelők és egészségvédelmi megbízottak munkahelyi sajátosságokhoz igazodó létszámát, a munkavégzés napi időtartamát és a szakképesítési követelményeket az 1. melléklet határozza meg.

(4)[11] Szervezeti vagy létszámváltozás esetén az 1. melléklet módosítását a munkavédelmi főfelügyelő, vagy ha az adott szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő javaslatára a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, illetve állományilletékes parancsnok (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) kezdeményezi.

(5)[12] Az állományilletékes parancsnok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos, szervezett tevékenység biztosításának módját és feltételeit - az irányítása alá tartozó szervezetekre vonatkozóan - munkavédelmi szabályzatban határozza meg. A munkavédelmi szabályzat kötelező tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

(6)[13] Az állományilletékes parancsnok évente legalább egy alkalommal értékeli a szervezet munkavédelmi helyzetét, a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatait, és meghatározza az ezekkel kapcsolatos feladatokat. A munkavédelmi helyzetértékelést minden év március 1-jéig a 3. mellékletben és a 3/A. mellékletben meghatározott szempontok alapján kell elkészíteni és megküldeni a BM munkavédelmi feladatokért felelős szervezeti egységének vezetője részére.

7. § A munkavédelmi felügyelők, munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyek, valamint az egészségvédelmi megbízottak együttesen végrehajtandó feladatai:

a) a rendvédelmi szervek objektumaiban közös munkavédelmi ellenőrzések megtartásában való közreműködés,

b) a veszélyes anyagokkal vagy a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység során a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, használati utasítás meglétének figyelemmel kísérése,

c) egészségügyi felvilágosító szakmai anyagok készítése, beszerzése, valamint kiadása a személyi állomány részére,

d) a rendvédelmi szervek objektumaiban a dohányzás, valamint a dohányzó helyekre vonatkozó szabályok betartása ellenőrzésében való részvétel,

e) a képernyős munkahelyekre és munkakörökre vonatkozóan a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló jogszabályban meghatározottak betartásának ellenőrzésében való részvétel,

f) a rendvédelmi szervek létesítményeinek, eszközeinek üzembe helyezésein, időszakos ellenőrzésein való részvétel,

g) részvétel a rendvédelmi szervek érdekeit szolgáló szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, rendezvényeken,

h) a munkavédelmi, valamint az egészségügyi hatóságokkal való együttműködés,

i) a munkaköri feladatokat meghatározó, valamint a feladatok ellátására vonatkozó jogszabályok, normák, módszertani tervezetek véleményezése, előterjesztése,

j) a lakosságot jelentős mértékben veszélyeztető járványügyi esemény, valamint katasztrófahelyzet elhárítására alkalmazott rendvédelmi erők egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzése érdekében a rendvédelmi intézkedéseket magába foglaló végrehajtási terv közegészségügyi és munkavédelmi szempontú véleményezése, és megvalósulásának figyelemmel kísérése,

k) a balesetek és következményei ok-okozati összefüggésének vizsgálata, sérülések súlyosságának megállapítása, valamint

l) a munkaköri kockázatok vizsgálata, továbbá mennyiségi és minőségi értékelése.

2. A munkavédelemmel összefüggő speciális követelmények és eljárási rend

[A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 18. § (4) bekezdéséhez]

8. § (1) A védőeszköznek rendelkeznie kell:

a) a megfelelőséget tanúsító, akkreditált, független szervezettől származó minősítési dokumentummal, így különösen tanúsítvánnyal, vizsgálati jegyzőkönyvvel, továbbá gyártói megfelelőségi nyilatkozattal,

b) műszaki leírással,

c) felhasználói tájékoztatóval és

d) tartós címkézéssel.

(2) A kiképzés és szolgálatellátás folyamán alkalmazott védőeszköz a megfelelőségi vizsgálata alapján, a megfelelőséget tanúsító minősítő dokumentum, így különösen tanúsítvány, vizsgálati jegyzőkönyv és gyártói megfelelőségi nyilatkozat megléte esetén, sikeresen lefolytatott rendszeresítési eljárás után vehető használatba.

(3)[14] A típusvizsgálatot európai uniós irányelv, valamint az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott honosított harmonizált szabvány hiányában a védőeszközre vonatkozó tagállami nemzeti szabványban vagy más műszaki jellegű normatív dokumentumban, így különösen műszaki előírásban, irányelvben vagy szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végrehajtani. A műszaki követelményeket az állományilletékes parancsnok munkakörönként vagy tevékenységenként, az egészséget és a biztonságot fenyegető kockázatok elemzése alapján határozza meg.

(4) A felhasználói tájékoztató tartalmazza azokat az adatokat és előírásokat, amelyek az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében előállított védőeszközt jellemzik, valamint a védőeszközről informálja a használóját, viselőjét, ide értve a rendeltetésszerű használatra, a tárolásra, a szállításra, a kezelésre, a raktározásra, a karbantartásra, a tisztításra és fertőtlenítésre, a használatba vételt megelőző és azt követő időszakos felülvizsgálatra vonatkozó mindenkori követelményeket.

(5) A tartós címkézés világos, olvasható módon a következő információkat tartalmazza:

a) a gyártó nevét, emblémáját vagy egyéb azonosítóját,

b) a védelem szabványban vagy más műszaki jellegű normatív dokumentumban meghatározott védelmi képességét, védelmi fokozatát, szintjét,

c) a védőeszköz méretét,

d) a gyártási időt,

e) a modell megnevezését, típusát,

f) egy jelet a védőeszköz test felőli oldalán,

g) egyedi azonosítót, amely lehet sorszám vagy sorszám és betű kombinációja,

h) a védőeszköz rövid kezelési utasítását vagy használati útmutatóját, valamint

i) a védőképességre vonatkozó figyelmeztetést.

9. § (1) Amennyiben a védőeszköz több, egymástól elválasztható darabból áll, úgy minden különálló elemnek rendelkeznie kell címkével vagy azonosítóval.

(2) A megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervnek bejelentettnek, valamint a gyártótól, forgalmazótól függetlennek kell lennie, és meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályokban meghatározott, továbbá a honosított harmonizált szabvány figyelembevételével megállapított, a feladat jellegéhez igazodó feltételeknek.

(3) Csak olyan védőeszköz alkalmazható, amelynek gyártója a gyártás során igazolt minőségirányítási rendszert működtet.

[Az Mvt. 19. §-ához]

10. § (1) Létesítés során a beruházó a tervezéshez szükséges, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó adatokat a létesítményt használó szerv adatszolgáltatása alapján határozza meg.

(2) A beruházó a tervezett beruházásra munkavédelmi biztonsági terv elkészítését kéri a tervezőtől. A munkavédelmi biztonsági terv az engedélyezési tervek részét képezi, tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A tervező a beruházás kiviteli terveinek elkészítése során az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló rendeletben írtak figyelembevételével biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles igénybe venni.

(4) A kivitelező az építési munkahely kialakításának előkészítésénél az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló rendeletben írtak figyelembevételével biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles igénybe venni, továbbá a rendeletben előírt előzetes bejelentési kötelezettségét a munkavédelmi hatóság részére is köteles teljesíteni.

(5) A veszélyes létesítményt, építményt, technológiát, munkahelyet üzembe helyezni a munkavédelmi főfelügyelő, ahol nincs munkavédelmi főfelügyelő, ott a munkavédelmi felügyelő hozzájárulásával lehet, ha az megfelel a tervezett használat követelményeinek, a munkavédelmi előírásoknak, és rendelkezik a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat végrehajtását igazoló jegyzőkönyvvel, továbbá az előírt üzemeltetési dokumentációval.

(6) A munkavédelmi biztonsági tervben meghatározott paraméterek, határértékek teljesítését a kivitelező mérési jegyzőkönyvekkel, minősítő iratokkal, tanúsítványokkal köteles igazolni, melyeket az átadási dokumentáció részeként kell kezelni.

[Az Mvt. 21. §-ához]

11. §[15] Az állományilletékes parancsnok a veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák körét a vonatkozó jogszabályok, a szervezeti egységek által elvégzett kockázatértékelések, valamint a munkavédelmi főfelügyelő, ahol nincs munkavédelmi főfelügyelő, ott a munkavédelmi felügyelő és a munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakemberek szakmai javaslata alapján határozza meg.

[Az Mvt. 24. §-ához]

12. § (1) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén az igénybevétel teljes idejére a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően az állományilletékes parancsnok[16]

a) védőitalt, így nyáron ivóvizet vagy ásványvizet, télen meleg teát biztosít, az objektumon kívüli szolgálat esetén a munkavédelmi szabályzat rögzíti a védőitallal történő ellátás módját, továbbá

b) a feladatok végrehajtásába bevont személyek öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőségét munkaszervezési intézkedésekkel, így különösen leváltással, megfelelő pihenőhelyre való szervezett szállítással és a rendelkezésre álló speciális mobil berendezésekkel biztosítja.

(2)[17] Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén az állományilletékes parancsnok - a feladat végrehajtásának veszélyeztetése nélkül - legalább 2 óránként munkaközi szünetet biztosít.

[Az Mvt. 27. §-ához]

13. § (1) A kötött szolgálati és munkahelyeken feladatot ellátók, valamint a személyi állomány azon tagjai részére, akik mozgásterükben a szolgálat ellátása vagy a munkavégzés érdekében korlátozottak, 4 óra időtartamot meghaladó munka után, az étkezési időn felül 30 perc munkaközi szünetet vagy a végzett tevékenység jellegétől eltérő, más mozgással járó, a monoton munkavégzést megszakító egyéb tevékenységet kell biztosítani.

(2)[18] Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén az állományilletékes parancsnok a feladat jellegéhez és a helyszín sajátosságaihoz igazodóan gondoskodik a szükséges mozgástérről.

[Az Mvt. 32. §-ához]

14. § Olyan szolgálati helyen, ahol a veszélyforrás hatásait kollektív védelemmel, vagy egyéni védőeszköz használatával nem lehet kiküszöbölni, így különösen határátkelőhelyen, repülőtéren, közterületi szolgálati helyen, ott az egyéni védőeszközök használatával egyidejűleg, szervezési intézkedésekkel kell biztosítani az egészséget károsító kockázati tényezők, így különösen zaj-, rezgés-, por- és vegyi ártalom, sugárzás veszélyes határérték alá szorítását.

[Az Mvt. 37. §-ához]

15. § A kijáratok, vészkijáratok, kijelölt menekülési utak megválasztásánál a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyásának szempontjain túl figyelembe kell venni az épületek, objektumok őrzési, biztonsági feltételeinek maradéktalan érvényesítését is. Ezen belül a személyi szabadságukban korlátozott személyek menekítéséről és menekülési lehetőségük biztosításáról is gondoskodni kell.

[Az Mvt. 42. § d) pontjához]

16. § (1) Amennyiben a beosztott munkavállaló szolgálati feladata teljesítése során az egészségét, biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, annak elhárítását követően a munkavállalót jelentéstételi kötelezettség terheli az elöljárója felé.

(2) Amennyiben a szolgálati elöljáró tudomást szerez a végrehajtandó szolgálati feladat olyan várható veszélyéről, amely a beosztottja életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyezteti, gondoskodik a munkavállalók azonnali tájékoztatásáról és az optimális létszám biztosításáról.

(3) Az optimális létszám meghatározása során törekedni kell a veszélyes térben, területen való létszám-minimalizálásra, olyan módon, hogy ez a veszélyes körülmények között foglalkoztatott személy feladatának végrehajtásához a szükséges segítség biztosítottságát ne veszélyeztesse.

(4) Az elöljárói utasítás nem járhat a beosztott életének, vagy testi épségének indokolatlan és aránytalan mértékű veszélyeztetésével.

[Az Mvt. 54. § (2) és (3) bekezdéséhez][19]

16/A. § Az állományilletékes parancsnok az alapellátó orvos, a pszichológus, a munkavédelmi felügyelő és ahol rendelkezésre áll, ott a közegészségügy-járványügyi felügyelő részvételével köteles a személyi állományra vonatkozóan a rendvédelmi szervet irányító miniszter által kiadott módszertani útmutatóban meghatározott szakmai elvek figyelembevételével kockázatértékelést készíteni.

[Az Mvt. 57. § (1) bekezdéséhez]

17. § (1) Az érintett szervek tevékenységük alapján a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) 2. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra figyelemmel a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak:

a) I. veszélyességi osztály: hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei, önkormányzati tűzoltóság, főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok,

b)[20] II. veszélyességi osztály: hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervei, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének területi jogállású szervei, rendőrség, a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetés-végrehajtás szervei és a rendvédelmi technikumok.

(2) A szerv II. veszélyességi osztályba sorolása esetén az érintett szerv vezetője a szerv szervezeti egységét az ott végzett tevékenység és az adott munkakörre vonatkozó kockázatértékelés alapján I. veszélyességi osztályba sorolhatja.

[Az Mvt. 58. §-ához]

18. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata:

a) foglalkozási megbetegedés és/vagy fokozott expozíciós esetek kivizsgálásában való közreműködés,

b) a balesetek orvosi véleményezése és a balesetek következményei ok-okozati összefüggésének vizsgálata, sérülések súlyosságának megállapítása,

c) a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata,

d) elsősegélynyújtás, heveny esetek ellátása,

e) egészségügyi felvilágosítás, tanácsadás, egészségfejlesztés,

f)[21] közreműködés a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában, az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, kiképzésében és továbbképzésében, az állományilletékes parancsnok katasztrófamegelőző, katasztrófaelhárító, katasztrófafelszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában,

g) munkahelyi és munkaköri kockázatok vizsgálata és értékelése,

h) az üzembe helyezéssel összefüggő munkaegészségügyi feladatok ellátása, valamint

i) közreműködés az egyéni védelem meghatározásában.

(2) Az alkalmassági vizsgálatok során az adott szerv alapellátó orvosa foglalkozás-egészségügyi tevékenységet végez. Ennek során a külön jogszabályban előírtak szerinti egészségügyi vizsgálatokat végez és a személyi állomány megváltozott egészségi állapotú tagjainak rehabilitációját kezdeményezi.

(3)[22] A felvételre jelentkező minden esetben köteles az egy évnél nem régebbi mellkas-szűrővizsgálat eredményét bemutatni az alapellátó orvosnak az előzetes alkalmassági vizsgálat során.

(4)[23] A személyi állomány azon tagjainak, akiknek a mellkas-szűrővizsgálaton történő részvétel a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 19. § (1) bekezdés f)-h) pontja alapján járványügyi érdekből kötelező, az egy évnél nem régebbi megjelenésről szóló igazolást kell bemutatnia az alapellátó orvosnak az időszakos alkalmassági vizsgálat során.

(5)[24] Ha a személyi állomány tagja az NM rendelet szerinti kontaktszemélyként vesz részt a kötelező tüdőszűrő vizsgálaton, úgy annak eredményét haladéktalanul köteles az alapellátó orvosnak bemutatni.

[Az Mvt. 60. § (1) bekezdés e) pontjához]

19. § (1)[25] Az állományilletékes parancsnok a munkavédelmi főfelügyelő - ha az érintett szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő - javaslata alapján határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket betöltő személyeknek munkavédelmi vizsgát kell tenniük.

(2) A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét, a vizsgáztatás szabályait a munkavédelmi szabályzatban kell rögzíteni, és az érintettek munkaköri leírásában is meg kell határozni a vizsgakötelezettséget.

(3) A munkavédelmi vizsgát a beosztásba helyezést követő 60 napon belül kell teljesíteni, azt követően 5 évenként meg kell újítani.

(4) A munkavédelmi vizsga alól mentesül az a személy, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik és az érintett szervnél munkavédelmi tevékenységet lát el.

(5) A munkavédelmi vizsga végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a sikeres vizsgázók részére az 5. melléklet szerinti igazolást kell kiállítani. A vizsgajegyzőkönyvet és a kiállított igazolásokról összeállított nyilvántartást 5 évig meg kell őrizni.

(6)[26] Az állományilletékes parancsnok a munkavédelmi vizsgáztatásra elnökből és két tagból álló vizsgabizottságot hoz létre, amelynek legalább az egyik tagja munkavédelmi szakirányú képesítéssel, másik két tagja érvényes munkavédelmi vizsgával rendelkezik.

[Az Mvt. 63. § (1) bekezdéséhez]

20. § Rendkívüli munkavégzési körülmények között a beosztott munkavállaló a feladat végrehajtása érdekében életének, egészségének és testi épségének veszélyeztetése esetén is köteles a szolgálati elöljáró utasításait végrehajtani és a feladatot ellátni, ha azzal bűncselekményt nem valósít meg.

[Az Mvt. 64-69. §-ához]

21. §[27] (1) A baleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálásának, minősítésének általános szabályait a MüM rendelet és az e rendeletben meghatározott speciális munkajogi szabályok szerint, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A személyi állomány tagja a szervezett munkavégzés során vagy szolgálati kötelmekkel összefüggésben elszenvedett balesetét haladéktalanul bejelenti a szervezett munkavégzést közvetlenül irányító szolgálati elöljárónak vagy vezetőnek (a továbbiakban együtt: szolgálati elöljáró). A szolgálati elöljáró a baleset bejelentéséről haladéktalanul tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot és a munkavédelmi felügyelőt.

(3) Ha a személyi állomány tagja a bejelentési kötelezettségének balesete, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tud eleget tenni, a bejelentési kötelezettség a sérült balesetet észlelő munkatársát terheli.

(4) A személyi állomány tagját ért baleset kivizsgálásáról az állományilletékes parancsnok gondoskodik.

(5) Az állományilletékes parancsnok - a (3) bekezdésben foglalt akadályoztatás esetét kivéve - a bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztó személyi állomány tagjával szemben fegyelmi eljárást indíthat az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén.

(6) A baleset bejelentésének elmulasztása esetén a személyi állomány tagja köteles bizonyítani, hogy a sérülés vagy más egészségkárosodás a szolgálat ellátásával összefüggő tevékenység következménye.

(7) A személyi állomány tagja a külföldi kiküldetés, szolgálati út vagy külszolgálat során elszenvedett munkabaleset és a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset bejelentési kötelezettségét, ha a kiküldő szerv elérésére más lehetőség nincs a magyar külképviseleti szervek útján köteles teljesíteni.

22. §[28] (1) Szolgálati kötelmekkel vagy munkavégzéssel összefüggő súlyos baleset esetén az állományilletékes parancsnok a munkavédelmi hatóság megérkezéséig gondoskodik a baleseti helyszínnek a baleset bekövetkezésekor fennálló állapotban történő megőrzéséről. Ha a helyszín állapotának megőrzése további súlyos, életet, testi épséget veszélyeztető helyzetet idézhet elő vagy jelentős anyagi kárral járhat, a veszélyeztető helyzet vagy az anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

(2) A személyi állomány tagját ért baleset kivizsgálásáért, a munkavédelmi hatóság felé történő bejelentéséért - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - az állományilletékes parancsnok a felelős. A rendvédelmi szerv vezetője a szerv munkavédelmi szabályzatában határozza meg a baleset kivizsgálásának szabályait, a baleset kivizsgálásában részt vevő személyek körét.

(3)[29] Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ esetében a baleset (2) bekezdésben meghatározott kivizsgálásáért, valamint a munkavédelmi hatóság felé történő bejelentéséért a főigazgató a felelős.

(4) A baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé vagy munkabalesetté minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Ha ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi vagy büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett rendvédelmi szerv munkavédelmi felügyelőjét és ha van, az egészségvédelmi megbízottját.

(5)[30] Az állományilletékes parancsnok a részére bejelentett vagy a tudomására jutott, felmentési nappal járó szolgálati vagy munkabalesetről, ha előreláthatóan szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő balesetre lehet következtetni a bejelentés vagy a tudomásra jutás időpontjától számított 72 órán belül intézkedik a 6. mellékletben meghatározott baleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) felvételére. A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a kivizsgálás során megállapított adatok és tények alapján, a baleset bejelentésének időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni a 7. mellékletben foglalt kitöltési útmutató szerint. A jegyzőkönyvet 5 példányban kell kitölteni és 1-1 példányát a sérült, halál esetén a hozzátartozó, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhely, annak hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére kell eljuttatni. A jegyzőkönyv 1-1 példánya irattárba, az egészségügyi dokumentációba, valamint a személyi anyagba kerül.

(6) A kivizsgálás során a sérültet, valamint a tanúkat a baleset körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni és arról meghallgatási jegyzőkönyvet kell felvenni, a további szükséges egészségügyi dokumentumokat az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembe vétele mellett az alapellátó orvostól kell beszerezni.

23. §[31] (1) A baleset kivizsgálásának eredményeképpen keletkező dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a baleset lefolyása a későbbiek során bármikor rekonstruálható, a baleset oka feltárható, a baleset előidézőjének a felelőssége megállapítható legyen, továbbá arra, hogy a hasonló balesetek elkerülése érdekében iránymutatást adjon.

(2) Ha a személyi állomány tagját a baleset során nem az alapellátó orvos részesítette ellátásban, a szolgálati elöljáró intézkedik arra, hogy a sérült a keresőképtelenségéről, szolgálatképtelenségéről szóló igazolást, valamint a sérülése ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentációt a baleset munkavégzéssel, szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapítása céljából az illetékes alapellátó orvos részére küldje meg.

(3)[32] A baleset szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel való összefüggését az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal arról, hogy a sérült sérülése a balesettel, valamint a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a baleset minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4)[33] A bekövetkezett balesetet a kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az orvosi vélemény figyelembevételével az állományilletékes parancsnok a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül minősíti hivatásos állomány tagja esetén a 8. melléklet szerinti határozatban szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek, továbbá dönt arról, hogy a baleset a szolgálatellátás során vagy azzal összefüggésben érte, a nem hivatásos állomány tagja esetén a 9. melléklet szerinti határozatban minősíti munkabalesetnek vagy nem munkabalesetnek. A határozat 5 példányban készül, amelyet a sérült, halál esetén a hozzátartozó, az alapellátó orvos és a társadalombiztosítási kifizető hely kap, valamint egy-egy példány kerül elhelyezésre az érintett személyi anyagába, valamint az irattárba.

(5) A határozat rendelkező része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá az állományilletékes parancsnok baleset minősítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható, a sérült közrehatását. Az állományilletékes parancsnok a határozatát 5 napon belül közli a sérülttel és megküldi az alapellátó orvosnak.

(6)[34] A munkabaleset vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátó orvos köteles a balesetet szenvedett személyt a rehabilitációs feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal elé rendelni a baleseti egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében.

(7) Az állományilletékes parancsnok köteles felhívni az érintett figyelmét arra, hogy ha a balesetével kapcsolatban kára keletkezett, kárigényét a balesetminősítő határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül hivatásos állomány tagja a 10. melléklet, munkavállaló a 11. melléklet vagy a 11/A. melléklet szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.

24. §[35] (1) A rendvédelmi szervek személyi állománya tagjának balesetének szolgálati kötelmekkel, valamint munkavégzéssel összefüggő jellegének kivizsgálására irányuló eljárás eredményeként meghozott minősítő határozat elleni, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 257. § (4) bekezdése szerinti fellebbezést (a továbbiakban: fellebbezés) a belügyminiszter vagy a Belügyminisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint az e feladat- és hatáskörben kiadmányozásra jogosult állami vezető (a továbbiakban együtt: elbíráló személy) bírálja el.

(2) A fellebbezést az elbíráló személynek címezve, - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani.

(3)[36] Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ esetében az elbíráló személynek címzett fellebbezést a főigazgatóhoz kell benyújtani.

(4) A fellebbezés elbírálására nyitva álló ügyintézési idő az ügy összes iratának az elbíráló személyhez érkezését követő napon kezdődik.

25. §[37] (1)[38] Az elbíráló személy a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

(2)[39] Az elbíráló személy az állományilletékes parancsnok döntését helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

(3)[40] Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, az elbíráló személy a döntés megsemmisítése mellett az ügyben elsőfokú döntést hozó állományilletékes parancsnokot végzésben új eljárásra utasíthatja. A megismételt eljárásban az elsőfokú döntést hozó állományilletékes parancsnokot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.

(4) A másodfokú döntést a szolgálati út betartásával közölni kell a fellebbezővel.

(5)[41] Az elbíráló személy a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az elsőfokú döntést hozó állományilletékes parancsnokhoz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt.

26. §[42] (1) A felmentési napok számától függetlenül a szolgálati és munkabalesetekről nyilvántartást kell vezetni az adott rendvédelmi szervnél. A balesetet szenvedettel kapcsolatban a nyilvántartás a MüM rendelet 5. §-ában meghatározott adatokat tartalmazza. A nyilvántartást "Baleseti naplóban" kell vezetni, amelynek megőrzése kötelező.

(2) Vezénylés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés (a továbbiakban együtt: vezénylés) esetén a vezénylés helye szerint illetékes szerv a vezénylő szerv személyügyi feladatokat ellátó szervezeti eleme egyidejű értesítése mellett köteles a balesetet bejelenteni, kivizsgálni és minősíteni. A baleset kivizsgálása során a kivizsgálásba szükség esetén be kell vonni a vezénylő, vagy kirendelő rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyt.

(3) A munkavédelmi főfelügyelő, vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő a halálos kimenetelű balesetekről és a súlyos munkabalesetekről soron kívül tájékoztatja a Terrorelhárítási Központ Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatóság Ügyeleti Főosztály BM Ügyeleti Osztályát és a BM munkavédelmi főfelügyelőjét. A munkavédelmi főfelügyelő, vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő a baleset kivizsgálását és minősítését követően a lehető legrövidebb időn belül összefoglaló jelentést küld a BM munkavédelmi főfelügyelőnek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza a balesetet szenvedett életkorát, beosztását, szolgálati helyét, az esemény helyét, időpontját és rövid ismertetését, valamint a baleset kivizsgálásával kapcsolatos főbb megállapításokat.

27. §[43] (1)[44] Az alapellátó orvos az általa észlelt vagy tudomására jutott foglalkozási megbetegedést, annak gyanúját, a foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést, valamint a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendeletben meghatározott fokozott expozíciós esetet a munkavédelmi hatósághoz a 12. melléklet szerinti bejelentő lapon bejelenti.

(2)[45] A munkavédelmi hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi és erről a bejelentőt 3 napon belül értesíti. A bejelentés alá eső foglalkozási megbetegedéseket a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétett jegyzéke tartalmazza.

(3) A bejelentést

a)[46] a foglalkozási megbetegedés kórisméjét vagy annak gyanúját, valamint a foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést megállapító alapellátó orvos a diagnózis felállítását követő 24 órán belül,

b) halálos kimenetelű vagy ugyanazon a munkahelyen a személyi állomány 5 vagy több tagját érintő azonos, egy időben kialakult heveny (a továbbiakban: tömeges) foglalkozási megbetegedés esetén a tömeges jelleget elsőként észlelő orvos szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül,

c) fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldő alapellátó orvos a lelet kézhezvételétől számított 24 órán belül

bejelentőlapon teszi meg.[47]

(4) A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói, hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén a gyakorlati képzés helyén működő alapellátó orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt.

(5) A munkavédelmi hatóság a bejelentett foglalkozási megbetegedésekkel, azok gyanújával, a foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezéssel, a fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket a következők szerint csoportosítva tartja nyilván:[48]

a) bejelentés dátuma,

b) diagnózis,

c) halálos vagy tömeges foglalkozási megbetegedés,

d) keresőképtelenséggel járó foglalkozási megbetegedés,

e) keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási megbetegedés,

f) fokozott expozíció, valamint

g) kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat.

28. §[49]

28/A. §[50] (1)[51] A foglalkozási megbetegedések, azok gyanúja, a foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása az adott rendvédelmi szerv munkavédelmi hatóságának feladata. A kivizsgálásba az érintett rendvédelmi szerv munkavédelmi felügyelőjét, az illetékes alapellátó orvost, a pszichológust és az állományilletékes parancsnokot vagy annak képviselőjét és amennyiben van a rendvédelmi szerv közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjét vagy a közegészségügyi-járványügyi szaktevékenységet ellátó személyt is be kell vonni. A kivizsgálásba egyéb szakterület képviselője is bevonható.

(2)[52] A vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság vagy intézmény is megkereshető. Foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén az alapellátó orvos beutalhatja a személyi állomány tagját további célzott vizsgálatokra. Foglalkozási megbetegedések esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátó orvos köteles a megbetegedett személyt a rehabilitációs feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal elé rendelni az egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében.

(3)[53] A kivizsgálás vezetője gondoskodik a 13. melléklet szerinti vizsgálati jegyzőkönyv négy példányban történő kitöltéséről, és egy-egy példányának az állományilletékes parancsnok, az alapellátó orvos és az érintett személy részére történő megküldéséről. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példánya a munkavédelmi hatóság nyilvántartásában marad.

(4) Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi hatóság bevonhatja

a)[54] növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatalt,

b)[55] biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt, továbbá

c)[56] élelmiszer eredetű vagy állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatalt.

(5) Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, az állományilletékes parancsnok az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül azonnal értesíti a munkavédelmi főfelügyelőt, vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelőt, aki haladéktalanul jelentést tesz a BM munkavédelmi főfelügyelője felé. Vezénylés esetén a vezénylés helye szerint illetékes szerv, a vezénylő szerv személyügyi feladatokat ellátó szervezeti eleme egyidejű értesítése mellett köteles a megbetegedést bejelenteni, kivizsgálni és minősíteni.

(6)[57] A foglalkozási megbetegedés, annak gyanúja, a foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezések és a fokozott expozíció szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egészségügyi és pszichológiai ellátással összefüggő kérdéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott felülvizsgáló egység vezető főorvosának véleménye szükséges. A felülvizsgáló egység vezető főorvosa szakvéleményét az iratanyag kézhezvételétől számított 30 napon belül elkészíti és megküldi. A szakvélemény beszerzéséről az állományilletékes parancsnok gondoskodik.

(7)[58] Az állományilletékes parancsnok a foglalkozási megbetegedés, annak gyanúja, a foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezések, valamint a fokozott expozíciós esetek szolgálattal, munkavégzéssel összefüggő minősítését a munkavédelmi hatóság, a munkavédelmi felügyelő, az alapellátó orvos, valamint a pszichológus által elkészített és összeállított kivizsgálási dokumentáció, valamint a felülvizsgáló egység vezető orvosa véleménye alapján végzi el. A bekövetkezett betegséget, mérgezést, expozíciót a hivatásos állomány tagja esetén a 14. melléklet szerinti határozatban szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek kell minősíteni, továbbá dönteni kell arról, hogy a betegség a szolgálatellátás során vagy azzal összefüggésben keletkezett-e, a nem hivatásos állomány tagja esetében a 15. melléklet szerinti határozatban foglalkozási vagy nem foglalkozási megbetegedésnek kell minősíteni. A határozat 6 példányban készül, amelyet a sérült - halál esetén a hozzátartozó -, az alapellátó orvos, a munkavédelmi hatóság és a társadalombiztosítási kifizető hely kap, valamint egy-egy példány kerül elhelyezésre az érintett személyi anyagába, valamint az irattárba.

(8)[59] A megállapított foglalkozási megbetegedésről az állományilletékes parancsnok a 16. melléklet szerinti nyomtatványon értesíti

a) a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet,

b) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt,

c)[60] a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, annak hiányában az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt.

(8a)[61] Az állományilletékes parancsnok a (8) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg mellékeli a minősítésről szóló határozat másolatát, továbbá a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére mellékeli a 12. melléklet szerinti bejelentő lapot, valamint a 13. melléklet szerinti vizsgálati jegyzőkönyvet.

(9) Az állományilletékes parancsnok köteles felhívni az érintett figyelmét arra, hogy ha a betegséggel kapcsolatban kára keletkezett kárigényét a balesetminősítő határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül hivatásos állomány tagja a 10. melléklet, munkavállaló a 11. melléklet vagy a 11/A. melléklet szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.

28/B. §[62] (1) A 24-25. §-ban meghatározott eljárási rendet kell alkalmazni a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók szolgálattal összefüggő minősítésére is.

(2) Az eljárást fel kell függeszteni, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv vagy hatóság hatáskörébe tartozik.

(3) A felfüggesztés tartama nem számít be az ügyintézési határidőbe. Az eljárás felfüggesztéséről az érintett személyt írásban értesíteni kell. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

28/C. §[63] (1) A rendvédelmi szerv vezetője elkészítteti a munkavédelmi főfelügyelővel, vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelővel a balesetekkel és betegségekkel kapcsolatos 3. melléklet szerinti éves jelentést, valamint 17. melléklet szerinti statisztikai összesítést, amelyeket a tárgyévet követő március 1-jéig a szolgálati út betartásával felterjeszt a BM munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi feladatokért felelős szervezeti egység vezetője részére.

(2) A rendvédelmi szerv vezetője elkészítteti a rendvédelmi szerv egészségügyi szakterületének vezetőjével a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos 3/A. melléklet szerinti éves jelentést, valamint a 18. melléklet szerinti statisztikai összesítést, amelyeket a tárgyévet követő március 1-jéig a szolgálati út betartásával felterjeszt a BM munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi feladatokért felelős szervezeti egység vezetője részére.

[Az Mvt. 81. §-ához]

29. § A munkavédelmi főfelügyelő

a) a munkavédelmi felügyelőkkel és munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyekkel együttműködve figyelemmel kíséri a szerv munkavédelmi hatósági tevékenységét,

b) ellátja a munkavédelmi felügyelők és egészségvédelmi megbízottak szakmai irányítását, valamint

c) segíti a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyek munkáját.

30. §[64]

31. §[65]

[Az Mvt. 87. § 3. pontjához]

32. § A munkavédelemről szóló törvényben meghatározott súlyos munkabaleset kivizsgálásába be kell vonni a munkavédelmi felügyeletet ellátó szerv munkavédelmi felügyelőjét. E balesetek kivizsgálását - az állományilletékes parancsnok jogainak és kötelezettségeinek meghagyásával - a munkavédelmi kérdések vonatkozásában szakmailag a munkavédelmi főfelügyelő, ha az érintett szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő irányítja.

3. Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2)[66] A munkavédelmi tevékenység ellátásának e rendeletben meghatározott személyi feltételeit az állományilletékes parancsnokok 2015. december 31-ig alakítják ki. Az e rendeletben meghatározott személyi feltételek megteremtéséig a munkavédelmi tevékenység személyi feltételei tekintetében a 2011. december 31-én hatályos szabályok alkalmazhatók.

(3)[67] E rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül aktualizálni kell a rendvédelmi szervek meglévő munkavédelmi szabályzatait. E rendelet hatálybalépését követően létrejövő új állományilletékes parancsnokok a működésük megkezdését követő 90 napon belül kötelesek elkészíteni a munkavédelmi szabályzatot.

(4)[68] A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet módosításáról szóló 71/2013. (XII. 16.) BM rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül a BM munkavédelemért felelős szervezeti egységének vezetője gondoskodik a 16/A. §-ban foglalt módszertani útmutató előkészítéséről és kiadásáról.

34. § Ez a rendelet a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

35. §[69]

36. §[70]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez

A munkavédelmi szakképesítésű személyek és a munkavédelmi felügyeletet ellátó személyek létszáma, a szakképesítési követelmények és a munkavégzés napi időtartama

1. A munkavédelmi felügyelet és szakirányítás személyi feltételei

2. A munkavédelmi tevékenység személyi feltételei[71]

3. A munkavédelmi tevékenység személyi feltételei a 2. pontban foglalt táblázatban nem nevesített szerveknél

I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatóknál:

1-49 fő közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fő egészségvédelmi megbízott, napi 2 órában.

50-500 fő közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű személy, napi 4 órában.

501-1000 fő közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű személy, teljes munkaidőben.

1000 fő feletti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű személy, teljes munkaidőben és minden megkezdett 600 fő beosztott (munkavállaló) után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű személy teljes munkaidőben.

II. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatóknál:

1-500 fő közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fő egészségvédelmi megbízott, napi 2 órában.

501-1000 fő közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű személy, teljes munkaidőben.

1000 fő feletti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű személy, teljes munkaidőben és minden megkezdett 800 fő beosztott (munkavállaló) után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű személy teljes munkaidőben.

Ahol felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű személy alkalmazása kötelező, ott a munkavédelmi tevékenység személyi feltételeihez előírt létszámba a munkavédelmi főfelügyelő nem számítható be.

4. Az 1. pontban foglalt táblázat 3-5. sorában meghatározott szervek esetében indokolt, hogy a főfelügyelők - a munkavédelmi szakképzettség mellett - az adott rendvédelmi szervnek megfelelő felsőfokú szakmai végzettséggel is rendelkezzenek.

* A 3. pontban meghatározottak szerint, a kötelezően foglalkoztatandó szakember mellett munkavállalói létszámhoz igazítandó azzal, hogy minden vármegyében és vármegyei jogállású szervnél kötelező felsőfokú végzettségű munkavédelmi szakember foglalkoztatása.[73]

2. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez

A munkavédelmi szabályzat kötelező tartalmi elemei

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A szabályzat szervi hatálya

2. A szabályzat személyi hatálya

3. A szabályzat területi hatálya

4. A szabályzat időbeli hatálya

5. Veszélyességi osztályba sorolása

6. A szabályzat felülvizsgálatának rendje

II. Fejezet

A munkavédelmi tevékenység rendje

1. Az állományilletékes parancsnok feladat- és hatásköre

2. A közvetlen vezetők munkavédelmi feladat- és hatásköre

3. Az objektum gazdasági ellátásáért, fenntartásáért felelős vezető munkavédelemmel kapcsolatos feladatai

4. A területi munkavédelmi felügyelő feladatai

5. A munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyek faladatai

6. Az egészségvédelmi megbízottak feladatai

7. A munkavállaló munkavédelmi jogai és kötelezettségei

III. Fejezet

Az alkalmazás munkavédelmi feltételei

1. A foglalkozás-egészségügyi ellátás rendje

2. Előzetes orvosi vizsgálatok rendje

3. Időszakos orvosi vizsgálatok rendje

4. Záró orvosi vizsgálatok rendje

5. Soron kívüli orvosi vizsgálat rendje

6. A munkavégzéshez szükséges szakképesítésre vonatkozó rendelkezések

IV. Fejezet

A munkavédelmi oktatás rendje

1. Előzetes (elméleti, gyakorlati) munkavédelmi oktatás rendje

2. Soron kívüli munkavédelmi oktatás[74]

3. Ismétlődő munkavédelmi oktatás

4. Munkavédelmi pótoktatás

5. A munkavédelmi oktatások eljárási szabályai és dokumentálása[75]

6. A munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségek

7. Munkavédelmi vizsgára kötelezettek

8. A munkavédelmi vizsgáztatás szabályai

V. Fejezet

Kockázatértékelés, veszélyes munkahelyek és munkakörök meghatározása

VI. Fejezet

Képernyős munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények

VII. Fejezet

Egyéni védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatásának rendje

1. Egyéni védőeszközök biztosítása

2. Egyéni védőeszközök megrendelése, beszerzése, kiadása, cseréje

3. A védőeszközök használatára vonatkozó előírások

4. Védőital-juttatás és -ellátás rendje, a szolgálatellátás, valamint a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére

5. Tisztálkodási eszközök, szerek juttatása

VIII. Fejezet

A rendvédelmi szerv személyi állományának egészségvédelme, a munkavédelem egyéb eszközrendszerei

IX. Fejezet

A szolgálat ellátására és a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések

1. Általános magatartási szabályok

2. A biztonságos szolgálatellátásra és munkavégzésre vonatkozó előírások

3. A sérülékeny csoportba tartozók foglalkoztatásának szabályai

4. A szerv területén, elhelyezési körletén kívül végzendő munkára vonatkozó előírások

5. Az objektum (laktanya) használat, kiképzési feladatok, gyakorlatok, bemutatók munkavédelmi előírásai

6. A dohányzással kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése

7. Az anyagmozgatás szabályai, súlynormák

8. Az elsősegélynyújtás biztosításának és képzésének rendje

X. Fejezet

A munkavédelmi eljárások rendje

1. Épületek, építmények használatba vételére, munkaeszközök üzembe helyezésére vonatkozó eljárási szabályok

2. Technológiai, műveleti, gépkezelési, karbantartási utasítások elkészítésével kapcsolatos eljárások, feladatok rendje

3. Munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése

4. Munkavédelmi ellenőrzés

5. Villamosbiztonsági vizsgálatok, érintésvédelmi ellenőrzések

6. Fegyverek ellenőrzése

7. Munkavédelmi szemle

8. Szolgálati és munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának rendje

9. Fokozott baleseti veszély miatt szükséges tilalmi jegyzék (pl. páternoszter, csúszóakna)

10. Mentési Terv

XI. Fejezet

A munkaegészségügyi feladatok ellátásának rendje

XII. Fejezet

A munkavédelmi érdekképviselet

MELLÉKLETEK

(szükség szerint)

3. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[76]

Szempontrendszer az éves munkavédelmi szöveges formátumú helyzetértékeléshez

1. A munkavédelmi szakirányító tevékenység értékelése az országos parancsnokságok vonatkozásában

2. A munkavédelmi ellenőrzések és a hatósági tevékenység szöveges értékelése (pl. szakmai útmutató kiadása, szakmai konzultációk) a R. 16. mellékletéhez

3. A munkavédelmi főfelügyelők és felügyelők foglalkoztatásának a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet szerinti

3.1. feltételei

3.2. helyzete

4. A kockázatértékelés eredményei gyakorlati hasznosíthatóságának minősítése, az eredmények szerepe a baleset megelőzésben

5. A munkavédelmi oktatások és vizsgáztatások szöveges értékelése a R. 16. mellékletéhez

6. Az üzembe helyezési eljárások, időszakos biztonsági felülvizsgálatok helyzete

7. Az egyéni védőeszközzel történő ellátás értékelése, dokumentációja

8. A munkahelyek, létesítmények kialakítása, állapota (értékelése a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével)

9. A képernyős munkahelyek szövege értékelése (pl. oktatás, ergonómia, hiányosságok, intézkedések, eredmények) - a vonatkozó jogszabály figyelembevételével - a R. 15. mellékletéhez

10. A munkavédelmi információs szolgálattal kapcsolatos tapasztalatok, munkavédelemmel kapcsolatos internetes honlapok ismerete/használata, javaslatok új tájékoztatási forma kialakítására

11. Munkavédelmi feladatot ellátók képzési, informálódási lehetőségének értékelése (az adott szerv összes szervezeti egysége vonatkozásában)

12. Munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos eredmények, problémák, javaslatok

13. A baleseti statisztikára vonatkozó megállapítások (a felmentési nappal járó munka- és szolgálati balesetekről készített baleseti jegyzőkönyvekben rögzítettek alapján, adatokkal és szöveges elemzéssel)

13.1. szolgálati és munkabalesetek száma (összesített adat)

13.2. balesetek állománycsoportonkénti megoszlása

13.2.1. személyi állomány körében

13.2.2. közfoglalkoztatottak körében

13.3. a balesetekből eredő felmentési napok száma

13.3.1. személyi állomány körében

13.3.1.1. ebből hivatásos állomány körében

13.3.1.2. ebből nem hivatásos állomány körében

13.3.2 közfoglalkoztatottak körében

13.4. 1000 főre jutó balesetek száma (a meglévő létszám figyelembe vételével)

13.5. a sérülések súlyosságának megoszlása

13.6. a sérültek tevékenysége, munkafolyamata a baleset bekövetkezésekor

13.7. a balesetek fajtáinak megoszlása

13.8. a sérülés természete szerinti megoszlás

13.9. a balesetek elsődleges oka szerinti megoszlás

13.10. a baleset bekövetkezésében szerepet játszó eszköz, anyag

13.11. a fenti adatok változása az elmúlt évek adatai vonatkozásában (legalább 3 év)

13.12. súlyos munkabaleset kategóriába tartozó balesetek rövid leírása

13.13. személyi sérüléssel járó és nem járó közlekedési balesetre vonatkozó statisztikai adatok

13.14. javasolt feladatok a baleseti helyzet javítására

3/A. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[77]

Szempontrendszer az éves foglalkozás-egészségügyi szöveges formátumú helyzetértékeléshez

1. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapítások

2. A szolgáltatás biztosításának módja

3. A szolgáltató közreműködése a jogszabály által meghatározott feladatok végrehajtásában (felsorolás)

4. Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása

5. Foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció előfordulása

6. A civil foglalkozás-egészségügyi szolgálattal való együttműködés során adódó nehézségek, ezek részletezése

7. Javaslat a problémák megoldására

8. A szolgáltató személyi feltételei

4. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez

A tervezett létesítmény, épület engedélyezési tervéhez mellékelendő munkavédelmi biztonsági terv tartalmi elemei

1. A létesítmény, épület:

1.1. megnevezése,

1.2. funkciója,

1.3. alapadatai.

2. A beruházó és a későbbi használó által meghatározott, az általános munkavédelmi (munkabiztonsági, munka-egészségügyi) előírásokat meghaladó kiegészítő követelmények (a követelményt előíró szervezet megnevezésével).

3. Nyilatkozat arról, hogy a tervezett létesítmény (építmény) kielégíti az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet IV. fejezetének előírásait.

4. A beépítendő építési anyagokkal kapcsolatos legfontosabb követelmények ismertetése (csúszásmentességi, kopásállósági követelményeknek megfelelő fokozatok, minőségi előírásokkal kapcsolatos tervezői előírások stb.).

5. Tervezett technológiák:

5.1. a beépítésre tervezett technológiai berendezések, azok elhelyezési (telepítési) vázlata, a kezeléshez szükséges területek feltüntetésével,

5.2. a beépítésre tervezett berendezésekkel kapcsolatos munkavédelmi (munkabiztonsági, munka-egészségügyi) előírások, követelmények [jogszabályhely, szabványhely, egyéb vonatkozó (üzemeltetési) előíráshely feltüntetésével], valamint ezek tervezési értékei,

5.3. a beépítésre tervezett berendezések sajátos telepítési követelményei (alapozási külön-követelmények, energia, közmű csatlakozások, kollektív védelem stb.),

5.4. a tervezett technológia kiszolgálásához szükséges létszámadatok,

5.5. a létszámadatok, valamint a tervezett technológia (munkaeszközök) követelményei alapján a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben, továbbá egyéb jogszabályokban előírt követelmények, és ezek tervezési értékei (megvilágítás, szellőzés, zaj, rezgés, légsebesség, gáz-, gőz-, porkoncentráció értékek, ionizáló és nem ionizáló sugárzás stb.),

5.6. a technológiai folyamat során felhasznált, kezelt, tárolt, továbbított - az egészséget veszélyeztető - anyagok, a veszélyek megszüntetésére, csökkentésére tervezett megoldások,

5.7. a tervezett kollektív védőeszközök (fény, zaj, rezgés, levegőszennyezettség, sugárzás stb. elleni védelem),

5.8. a technológiából adódó veszélyek miatt szükséges jelző- és riasztóberendezések, veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratok, táblák,

5.9. nyilatkozat arról, hogy a tervezett anyagtároló-helyek kialakítása az anyag tulajdonságai szerinti előírásoknak megfelelnek,

5.10. nyilatkozat arról, hogy a technológia sajátosságaihoz tervezték a kijáratokat, vészkijáratokat.

6. A beépített technológiai berendezések jogszabályokban, szabványokban, egyéb műszaki előírásokban előírt munkavédelmi felülvizsgálati gyakoriságainak felsorolása, ilyen előírások hiányában, vagy ha indokolt az előírtnál gyakoribb felülvizsgálati periódus, abban az esetben az alkalmazott technológiai sajátosságok, a technológiából adódó veszélyek, valamint a tervezett technológia és környezet egymásra hatásának figyelembevételével a felülvizsgálati gyakoriság meghatározása.

7. Tervezői nyilatkozatok a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok, szabványok és egyéb műszaki előírások betartásáról (tételesen felsorolva azokat), a szabványoktól, műszaki előírásoktól való eltérések tételes felsorolása, feltüntetve az eltérések indokait, valamint nyilatkozat az esetleges eltéréseknek az adott szabvánnyal, előírással való munkavédelmi egyenértékűségéről.

8. A tervezett létesítmény, technológia sajátosságaiból adódó esetleges védőtávolságok, közlekedési utak előírt paraméterei, valamint ezek tervezési értékei.

9. A tervezett villamos rendszer legfontosabb paraméterei, az érintésvédelmi rendszer meghatározása, felhasznált elektromos anyagokkal kapcsolatos legfontosabb előírások ismertetése (minőségbiztosítási követelmények, védettségi előírások stb.).

10. A tervezett villámvédelmi rendszer meghatározása.

11. Az üzembe helyezéshez előírt, dokumentáltan elvégzendő mérési, minősítési, minőségtanúsítási feladatok felsorolása (megvilágítás, szellőzés és klimatizálás, zaj, rezgés, levegőszennyezettség, ionizáló és nem ionizáló sugárzás stb.).

12. Az alkalmazott technológiának a tervezési szinten tovább nem csökkenthető (fennmaradó) veszélyei, kockázatai (felsorolás).

13. A követelmények kielégítését igazoló dokumentumok jegyzéke (mérési jegyzőkönyvek, minősítő iratok, tanúsítványok stb.).

5. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[78]

Munkavédelmi vizsga igazolása

1. Fejléc

2. Ikt. szám

3. Név, rendfokozat

4. Születési hely, idő

5. Anyja neve

6. Lakcím

7. Munkahely

8. Képesítés

9. Beosztás/Munkakör

10. A munkavédelmi vizsga eredménye

11. Kelt (helységnév, év, hó, nap)

12. A vizsgabizottság elnökének, és a vizsgabizottság tagjainak aláírása

6. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[79]

7. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[80]

Kitöltési útmutató a baleseti jegyzőkönyvhöz

A nyomtatvány valamennyi, szöveges rovatát számítógéppel vagy nyomtatott betűvel kell kitölteni. A kódnégyzetekbe (a továbbiakban: négyzet) - a kivizsgálás tényeinek megfelelő - kódszámot (a továbbiakban: szám) kell beírni.

1. A szerv megnevezése

Annak az önálló egységnek a megnevezését kell beírni, amelynek az állományába a sérült tartozott, vagy - vezénylés esetén - ahol tevékenységét végezte. A szerv megnevezése után következő 3 négyzet a területi azonosításra (pl. vármegye) szolgál és a számítógépes feldolgozást segíti.[81]

2. A sérült születési ideje

A sérült születési idejét - év, hónap száma, nap - kell beírni.

3. A sérült TAJ-száma

A négyzetbe a sérült társadalombiztosítási azonosító jelét (számát) kell beírni.

4. A sérült beosztása, munkaköre

A sérültnek a baleset időpontjában fennálló beosztását, munkakörét kell beírni, tekintet nélkül arra, hogy mi volt az eredeti foglalkozása.

5. A sérült beosztási helye

Azt a szervezeti egységet kell megnevezni, ahová a sérült közvetlenül be volt osztva.

6. A sérült állománycsoportja

A négyzetbe az állománycsoportra vonatkozó megfelelő számot kell beírni:

7. A sérült tevékenysége

Annak a tevékenységnek a számát kell beírni - függetlenül a beosztástól, munkakörtől -, amelyet a sérült a baleset bekövetkezésekor folytatott.

8. A sérült szolgálati, szakmai ismeretei

1. Igen

2. Nem

3. Nem szükséges

A felsorolt 3 válasz közül kell a felső vagy az alsó négyzetbe beírni a megfelelő számot.

A szükséges szakmai képesítés elbírálásánál a tevékenységhez szükséges szakmai képesítésre (pl. hegesztővizsga, szakmunkás-bizonyítvány stb.) vonatkozó előírások az irányadók.

A munkavédelmi oktatás elbírálására a munkavédelmi szabályzatban az oktatásokra, valamint a munkavédelmi ismeretek számonkérésére vonatkozó előírások az irányadók.

9. A baleset helyszíne

A baleset bekövetkezésének pontos helyszínét kell megnevezni (pl. helységnév, utca, házszám; a létesítményen belül: műhely, udvar, szoba stb.).

10. A baleset időpontja

11. A baleset napja

A baleset napjának megfelelő számot (pl. csütörtök esetén 4-et) kell a négyzetbe beírni.

A szolgálati vagy munkaidő hányadik órájában történt a baleset:

A négyzetbe a baleset előtt eltöltött, megkezdett munkaóra számát kell megadni (pl. munkakezdés utáni első 10 percben bekövetkezett balesetnél 01-et). Ha a baleset szolgálati időn (munkaidőn) kívül történt, 00 órát kell beírni. Készenléti szolgálat esetén a szolgálatváltás és az azt megelőző - a szolgálati helyen eltöltött - időben 01-et kell írni. Ha rendkívüli okok miatt a szolgálat nem fejeződik be a szolgálati idő végén, akkor a ténylegesen eltöltött időt kell figyelembe venni.

12. A baleset fajtája

A balesetet okozó körülmények csoportját kell megadni

13. A baleset jellege

A baleset jellegére vonatkozó megfelelő számot a felső négyzetbe kell beírni. Külön meg kell állapítani azt, hogy a felső négyzetben meghatározott jellegű baleset, közlekedés közben vagy attól függetlenül következett-e be. Az erre vonatkozó meghatározást az alsó négyzetbe, a mellette lévő megfelelő szövegrész kiválasztása alapján kell beírni.

14. A baleset oka

A baleset elsődleges okát a felsorolt, balesetet kiváltó tárgyi, környezeti, szervezési vagy személyi tényezők közül kell kiválasztani. A kiválasztott ok előtt lévő számokat kell a négyzetekbe beírni. Elsődleges okként azt kell tekinteni, ami a balesetet közvetlenül kiváltotta. A sérült egészségügyi alkalmatlansága (15-ös szám) a baleset pillanatára vonatkozó állapotot minősíti (pl. hirtelen rosszullét).

15. A baleset eszköze, anyaga

A balesetet okozó eszköz, anyag megfelelő számát kell megadni (pl. a kalapáccsal történő kézsérülésnél 04-et, törött székláb miatt bekövetkezett balesetnél 07-et, egyenetlen talajú sportpálya esetén 05-öt).

16. Védőeszköz alkalmassága

Az egyéni védőeszközre, valamint a gépjárművekbe beszerelt biztonsági övre a felső négyzetbe, a védőburkolatra, védőberendezésre, jelzőberendezésre az alsó négyzetbe a felsorolt megnevezések közül a megfelelő válasz szerint külön-külön válaszolva kell a válaszok mellett levő számokat beírni.

17. Annak meghatározása, hogy volt-e hasonló baleset ezen a szolgálati vagy munkahelyen az előző évben

1. Nem

2. Egyszer

3. Többször

A felsorolt meghatározások közül a megfelelő válasz melletti számot kell a négyzetbe beírni.

18. A baleset során megsérült személyek száma

A négyzetbe a baleset során megsérült személyek számát kell beírni. Ha 9-nél több személy sérült meg, akkor a négyzetbe 0-át kell beírni és a tényleges számot az "egyéb adatok" rovatban kell megadni.

19. A baleset részletes, pontos leírása

Ebben a rovatban röviden és pontosan a vizsgálat során megállapított tényeket kell leírni. Ha szükséges, külön lapon kell folytatni. A baleset lefolyását olyan részletességgel kell ismertetni, hogy a leírtakból egyértelműen lehessen következtetni a baleset okaira, a bekövetkezésért esetlegesen felelős személyekre, a hiányosságokra, és a leírtakból utólag rekonstruálható legyen az esemény. Súlyos szolgálati és munkabaleset bekövetkezésekor minden esetben, más balesetnél szükség szerint helyszínrajzzal is ki kell egészíteni a jegyzőkönyvet. Ha a korábbi adatok megadása során "Egyéb" válasz felhasználásra került, itt minden esetben konkrétan meg kell jelölni, hogy az egyéb fogalom mit jelent.

20. A sérülés természete (Az alapellátó orvos tölti ki a BNO kód és kórisme magyarul történő beírásával.)

A sérülés típusa:

Annak a sérülésnek a típusát kell megjelölni, amely a munkaképtelenséget okozta. Többszörös sérülés esetén a legsúlyosabb sérülést kell figyelembe venni. Például: ha a munkavállaló elesés következtében ficamot és zárt törést szenvedett, akkor a "Zárt törések" elnevezésű (021) kódot kell beírni.

A sérült testrész:

Azt a testrészt kell pontosan megjelölni, amely a baleset során a legsúlyosabb mértékben sérült. Például: ha a bal kézen a mutató ujj sérült meg, akkor az "Ujj(ak)" elnevezésű (54-es) kódot kell beírni.

Az orvos minden esetben köteles a BNO kódot megjelölni, a kórismét magyarul meghatározni. Politraumás baleseteknél az orvos a vezető kórismének megfelelő választ adja meg, a mellette levő számok beírásával.

21. Felmentési napok száma

"A sérülés típusa" rész jobb sarkában lévő 3 négyzetbe a szolgálat (munkavégzés) alóli felmentési naptári napok számát kell beírni. Ha a felterjesztés időpontjáig (30 napon belül) ez nem ismert, úgy üresen kell hagyni, és azt az ismertté válás időpontjában kell közölni a munkavédelmi felügyeletet ellátó szervvel.

22. A sérülés súlyossága (Az alapellátó orvos tölti ki.)

1. Könnyű (1-8 nap)

2. Súlyos (8 napnál több)

3. Súlyos csonkulásos

4. Halálos

A válasz kiválasztásakor a "Könnyű (1-8 nap)" és a "Súlyos (8 napnál több)" esetében az orvosi felmentési javaslatot kell figyelembe venni. A súlyosság megállapítását követően az alapellátó orvos aláírásával és keltezéssel ellátja a baleseti jegyzőkönyvet.

23. Milyen munkavédelmi vagy más előírást szegtek meg

A munkavédelemre vonatkozó, vagy azzal kapcsolatos előírásoknak, szabályoknak, utasításoknak azokat a pontjait kell feltüntetni, amelyeket a baleset bekövetkezésekor megszegtek. Ha nem szegtek meg előírást, úgy az erre vonatkozó bejegyzést is be kell írni.

24. Hasonló baleset megelőzéséhez szükséges intézkedések, a végrehajtás határideje, felelőse

Fel kell sorolni azokat a műszaki, szervezési, egészségügyi, jogi, oktatási intézkedéseket, amelyekkel a hasonló balesetek megelőzhetők. Ha intézkedés nem szükséges, akkor azt kell beírni.

25. Egyéb adatok

A sérült, valamint a tanúk meghallgatásáról készített jegyzőkönyvek, továbbá más, a baleset kivizsgálása során keletkezett iratok, dokumentumok felsorolása (azonosító számuk megjelölésével).

26. Keltezés

Fontos feltüntetni a jegyzőkönyv felvételének helyét és a pontos dátumot.

27. Aláírások

A jegyzőkönyvben foglaltak valódiságáért a jegyzőkönyv aláírói felelősek. Az azonosíthatóság miatt az aláírók nevét olvashatóan is fel kell tüntetni.

A szerv részéről és a munkavédelmi megbízott aláírásoknál az állományilletékes parancsnok által a baleset kivizsgálására kijelölt vezető és munkavédelmi szakember (munkavédelmi tevékenységgel megbízott személy) ír alá.

Az érdekképviselő aláírásnál:

- ha működik az adott munkahelyen munkavédelmi érdekképviselet (az Mvt. 70. §-a szerint), akkor ő vesz részt a baleset kivizsgálásában;

- munkavédelmi érdekképviselet nélkül, Ha a sérült tagja valamely szakszervezetnek, akkor azon szakszervezet képviselője vehet részt a baleset kivizsgálásában;

- ha az előző 2 feltétel egyike sem áll fenn, akkor az aláírás helye üresen marad.

A szerv vezetője (parancsnoka) aláírásnál a baleset kivizsgálásáért felelős állományilletékes parancsnok (állományilletékes parancsnok) ír alá.

28. A sérült a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért - nem ért egyet

A megfelelő válasz aláhúzásával vagy aláírásával a sérült tölti ki. "Nem ért egyet" vélemény esetén a sérült ez irányú indoklását a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Új elemként jelenik meg a sérült aláírásánál az aláírás dátuma.

8. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[82]

A hivatásos állomány tagja baleset-minősítő határozatának kötelező adattartalma

1. Szerv neve, címe, elérhetősége

2. Iktatószám

3. Tárgy

4. Ügyintéző neve

5. Ügyintéző elérhetősége

6. A hivatásos állomány tagjának neve, rendfokozata

7. Szolgálati helye, beosztása

8. Születési helye, ideje

9. Taj száma

10. Anyja neve

11. Lakcíme (irányítószáma)

12. Bekövetkezett baleset időpontjának megjelölése (év, hó nap)

13. Baleset minősítése (szolgálati kötelmekkel összefüggő/nem összefüggő, szolgálatellátás során/szolgálatellátással összefüggésben)[83]

14. Jogorvoslat

15. Indokolás (Meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és - ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható - a sérült közrehatását, munkavédelmi szabály esetleges megsértését.)

16. Döntést megalapozó jogszabályok megnevezése

17. Kelt (helységnév, év, hó nap); Pecsét helye (P.H)

18. Állományilletékes parancsnok neve, beosztása, aláírása

19. Készített példány meghatározása

9. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[84]

A nem hivatásos állomány tagja baleset-minősítő határozatának kötelező adattartalma

1. Szerv neve, címe, elérhetősége

2. Iktatószám

3. Tárgy

4. Ügyintéző neve

5. Ügyintéző elérhetősége

6. A nem hivatásos állományú neve

7. Munkahelye, munkaköre

8. Születési helye, ideje

9. Taj száma

10. Anyja neve

11. Lakcíme (irányítószáma)

12. Bekövetkezett baleset időpontjának megjelölése (év, hó nap)

13. Baleset minősítése (szolgálati kötelmekkel összefüggő//nem összefüggő)

14. Jogorvoslat

15. Indokolás (Meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a munkavégzés közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és - ha a munkavégzéssel összefüggő jelleg megállapítható - a sérült közrehatását, munkavédelmi szabály esetleges megsértését.)

16. Döntést megalapozó jogszabályok megnevezése

17. Kelt (helységnév, év, hó nap); Pecsét helye (P.H)

18. Állományilletékes parancsnok neve, beosztása, aláírása

19. Készített példány meghatározása

10. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[85]

Felhívás kötelező adattartalma balesettel/betegséggel összefüggő kárigény bejelentésére a hivatásos állomány tagja esetében

1. Szerv neve, címe, elérhetősége

2. Tárgy

3. Iktatószám

4. Ügyintéző neve

5. Ügyintéző elérhetősége

6. Sérült/megbetegedett hivatásos állomány tagjának neve, rendfokozata, lakcíme

7. Kárigény benyújtását meghatározó jogszabály megnevezése

8. Kártérítési igényt meghatározó jogszabály megnevezése

9. Kelt (helységnév, év, hó, nap); Pecsét helye (P.H.)

10. Állományilletékes parancsnok neve, beosztása, aláírása

11. Készített példányszám meghatározása

11. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[86]

Felhívás kötelező adattartalma balesettel/betegséggel összefüggő kárigény bejelentésére a nem hivatásos állomány tagja esetében

1. Szerv neve, címe, elérhetősége

2. Tárgy

3. Iktatószám

4. Ügyintéző neve

5. Ügyintéző elérhetősége

6. Sérült/megbetegedett nem hivatásos állományú neve, lakcíme

7. Kárigény benyújtását meghatározó jogszabály megnevezése

8. Kártérítési igényt meghatározó jogszabály megnevezése

9. Kelt (helységnév, év, hó, nap); Pecsét helye (P.H.)

10. Állományilletékes parancsnok neve, beosztása, aláírása

11. Készített példányszám meghatározása

11/A. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[87]

Felhívás kötelező adattartalma balesettel/betegséggel összefüggő kárigény bejelentésére

1. Szerv neve, címe, elérhetősége

2. Tárgy

3. Iktatószám

4. Ügyintéző neve

5. Ügyintéző elérhetősége

6. Sérült/megbetegedett közszolgálati tisztviselő neve, lakcíme

7. Kárigény benyújtását meghatározó jogszabály megnevezése

8. Kártérítési igényt meghatározó jogszabály megnevezése

9. Kelt (helységnév, év, hó, nap); Pecsét helye (P.H.)

10. Állományilletékes parancsnok neve, beosztása, aláírása

11. Készített példányszám meghatározása

12. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[88]

Bejelentőlap kötelező adattartalma foglalkozási megbetegedésről (mérgezésről), fokozott expozícióról

1. Rendvédelmi szerv neve

2. Bejelentő alapellátó orvos neve, orvosi bélyegzőszáma

3. Bejelentés dátuma

4. A bejelentett eset megnevezése (foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció)

5. Keresőképességre vonatkozó adatok (keresőképes; keresőképtelen; halálos)

6. Diagnózis, BNO (Csak foglalkozási megbetegedés esetén kell kitölteni!)

7. Előfordulás jellege (egyedi, tömeges)

8. Telephely címe (a bejelentés helye szerint)

9. A megbetegedéssel kapcsolatos adatok megnevezése

9.1. A megbetegedéssel/ fokozott expozícióval kapcsolatos munkakör megnevezése

9.2. A személyi állomány tagjára vonatkozó adatok (neme; neve; TAJ száma; születése ideje és helye; anyja neve; lakcíme; jelenlegi munkaköri tevékenysége; FEOR kód)

9.3. Személyi állomány tagjának korábbi munkakörei, jelenlegi és előző munkáltató megnevezése

9.4. A megbetegedéssel (fokozott expozíciós esettel) kapcsolatos jelenlegi munkakörben töltött expozíciós idő (hónap) megjelölése

9.5. A megbetegedéssel (fokozott expozíciós esettel) kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós idő (hónap)

9.6. A fokozott zaj expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiometriás vizsgálat eredményei

9.7. A fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai (vérben, vizeletben) paraméter(ek) (érték, mértékegység) laboratóriumi vizsgálati eredményeinek megnevezése; alapellátó orvos indoklása

10. Az adott rendvédelmi szerv pszichológusának véleménye

11. Az adott rendvédelmi szerv munkavédelmi felügyelőjének véleménye

12. A bejelentés elfogadásának megjelölése (elfogadva, kiegészítésre visszaküldve)

13. Bejelentést indokoló, csatolt orvosi dokumentumok száma

14. Kelt (helységnév, év, hó, nap); alapellátó orvos aláírása, orvosi pecsét helye

13. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[89]

Vizsgálati Jegyzőkönyv kötelező adattartalma

1. Rendvédelmi szerv neve

2. Bejelentés ideje

3. Megbetegedett tevékenysége

4. Taj-száma

5. Korábbi munkahelyén előfordult fokozott expozícióra/ megbetegedésre vonatkozó adat

6. Bejelentés tárgyát képező megbetegedést vagy fokozott expozíciót okozó kóroki tényezők műszeres vizsgálata (vizsgálatok nem történtek/vizsgálatok történtek; mérések iránya mérések időpontja (év, hónap); mérések eredményei; megtett intézkedések)

7. A foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció oka műszaki megelőzés hiánya elégtelen hatékonysága; egyéni védelem hiánya, nem megfelelő minősége, mennyisége, használatának hiánya; egyéb)

8. Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatok ideje, eredménye/minősítése

9. Időszakos alkalmassági vizsgálat ideje, gyakorisága, eredménye/minősítése

10. A megbetegedés kialakulásában vélelmezhető okok

11. Kivizsgálás követő intézkedés formája és indokolása (határozati intézkedés/nem történt intézkedés; intézkedési terv; bírságolás; egyéb)

12. A kivizsgálás során hozott intézkedés tartalmi ismertetése

13. Az esemény körülményeinek és a kivizsgálás tapasztalatainak részletes ismertetése

Kitöltési útmutató a vizsgálati jegyzőkönyvhöz

1. A megbetegedést (mérgezést) vagy fokozott expozíciót előidéző kóroki tényezők műszeres vizsgálata.

14. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[90]

Határozat kötelező adattartalma betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről

1. Szerv neve, címe, elérhetősége

2. Iktatószám

3. Tárgy

4. Ügyintéző neve

5. Ügyintéző elérhetősége

6. Hivatásos neve, rendfokozata

7. Szolgálati helye, beosztása

8. Születési helye, ideje

9. Taj száma

10. Anyja neve

11. Lakcíme (irányítószáma)

12. Bejelentett megbetegedés időpontjának megjelölése (év, hó nap)

13. Megbetegedés minősítése (szolgálati kötelmekkel összefüggő/nem összefüggő, szolgálatellátás során/szolgálatellátással összefüggésben)[91]

14. Jogorvoslat

15. Indokolás (Meg kell határozni azokat a körülményeket, tényeket, bizonyítékokat és jogszabályokat, amelyek a betegség bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, valamint a bekövetkezett betegséget)

16. Döntést megalapozó jogszabályok megnevezése

17. Kelt (hely, év, hó nap); Pecsét helye (P.H)

18. Állományilletékes parancsnok neve, beosztása, aláírása

19. Készített példány meghatározása

15. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[92]

Határozat kötelező adattartalma megbetegedés minősítéséről

1. Szerv neve, címe, elérhetősége

2. Iktatószám

3. Tárgy

4. Ügyintéző neve

5. Ügyintéző elérhetősége

6. Nem Hivatásos neve, rendfokozata

7. Munkahelye, munkaköre

8. Születési helye, ideje

9. Taj száma

10. Anyja neve

11. Lakcíme (irányítószáma)

12. Bejelentett megbetegedés időpontjának megjelölése (év, hó nap)

13. Megbetegedés minősítése (foglalkozási megbetegedésnek/nem foglalkozási megbetegedésnek)

14. Jogorvoslat

15. Indokolás (Meg kell határozni azokat a körülményeket, tényeket, bizonyítékokat és jogszabályokat, amelyek a betegség bekövetkezése és a munkakör ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, valamint a bekövetkezett betegséget)

16. Döntést megalapozó jogszabályok megnevezése

17. Kelt (helységnév, év, hó nap); Pecsét helye (P.H)

18. Állományilletékes parancsnok neve, beosztása, aláírása

19. Készített példányszám meghatározása

16. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[93]

Értesítés kötelező adattartalma

1. Szerv neve, címe

2. Megbetegedett neve, Taj száma; Adóazonosító jele; születési hely, idő; anyja neve; lakcím

3. A bejelentés helye szerinti telephely megnevezése, címe

4. Értesítés tárgya (megbetegedés szolgálati kötelmekkel összefüggő megbetegedésnek/foglalkozási megbetegedésnek történő elfogadásáról)

5. Kelt (helységnév, év, hó, nap) Pecsét helye (P.H)

6. Állományilletékes parancsnok neve, beosztása, aláírása

7. Melléklet

17. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[94]

Kimutatás kötelező adattartalma a munkavédelmi tevékenység statisztikai adatairól

1. Szerv megnevezése

2. Szerv létszáma összesen és állománycsoportonkénti megoszlásban (hivatásos, nem hivatásos, közfoglalkoztatottak)/(fő)

3. Jogszabály által előírt és a rendvédelmi szerv által foglalkoztatott munkavédelmi tevékenységet ellátó személyek száma, foglalkoztatás időtartama, munkavédelmi szakképesítése (középfokú, felsőfokú)

4. Az egyes gondozási csoportokra vonatkozó számszerű adatok

5. Munkavédelmi (előzetes, ismétlődő, soron kívüli) és elsősegély-nyújtási oktatások száma a személyi állomány körében (fő)

6. Munkavédelmi (előzetes, ismétlődő, soron kívüli) és elsősegély-nyújtási oktatások száma a közfoglalkoztatottak körében (fő)

7. Munkavédelmi vizsgák száma (fő)

8. A szerv (BELSŐ) munkavédelmi felügyelője által lefolytatott, illetve részvételével történt munkavédelmi ellenőrzések és szemlék száma (összesen, valamint szemle fajtája szerinti megosztásban (munkavédelmi szemle, célellenőrzés, ismételt ellenőrzés; soron kívüli) és a szemlén tett megállapítások (pl. hiányosság megnevezése, hatósági eljárás megjelölése)

9. A munkavédelmi hatóság által lefolytatott (KÜLSŐ) ellenőrzések száma és megoszlása a hatóság intézkedései (pl. üzem működésének/tevékenység/munkaeszköz használatának felfüggesztése; bírságolás; munkavégzés vonatkozásában

10. Munkabalesetek száma (összesen) és súlyosság szerint

11. Balesetek számának állománycsoportonkénti (hivatásos, nem hivatásos, közfoglalkoztatott) megoszlása

12. 1000 főre jutó munkabalesetek száma

13. Kiesett munkanapok száma állománycsoportonként (hivatásos, nem hivatásos, közfoglalkoztatott)

14. Fokozott expozícióban megbetegedettek száma (fő)

15. Foglakozási megbetegedések száma (fő)

16. Képernyős munkakörben foglalkoztatottak száma (fő)

17. Látásvizsgálaton részt vett személyek száma (fő)

18. Szemészeti szakvizsgálatra beutaltak száma (fő)

19. Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveggel ellátottak száma (fő)

18. melléklet a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelethez[95]

Kimutatás kötelező adattartalma a foglalkozás-egészségügyi helyzet statisztikai adatairól

1. Szerv létszáma (fő) összesen és jogviszony szerinti megoszlásban (hivatásos, nem hivatásos, közfoglalkoztatottak)

2. A személyi állomány száma (fő) kockázati kategória (alkalmasságvizsgálati kategória) és jogviszony (hivatásos, nem hivatásos, közfoglalkoztatottak) szerinti megoszlása[96]

3. Nem hivatásos állomány munkaköri alkalmassági vizsgálata

3.1. Alkalmassági vizsgálat megnevezése (előzetes, időszakos, soron kívüli egészségi)

3.2. Alkalmassági vizsgálat minősítése (alkalmas, alkalmatlan, ideiglenesen alkalmatlan)

3.3. Vizsgált személyek körének (nem hivatásos állomány, közfoglalkoztatottak) száma (fő)

4. Hivatásos állomány alkalmasságvizsgálata[97]

4.1. Elsőfokú alkalmasságvizsgálatot végző szerv megjelölése (a vizsgálatot végző szervezeti egység megjelölésével)

4.1.1. Alkalmasságvizsgálat megnevezése (Hivatásos állományba jelentkezők felvétel előtti alkalmasságvizsgálata, kivéve a szenior állományba jelentkezőket*; Szenior állományba jelentkezők alkalmasságvizsgálata; Hivatásos állományban lévő személyek alkalmasságvizsgálata, típusonként megjelölve)

4.1.2. Egészségi alkalmasságvizsgálat minősítése

4.1.3. Pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítése

4.2. Másodfokú alkalmasságvizsgálatot végző szerv megjelölése (a vizsgálatot végző szervezeti egység megjelölésével)

4.2.1. Alkalmasságvizsgálat megnevezése (Hivatásos állományba jelentkezők felvétel előtti alkalmasságvizsgálata, kivéve a szenior állományba jelentkezőket;* Szenior állományba jelentkezők alkalmasságvizsgálata; Hivatásos állományban lévő személyek alkalmassági vizsgálata, típusonként megjelölve)

4.2.2. Egészségi alkalmasságvizsgálat minősítése

4.2.3. Pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítése

4.3. Alkalmasságvizsgálat megnevezése (Hivatásos állományban lévő személyek alkalmassági vizsgálata, típusonként megjelölve)

4.3.1. Felülvizsgálati eljárásban végzett egészségi alkalmasságvizsgálat minősítése

4.3.2. Pszichológiai háromfős bizottsági eljárásban végzett pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítése

5. Egyéb alkalmasságvizsgálatok[98]

5.1. Vizsgálat megnevezése (Záróvizsgálat; Külföldön munkát vállalók vizsgálata

5.2. Gépjármű alkalmassági vizsgálat; Lőfegyvertartáshoz végzett vizsgálat)

5.3. Vizsgálat minősítése (alkalmas, alkalmatlan)

5.4. Vizsgált személyek összlétszáma és állománycsoportonkénti (hivatásos, nem hivatásos, közfoglalkoztatottak) megoszlása

6. Gondozási csoport

6.1. Gondozási csoport megnevezése és száma (fő)

6.1.1. Szív- és érrendszeri betegség

6.1.2. Mozgásszervi betegség

6.1.3. Anyagcsere betegség

6.1.4. Légzőszervi betegség

6.1.5. Idegrendszeri-pszichiátriai betegség

6.1.6. Emésztőszervi betegség

6.1.7. Pszichológusi gondozás (BNO kód megjelölése ha van)

6.1.8. Egyéb betegség

6.2. Gondozott személyek köre (hivatásos, nem hivatásos, közfoglalkoztatott) és száma (fő)

7. Védőoltások

7.1. Munkakörhöz kötött kötelező védőoltás

7.1.1. Munkakörhöz kötött kötelező védőoltás megnevezése (Hastífusz, Hepatitis A, Hepatitis B, Hepatitis A+B, Kullancs-encephalitis) és száma (fő)

7.1.2. Oltott személyek köre (hivatásos, nem hivatásos, közfoglalkoztatott) és száma (fő)

7.2. NEM munkakörhöz kötött védőoltás

7.2.1. Nem munkakörhöz kötött védőoltás megnevezése (influenza a kockázati csoportba és a kritikus infrastrukturába tartozás miatt, Hastífusz, Hepatitis A, Hepatitis B, Hepatitis A+B, Kullancs-encephalitis, Veszettség, Tetanusz, Meningococcus, egyéb védőoltás) és száma (fő)

7.2.2. Oltott személyek köre (hivatásos, nem hivatásos, közfoglalkoztatott) és száma (fő)

*Beleértve a rendészeti oktatási intézménybe jelentkezőket is!