A Pécsi Törvényszék K.21273/2009/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 339. §, 340. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §, 33. §, 72. §, 113. §, 2009. évi XLV. törvény 10. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet 3. §, 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 9. §] Bíró: Heinemann Csilla

Kapcsolódó határozatok:

*Pécsi Törvényszék K.21273/2009/9.*, Kúria Kfv.39138/2010/7. (AVI 2014.6.55)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Dr. Magyar László ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) gazdasági társaság felperesnek - a Dr. (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, közigazgatási bírság tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 40.000,- (Negyvenezer) Ft perköltséget, valamint az államnak az Illetékes Állami Adóhatóság felhívására az ott megjelölt módon és számlára 18.000,- (Tizennyolcezer) Ft le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes alkalmazásában álló (név) 2008. szeptember 1-jén kilépésre jelentkezett az (helység)i Vámhivatalnál a (forgalmi rendszám) frsz-ú gépjármű szerelvénnyel, és a határátkelőnél végzett mérlegelés alapján megállapítást nyert, hogy a jármű tengelytúlterhelése 640 kg.

A fentiekre figyelemmel az elsőfokú hatóság 2008. szeptember 1. napján kelt (határozat száma) számú határozatával a gépjárművezető személy terhére 300.000,-Ft közigazgatási bírság megfizetését írta elő arra hivatkozva, hogy a gépjárművezető megsértette a 4/1999 (II.12.) KHVM rendelet 3. § (1) bekezdésében foglalt azon szabályt, mely szerint a megengedett össztömeget meghaladó jármű közlekedéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges és ezzel a gépjárművezető nem rendelkezett. Mivel a gépkocsivezető a közútkezelő fentiek szerinti hozzájárulását a vámhivatalnál bemutatni nem tudta, így vele szemben az 57/2007 (III.31.) Kormányrendelet 9. § (1) bekezdés alapján a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés h.) pontjához kapcsolódóan a 8. táblázat 1/a. pontja szerinti 300.000,-Ft-os bírsággal sújtotta. A gépjárművezető fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. október 2. napján kelt (határozat száma) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A gépjárművezető kereseti kérelmében az alperesi határozat megváltoztatását és a vele szemben elsődlegesen a kiszabott közigazgatási bírság mellőzését kérte, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárásra történő kötelezését indítványozta. Egyrészről azt kifogásolta, hogy őt mint gépjárművezetőt megbírságolták, mikor munkaviszonyban állóként vezette a munkáltató tehergépjárművét, másrészről egy olyan jogszabálysértést állapítottak meg terhére, melynek létezéséről nem is volt tudomása.

A kiszabott bírságot a felperes neve 2008. szeptember 1. napján megfizette.

A Baranya Megyei Bíróság 2009. március 18. napján kelt 7.K.20.236/2009/3.számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az alperesi határozatból nem derült ki, hogy a gépkocsivezetővel szemben mely jogszabály alapján került sor a bírság kiszabására, így alapos volt az ezzel kapcsolatos kereseti kérelem, hiszen ő a munkaviszony keretében munkáltatója megbízásából vezette a gépjárművet, s a gépjármű jogszabály szerinti üzemeltetése a gépjármű tulajdonost, illetőleg üzembentartót terheli. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény előírásaiból kiindulva megállapította, hogy a közúti közlekedés szabályainak megszegéséből eredő jogkövetkezményekért nem a munkavállalót terhelte a felelősség, hanem a munkáltatót, illetőleg a gépjármű üzembentartóját, tulajdonosát. Az ítélet indokolása rögzítette, hogy a közigazgatási bírság kiszabása alapos volt, hiszen nem vitásan a szabályszegés megvalósult, ugyanakkor a nem megfelelő személy bírságolása miatt került sor az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére, és az új eljárás során előírta a bíróság, hogy az alperes határozatát a Ket. 72. §-a szerint indokolni köteles, pontos jogszabályhelyek megjelölésével kell meghatároznia a fizetésre kötelezett személyét.

A megyei bíróság ítélete folytán elindult új eljárásban az elsőfokú hatóság a 2009. április 30. napján kelt (határozat száma) számú határozatával a már részletezett jogszabályok megsértése miatt a felperes terhére állapított meg közigazgatási bírság fizetési kötelezettséget, melynek megfizetése okán annak ismételt megfizetésére a felperest nem kötelezte. Ismételten hangsúlyozta, hogy a gépjármű a közúti közlekedése alkalmával nem rendelkezett a (név) Kht. útvonal engedélyével, márpedig a megengedettnél nagyobb terhelést meghaladó közúti szállítmányok esetén a 4/1999 (II.12.) KHVM rendelet 1.számú mellékletében megadott útvonal engedélyt köteles a jármű üzembentartója megkérni. Hivatkozott továbbá a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Genfben az 1956. évi május hó 19.napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1971. évi 3II. törvényerejű rendelet (a továbbiakban CMR Egyezmény) 3. cikkére, melynek értelmében a fuvarozó alkalmazottai és minden más olyan személy cselekményéért, valamint mulasztásáért, akinek szolgálatát a fuvarozás teljesítése céljából igénybe veszi úgy felel, mintha a saját cselekménye, vagy mulasztása lett volna. Mindezekre figyelemmel a felperes bírság fizetési kötelezettségét állapította meg, annak mértékét a Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján, valamint a Kkt. 20. § (1) bekezdés h.) pontjához kapcsolódó 8. táblázatban meghatározottak szerint szabta ki.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2009. június 23. napján kelt (határozat száma) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes elévüléssel kapcsolatos kifogásaira reagálva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.)-re hivatkozva utalt arra, hogy a perbeli eljárás nem szabálysértési eljárás volt, hanem a Ket. szabályai szerint lefolytatott közigazgatási hatósági eljárás, így a hat hónapos elévülési idő e tekintetben nem irányadó. A felperesi Kft. értesítésének hiánya nem állt fenn, mivel a felperes jogi képviselője jelen volt a bírósági eljáráson és iratbetekintési jogát érvényesíthette, valamint a bírósági per alatt készült jegyzőkönyv a tárgyalás során ismertetésre és részére megküldésre került, sőt az abban foglaltakra reagált a jogi képviselő, ezért véleményük szerint nem csorbultak alapvető jogai. A felelősségre vonatkozóan ismételten utalt a CMR Egyezményre, mely kimondja, hogy a fuvarozó alkalmazottai és minden más olyan személy cselekményéért, valamint mulasztásáért, akinek szolgálatát a fuvarozás teljesítése céljából igénybe vette, úgy felel, mintha a saját cselekménye vagy mulasztása lett volna. Hangsúlyozta, hogy a tengelyterhelés túllépése bizonyíthatóan bekövetkezett, a kérdéses jármű össztömege ugyan nem haladta meg a megengedett legnagyobb össztömeget, azonban a második számú tengely megengedett legnagyobb terhelése 11000 kg, míg a mért terhelés 11640 kg volt, melyből adódóan a tengely túlterhelés 640 kg. A felperes az eljárás során új adatot, tényt nem közölt, ezért a Kkt. 20. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a bírság mértéke 50-800.000,-Ft-ig terjedhet, melyet az 57/2007 (III.31.) Kormányrendelet 9. § 8. táblázatának 1./ pontja 300.000,-Ft-ban határozott meg. Egyebekben utalt arra, hogy az alperest köti a Ket. 113. § (3) bekezdésében előírtak, vagyis hogy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolásának megfelelően volt köteles eljárni, márpedig a Baranya Megyei Bíróság egyértelműen rögzítette, hogy a közúti közlekedés szabályainak megszegéséből eredő jogkövetkezményekért nem a munkavállalót terhelte a felelősség, hanem a munkáltatót, illetőleg a gépjármű üzembentartóját, tulajdonosát.