A Fővárosi Ítélőtábla Bf.193/2012/6. számú határozata jogellenes fogvatartás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 27. §, 37. §, 51. §, 83. §, 87. §, 226. §, 228. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 10. §, 21. §, 56. §, 231. §, 254. §, 324. §, 341. §, 348. §, 351. §, 354. §, 359. §, 371. §, 373. §, 406. §, 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (Szabs. r.) 40/A. §] Bírók: Czine Ágnes, Ujvári Ákos, Zólyominé dr. Törő Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.42/2008/24., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.193/2012/6.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

4.Bf.193/2012/6.

A másodfokú bíróság 2012. év november hó 15. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

A jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott és társa ellen indult pótmagánvádas büntetőügyben az elsőfokú bíróság 2010. február hó 25. napján kelt ítéletét mindkét vádlott tekintetében helybenhagyja azzal, hogy a bántalmazás hivatalos eljárásban bűntett helyes jogszabályi megjelölése a Btk. 226. §-a.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság 2010. február hó 25. napján kelt ítéletében I.r. és II.r. vádlottakat bűnösnek mondta, a Btk. 228. § (1) bekezdésébe ütköző jogellenes fogvatartás bűntettében, mint társtetteseket és a Btk. 226.§ (1) bekezdésébe ütköző bántalmazás hivatalos eljárásban bűntettében, mint társtetteseket. Ezért I.r. vádlottat halmazati büntetésül 360, II.r. vádlottat halmazati büntetésül 420 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét mindkettejük tekintetében 400 forintban állapította meg. A pénzbüntetés teljes összegét I.r. vádlott tekintetében 144.000 forint, II.r. vádlott esetében 168.000 forintban állapította meg, melyet meg nem fizetés esetén napi tételenként egy napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselése felől is.

A másodfokú bíróság 2011. szeptember hó 14. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. I.r. és II.r. vádlottak főbüntetését 6 - 6 hónap börtönre súlyosította, II.r. vádlottat mellékbüntetésül 1 év közügyektől eltiltásra is ítélte. Az I.r. vádlottal szemben a büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, illetve e vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. Rendelkezett a másodfokú bíróság a II.r. vádlottal szemben korábban végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése felől is. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott tekintetében helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozattal szemben a védő, és a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A harmadfokú bíróság 2012. május hó 15. napján kelt végzésével a másodfokú bíróság ítéletét az I.r. és II.r. terheltek tekintetében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.

A harmadfokú bíróság a hivatkozott végzésében a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezéssel érintett másodfokú eljárása tekintetében az alábbiakat állapította meg.

A pótmagánvádló csatlakozott a jogi képviselő által benyújtott fellebbezéshez azt, mintegy magáénak elismerve kérte az ítélet megváltoztatását. Erre azonban törvényes lehetősége nem volt, ugyanis a jogi képviselő önálló perorvoslati nyilatkozata "ex tunc" semmis, következésképpen fogalmilag kizárt, hogy ezt a pótmagánvádló - a személyében fenntartott perorvoslati határidő letelte után - saját perorvoslati nyilatkozataként elismerje.

A jogi képviselő fellebbezése annak elutasítása nélkül is, a törvénynél fogva - bejelentésének napjától - nem joghatályos "de jure" nem létező perjogi esemény, így az ezt követő és erre épülő eljárási cselekmények is törvénysértőek, következésképpen a pótmagánvádló utólagos - 2011. szeptember hó 14-én tett - nyilatkozata eljárásjogilag már érdektelen.

A harmadfokú bíróság a határozatában azt is kifejtette, hogy a pótmagánvádló jogi képviselőjének nincs önálló fellebbezési joga a pótmagánvádas eljárásban. A jogi képviselő arra jogosult, hogy a pótmagánvádlót megillető jogorvoslati nyilatkozatokat és indítványokat előterjessze akkor, ha a pótmagánvádló nincs jelen.

A pótmagánvádló ügyvédi képviselete - a Be. 56.§ (4) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kivétellel - kötelező, tehát a pótmagánvádló jogait képviselője útján gyakorolja. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen azonban a Be. 324.§ (1) bekezdésének c) pontja kizárólag a pótmagánvádlónak biztosít fellebbezési jogot, pótmagánvádló jogi képviselőjét a fellebbezésre jogosultak között a Be. nem sorolja fel. A pótmagánvád érvényesítésével együttjáró jogok tehát a pótmagánvádlót illetik meg, ezért ha a pótmagánvádló jelen van a tárgyaláson és a képviselőjétől eltérő indítványt tesz, a pótmagánvádló indítványa az irányadó (LB.4/2007. BK. vélemény), a kúriai határozat továbbá rögzíti, hogy a fellebbezés esetében azonban sajátos a helyzet, ugyanis amennyiben a pótmagánvádló már nyilatkozott, a jogi képviselő a fellebbezését, mint nem jogosulttól származót el kell utasítani. Következik ez abból, hogy a tárgyaláson (nyilvános ülésen) a jogorvoslati nyilatkozat megtételére kizárólag a jelenlévő pótmagánvádlót kell felhívni, a képviselőt nem.

A jogi képviselő az ügy érdemét érintő indítványokat nem saját, hanem a pótmagánvádló akaratát, szándékát tolmácsolva teszi meg, voltaképpen pusztán jogi szakismeretét érvényesíti a büntetőeljárás zavartalan, szakszerű és jogilag megalapozott működése érdekében.

A pótmagánvádló a jogait a jogi képviselője útján gyakorolhatja, következésképpen a jogi képviselője saját nevében nem jogosult eljárni (5/2009.BJE határozat).

A harmadfokú bíróság a végzésében rögzítette, hogy erre figyelemmel a büntetések súlyosításának eljárásjogi alapja nem volt a másodfokú eljárásban, amelyből következően a terheltek terhére bejelentett perorvoslati nyilatkozat hiányában, a Be. 354.§ (1) bekezdésében a súlyosítási tilalom megsértése okán a büntetések súlyosítása törvénysértő. Ez a törvénysértés azonban a felülvizsgálati eljárás keretében nem orvosolható, a törvénynek megfelelő határozat csak a megismételt eljárás során hozható. Ekként a harmadfokú bíróság a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.

A másodfokú bíróság a Be. 406.§-a szerinti megismételt másodfokú bírósági eljárásban, a 2012. november hó 15. napján megtartott nyilvános ülésen hozott végzésével a Be.324.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a Be. 341.§ (1) és a Be. 359.§ (1) bekezdésére tekintettel, figyelembe véve a 90/2010. BKv. III/7. pontjában kifejtetteket, a pótmagánvádló jogi képviselőjének fellebbezését, mint nem jogosulttól származót elutasította, e végzés ellen a fellebbezést kizárta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a pótmagánvádló jogi képviselője a jogorvoslati nyilatkozatra fenntartott 3 napos határidőn belül, kizárólag a saját nevében terjesztett elő a vádlottak terhére súlyosítás érdekében perorvoslati nyilatkozatot. A fellebbezést elutasító végzésben hivatkozott törvényhelyek és az azokat értelmező kollégiumi vélemény alapján a pótmagánvádló jogi képviselőjének önálló fellebbezési joga a pótmagánvádas eljárásban nincs.