EH 2005.1247 A munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönvevő munkáltató nem kölcsönözheti tovább más munkáltatónak a munkavállalót [Mt. 193/C. §].

A felperes keresetében a vele szemben 1 300 000 forint munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozat felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a törvény nem tiltja a munkaerő továbbkölcsönzését. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a jogszabály téves értelmezésére hivatkozva. Fenntartotta és részletesen kifejtette azt az álláspontját, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok nem tiltják a munkaerő továbbkölcsönzését, az Mt. 193/D. § (5) bekezdése nem erre vonatkozik. Vitatta, hogy a kiszabott bírság összegének megváltoztatására a bíróságnak nem volt lehetősége.

A felülvizsgálati kérelem előzetes vizsgálata [Pp. 273. § (1) bekezdés] alapján a jogerős ítélet felülvizsgálata törvényben előírt feltételének fennállása nem volt megállapítható.

A nem vitatott tényállás szerint a felperes által a Sz. V. Kft.-től kölcsönbevett munkavállalókat a N. Kft. foglalkoztatta munkaerő-kölcsönzésre kötött szerződés alapján.

Eszerint a felperes mint kölcsönvevő munkáltató az érintett munkavállalókat egy további munkáltatónak kölcsönbe adta.

A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi [Mt. 193/C. § a) pont].

A kölcsönvevő munkáltató a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja [Mt. 193/C. § c) pont].

A törvény előbbi rendelkezései értelmében a felperes, mint kölcsönvevő munkáltató a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalók foglalkoztatására jogosult és köteles [Mt. 193/D. § (5) bekezdés], e munkavállalókkal nem a felperes, hanem a kölcsönbeadó (Sz. V. Kft.) létesített kölcsönzés céljából munkaviszonyt. Ily módon a munkaerő-kölcsönzés intézményét, alanyait meghatározó alapvető szabályokból következik, hogy a kölcsönvevő munkáltató nem kölcsönözheti tovább a munkavállalókat.

Az alperes határozata tehát a munkavállalók továbbkölcsönzésével kapcsolatos szabálytalanságot megalapozottan állapította meg, ezért a munkaügyi bíróság keresetet elutasító ítélete érdemben nem jogszabálysértő.

A munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozat megváltoztatására a törvény lehetőséget ad [1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 8. § (1) bekezdés], de erre csak jogszabálysértés esetében kerülhet sor, vagyis a munkaügyi bírság összegével kapcsolatban akkor, ha annak megállapítása különösen a Met. 7. §-ába ütközően történt.

A kifejtettekre tekintettel, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés [Pp. 270. § (2) bekezdés] hiányában a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet elutasította.

(Legf. Bír. Mfv. E. 10.273/2005. sz.)