BH 2022.4.94 A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapíthatja, de a tényállás megváltoztatását nem alapíthatja olyan bizonyítékokra, amelyeket az elsőfokú bíróság nem tett a tárgyalás anyagává és a másodfokú bíróság sem vett fel rájuk nézve részbizonyítást [Be. 593. § (1) bek. c) pont, 594. § (1) bek.].

[1] A főügyészség vádiratában az V. r. vádlottat mint különös visszaesőt a Btk. 176. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő, társtettesként jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével (1. vádpont) vádolta.

[2] A törvényszék a 2019. június 3. napján kihirdetett ítéletével az V. r. vádlottat az ellene társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. § (1) bek., (3) bek.] miatt emelt vád alól felmentette.

[3] Az ítélettel szemben az ügyészség az V. r. vádlott tekintetében a vádlott terhére a felmentése miatt, a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Az V. r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették.

[4] Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2021. április 29. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az V. r. vádlott tekintetében megváltoztatta; az V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletében [Btk. 176. § (1) bek. III. ford., (3) bek.], ezért mint különös visszaesőt 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megszüntette a kerületi bíróság ítéletével kiszabott 8 év 4 hónap fegyházbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot és megállapította, hogy V. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az V. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe való beszámításáról, valamint kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

[5] A másodfokú bíróság ítélete ellen az V. r. vádlott védője jelentett be fellebbezést felmentés érdekében.

[6] Az V. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában a másodfokú ítélet megváltoztatására és az V. r. vádlott felmentésére tett indítványt.

[7] Indokolásként előadta, hogy álláspontja szerint a másodfokú ítélet megalapozatlan, a bűnösség megállapítására a másodfokon eljárt bíróságnak a bizonyítékok önkényes felülmérlegelése alapján, törvényi tilalom ellenére került sor. Az V. r. vádlott védője megjegyezte, hogy a tényállás megváltoztatása a másodfokú bíróság indokolása szerint az V. r. vádlott vonatkozásában L. T. T. L. tanú vallomásán, a kamerafelvétel, valamint a rendőri jelentés adatain alapul, olyan bizonyítékokon, amelyeket a védő álláspontja szerint az elsőfokú bíróság is értékelt, azokról ítéletében a logika szabályainak megfelelően számot is adott. A védő álláspontja szerint így ezen bizonyítékoknak a másodfokú eljárásban való eltérő értékelése nem kiegészítésként jelenik meg, hanem pusztán az elsőfokú bíróság mérlegelésének törvényi alapon meg nem engedett revíziójaként.

[8] A védő érvelése szerint nem megállapítható, hogy azt a tényállási elemet, miszerint a kábítószer adásvétele az V. r. vádlott által tudottan zajlott, a másodfokú bíróság miből állapította meg, hiszen arról sem L. T. T. L. tanú nem beszél, sem a rendőri jelentések nem tartalmaznak ezt megalapozó információt. A védelem arra az álláspontra helyezkedett, hogy a másodfokú bíróság által eszközölt változtatásokkal megállapított tényállás így megalapozatlan, annak kiegészítése önkényesen, az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok felülmérlegelésével történt, ezért a másodfokú ítélet megváltoztatásának a másodfokú bíróság által iratellenesen a tényállás részévé tett módosítások mellőzésével, az V. r. vádlott bizonyítottság hiányában való felmentésének van helye.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában az V. r. vádlott védője fellebbezését nem tartotta alaposnak és indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú ítéletet annak helyes indokaira figyelemmel hagyja helyben.

[10] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által értékelni elmulasztott bizonyíték többi bizonyítékkal történt összevetésével az iratok alapján kiegészítette a tényállást, majd tényből tényre vont következtetés révén rögzítette, hogy az V. r. vádlott tudta, hogy kábítószer-adásvétel folyik, amelyben részt is vett. Az ilyen módon megalapozottá tett tényállásban rögzített tudati tényekből pedig helytállóan vont következtetést az V. r. vádlott bűnösségére.

[11] A Kúria a másodfellebbezéseket a Be. 620. § (1) bekezdés zárófordulatára tekintettel nyilvános ülésen bírálta el.

[12] A nyilvános ülésen az V. r. terhelt védője perbeszédében az írásban részletesen indokolt másodfellebbezésében foglaltakat fenntartva továbbra is az V. r. vádlott felmentését indítványozta. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság széles körben lefolytatott bizonyítás alapján megalapozott tényállást állapított meg, a rendelkezésre álló bizonyítékokat alaposan mérlegelte, az ítéletét a logika szabályainak megfelelően, okszerűen megindokolta.

[13] A másodfokú bíróság ehhez képest a tényállást egy bekezdéssel kiegészítve teljesen eltérő álláspontra helyezkedett, amelyhez a bizonyítékok felülmérlegelésével jutott el, hiszen azon bizonyítékok, amelyekre a másodfokú bíróság hivatkozik - a tanúvallomás, a rendőri jelentések, illetve a kamerafelvétel - már az elsőfokú eljárásban is rendelkezésre álltak, azzal az elsőfokú bíróság is foglalkozott, ítélete indokolásában erre ki is tért.

[14] A védő álláspontja szerint a másodfokú bíróság ténylegesen elvonta az elsőfokú bíróság azon jogát, hogy a bizonyítékokat értékelhesse, a tényállást megállapíthassa, és ez alapján hozza meg az ítéletét. Az V. r. vádlott személyét érintően előadta: az V. r. vádlott a feltételes szabadsága idején mindent megtett annak érdekében, hogy törvénytisztelő életmódot folytasson, Sz. Zs. támogatását és segítségét is ezért fogadta el, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a másodfokon meghozott ítélet egzisztenciálisan tenné teljesen tönkre az V. r. vádlottat.

[15] A Legfőbb Ügyészség képviselője az írásbeli indítványában foglaltakkal egyezően, az abban foglaltakat fenntartva a védelmi fellebbezést nem tartotta alaposnak és indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú ítéletet V. r. vádlott tekintetében hagyja helyben.

[16] Az V. r. vádlott védője másodfellebbezése - eltérő okból - alapos.

[17] A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a bejelentett fellebbezés alapján helye van-e harmadfokú eljárásnak. Ennek a törvényi előfeltétele - az elsőfokú és a másodfokú ítélet közötti eltérés a bűnösség kérdésében - teljesült [Be. 615. § (1)-(2) bek.]. A másodfokú ítéletben az V. r. vádlott bűnösségének megállapítása a kábítószer-kereskedelem bűntette kapcsán - az e bűncselekmény miatti első fokon történt felmentés ellenében - a Be. 615. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja alapján a harmadfokú eljárás törvényi alapja. A bejelentett fellebbezés ezt az ellentétes rendelkezést támadja, ekként a Be. 615. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint (5) bekezdésében meghatározott feltétel is teljesült.