BH 1999.2.83 Több, zálogjoggal (jelzálogjoggal) biztosított hitelezői követelés érvényesítése esetén a felszámolási eljárásban az igények kielégítési sorrendjére és azok mértékére irányadó szabályok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 56. § (2) bek., 57. § (1)-(2) és (4) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 251. § (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 19. § (1) bek., 20. § (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (3) bek.].

Az elsőfokú bíróság az 1997. január 23-án tartott felszámolási zárótárgyaláson hozott végzésével az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette, és elrendelte a cégjegyzékből való törlését. A felszámoló díját 914 045 Ft-ban állapította meg. Kötelezte a felszámolót, hogy G. S.-né részére 30 napon belül 45 310 Ft munkabért és végkielégítést fizessen meg. A felszámolót - a felszámoló szervezetrészére - 30 napon belül 387 020 Ft megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az S. E. Cs. adóssal szemben fennálló, jogerős ítélet alapján járó, be nem hajtott 2 978 000 Ft összegű követelés tekintetében a Br. Vagyonvédelmi Rt. 1 535 855 Ft, a K. K. Kft. 100 266 Ft, a Br. Holding Rt. 914 045 Ft, az M. Rt. jogutódjaként az R. Kft. 57 751 Ft, a K.-i Cukorgyár Rt. 7483 Ft, az M. Rt. 306 249 Ft, az MHB Rt. Berettyóújfalu jogutódjaként az R. Befektetési Kft. 66 351 Ft összeg erejéig jogosult az igény érvényesítésére. Megállapította továbbá, hogy a behajtás során befolyó követelések közül elsőként a Br. Vagyonvédelmi Rt. igényét, ezt követően a K. K. Kft. hitelezői igényét, majd a felszámoló díját kell elsődlegesen kielégíteni Az ezt meghaladóan befolyó összeget a b) kategóriás hitelezők között 0,3057% arányban kell felosztani

Az elsőfokú bíróság döntésének indokolása szerint a becsatolt és részletesen tételezett felszámolási zárójelentést megvizsgálta, azt a hitelezők részére kézbesítette. A hitelezők részéről az M. Rt. nyújtott be ellene kifogást, kérelmét azonban a zárótárgyaláson visszavonta, ezért a bíróság e tárgyban az eljárást megszüntette.

A felszámolási zárójelentésben foglalt vagyonfelosztási javaslat tekintetében a jelenlévő b) kategóriás hitelezők észrevételt terjesztettek elő, melyben sérelmezték, hogy a felszámoló nem megfelelő módon számolta el az adós vagyonát az adott kategória hitelezői között. A felszámoló a zárótárgyaláson erre nézve módosítást is terjesztett elő, melyre a hitelezők észrevételt már nem tettek. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felszámoló zárójelentése, zárómérlege a jogszabályban foglaltaknak megfelelő módon került elkészítésre, ezért - figyelemmel arra, hogy az elhangzottakon túlmenően a hitelezők érdemben további észrevételt nem terjesztettek elő - a felszámolási eljárást befejezettnek nyilvánította, és a módosított vagyonfelosztási javaslat alapján osztotta fel az adós meglévő vagyonát, illetőleg követelését.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az R. F. Kft. és az M. Rt. hitelezők nyújtottak be fellebbezést.

Az R. F. Kft. fellebbezésében kérte, hogy a b) kategóriába sorolt követelések 0,3057%-os arányú felosztására vonatkozó rendelkezést megváltoztatva a bíróság a jelzálogjoggal biztosított követelések tekintetében a felosztást a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és a Ptk. 251. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a követeléseket biztosító jelzálogjog földhivatali bejegyzésének sorrendjében - végezze el. Hivatkozott arra, hogy a hitelezőt első helyen bejegyzett jelzálogjog illeti meg a h.-i 0216/2. és 0217 hrsz. ingatlanokra 6 000 000 Ft és járulékai erejéig. Ezt követi az M. Rt. jelzálogjoga 61 200 000 Ft erejéig. Az ingatlanok értékesítéséből az adósnak 31 000 000 Ft árbevétele keletkezett, melyből 21 000 000 Ft a) kategóriás felszámolási költség került kielégítésre, illetve beszámításra a felszámoló részéről. Sérelmezte a felszámolási költségként elszámolt 12 047 000 Ft vagyonvédelmi díj külön vizsgálat nélküli elfogadását is, amely - álláspontja szerint - nagymértékben eltúlzott. Fellebbezését utóbb kiegészítette azzal, hogy a felszámoló által beterjesztett felszámolási zárómérleg a felszámolt cég vagyonának elszámolására alkalmatlan, mert a felszámoló nem tisztázta a 43 256 000 Ft értékű lízingelt eszközök tulajdoni viszonyait, az azzal összefüggésben érvényesíthető jogokat, illetőleg követeléseket. A tárgyi eszközöket a 174 828 000 Ft nyilvántartási és 109 300 000 Ft vagyonértékelési értékkel szemben csak 36 250 000 Ft bruttó vételáron értékesítette. Ezek között az a két ingatlan is szerepel, amelyeknek a jelzálogjog jogosultjai nem azonosak. Kérte a felszámolót az előírásoknak megfelelő, ellenőrzésre alkalmas zárómérleg beterjesztésére kötelezni.

Az M. Rt. hitelező fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával az ingatlanok bruttó vételárát, 36 250 000 Ft-ot a b) kategóriába sorolt jelzálogjog jogosultjai között - az értékesítés időpontjáig felmerült és a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt költségek elsőbbségét figyelembe véve - a Ptk. 263. §-ának (2) bekezdése szerint kérte felosztani Az R. F. Kft. fellebbezésére adott észrevételében hivatkozott arra, hogy a h.-i 2145 számú tulajdoni lapon 0217 hrsz. alatt felvett ingatlanon az Agrobanknak nincs zálogjoga, a 2146 számú tulajdoni lapon 0216/2. hrsz. alatt felvett ingatlanon pedig a bejegyzési kérelem későbbi érkezésre utal, mint az ő hasonló kérelme. Az R. F. Kft. kérelmének kelte ugyanis 1992. szeptember 3-a, míg az ő kérelme 1992. augusztus 12-én lett benyújtva. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy az Agrobank jelzálogjogának keletkezési ideje későbbi, mint az M. Rt.-re vonatkozó kérelem időpontja. A H.-i Földhivatal 33 769-5/1992. számú, 1993. január 21-i határozatával mindkét ingatlanra vonatkozóan 61 200 000 Ft erejéig bejegyezte javára a jelzálogjogot, márpedig álláspontja szerint a kérelmeket a bejegyzések sorrendjében kell teljesíteni. Az M. Rt. jelzálogjogát hamarabb jegyezték be, mint az Agrobank Rt. jelzálogjogát; a sorrendiség elvét kimondó jogszabályi rendelkezés alapján az M. Rt. jelzálogjogát be sem jegyezhették volna, ha az sorrendben nem előzi meg az Agrobank Rt.-ét. Hivatkozott arra, hogy az R. F. Kft. csak állította, de az eljárás során nem igazolta, hogy ő az Agrobank Rt. általános jogutódja lenne.

A fellebbezésre adott észrevételében a felszámoló az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte, a felszámolási zárómérlegben kifejtett jogi álláspontját fenntartotta. A felszámolási költségek tekintetében hivatkozott arra, hogy a zárómérleget a hitelezők átvették és annak megállapításait 8 nap alatt nem kifogásolták, a határidők letelte miatt arra ma már nincs is jogi lehetőség. A K.-i Cukorgyár Rt. hitelező észrevételében tartalmilag - a b) kategóriás hitelezői igények arányos kielégítésére vonatkozó elsőfokú végzés helybenhagyását kérte azzal az indokkal, hogy a felosztásra és a kielégítés sorrendjére a Cstv. mint speciális jogszabály tartalmaz rendelkezést, ezért az M. Rt. fellebbezésében hivatkozott Ptk. szabályai az adott esetben nem alkalmazhatók.

A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.