32010R1036[1]

A Bizottság 1036/2010/EU rendelete ( 2010. november 15. ) a Bosznia-Hercegovinából származó zeolit-A-por behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG 1036/2010/EU RENDELETE

(2010. november 15.)

a Bosznia-Hercegovinából származó zeolit-A-por behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet), és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Az eljárás megindítása

(1) Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2010. február 17-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (2) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást indít a Bosznia-Hercegovinából származó zeolit-A-por Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan.

(2) Az eljárás megindítására az Industrias Quimicas del Ebro SA, a MAL Magyar Alumínium Zrt., a PQ Silicas BV, a Silkem d.o.o. és a Zeolite Mira Srl Unipersonale (a továbbiakban: panaszosok) által 2010. január 4-én benyújtott panasz alapján került sor; e vállalatok termelése a zeolit-A-por teljes uniós termelésének jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra, és ez elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

1.2. Az eljárásban érintett felek

(3) A Bizottság hivatalosan értesítette a panaszosokat, egyéb ismert uniós gyártókat, a bosznia-hercegovinai exportáló gyártói csoportot, az importőröket, a felhasználókat és az egyéb ismert érintett feleket, valamint Bosznia-Hercegovina képviselőit az eljárás megindításáról. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(4) A panaszosok, az uniós gyártók, a bosznia-hercegovinai exportáló gyártói csoport, az importőrök és a felhasználók ismertették álláspontjukat. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki ezt kérelmezte és ismertette azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(5) Tekintettel arra, hogy sok uniós gyártó és importőr van, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételre kerül sor. Ahhoz, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor össze tudja állítani a mintát, minden ismert uniós gyártót és importőrt felkért arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint adjon alapinformációkat az (alábbi 2.1. szakaszban meghatározott) érintett termékkel kapcsolatban a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban folytatott tevékenységeiről.

(6) Az alábbi (16) preambulumbekezdésből kiderül, hogy nyolc uniós gyártó adta meg a kért tájékoztatást és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. A Bizottság az együttműködő uniós gyártóktól beérkezett információk alapján azt a négy uniós gyártót vette fel a mintába, amely a legnagyobb termelési/értékesítési volumennel rendelkezik az Unióban.

(7) Az alábbi (20) preambulumbekezdésből kiderül, hogy mindössze három, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőr adta meg a kért tájékoztatást és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az egyik importőr azonban nem importált/vásárolt az érintett termékből. Az importőrök kis számát tekintve a Bizottság végül nem tartotta szükségesnek a mintavételt.

(8) A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és minden olyan vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezett a Bizottságnál, azaz a bosznia-hercegovinai exportáló gyártói csoportnak, a mintába felvett négy uniós gyártónak és a három, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőrnek/felhasználónak.

(9) A bosznia-hercegovinai exportáló gyártói csoporttól, beleértve a velük kapcsolatban álló vállalatokat is, valamint a mintába felvett négy uniós gyártótól és a három, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőrtől/felhasználótól érkeztek válaszok.

(10) A Bizottság beszerzett és ellenőrzött minden, a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes meghatározásához szükségesnek ítélt információt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

Uniós gyártók

- Industrias Quimicas del Ebro SA, Zaragoza, Spanyolország

- MAL Magyar Alumínium Zrt., Ajka, Magyarország

- PQ Silicas BV, Eijsden, Hollandia

- Zeolite Mira Srl Unipersonale, Mira, Olaszország

Uniós importőrök/felhasználók

- Reckitt Benckiser Group, Slough, Egyesült Királyság és Mira, Olaszország

- Henkel AG, Düsseldorf, Németország

- Chemiewerk Bad Kostritz GmbH, Bad Kostritz, Németország

Exportáló gyártók Bosznia-Hercegovinában

- Fabrika Glinice Birac AD, Zvornik

- Alumina d.o.o., Zvornik (a fent említett exportáló gyártóval kapcsolatban álló vállalat)

Kapcsolatban álló uniós importőr

- Kauno Tiekimas AB, Kaunas, Litvánia

1.3. Vizsgálati időszak

(11) A dömping és a kár vizsgálata a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) vonatkozott. A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

2. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

2.1. Érintett termék

(12) Az érintett termék a zeolit-A-por, amely zeolit-NaA-porként vagy zeolit-4A-porként is ismeretes (a továbbiakban: érintett termék), és amelyet jelenleg ex 2842 10 00 KN-kóddal jelölnek.

(13) Az érintett terméket vázanyagként mosó- és tisztítószerek, illetve vízlágyítók gyártásánál használják.

2.2. Hasonló termék

(14) Az érintett termék és a Bosznia-Hercegovina belföldi piacán értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék esetében megállapítható, hogy fizikai és műszaki tulajdonságaik, valamint felhasználási formájuk alapvetően megegyezik, ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintették.

(15) A boszniai exportáló gyártói csoport beadványt nyújtott be arra vonatkozóan, hogy mind a Fabrika Glinice Birac AD, mind a vele kapcsolatban álló Alumina d.o.o. (a továbbiakban: Birac-csoport) által exportált érintett termék előállítási költsége, gyártási folyamata és minősége eltér az egyes uniós gyártók által előállított hasonló termékekétől. A beadványban azzal is érveltek, hogy a Birac-csoport gyártási folyamata az alumínium előállításából származó aluminátlúgon, és nem az alumínium-trihidráton alapul, ellentétben a jellemzően hidrátkristályokon alapuló uniós gyártási eljárással, amely során a kristályok hevítés és marószóda hozzáadásának hatására ismét folyékony állapotba kerülnek a zeolitkeverék előállításához. A fenti érvekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Birac-csoport által benyújtott információk nem vitatják azokat a megállapított tényeket, hogy a termékek gyártási folyamatának, előállítási költségeinek és minőségének állítólagos különbözőségétől függetlenül az érintett termék fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint felhasználási formája alapvetően megegyezik a hasonló termékével.

3. MINTAVÉTEL

3.1. Mintavétel az uniós gyártók körében

(16) Az uniós gyártók piaci értékesítési volumenének hozzávetőleg 50 %-a, azaz nyolc uniós gyártó válaszolt az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt mintavételre irányuló felkérésre. Eleinte az öt legnagyobb uniós gyártó került be a mintába. Egy vállalat azonban úgy döntött, hogy mégsem kíván együttműködni. Így a fennmaradó négy uniós gyártó alkotja a mintát ebben a vizsgálatban.

(17) A vizsgálati időszakban ez a négy gyártó képviselte az uniós piacon az uniós gyártók teljes értékesítési volumenének mintegy 37 %-át, és a mintavételhez adatot szolgáltató nyolc vállalat értékesítési volumenének több mint 75 %-át. A mintába felvett négy gyártót az uniós gyártók reprezentatív képviselőinek tekintették.

(18) A boszniai exportáló gyártói csoport azzal érvelt, hogy három uniós gyártót (MAL Magyar Alumínium Zrt., Silkem d.o.o. és Industrias Quimicas del Ebro SA) a vizsgálattal nem együttműködő vállalatoknak kellene tekinteni. Indoklásul arra hivatkoztak, hogy ezek a vállalatok a hiánypótlásra felszólító levelekre napokkal a megállapított határidő után nem bizalmas jellegű válaszokat adtak. A fentiekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az említett felek kellő időben szolgáltatták az információkat, és semmilyen módon nem hátráltatták a vizsgálat menetét, illetve nem akadályozták a felek védelemhez való jogát.

(19) A boszniai csoport azzal is érvelt, hogy az egyik uniós gyártó (a MAL Magyar Alumínium Zrt.) a mintavételre adott válaszában nem említette, hogy kapcsolatban áll egy másik uniós gyártóval (a Silkem d.o.o.-val). Ez utóbbi vállalatot nem választották ki a mintavétel során, és a MAL Magyar Alumínium Zrt. nem említette a kitöltött kérdőívében, hogy kapcsolatban áll a vállalattal. A fentiek miatt úgy kellene tekinteni, hogy ez a két uniós gyártó nem működik együtt a jelenlegi vizsgálattal. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy e két vállalat közötti kapcsolat a bizottsági szolgálatok számára a panasz benyújtásának idején már ismert volt, és a két fél egyike a mintavételre adott válaszában említést is tett a közöttük lévő kapcsolatról. A MAL Magyar Alumínium Zrt. ezenkívül feltüntette a kérdőívben szereplő válaszában a vállalatok közötti kapcsolatot. Végezetül egyértelműen le kell szögezni, hogy mind a Silkem d.o.o., mind a MAL Magyar Alumínium Zrt. teljes mértékben együttműködő volt a vizsgálat során. A Silkem d.o.o. vállalattal kapcsolatban szolgáltattak adatokat a mintavételi szakaszban, de mivel a vállalatot nem választották ki mintaadásra, ezért a Bizottság nem kérte fel a kérdőív kitöltésére. A MAL Magyar Alumínium Zrt.-nek nem kellett a Silkem d.o.o.-t is magában foglaló egységes választ adnia, mivel a Silkem d.o.o. különálló jogi személy.

3.2. Mintavétel a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőrök körében

(20) Mindössze három, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőr válaszolt az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő, mintavétel érdekében történő információkérésre. Később kiderült, hogy az egyik vállalat nem importált, illetve nem vásárolt az érintett termékből. Ezután az a döntés született, hogy a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőrök körében nincs szükség mintavételre.

4. A DÖMPING

4.1. Rendes érték

(21) A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először azt vizsgálta, hogy a Birac-csoport két exportáló gyártója által a belföldi piacon független vevőknek eladott hasonló termékének értékesítése reprezentatív volt-e, azaz a teljes értékesítési volumen elérte-e, illetve meghaladta-e az Unióba irányuló megfelelő exportértékesítés teljes volumenének az 5 %-át. A vizsgálat során megállapították, hogy a belföldi értékesítés nem volt reprezentatív.

(22) A Bizottság ezután azt vizsgálta, hogy az egyes exportáló gyártók belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a szokásos kereskedelmi forgalom keretén belül volt-e. Ezt a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések arányának meghatározásával állapították meg.

(23) A belföldi értékesítést akkor tekintették nyereségesnek, ha az egységár elérte, vagy meghaladta az előállítási költséget. Ennek érdekében a vizsgálati időszakra vonatkozóan meghatározták a belföldi piacon felmerülő előállítási költséget.

(24) A fent említett elemzésből az derült ki, hogy mindkét exportáló gyártó esetében valamennyi belföldi értékesítés nyereséges volt, mivel a nettó értékesítés egységára meghaladta az egységnyi előállítási költséget.

(25) A rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően kellett megállapítani, mivel a belföldi értékesítés mennyisége nem volt reprezentatív.

(26) A rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban történő kiszámításához a felmerült értékesítési, általános és adminisztratív (a továbbiakban: SG&A) költségeket és az egyes együttműködő exportáló gyártók által a hasonló terméknek a vizsgálati időszakban rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított belföldi értékesítéséből realizált nyeresége súlyozott átlagát hozzáadták az adott exportáló gyártók vizsgálati időszakban felmerült saját átlagos termelési költségeihez. Szükség esetén az előállítási, valamint az SG&A-költségeket kiigazították, mielőtt azokat a rendes kereskedelmi forgalom szempontjából vizsgálták, és a rendes értékeket kiszámították.

4.2. Exportár

(27) Mivel az Unióba irányuló valamennyi exportértékesítés kapcsolatban álló importőrön keresztül valósult meg, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a független vevők által fizetett viszonteladói ár alapján állapították meg. Azt a viszonteladói árat, amelyen a terméket először értékesítették uniós független vevő részére, az import és az újraértékesítés között felszámolt vámokkal, adókkal, valamint ésszerű SG&A-költségekkel és haszonkulccsal igazították ki. Az SG&A-költségek esetében a kapcsolatban álló importőr saját SG&A-költségeit vették figyelembe. A vizsgálat során a kapcsolatban nem álló importőrök együttműködésének hiányában 5 %-os haszonkulcsot alkalmaztak az érintett terméket a vizsgálati időszakban szintén importáló felhasználóktól kapott információk alapján.

(28) A Birac-csoport azt állította, hogy a velük kapcsolatban álló importőr tevékenysége inkább egy exportrészlegéhez hasonló, mintsem egy importőréhez, ezért az exportárat nem az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének, hanem a 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, a ténylegesen megfizetett vagy fizetendő exportárak alapján kellene megállapítani. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az exportár minden olyan esetben annak az árnak az alapján képezhető, amelyen eladták az importált terméket a független vevőnek akkor, amikor az érintett terméket az exportőr országában az exportőrrel kapcsolatban álló vállalatok független vevőknek értékesítik. A vizsgálat során kiderült, hogy a kapcsolatban álló vállalat székhelye az Unión belül található. A vállalat többek között a Birac-csoport által gyártott érintett termékekre irányuló vevői megrendelésekkel és a számlázásokkal foglalkozik. Megállapították, hogy a Birac-csoport európai uniós független vevőknek történő továbbértékesítés végett eladja az érintett terméket a kapcsolatban álló vállalatnak. Ezért a Birac-csoport igényét el kellett utasítani. Fontos, hogy az, hogy a kapcsolatban álló vállalat az importot megelőzően ellát bizonyos tevékenységeket, még nem jelenti azt, hogy az exportárat ne lehetne a 2. cikk (9) bekezdése értelmében az első független vevőnek viszonteladói áron történő értékesítés és a szükséges kiigazítások alapján megállapítani.

4.3. Összehasonlítás

(29) A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítást EXW-alapon végezték el. Annak érdekében, hogy megfelelően összehasonlíthassák a rendes értéket az exportárral, kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban. A fuvardíjak, szállítási és biztosítási költségek, bankköltségek, csomagolási és hitelköltségek vonatkozásában megfelelő kiigazításokat hajtottak végre minden olyan esetben, amikor úgy ítélték meg, hogy azok ésszerűek, pontosak és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottak.

4.4. Dömpingkülönbözet

(30) A dömpingkülönbözet megállapítására az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően mindkét exportáló gyártó esetében úgy került sor, hogy a súlyozott átlagos rendes értéket összehasonlították a súlyozott átlagos exportárral.

(31) Az egyedi dömpingkülönbözetet mindkét exportáló gyártó esetében a vállalatok Unióba irányuló exportmennyiségének súlyozott átlaga alapján határozták meg, ami a Birac-csoport esetében a CIF uniós határparitáson - vámfizetés nélkül - számított ár százalékában kifejezve 28,1 %-os dömpingkülönbözetet eredményezett.

(32) A panaszban szereplő, illetve az együttműködő bosznia-hercegovinai exportáló gyártói csoporttól kapott információk alapján megállapítható, hogy az érintett terméknek Bosznia-Hercegovinában nincs más ismert gyártója. Ezért a Bosznia-Hercegovina esetében megállapítandó országos dömpingkülönbözetnek meg kell egyeznie az egyetlen együttműködő bosznia-hercegovinai exportáló gyártó esetében megállapított dömpingkülönbözettel.

5. AZ OKOZOTT KÁR

5.1. Bevezető megjegyzések

(33) Fontos, hogy mindössze egyetlen boszniai exportáló gyártó van (a Birac-csoport). Ezért az üzleti titok védelme érdekében nem lehet pontos adatokkal szolgálni az import volumenével, az importárakkal, a piaci részesedéssel, az uniós termeléssel, illetve az értékesítés volumenével kapcsolatban. Ilyen esetben a mutatókat indexált formában vagy értéktartományban adják meg.

(34) A fenti 3.1 szakasszal összhangban a mintába felvett négy uniós gyártó alkotja az alaprendelet 4.cikkének (1) bekezdése, illetve 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban ezzel a kifejezéssel utalunk a négy gyártóra).

5.2. Az uniós fogyasztás

(35) A vizsgálat ideiglenes szakaszában az uniós fogyasztást a panaszban szereplő adatok alapján határozták meg, majd azokat a vizsgálatban szereplő gyártóktól, illetve importőröktől/felhasználóktól kapott ellenőrzött adatokkal egészítették ki. Ezeket azt adatokat véleményezés végett minden érdekelt fél számára elküldték. Nem érkezett olyan észrevétel, amely vitatta volna az uniós fogyasztás adatait.

(36) Az uniós fogyasztást így az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék Unióban realizált értékesítésének volumene, az egyéb ismert uniós gyártók által előállított hasonló termék Unióban realizált értékesítésének volumene és az érintett termék harmadik országokból származó importjának volumene alapján határozták meg.

(37) Ezek alapján az uniós fogyasztás a következőképpen alakult:

(38) A figyelembe vett időszakban az érintett termék, illetve a hasonló termék fogyasztása 7 %-kal csökkent az Unióban. Ez azt tükrözi, hogy a felhasználók fokozatosan csökkentették az érintett termék főbb termékekben, mint például, mosószerekben történő alkalmazását. Azt is mutatja, hogy a terméket felhasználó gazdasági ágazat egyre több terméke zeolitmentes.

5.3. Az érintett országból származó behozatal

5.3.1. Az érintett országból származó dömpingelt behozatal volumene, ára és piaci részesedése

(39) A figyelembe vett időszakban az érintett termék behozatalának volumene 359 %-kal nőtt.

(40) Az átlagos importár 2005-2008 között stabil maradt, a vizsgálati időszakban pedig hozzávetőleg 10 %-kal emelkedett. Ez leginkább az Európai Unió piacán bekövetkezett kedvező változásnak volt köszönhető, ami lehetővé tette, hogy az érintett termék valamennyi gyártója árat emeljen.

(41) A figyelembe vett időszakban az érintett országból származó behozatal piaci részesedése csaknem megnégyszereződött és a vizsgálati időszakban 10-15 % közötti piaci részesedést képviselt.

5.3.2. A dömpingelt behozatal árakra gyakorolt hatása

(42) Az áralákínálás elemzése érdekében a vizsgálati időszakban a boszniai exportáló gyártó importárait átlag az átlaghoz alapon hasonlították össze az uniós gazdasági ágazat áraival. Az uniós gazdasági ágazat árait nettó EXW-szintre igazították és összevetették a CIF-importárakkal. Behozatali vámot nem vettek figyelembe, mivel a boszniai exportáló gyártó a vizsgálati időszakban 0 %-os kedvezményes tarifára volt jogosult.

(43) Megállapították, hogy a súlyozott átlagos áralákínálás mértéke az uniós gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve 20-25 % között volt.

5.4. Az uniós gazdasági ágazat helyzete

5.4.1. Előzetes észrevételek

(44) Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és indexet, amely érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(45) A makrogazdasági elemekre, mint például a gyártásra, kapacitásra, értékesítési volumenre, piaci részesedésre stb. vonatkozó mutatók a bizottsági szolgálatok által meghatározott adatokon alapulnak, és azokat - amint az a fenti, (35) preambulumbekezdésből is kiderül - véleményezés végett elküldték az érdekelt feleknek. Az ezen mutatókra vonatkozó adatok az összes uniós gyártót képviselik. Az alábbi táblázat forrásként makroadatokat említ, valahányszor az uniós gyártók összességére vonatkozó adatokat használják. Az egyéb mutatók a mintába felvett gyártóktól származó ellenőrzött adatokon alapulnak. Ezekre a mutatókra mikroadatként hivatkoznak. A boszniai exportáló gyártó a makroadatok vonatkozásában azzal érvelt, hogy a termék megfelelő KN-kód alá történő besorolásával kapcsolatos ellentmondások miatt ezek az adatok valószínűleg nem megbízhatóak. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a KN-kódokhoz fűződő állítólagos ellentmondások semmiképpen sem befolyásolják a kármutatókat. Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett termék meghatározása szerepelt az eljárás megindításáról szóló közzétett értesítésben. Ez a meghatározás egyértelmű és semmiféle félreértelmezésre nem ad módot. Az érdekelt feleket arra kérték fel, hogy a KN-kódokat figyelmen kívül hagyva - a termékmeghatározás alapján - szolgáltassanak információkat, mivel az eljárás megindításáról szóló értesítésben az szerepelt, hogy ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek. Ezenkívül fontos az is, hogy a boszniai exportáló gyártó nem vitatta az uniós fogyasztásra vonatkozó információkat. Az importtal kapcsolatos információk nagy része közvetlenül a boszniai exportáló gyártótól kapott adatokból származott, míg a fennmaradó adatok más országokból behozott kis mennyiségű importra vonatkoztak. A fentieket, illetve azt a tényt figyelembe véve, hogy az adatok megbízhatatlanságával kapcsolatos állítás megerősítése végett semmilyen konkrét bizonyíték nem került benyújtásra, ezt az érvelést el kellett utasítani.

5.4.2. Kármutatók

Gyártás, kapacitás és kapacitáskihasználás

(46) A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 14 %-kal esett vissza. A 2008-2009. évi időszakban az egyik uniós gyártó (a Sasol Italy S.p.A) teljes egészében megszüntette a termelését. Ezenkívül a Henkel AG beszüntette a zeolitkeverék előállítását (ez nem az érintett termék, hanem helyettesítő termékként használt folyékony változat). Ezek a fejlemények bizonyos mértékben kedvezően befolyásolták a többi gyártó helyzetét.

(47) A fent említett fejlemények ellenére a kapacitás - a gazdasági ágazat által rendszerint alkalmazott számítási módszer alapján - a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt. A mintába felvett gyártók ellenőrzése mégis azt mutatta, hogy az erre a gazdasági ágazatra vonatkozó kapacitásszámítás az érintett termék relatív piaci viszonyainak változásától, illetve az ugyanezen berendezések segítségével előállított egyéb termékek piacától függően ingadozhat.

(48) A fenti kapacitáskihasználási adatok 14 %-os visszaesést mutatnak. Ez az arány soha nem érte el a 80 %-ot, ami bizonyos többletkapacitást mutat. Ezt a kérdést az okozati összefüggések vizsgálatakor részletesebben is áttekintik.

Készletek

(49) Az uniós gazdasági ágazat készletének szintje a figyelembe vett időszakban végig alacsony volt és stabil maradt. A hasonló termék gyártása megrendelések alapján történt, és a készleteket mindig a lehető legalacsonyabb szinten tartották. Ezért ez nem játszott fontos szerepet ebben a vizsgálatban.

Az értékesítések volumene és a piaci részesedés

(50) Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban 18 %-kal esett vissza.

(51) Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 11 %-kal esett vissza.

Eladási árak

(52) Az uniós gazdasági ágazat átlagos eladási ára a kapcsolatban nem álló uniós ügyfeleknek történő értékesítéskor a figyelembe vett időszakban 21 %-kal emelkedett. Ez általánosságban magasabb nyersanyag- és energiaárakat tükrözött, önmagában tehát nem tekinthető érdemi mutatónak.

Nyereségesség

(53) Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a figyelembe vett időszakban végig alacsony volt. Ez egyrészt abból adódott, hogy az "Okozati összefüggések" szakaszban kifejtett okok miatt nem lehetett árat emelni, de különösen abból, hogy a dömpingelt behozatal egyre növekvő mennyiségben volt jelen a piacon. Közrejátszott emellett a (47) preambulumbekezdésben említett alacsony kapacitáskihasználás is.

(54) 2005-2008 között az uniós gazdasági ágazat nyereségessége jelentős mértékben csökkent, 2008-ra pedig veszteségessé vált. A vizsgálati időszakban fellendült és elérte a vizsgált időszakban mért legmagasabb szintet, de még mindig alatta maradt az 5,9 %-os profitrátának, amelyet a gazdasági ágazat a dömpingelt behozatal nélkül elérhetett volna - lásd még a lenti (67) preambulumbekezdést.

(55) Az exportáló gyártó azt állította, hogy 2009-ben az uniós gyártók nyereségessége megfelelő volt. Ezt az állítását semmilyen egyértelmű bizonyítékkal nem támasztotta alá, mindössze pontosabban meg nem határozott "nyilvánosan hozzáférhető információkra" hivatkozott. A mintába felvett gyártók azzal érveltek, hogy a 2009-ben elért nyereségességi ráta egyedi eset volt, és a hatalmas mennyiségű áruval és alacsony dömpingáraival piacra lépő erőteljes boszniai exportáló gyártó mellett a nyereségességet nem lehetett fenntartani. A mintába felvett gyártók szerint 2010-ben a nyereségesség valószínűleg a 2008. évi szintre fog visszaesni.

(56) A bizottsági szolgálatok megvizsgálták a fenti állításokat. A vizsgálat különösen a nyersanyag- és értékesítési költségek, valamint az alkalmazandó szerződésekben szereplő árak alakulására terjedt ki. Megállapították, hogy az uniós gazdasági ágazat 2009-ben olyan átmeneti tényezők előnyeit élvezte, amelyek a jelentős mennyiségű dömpingelt behozatal ellenére is növelték a nyereségességét.

i. A mintába felvett gyártók bizonyos mértékig annak az előnyeit élvezték, hogy a (46) preambulumbekezdésben is említett két másik uniós gyártó termelése beszüntetésének hatására növelhették a gyártást és az értékesítés volumenét.

ii. Bár 2008-tól a nyersanyagárak általánosan emelkedtek, a mintába felvett néhány gyártó a nyersanyagok vonatkozásában olyan éves szerződéssel rendelkezett, amely mérsékelte az ilyen jellegű áremelkedések hatását.

iii. A mintába felvett egyik gyártót - a csoportján belül végrehajtott szerkezetátalakításnak köszönhetően - 2009-ben lényegesen alacsonyabb finanszírozási költségek terhelték.

(57) A fentiek alapján megállapítható, hogy a haszonkulcs alakulása még mindig károkozásra utal, mivel a dömpingelt behozatal nélkül jóval magasabb hasznot lehetett volna elérni.

Beruházások, beruházások megtérülése, pénzáramlás és tőkebevonási képesség

(58) A boszniai exportáló gyártó szerint a figyelembe vett időszakban azért volt kevés a beruházás, mert az uniós gazdasági ágazat szerint a beruházások alacsony megtérülése nem indokolta, hogy az érintett termékre vonatkozóan jelentős beruházásokat hajtsanak végre.

(59) Az uniós gazdasági ágazat nettó nyereségében kifejezett beruházások megtérülése, valamint a beruházások nettó könyv szerinti értéke a fenti nyereségességi tendenciát követi. Fontos, hogy az említett nettó eszközállományra vonatkozóan már nagyrészt elszámolták az értékcsökkenést.

(60) Az uniós gazdasági ágazatban a pénzáramlással kapcsolatban is a fenti nyereségességi tendencia figyelhető meg. 2008-ban pénzáramlási nehézségek adódtak, mivel az értékesítési volumen visszaesése mellett a gyártóknak továbbra is teljesíteniük kellett a nyersanyag-vásárlási szerződéseikben foglalt kötelezettségeiket.

(61) A tőkebevonási képesség fel sem merült az uniós gazdasági ágazatban.

Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(62) A figyelembe vett időszakban a hasonló termék előállításában részt vevő munkavállalók száma valamennyi uniós gyártó esetében a termelési és értékesítési volumen visszaesésével csökkent. Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség emelkedett, ami az infláció növekedését tükrözi.

(63) A munkavállalónkénti kibocsátásban kifejezett termelékenység a figyelembe vett időszakban 14 %-kal csökkent, mivel az értékesítés volumene a foglalkoztatottság visszaesésénél nagyobb arányban csökkent. Ez a kedvezőtlen fejlemény a jövőben valószínűleg további elbocsátásokat eredményez majd.

5.4.3. A dömping mértéke

(64) Figyelembe véve az érintett országból származó dömpingelt behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet uniós piacra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

5.5. A kárra vonatkozó következtetés

(65) Az uniós gyártókat a figyelembe vett időszakban - a mennyiséget tekintetve - jelentős kár érte, ami a termelés, a kapacitáskihasználás, az értékesítési volumen, a piaci részesedés, a foglalkoztatás és a termelékenységi tendenciák fenti elemzéséből egyértelműen kiderül.

(66) Az árak és a nyereségesség is hasonló képet mutatnak. Ezt az elemzést azonban az is nehezítette, hogy a nyersanyag- és energiaárakban bekövetkezett emelkedés is hatással volt az érintett termék árára. A 2005-2008 közötti időszakban a nyereségesség, a pénzáramlás és a beruházások megtérülése egyaránt kedvezőtlenül alakult. 2008 különösen nehéz évnek bizonyult a gazdasági ágazat számára, jórészt azért, mert a vállalatokat kötötték a nyersanyag-vásárlási szerződések, ugyanakkor az értékesítéseik volumene több mint 20 %-kal csökkent.

(67) 2009-ben a piaci helyzet javult, és az áremelések hatására a nyereségesség kedvezően alakult, de amint az az (56) preambulumbekezdésből is kiderül, ez csak átmeneti enyhülést jelentett, és a 2009. évi piaci viszonyok valószínűleg nem fognak megismétlődni. Fontos azonban, hogy a nyereségességi ráta még 2009-ben sem érte el az erre a gazdasági ágazatra átlagosnak tekintett 5,9 %-os szintet.

(68) A kárt az egész uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan megállapították (makrogazdasági mutatók), noha egyes mutatókkal csak a mintába felvett gyártókat értékelték (mikrogazdasági mutatók). A mikro- és makromutatók között nem állapítottak meg lényeges eltéréseket.

(69) A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazat jelentős részét kár érte.

6. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

6.1. Bevezetés

(70) A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban azt vizsgálta, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős mértékben sújtotta-e az uniós gazdasági ágazatot. A dömpingelt behozatal mellett azokat az ismert tényezőket is vizsgálta, amelyek ugyanabban az időben okozhattak kárt az uniós gazdasági ágazatnak azért, hogy elkerülje, hogy az egyéb tényezők által okozott esetleges kárt a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

6.2. A dömpingelt behozatal hatása

(71) A figyelembe vett időszakban az érintett országból származó behozatal mintegy 400 %-kal nőtt és jelentős piacra , azaz 5 %-ról 10-15 % közötti piaci részesedésre tett szert. Ezzel egy időben az uniós gazdasági ágazat - amely az egyetlen versenytársat jelentette az Európai Unió piacán, mivel az egyéb forrásokból származó import elhanyagolható volt - gazdasági helyzete közvetlenül és összehasonlíthatóan romlott.

(72) A dömpingelt behozatal piaci részesedésének emelkedése annak ellenére bekövetkezett, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós fogyasztás 7 %-kal visszaesett.

(73) A vizsgálati időszakban a növekvő volumenű dömpingelt behozatalt az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest 20-25 %-os áralákínálással értékesítették. Ebből tehát az következik, hogy 2008-ban és 2009-ben ez a növekvő import tehető felelőssé a beszerzési piacon az uniós árak lenyomásáért. A dömpingelt behozatalnak ezt a hatását az is fokozta, hogy az értékesítések nagy része éves szerződések alapján valósult meg. A dömpingelt boszniai behozatalt így arra is fel lehetett használni, hogy a nyersanyagárak emelkedése ellenére nagy tételek vásárlásakor lenyomják az árakat. 2009-ben némi könnyebbség volt tapasztalható ezen a téren, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy a gazdasági ágazat egészében véve elérje az 5,9 %-os átlagos profit szintjét.

(74) Mivel az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest áralákínálással értékesített dömpingelt behozatal fellendülése egybeesett az uniós gazdasági ágazat értékesítési és termelési volumenének és piaci részesedésének csökkenésével, valamint árainak lenyomásával, ezért ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a dömpingelt behozatal jelentős szerepet játszott abban, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte.

6.3. Az egyéb tényezők hatásai

6.3.1. Az uniós gyártók exportteljesítménye

(75) A figyelembe vett időszak alatt valamennyi uniós gyártó exportvolumene nőtt, de ez átlagban csak a termelés mintegy 10 %-át tette ki. A mintába felvett gyártók exportja növekedett, és ez némileg kompenzálta az uniós értékesítési volumen csökkenését.

(76) Az uniós gyártók exportteljesítménye így segítette az üzleti tevékenység szinten tartását, és nem fokozta a kár mértékét.

6.3.2. Harmadik országokból származó behozatal

(77) A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból származó behozatal elhanyagolható mértékű volt, így nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. A boszniai exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az uniós gyártók piaci részesedésének csökkenése a Kínából és Koreából származó behozatalnak volt köszönhető, ezt az állítását azonban a tények nem támasztják alá, mivel az ezekből az országokból származó import nem volt jelentős.

6.3.3. A fogyasztás csökkenésének hatása

(78) A figyelembe vett időszakban a fogyasztás 24 000 tonnával (7 %-kal) csökkent, ami azt tükrözi, hogy a mosószerek előállításánál az érintett termék helyett egyre inkább más termékeket kezdtek el használni. Az exportáló gyártó szerint ez "felhalmozódott raktárkészleteket, lemondott megrendeléseket és alacsonyabb nyereséget" eredményezett.

(79) Fontos, hogy az uniós piacon a figyelembe vett időszak vége felé két gyártó is beszüntette a termelését, ezért a fogyasztás csökkenésének ellensúlyozására kapacitásmódosítást hajtottak végre. A (49) preambulumbekezdés szerint a raktárkészletek alacsonyak és stabilak maradtak, ami azt jelentette, hogy a termelés alkalmazkodott az kisebb mértékű fogyasztáshoz.

(80) Ezért noha nem lehet kizárni, hogy a fogyasztás csökkenése hozzájárult az uniós gyártókat ért kárhoz, mégis úgy tűnik, hogy ennek a hatása nem jelentős.

6.3.4. A beruházások hatása

(81) Az exportáló gyártó szerint a REACH-jogszabályok betartása okozta a kárt. Az (58) preambulumbekezdés szerint - tekintetbe véve a figyelembe vett időszakban az érintett termékkel kapcsolatban végrehajtott beruházásokat - ez nem járulhatott hozzá jelentősen a kárhoz. Emellett a REACH-jogszabályok betartásával kapcsolatos költségek nem voltak jelentősek.

6.3.5. A nyersanyag- és energiaköltségek emelkedésének hatása

(82) Egyes felek szerint a nyersanyag- és energiaköltségek emelkedése hozzájárult a kárhoz. Az említett költségek emelkedése valóban jelentős volt, és ez főleg 2008-ban volt megfigyelhető. Ez kétségtelenül hatással volt a nyereségességre abban az évben, mivel ez éppen az értékesítési volumenek csökkenésekor következett be. Noha az energiaköltségek emelkedését az (52) preambulumbekezdés szerint bizonyos mértékig érvényesíteni lehetett az eladási árakban, a dömpingelt behozatal árakat lenyomó hatása miatt ezt nem lehetett megfelelően végrehajtani.

(83) Ezért úgy kell tekinteni, hogy a nyersanyag- és energiaköltségek emelkedése nem járult hozzá az elszenvedett kárhoz.

6.3.6. A kapacitással összefüggő hatások

(84) A többletkapacitással és az alacsony kapacitáskihasználással kapcsolatos kérdésekről a (46) preambulumbekezdésben már részletesen szó esett. A kapacitással összefüggő kérdések nyereségességre gyakorolt hatását a gazdasági ágazat szerkezeti jellemzőinek, illetve a dömpingelt behozatal meglétének alapján kell vizsgálni. Ezek azért lehetnek hatással a nyereségességre, mivel a jelentős mértékű fix költségek nagyobb kihasználtsággal megtérülnének.

(85) A többletkapacitással és az alacsony kapacitáskihasználással kapcsolatos kérdések többé-kevésbé magyarázatot adnak ugyan az uniós gyártók által tapasztalt negatív kármutatók némelyikére, a termelési és értékesítés volumen, valamint a piaci részesedés 2009. évi jelentős visszaesését azonban nem indokolják. Így nyilvánvalóan nem is befolyásolják a dömpingárú behozatal nagyarányú növekedése, valamint az uniós gyártók által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést.

6.3.7. A globális hitelválság/általános gazdasági válság hatása

(86) Egyes érdekelt felek szerint a globális hitelválság és az általános gazdasági válság hozzájárult a kárhoz. A válság idején, 2008/2009-ben az érintett termék fogyasztása valóban csökkent.

(87) Ezek azonban nem adnak magyarázatot arra, hogy az uniós gyártók piaci részesedése 2009-ben miért csökkent olyan jelentősen, míg a boszniai behozatal piaci részesedése emelkedett, és az Európai Unió áraihoz képest több mint 20 %-os áralákínálásra került sor. Ezért míg a fogyasztásban 2008/2009-ben bekövetkezett visszaesés önmagában is hatással lett volna az uniós gazdasági ágazatra, a Bosznia-Hercegovinából származó behozatal jelentős növekedése még nagyobb hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenére és - az áralákínálás miatt - az árakra is. A válság ezért nem befolyásolja a dömpingárú behozatal nagyarányú növekedése, valamint az uniós gyártókat ért kár közötti okozati összefüggést.

6.3.8. A konszolidált felhasználói gazdasági ágazat hatása

(88) Bár a vizsgálati időszakban több mint tíz vállalat gyártotta az érintett terméket, a fő felhasználói gazdasági ágazatot (a mosószerek és vízlágyítók gyártói) alapvetően négy nagy csoport alkotta (Reckitt Benckiser, Henkel, Procter & Gamble és Unilever). Valójában a két fő együttműködő felhasználó az érintett termék európai uniós értékesítésének csaknem 40 %-át képviselte. Ez a négy csoport a központosított beszerzések révén valóban alacsonyan tudja tartani az érintett termék árát.

(89) Ez a jelenség azonban nem új keletű, hanem már évek óta megfigyelhető. Így ez sem ad magyarázatot a termelési és értékesítési volumen, valamint a piaci részesedés 2009. évi jelentős visszaesésére. Ezért nyilvánvalóan nincs hatással a dömpingárú behozatal nagyarányú növekedése, valamint az uniós gyártókat ért kár közötti okozati összefüggésre.

6.4. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(90) A fentiek alapján ideiglenesen arra a következtetésre lehet jutni, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az érintett termék dömpingelt behozatala okozta.

(91) A dömpingelt behozatal mellett számos tényezőt vizsgáltak, de ezek egyike sem adott magyarázatot a piaci részesedésben, valamint a termelési és értékesítési volumenben 2008-2009-ban bekövetkezett súlyos veszteségekre, ami egybeesik a dömpingelt behozatal volumenének növekedésével.

(92) A fenti elemzés alapján - amely egyértelműen elkülönítette az összes ismert tényező uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól -, ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a Bosznia-Hercegovinából származó behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

7. AZ UNIÓS ÉRDEK

7.1. Általános észrevételek

(93) A Bizottság vizsgálta, hogy a kárt okozó dömping meglétére vonatkozó ideiglenes következtetések ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az lenne megállapítható, hogy ebben a konkrét esetben nem áll az Unió érdekében intézkedések elfogadása. E célból a Bizottság az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerint az előterjesztett összes bizonyíték alapján az eljárásban érintett valamennyi fél esetében megvizsgálta a lehetséges intézkedések, illetve az intézkedések elmaradásának várható hatását.

7.2. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(94) A kárelemzés egyértelműen kimutatta, hogy a dömpingelt behozatal okozta az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. A dömpingelt behozatal elmúlt években megfigyelhető növekvő jelenléte visszaszorította az uniós piacon az értékesítési volument, és ennek hatására az uniós gazdasági ágazat veszített piaci részesedéséből. Emiatt az uniós gazdasági ágazat nem tudott olyan nyereségességi szintet elérni, mint amelyet más termékek esetében sikerült.

(95) A vizsgálat rávilágított arra, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal közvetlenül az uniós gazdasági ágazat rovására növelte piaci részesedését. A helyzet még az uniós gyártókkal kapcsolatban bekövetkezett szerkezetátalakítás (két vállalat beszüntette a termelést) hatására sem javult. Lényeges, hogy a zeolit-A-por a mintába felvett vállalatok forgalma szempontjából fontos termék, mivel az értékesítési forgalmuk 30 %-át teszi ki. Az intézkedések elmaradása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat helyzetének további romlását eredményezné. Az intézkedések megtétele a behozatali árat ismét a kárt nem okozó szintre állítja majd vissza, így az uniós gazdasági ágazat tisztességes feltételekkel versenyezhet.

(96) Ezért ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézkedések bevezetése egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálná.

7.3. Az importőrök érdeke

(97) Az intézkedéseknek az importőröket érintő lehetséges hatását az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján vizsgálták. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy a Bizottságnál jelentkező kapcsolatban nem álló importőrök egyben felhasználók is voltak. Így a rájuk vonatkozó elemzések a felhasználók érdekeit tartalmazó szakaszokban olvashatók.

7.4. A felhasználók és a fogyasztók érdeke

(98) Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően a fogyasztói érdekképviseletek nem nyújtottak be észrevételeket. Ennélfogva az elemzés az intézkedések felhasználókra gyakorolt hatásának vizsgálatára korlátozódott.

(99) Nyolc ismert felhasználó számára küldtek ki kérdőíveket. Érdemi észrevételek azonban mindössze két vállalattól érkeztek. Az uniós érdekek elemzése így két nagyobb felhasználó válaszain alapul, akik együttesen az uniós fogyasztás csaknem 40 %-át képviselik.

(100) A két együttműködő uniós felhasználó az uniós mosószer- és vízlágyítógyártás meghatározó szereplője. Mindketten ellenezték az intézkedések bevezetését.

(101) A vizsgálat megállapította, hogy az együttműködő uniós felhasználók fogyasztásának kevesebb mint egyharmada származik a boszniai exportáló gyártótól. A vállalatok a fennmaradó részt uniós gyártóktól szerzik be, akik az együttműködő felhasználók fő beszerzési forrásai maradnak. Figyelembe véve az uniós gyártók fenti, (47) és (48) preambulumbekezdésben ismertetett alacsony kapacitáskihasználását, egyértelmű, hogy bármilyen intézkedés bevezetése várhatóan nem eredményez majd készlethiányt, illetve abból következően áremelkedést.

(102) Ezenfelül úgy tűnik, hogy az uniós felhasználói gazdasági ágazat már megkezdte a kínai import lehetőségének feltérképezését. Az, hogy létezik ilyen választási lehetőség és az megbízhatónak tekinthető, azt mutatja, hogy az intézkedések bevezetése semmiképpen sem eredményezi majd az érintett termék hiányát.

(103) Vizsgálták az érintett terméket tartalmazó végtermék forgalmát is. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy a kérdéses termékek mindkét esetben a forgalom kevesebb mint 10 %-át képviselik.

(104) Az érintett termék végtermékekben való felhasználásának arányát is vizsgálták. Ez a vizsgálat azt állapította meg, hogy ezek az arányok általában véve rendkívül alacsonyak (átlagosan a teljes költség kevesebb mint 5 %-át teszik ki), ezért az érintett termék nem képvisel jelentősebb költségelemet a végtermékre vonatkozóan.

(105) A Bizottság azt is vizsgálta, hogy az intézkedések bevezetésének lenne-e kedvezőtlen pénzügyi hatása a két említett felhasználó helyzetére. A Bizottság két forgatókönyvet mérlegelt: a legkedvezőtlenebb esetet és egy annál valószínűbb eshetőséget.

(106) A legkedvezőtlenebb esetben azt feltételezik, hogy mind a behozatali, mind az uniós árak a vám mértékével emelkednek meg. Ez a felhasználók költségeit átlagosan 2 %-kal növelné.

(107) A fenti helyzetet össze kell hasonlítani az együttműködő uniós felhasználók nyereségességi rátájával. A felhasználók nyereségessége az érintett terméket tartalmazó termékeken hozzávetőleg 11 %, míg az összes termékükre vonatkozóan több mint 20 %. Ilyen nyereségességi rátát figyelembe véve még az sem lenne aránytalan hatással a felek pénzügyi helyzetére, ha az intézkedéseket mind a behozatali, mind az uniós árakra alkalmaznák.

(108) Valójában sokkal valószínűbb, hogy az intézkedések bevezetése azt eredményezné, hogy csak a Bosznia-Hercegovinából származó import árai emelkednek, és az uniós gazdasági ágazat a megnövekedett méretgazdaságosság előnyeit élvezheti majd. A fentiekből is kiderül, hogy az érintett termék kínálati helyzete teljesen kielégítő az Európai Unióban, mivel a legtöbb uniós gyártó egyáltalán nem használja ki a teljes kapacitását.

(109) Az is fontos, hogy a vizsgálat megállapításai szerint az érintett terméknek léteznek helyettesítő termékei. Nyilvánvaló tehát, hogy mind az együttműködő, mind az együtt nem működő felhasználók az érintett termék nélkül is állítanak elő mosószereket. Az együttműködő felhasználók költségei ebben a valószínűbbnek látszó forgatókönyvben mindössze az egy százalék töredékével emelkednének. Más szóval a nyereségesség számainak tükrében az intézkedések bevezetése elhanyagolható következményekkel járna a felhasználóknak.

(110) A fentieket figyelembe véve magától értetődő, hogy az intézkedések bevezetése a nem lenne jelentős hatással a felhasználókra, így egyáltalán nem valószínű, hogy a fogyasztók áremelkedést tapasztalnának.

7.5. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(111) Általában véve elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazat számára várhatóan előnyös lesz az intézkedések bevezetése. Az ágazat a termelési és értékesítési volumen növekedésének hatására bekövetkező jobb kapacitáskihasználás miatt elsősorban leginkább a méretgazdaságosság előnyeit élvezheti majd.

(112) A fentieket figyelembe véve ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a Bosznia-Hercegovinából származó dömpingelt behozatalra vonatkozó intézkedések bevezetése az uniós felhasználókat nem érinti majd, és az intézkedések az uniós érdekeket fogják szolgálni.

8. JAVASLAT IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEKRE

(113) Tekintettel a dömpinggel, az abból adódó kárral és az uniós érdekkel kapcsolatban levont eddigi következtetésekre, a Bosznia-Hercegovinából származó érintett termék behozatalára vonatkozóan ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni annak megelőzése érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további károkat okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

8.1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(114) Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések szintjének a megállapított dömpingkülönbözet túllépése nélkül megfelelőnek kell lennie a dömpingelt behozatal miatt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez.

(115) A kárt okozó dömping hatásainak felszámolásához szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy bármely intézkedésnek lehetővé kell tennie az uniós gazdasági ágazat számára, hogy gyártási költségeit fedezni tudja, és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne. A kiszámításhoz használt adózás előtti haszonkulcs a forgalom 5,9 %-a volt. Ez az uniós gazdasági ágazat által, a vizsgálati időszakban valamennyi termékkel (beleértve az érintett terméket is) kapcsolatban elért profitszint. Szem előtt tartva azt, hogy az érintett termékkel kapcsolatos nyereségességet a dömpingelt behozatal befolyásolta, nyilvánvaló, hogy ez a profitszint kismértékű. Fontolóra vették azt is, hogy az uniós gazdasági ágazat által a 2005-2007. évi időszakban elért profitrátákat vegyék-e figyelembe, ezek a profitráták azonban a hasonló termékek vonatkozásában a vállalatok által elért nyereségességhez viszonyítva túl alacsonynak bizonyultak, és egy életképes gazdasági ágazatra nézve nem voltak reprezentatívak. Ennek az az oka, hogy a boszniai behozatal abban a három évben az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest 10-20 %-os áralákínálással került a piacra, és ez a különbözet jelentős szerepet játszhatott volna az éves szerződések megkötésénél. Így ezek a haszonkulcsok egy rendesen működő uniós piacot tekintve nem voltak reprezentatívnak minősíthetők. A fentiek alapján az uniós gazdasági ágazat és a hasonló termék vonatkozásában kárt nem okozó árat számítottak ki. A kárt nem okozó ár kiszámítása a fent említett haszonkulcs és az előállítási költségek összeadásával történt.

(116) A szükséges áremelést - az alákínálásra vonatkozó számítások során megállapított - súlyozott import átlagárnak az uniós gazdasági ágazat által az Európai Unió piacán értékesített termékek kárt nem okozó árának átlagával való összehasonlítása alapján határozták meg. Az összehasonlításból származó különbséget ezt követően az átlagos CIF uniós határparitásos importérték százalékában fejezték ki. Az alákínálási különbözet 31,5 % volt.

8.2. Ideiglenes intézkedések

(117) A fentiek alapján és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bosznia-Hercegovinából származó behozatalokra a megállapított dömpingkülönbözet szintjének megfelelő, ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni.

(118) A fentiek alapján a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám mértéke 28,1 %.

9. TÁJÉKOZTATÁS

(119) A felelősségteljes ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Emellett fontos kijelenteni, hogy az e rendelet céljait szolgáló vámkivetést érintő megállapítások ideiglenesek, amelyeket végleges vám meghatározása esetén valószínűleg újra mérlegelni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1. Ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a Bosznia-Hercegovinából származó és jelenleg az ex 2842 10 00 KN-kóddal (TARIC-kód: 2842100030) bejegyzett zeolit-A-por, illetve zeolit-NaA-porként vagy zeolit-4A-porként is ismeretes termék behozatalára.

2. Az (1) bekezdésben leírt termék vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vám mértéke 28,1 %.

3. Az (1) bekezdésben említett termék Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

4. Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

1. Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek az e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a közlését, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik álláspontjukat, és kérhetik a Bizottság általi szóbeli meghallgatásukat.

2. Az 1225/2009/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül észrevételeket tehetnek e rendelet alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele utáni napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. november 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL C 40., 2010.2.17., 5. o.