BH 2009.8.244 Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránti perek két fajtája - a kijavítási, illetve pótlási perek - közül pótlási per megindítására akkor van jogi lehetőség, ha az ingatlanügyi hatóság határozatán alapuló bejegyzés elmaradt, vagy a bejegyzés hiányosan történt. A bejegyzés hiányosságát, illetve annak elmaradását az arra hivatkozó félnek kell bizonyítania [1997. évi CXLI. tv. 62. §].

A földhivatal a Megyei Tanács VB Járási Hivatal Általános Igazgatási Osztályának I-1159/7/1983., I.664-4/1983., I.665-5/1983. és a I.607/7/1983. számú jogerős határozatai és a csatolt műszaki munkarészek, valamint a szolgalmi jog alapító okiratok alapján 1984. január 18. napján a földhivatal által meghozott 7620-4/1983. számú határozat tételesen felsorolta azokat a b.-i, sz.-i, ó.-i és k-i térségben lévő földrészleteket, amelyeknek meghatározott területére a felperes jogelődjének a gáz- és olajszállító vállalatnak a szolgalmi jogát bejegyezte, illetve annak bejegyzését mellőzte.

A földprivatizációs eljárások során az M. Mgtsz használatában állott sz.-i földrészleteket - köztük az Sz. 24/0 számú termelőszövetkezeti törzslapon nyilvántartott területeket is - különböző földalapokba sorolták és megosztották. A megosztás eredményeként alakult ki - egyebek mellett - a korábbi 0109/1 helyrajzi számú ingatlanból a jelenlegi sz.-i 2103 helyrajzi számú, az sz.-i 2103/15 helyrajzi számú, az sz.-i 2111 helyrajzi számú új ingatlan, amelyeknek jelenlegi tulajdonosai az I-II., valamint a IV. r. alperesek és a korábbi 077 helyrajzi számú ingatlanból a jelenlegi, az sz.-i 057/5 helyrajzi számú ingatlan, amely az V. r. alperes tulajdonában áll.

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a fenti ingatlanok tulajdoni lapjára a felperes javára bányaszolgalmi jog nincs bejegyezve és a korábbi ingatlan-nyilvántartási adatokból megállapíthatóan a megosztás előtti, a termőszövetkezet törzslapján nyilvántartott egységes ingatlanon sem volt ilyen bejegyzés.

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek tulajdonában lévő ingatlanokat a felperes javára bányaszolgalmi jog terheli az egyébként nem vitásan általa készíttetett ingatlan-nyilvántartási térképmásolat általa feltüntettetett nyomvonalának megfelelő helyen és terjedelemben. A felperes az ingatlan-nyilvántartási adatok ennek megfelelő kiigazítását és az alperesek tűrésre kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló Inytv. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ingatlan-nyilvántartási adatok perben történő kiigazításának azért van helye, mert az államigazgatási eljárás során ez nem vezetett eredményre, mivel az Inytv. 54. § (2) bekezdése szerinti kiigazításhoz az időközben jóhiszeműen jogot szerző alperesek, mint tulajdonosok a hozzájárulásukat nem adták meg. Állítása szerint a becsatolt 7620-4/1983. számú földhivatali határozat alapján korábban a jogelődje részére a bányaszolgalmi jog bejegyzésre került, a földprivatizációs eljárás során azonban ez a bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásból kikerült és az alperesek tulajdonában álló ingatlanok tulajdoni lapján ez a jog már nem szerepel, így a kiigazításnak helye van.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mert kifejtett jogi álláspontja szerint a felperes nem tett eleget a Pp. 164. § (1) bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettségének és hitelt érdemlően nem igazolta, hogy a jogelődje javára bányaszolgalmi jog bejegyzésére került volna sor az általa csatolt földhivatali határozat alapján a perbeli ingatlanokat érintő területre. Önmagában a földhivatali határozat nem bizonyítja szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő korabeli bejegyzését, márpedig kizárólag ebben az esetben van helye a felperes által is megjelölt, az Inytv. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kiigazítási pernek.

A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság eltérő indokolással, de helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Indokolásában kiemelte azt, hogy az elsőfokú bíróság ténymegállapítása, miszerint a Városi és Járási Földhivatal az 1984. január 18. napján kelt határozatával a perrel érintett, az sz.-i 24/8 - helyesen 24/0 - tulajdoni törzslapon az M. Mgtsz tulajdonában és használatában álló ingatlanok közül a 077 valamint a 0191 helyrajzi számú ingatlanokból meghatározott nagyságú területre elvégezte volna a szolgalmi jog bejegyzését, téves. Rámutatott arra, hogy a határozat éppen az ellenkezőjét tartalmazza, annak második oldalán az utolsó bekezdéstől az ötödik oldal hatodik bekezdéséig felsorolt területekre - így a perrel érintett területekre is - azt tartalmazza, hogy a szolgalmi bejegyzést a földhivatal mellőzte. Az így módosított tényállásból kiindulva alaptalan a felperes hivatkozása, miszerint az említett határozat a perrel érintett területek tekintetében a szolgalmi jog földhivatali bejegyzését igazolja, hiszen a határozat ennek az ellenkezőjét támasztja alá. Az így helyesbített tényállásból kiindulva a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő indokkal, nevezetesen a szolgalmi jog korábbi ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének hiányában hagyta helyben az elsőfokú bíróság elutasító döntését. Hozzátette azonban a másodfokú bíróság, hogy abban az esetben, ha a bányaszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére vonatkozó határozat a perben előkerült volna, álláspontja szerint az Inytv. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kiigazítási pernek csak akkor lett volna helye, ha korábban a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megtörtént volna.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresete szerinti döntés meghozatala iránt. A kérelem indokolásaként az általa becsatolt okirat téves értelmezésére és így a megállapított tényállás helytelen voltára utalt.

Az I-II-III. r. alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.