BH+ 2010.1.13 A társasház tisztségviselője nem minősül ugyan közszereplőnek, de a tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott kritikát, illetve véleményt, amennyiben az nem indokolatlanul bántó vagy sértő, tűrni köteles [Ptk. 75. §, 76. §, 78. §].

A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben annak megállapítását és elégtétel adását kérte, hogy az alperesek írásbeli nyilatkozataikkal megsértették személyhez fűződő jogait, továbbá, amelyben az alpereseket személyenként 500 000-500 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni, elutasította, úgy rendelkezve, hogy a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 120 000 forint kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.

A megállapítható tényállás lényegi tartalma szerint a B., T. u. 51. és 53. szám alatt lévő ingatlan egy közös társasházat képez, amelynek a felperes az intézőbizottsági elnöke volt. A társasház az I. r. alperest közös képviselővé választotta, azonban utóbb jogerős bírósági határozat ennek érvénytelenségét állapította meg. A II. r. alperes pedig a T. u. 53.szám alatt lévő lépcsőház egyik lakásingatlanának haszonélvezője. A társasház két lépcsőháza között a költségek viselése, a szétválás kérdésében hosszabb idő óta vita állt fenn, illetve vitás volt az I. r. alperes közös képviselővé választása, majd a felperesnek a társasház ügyeiben tett intézkedései. Ennek keretében az I. r. alperes 2005. december 4-én a felpereshez címezve, de a társasház tulajdonosainak is megküldve tájékoztatás elnevezésű iratot küldött a felperesnek, amelyben egyebek mellett utalt a társasházi törvény (Ttv.) egyes rendelkezéseire és közölte, hogy törvénytelennek és a tulajdonosi közösség befolyásolására alkalmasnak tartja a felperes által a közgyűlés megtartásához készített és kiadott meghívót, mert abban napirendi pontként a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását, amit a Ttv. 34. § (1) bekezdés előír, nem szerepelteti, holott a jogszabály célja ezen előírással éppen az, hogy elkerülhető legyen egy esetleges "előre lejátszott forgatókönyv" szerinti határozathozatal. Közölte, hogy nem javasolja a tulajdonostársaknak a meghívóban megnevezett személyek megválasztását, illetve javasolja, hogy a közgyűlés a felperes által előírt megkötöttség nélkül egy módosított napirendi pontról is, nevezetesen a 2005. november 4-i szabálytalanul összehívott közgyűlés határozatainak megerősítése/visszavonása tárgyában is határozzon. Ezt követően az I. r. alperes 2007. április 4-én ugyancsak tájékoztatás elnevezéssel küldött levelet a társasház tulajdonostársaihoz, amelyben a tulajdonosok által összehívott közgyűlés tárgyában a felperes által adott tájékoztatásra reagált. Ebben tájékoztatta a tulajdonosokat, hogy a bíróság jogerős határozata a közös képviselői megválasztását hatályon kívül helyezte. Kifejtette azt az álláspontját, hogy a tulajdonosok éppen azért kívánták újra közgyűlés elé vinni a felperes leváltását eldöntő kérdést, mert a felperes az 53. számú lépcsőház érdekeit nem képviseli. Ezt a felperes által a bírósági eljárás során benyújtott tényvázlat igazolja, ugyanis - bár a társasház tulajdonjogi különválására az önkormányzat tájékoztatása szerint nincs lehetőség - a felperes mégsem tett-tesz semmit a törvénytelen helyzet megszüntetésére. Közölte, hogy a helyzet tisztázása bonyolult, de egyértelmű, hogy a törvényes működést helyre kell állítani. Végül 2007. május 10-én intézett levelet a társasház tulajdonosaihoz, amelyben közölte, hogy - bár a felperes ígérte - a korábbi közgyűlés jegyzőkönyvét sem ő, sem néhány lakó nem kapta meg. Tájékoztatta a tulajdonosokat, hogy levelet kapott a felperestől, amelyben a felperes közölte vele, hogy a korábbi kérdéseit a közgyűlésen már nem kívánja feltenni és felszólította, hogy az 53-as lépcsőház iratanyagát haladéktalanul adja át neki, amelyeket - valamilyen nem meghatározott szabályra hivatkozva - külön, elzárható helyiségben kívánt elraktározni. Tájékoztatta végül a tulajdonosokat, hogy a Bank jelzése szerint a felperes a banknál - az I. r. alperes közös képviselővé választását hatályon kívül helyező jogerős bírósági határozatra hivatkozással - zároltatni kívánta az 53-as számú lépcsőház számláit. Közölte, hogy ezzel - "az én olvasatomban" - az 53.számú lépcsőház gazdálkodása leáll és az iratok elzárása után nem lehet visszakeresni, ellenőrizni, a bankszámlák zárolása pedig a lépcsőház eladósodásához vezet. A II. r. alperes e levél alján kézírással az alábbi megjegyzést tette: "Itt a bizonyíték, hogy a Sz.-né mennyire beleavatkozik az 53. szám ügyeibe. Ezért nem akarunk vele együttműködni, mert terorizál, és semmi köze a mi pénzünkhöz, meg egyáltalán semmihez, ami itt nálunk történik."

A felperes kereseti álláspontja szerint a fenti közlések részben, a személyére vonatkozó valótlan, sértő tényállításokat tartalmaztak, illetve indokolatlanul bántó, sértő nyilatkozatoknak minősülnek, amelyek sértik becsületét, jóhírnevét.

A jogerős ítélet álláspontja szerint ugyanakkor a felperes által kifogásolt nyilatkozatok miatt a Ptk. 75., 76. és 78. §-ai alapján az alperesek terhére a személyhez fűződő jog megsértése nem állapítható meg. A jogerős ítélet rámutatott arra, hogy a helyi társasházi közösségen belül kialakult viták során a tulajdonostársakat és a közös képviselőt is megilleti az az alkotmányos jog, hogy kifejtsék véleményüket. A felperes, mint intézőbizottsági elnök olyan "egyfajta, helyi közszereplőnek" minősül, aki a társasház tevékenységével és mindennapi ügyintézésével kapcsolatos ellentétes álláspontokat is viselni köteles. Az I. r. alperes a leveleiben kizárólag a társasház működésével, az egyes ügyekkel kapcsolatos jogszabály értelmezésének, véleményének adott hangot, amely akkor sem sérti a felperes személyhez fűződő jogát, ha esetleg téves. Ezért a felperesre nézve becsületét, emberi méltóságát, vagy jóhírnevét sértő kifejezés használatának hiányában, terhére jogsértést megállapítani nem lehetett. A II. r. alperesnek az a kijelentése, hogy a felperes "terrorizál", illetve "ügyekbe avatkozik be", a II. r. alperesnek a felperes tevékenységével kapcsolatos rosszallását kifejező véleménynyilvánítás, amely a társasház körében felmerült gondokkal összefüggésben értékelve indokolatlanul sértőnek vagy megalázónak nem tekinthető. A jogerős ítélet mindezekre tekintettel mellőzte a felperes által négy pontban megfogalmazott egyes állítások jogsértő jellegének konkrét vizsgálatát.

A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 75., 76. 78. §-ait, az Alkotmány egyes rendelkezései, illetőleg az Alkotmánybíróság határozatait sértő módon jutott arra a következtetésre, hogy a felperes "közszereplő", akivel szemben az alperesek kizárólag véleményt nyilvánítottak, amely nem sértette személyhez fűződő jogát. Hivatkozott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a BH 2002/352. szám alatt közzétett jogesetben, amely hasonló a jelen perhez, megállapította, hogy a társasház tisztségviselőjét is megilleti a jogvédelem. Kifogásolta, hogy a jogerős ítélet az általa kifogásolt állításokat csak összességében és nem egyenként vizsgálta és értékelte. Ennek megfelelően a három levél kifogásolt állításait - a perben előadott álláspontjával megegyezően - részletesen elemezte és állította, hogy azok részben valótlan, sértő tényállítások, részben a való tényeket hamis színben tüntetik fel, illetve becsületsértő nyilatkozatok.