BH 2021.7.197 I. A személyiségi jogi perben a jogsértés objektív jogkövetkezményeiről kell dönteni, amely nem azonos a jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől a polgári perben hozandó döntéssel.

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Törvényszék P.20971/2018/6., Szegedi Ítélőtábla Pf.20152/2019/4., Kúria Pfv.21348/2019/8. (*BH 2021.7.197*)

***********

II. A választási kampányban elhangzott közlések esetén a közszereplők egymás közti szóváltásának kontextusában kell értelmezni és megítélni a vélemény-nyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. A közlést érintően vizsgálni kell a megjelenési forma típusát, a közlés apropóját adó eseményt, illetve az arra érkező reakciókat és az adott közlésnek ebben a folyamatban játszott szerepét. [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 4. § (1)-(2) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:45. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1994. évtől M. város önkormányzatának képviselője, 2005. őszig a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke is volt. 2010-től 2014-ig M. (a továbbiakban: város) polgármesteri tisztségét töltötte be. A 2014. évi önkormányzati választásokon a város polgármesterének az alperest választották meg, aki ezt megelőzően a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodáját vezette. A városi közműtársaságnál a közműdíjak beszedésével foglalkozó egyik munkatárs közel 140 000 000 Ft vízdíjat elsikkasztott.

[2] A sikkasztás miatt büntetőeljárások indultak, azok hosszú ideig foglalkoztatták a közvéleményt, az eljárások egy része még a 2014. évi őszi önkormányzati választások kampányidőszakában is folyamatban volt. 2014. október 8-án a város korábbi jegyzőjének bűnössége hivatali vesztegetés miatt jogerősen megállapításra került, vele szemben szabadságvesztés-büntetést szabtak ki. 2014. június 3-án a városi közműtársaság előadói munkakörű munkatársával szemben jogerősen megállapították a sikkasztás bűntettét és szabadságvesztés-büntetésre ítélték.

[3] A felperessel szemben 2013 augusztusában rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárásban a bíróság megállapította a felperes bűnösségét két rendbeli rágalmazás vétsége miatt, amelyért megrovásban részesítette.

[4] A választási kampányban mindkét fél "zászlajára tűzte" a korrupció elleni küzdelmet. A felperes 2014. szeptember 25-i F.-bejegyzésében a közműdíj elsikkasztását a városi közműtársaságnál való ellenőrzés elmulasztásával hozta összefüggésbe, utalva arra, hogy ellenőrzést - egyebek mellett - az alperes által vezetett önkormányzati szerv nem végzett.

[5] Az alperes 2014. szeptember 26-án reagált a felperes írására ugyancsak F.-oldalán. Bejegyzésében a felperes személyével kapcsolatban az alábbi kijelentést tette: "Milyen bizottságnak volt dr. K. E. az elnöke még egyszer: A PÉNZÜGYI ÉS ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKE. Vagyis az ő általa leírtak alapján a vízműnél éppen neki kellett volna az ellenőrzéseket elvégeznie, vagy elrendelnie. […] De, ami még ennél is érdekesebb, hogy ezt ő maga is tudja, hiszen ugyanerre az oldalra a vízművel kapcsolatosan megosztotta a bírósági ítéletet, ahol a jegyzőkönyv is tartalmazza: A bíróság elfogadta az igazságügyi informatikai szakértői véleményt. […] A felelősöket pedig éppen azért nem kereste, mert ő maga is felelősségre lett volna vonva." "M. Város Polgármester Asszonyát (dr. K. E.-t) büntetőügyben a bíróság első fokon elmarasztalta (vagyis elítélte), de az ítélet még nem jogerős, mert azt megfellebbezte. Természetesen erről nem hallani az M. Médiában, vagyis most ott tart az ügy, ahol az M.-i jegyző ügy, első fok megvolt. […] Biztos, hogy ilyen embert akar valaki is polgármesternek!!! A képviselők ezt felvállalják, kiállnak mellette ???".

[6] Az alperes F.-en közzétett fenti írását többen megosztották, ahhoz kommenteket fűztek, többen kifejezték, hogy nem szeretnék ismételten a felperest polgármesternek, e véleményüknek különböző hangvételű megjegyzésekben adtak hangot. A felperes felszólítására az alperes nem törölte az internetes bejegyzését. 2017. október 7-én az F.-en annyit közölt, hogy "Polgármester asszony büntető ügye természetesen nem a közmű társasággal kapcsolatos, mint írtam, arról majd később. ...".

[7] A felperes mint magánvádló feljelentése alapján írt közlései miatt az alperest nagy nyilvánosság előtt jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt a bíróság 2018. február 6-án jogerős ítéletével bűnösnek találta rágalmazás vétségében, ezért megrovásban részesítette.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[8] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a F.-en közzétett írásában megsértette a becsületét és jóhírnevét, amely miatt az alperest nyilvános elégtételadásra, a sérelmes bejegyzés törlésére és 2 000 000 Ft sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni. Érvelése szerint az alperes a F. bejegyzésében valótlanul azt állította, hogy bűncselekményt követett el azzal, hogy a sikkasztásos ügyben takargatta a pénztáros bűnét, lehetővé tette az elkövetést. Hangsúlyozta, nem az általa vezetett bizottságnak volt a kötelezettsége a pénzügyi feladatok ellenőrzése, és valótlan az az állítása is, hogy nem kereste a felelősöket. Álláspontja szerint ezek a kijelentések alkalmasak a jóhírneve megsértésére. Az alperesnek az az állítása pedig, hogy a bíróság első fokon elítélte, valós tények hamis színben való feltüntetésének minősül. Az alperes ugyanis azt nem közölte, hogy a bíróság csekély súlyú bűncselekmény, rágalmazás vétsége miatt részesítette megrovásban, aminek nem volt köze a sikkasztásos ügyben hozott ítéletekhez. Az alperes a különböző büntetőeljárásokat összemosva azt sugallta, hogy súlyos bűncselekményt követett el, ezért alkalmatlan polgármesterjelöltnek, ami a jóhírnevét súlyosan sérti. Becsületsértőnek ítélte azt az állítását, hogy azért nem kereste a felelősöket a sikkasztásos ügyben, mert akkor őt is felelősségre vonják, megkérdőjelezve ezzel a polgármesterjelölti alkalmasságát. A sérelemdíj iránti igényét arra alapította, hogy az alperes jogsértése miatt kellett megváltoztatni az életét, az ügyvédi pályáját egy ellenséges, bizalmatlan légkörű településen nem tudta folytatni, 2014 októberét követően, azaz a polgármesteri tisztsége megszűnése után el kellett költöznie a városból, az ingatlanát 2017-ben értékesítette, ezért él és dolgozik más településen.

[9] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, mindketten közéleti szereplők, így a tevékenységüket érintő kritikát, bírálatot illetően lényegesen magasabb a velük szemben támasztott tűréshatár. Személyiségijog-sértést csak a túlzó és a közszereplő személyét lealacsonyító bírálat valósít meg, a per tárgyát képező kijelentések, vélemények nem ilyenek. Hangsúlyozta, a sérelmezett kifejezéseket a teljes szövegkörnyezetükben kell vizsgálni, azokban csupán a felperes politikai tevékenységének kritikáját fogalmazta meg. Állította, a felperesnek mint a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökének feladata volt az intézmények gazdálkodásának ellenőrzése, ezzel kapcsolatban a felperes bizottsági elnöki munkáját bírálta. A nem jogerős, rágalmazást érintő bírósági ítélet a választók tájékoztatásaként értelmezhető, e tekintetben a közlése lényege az volt, hogy csupán elsőfokú ítélet született az ügyben. A jogsértés tényén túlmenően vitatta a sérelemdíj jogalapját és összegszerűségét, az álláspontja szerint túlzott mértékű, a jogsértés ténye megállapíthatósága esetén sem áll arányban a jogsértés súlyával, különös tekintettel arra, hogy a keresetet jóval a jogsértés megtörténte után terjesztette elő a felperes.