BH 2017.5.144 A kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése önmagában is kereskedésnek számít, ezért az ezt tanúsító elkövető cselekménye nem kísérlet, hanem befejezett bűncselekmény [Btk. 176. § (1) bek.; 1/2007. BJE határozat].
[1] A járásbíróság a 2015. június 11-én meghozott és kihirdetett ítéletében az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk. 178. § (1) bek.] és kábítószer fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. § (6) bek.].
[2] Ezért őt halmazati büntetésül - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - 2 év szabadságvesztés- büntetésre ítélte és elrendelte a pártfogó felügyeletét. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben jelölte meg.
[3] Az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt és védője tudomásul vették, az ítélet ellen az ügyész az I. r. terhelt terhére téves minősítés miatt és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést.
[4] A törvényszék a 2015. november 20-án tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: a terhelt cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének [Btk. 176. § (1) bek.] minősítette; a kiszabott büntetést - a halmazati megjelölést mellőzve - 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra súlyosította. A terhelt bűnösségének kimondását a kábítószer fogyasztásával elkövetett birtoklásának vétségében [Btk. 178. § (6) bek.], továbbá a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését és a pártfogó felügyelet elrendelését mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[5] A jogerős ítélet ellen az I. r. terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja, valamint - a Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontjára figyelemmel - a c) pontja alapján.
[6] Az indítvány szerint az ügyben eljárt másodfokú bíróság az I. r. terhelt büntetőjogi felelősségét törvénysértően minősítette és ezáltal törvénysértő büntetést szabott ki, illetve a másodfokon eljárt bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget.
[7] A másodfokú bíróságnak az a tényállás-kiegészítése, illetve pontosítása, miszerint:
- "helyesbítette a történeti tényállás 7. oldala nyolcadik bekezdését azzal, hogy az ott hivatkozott házkutatás 22:50 órakor kezdődött"; valamint
- kiegészítette a történeti tényállást azzal, hogy "az I. r. terhelt a gépkocsijával 2013. augusztus 31-én szállított kábítószert ismeretlen személytől azzal a szándékkal szerezte meg, hogy azt értékesíteni fogja, erre azonban a rendőri intézkedés miatt nem került sor", iratellenes. Egyrészt azért, mert az "igazán releváns rendőri jelentésből" az állapítható meg, hogy a házkutatás csak 0:10 órakor kezdődött és 0:50 órakor fejeződött be. Másrészt a másodfokú bíróság iratellenes tényállás-kiegészítése helytelen ténybeli következtetésen alapul, mivel egyetlen olyan objektív bizonyíték nem merült fel az eljárás során, amely a bíróság sérelmezett tényállás-kiegészítését alátámasztaná.
[8] A védő az indokolási kötelezettség megsértését arra alapította, hogy az eljárt másodfokú bíróság a tényállás-kiegészítésének semmilyen okszerű indokát nem adta jogerős ítéletében. Az elsőfokú ítéletet alapvetően megváltoztató jogerős másodfokú ítéletből nem állapítható meg - feltételezéseken kívül -, hogy a bíróság mire alapozta döntését. Mindezekre tekintettel az indítványozó a törvénysértő minősítés megváltoztatását, valamint felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabását indítványozta.
[9] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványnak a tényállás iratellenességét, téves ténybeli következtetését támadó részét törvényben kizártnak tartotta, miután a tényállás támadhatatlansága folytán az irányadó tényállástól eltérő tények a felülvizsgálat során nem vehetők figyelembe.
[10] Az indokolási kötelezettség megsértése tekintetében álláspontja szerint a másodfokú bíróság részletes indokát adta annak, hogy az irányadó tények alapján miért minősül kereskedői típusú elkövetésnek az I. r. terhelt cselekménye.
[11] Mindezek alapján a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
[12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.
[13] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bek.] bírálta felül.
[14] Ennek során a felülvizsgálati indítványt a tényállás-kiegészítés megalapozatlansága miatt, az elsőfokú bíróságtól eltérő minősítést, és erre alapítottan a büntetéskiszabást támadó részében törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.
[15] Elöljáróban rögzíti a Kúria, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okok alapján vehető igénybe. Emellett a Kúria a megtámadott határozatot - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt eljárási szabálysértések kivételével, a Be. 423. § (4) bekezdésére tekintettel - csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül.
[16] A felülvizsgálat szabályrendszere értelmében a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. § (1) bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatánál tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].
[17] Az I. r. terhelt védője arra hivatkozással támadta az indokolási kötelezettségének megsértését a másodfokú bíróság részéről, hogy nem adott ellenőrizhető és elégséges módon számot a tényállás megállapításához vezető - a Be. 78. § (3) bekezdése szerinti - értékelő tevékenységéről.
[18] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontja alapján felülvizsgálati ok és a jogerős ügydöntő határozat feltétlen hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha az eljárt bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!