A Kúria Bfv.1597/2014/11. számú precedensképes határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §] Bírók: Mészár Róza, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Felülvizsgálatnak a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt csak akkor van helye, ha a kiszabott büntetés neme vagy mértéke törvénysértő. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a Btk. 2. §-ának megsértése miatt csak akkor, ha a büntetés a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik.

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.22476/2006/19., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.1274/2009/2., Fővárosi Törvényszék B.359/2011/111., Fővárosi Törvényszék B.428/2012/68., Fővárosi Ítélőtábla Bf.284/2013/30., Fővárosi Ítélőtábla Bf.243/2013/14., *Kúria Bfv.1597/2014/11.*

***********

KÚRIA

Bfv.I.1597/2014/11.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év március hó 3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben I. rendű terhelt védői által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 29.B.359/2011/111. számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.243/2013/14. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2013. február 18-án meghozott 29.B.359/2011/111. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettében, mint társtettest [1978. évi IV. törvény 282/A. § (1) bekezdés IV. fordulat és (3) bekezdés], folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (6) bekezdés b) pont], 6 rendbeli rongálás bűntettében, mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 324. § (1) bekezdés, és (4) bekezdés a) pont], 2 rendbeli rongálás bűntettében, mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 324. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont], 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés b) pont] és 4 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §]. Ezért - halmazati büntetésül - nyolc év fegyházbüntetésre és egymillió-ötszázezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte, rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetés esetére történő átváltoztatásáról, az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámításáról, valamint a bűnjelekről, a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költség viseléséről. A bíróság emellett a terheltet az ellene közokirat-hamisítás [1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés b) pont] bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2014. május 15-én jogerőre emelkedett 2.Bf.243/2013/14. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a terhére rótt közegészség elleni bűncselekményt visszaélés kábítószerrel bűntettének [1978. évi IV. törvény 282. § (1) bekezdés I. fordulat, (2) bekezdés b) pont], a rongálási cselekményeit 5 rendbeli bűnsegédként elkövetett rongálás bűntettének [1978. évi IV. törvény 324. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], valamint 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett rongálás bűntettének [1978. évi IV. törvény 324. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont], míg a lopási cselekményét bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettének [1978. évi IV. törvény 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) és d) pont, (6) bekezdés b) pont] minősítette, és vele szemben hétszázezer forint vagyonelkobzást is elrendelt.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védői terjesztettek elő a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt.

A felülvizsgálati indítvány lényege szerint a másodfokú bíróság tévedett, amikor az I. rendű terhelt cselekményeit az 1978. évi IV. törvény szerint bírálta el, miután a határozat meghozatalakor hatályos Btk. szerinti elbírálás - annak a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésére figyelemmel - kedvezőbb lett volna a terhelt számára.

Emellett a védők - anélkül, hogy erre tekintettel a megtámadott határozatokban kiszabott büntetés megváltoztatását indítványozták volna - kitértek arra is, hogy miután a másodfokú bíróság a terhelt cselekményét ugyan nem a kereskedéssel, hanem a birtoklással elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítette, az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést is enyhítenie kellett volna.

Ezért arra tettek indítványt, hogy a Kúria változtassa meg az ítélőtábla határozatát, és a Btk. rendelkezéseinek alkalmazásával állapítsa meg, hogy védencük a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.

Arra hivatkozott, hogy az elbíráláskor hatályos Btk. szerint a terhelt kábítószerrel visszaélésként minősített bűncselekménye súlyosabban - öt évtől tíz évig terjedő helyett öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel - büntetendő, és bár a terhelt terhére megállapított 5 rendbeli jelentős kárt okozó rongálás bűntettéből a Btk. szerint csak 2 rendbeli minősülne ekként, 3 rendbeli pedig nagyobb kárt okozóként, a Btk. szerinti halmazati büntetés miatt irányadó tételkeretre - a huszonkét és fél évre - és a középmértékre tekintettel az elbíráláskor hatályos büntető törvényi rendelkezések nem eredményeztek volna vele szemben kedvezőbb elbírálást; így a másodfokú bíróság helyesen alkalmazta az I. rendű terhelttel szemben a Btk. 2. §-ának (2) bekezdése alapján az elkövetéskor hatályos büntető törvényt.

Emellett megítélése szerint a kábítószerrel kapcsolatos cselekmény kapcsán a másodfokú bíróság tévedett, amikor figyelmen kívül hagyta a tényállás azon részét, mely szerint az az I. rendű terhelt ismeretlen társai az irányadó tényállás szerint nem csak termesztették, hanem el is adták a megtermesztett kábítószert; ezért azt törvényesen minősítette az elsőfokú bíróság kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélésnek, mert ugyan a terhelt tevékenysége nem közvetlenül kapcsolódott az adás-vételhez, azt azonban a fenti módon - ellenérték fejében - segítette, így magatartása a kábítószer-kereskedéshez nyújtott bűnsegély.

Utalt arra is, hogy a másodfokú bíróság tévesen minősítette a terhelt áramlopási cselekményét dolog elleni erőszakkal, valamint folytatólagosan elkövetettnek, miután a villamosenergia ilyen módon történő vételezéséhez szükséges műszaki beavatkozás szükségképpen együtt jár némi állagsérelemmel, és az áramlopás természetes egység.

Miután azonban álláspontja szerint a lopási cselekmény téves minősítése a halmazati büntetésként irányadó büntetési tételkeretet nem érinti, a kiszabott büntetés törvényes, ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn (BF.1873/2014/1-I.).