A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27180/2013/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 215. §, 339. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 270. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 144. §, 153. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Minya Krisztián

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda (1077 Budapest, Wesselényi u. 16/A.) - ügyintéző ügyvéd Dr. Horváth Dóra (1443 Budapest, Pf.: 245.) által képviselt ...............felperesnek, a dr. Miskéri Anita jogtanácsos helyett a tárgyaláson eljárt dr. Fodor András Imre jogtanácsos, valamint dr. Vajkó Anita jogi előadó által képviselt NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (1132 Budapest, Váci út 48/C-D.) alperes ellen közigazgatási határozat (hiv.sz.: ...........) felülvizsgálata iránt indult perében, nyilvánosan megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.400.000,-Ft (Egymillió-négyszázezer forint) perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Magyar Államnak -külön felhívásra- fizessen meg 1.500.000,-Ft (Egymillió-ötszázezer forint )eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A bíróság a közigazgatási és a peres iratok alapján a következőket állapította meg.

Az alperesi adóhatóság elsőfokú hatósága végrehajtási eljárást folytatott a ........adóssal szemben, aki a felperesi pénzintézet ügyfele volt. Az adós tulajdonát képező, a felperesnél vezetett bankszámlákra az elsőfokú adóhatóság több alkalommal hatósági átutalási megbízást (inkasszó) bocsátott ki. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az ........ (felperes) pénzintézet, az adós (.........) számlájára érkező hatósági átutalások teljesítésének 139.020.098,-Ft tekintetében nem tett eleget.

Az elsőfokú adóhatóság az Art. 153. §-ban foglaltak, az Art. 144. §-ban foglaltak, a Vht. 79/A. § (1) bekezdése, Vht. 79/D. §-a, Vht. 82/A. § (4) bekezdés alapján, 2012. július 17. napján kelt,........iktatószámú határozatban a felperes terhére 139.020.098,-Ft összegű fizetési kötelezettséget állapított meg, figyelemmel arra, hogy a felperes a hatósági átutalások teljesítésének -az adós számlája tekintetében-, a fenti összeg erejéig nem tett eleget.

A határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt.

A fellebbezésre eljárt NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság .......-es iktatószámú, 2012. október 23-án kelt másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A másodfokú határozat hivatkozott a tényállásban foglaltakra. Az indokolási részben foglaltak alapján megállapította, hogy a felperesi pénzintézet ügyfelének számláira kibocsátott hatósági átutalási megbízásnak nem tett eleget az elsőfokú határozatban szereplő 139.020.098,-Ft tekintetében. 2010. január 20. - 2012. február 16. közötti időszakban a végrehajtási eljárás során a ......számlájára az elsőfokú adóhatóság 19 alkalommal bocsátott ki hatósági átutalási megbízást. A másodfokú adóhatóság határozata hivatkozott a tényállásban foglaltakra, az Art. 153. §, 144. §, Vht. 79/A. §, Vht. 79/D. §, Vht. 82/A. §-ban foglaltakra, a felperesi fellebbezésre tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 270. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra. Megállapította, hogy a kötelezett megszegte az átutalási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezést. A Vht. 79/D. § szerinti mentességre tekintettel rögzítette, hogy az is szükséges, hogy a pénzösszeget a rendeltetésnek megfelelően a pénzügyi intézmény elkülönítetten kezelje, hiszen csak ez alapján állapítható meg az összeg mentessége. A kötelezett azonban az adóhatóságot arról nem tájékoztatta, hogy a szóban forgó bankszámlák óvadéki számlák. Az adóhatóság megállapította, hogy a kötelezett a fenti óvadéki szerződés szerinti számlákról bonyolította pénzforgalmát, onnan kifizetéseket teljesített (munkabér, biztosítási és rezsiköltség), így a számlák óvadéki jellege nem volt megállapítható.

A határozattal szemben a felperes keresettel élt, kérte annak megváltoztatását, a fizetési kötelezettség mellőzését. Másodlagosan kérte a határozatok hatályon kívül helyezését új eljárásra kötelezés mellett, perköltség igénye volt. Hivatkozott a tényállásban foglaltakra, hivatkozott az Art. 153, §, a Vht. 79/D. §-ban foglaltakra. Állította, hogy a Ptk. 270. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megkötött, fellebbezéshez is csatolt óvadéki szerződés megkötésével a fenti pénzösszegek kikerültek a felperes ügyfelének korlátlan rendelkezése alól. Hivatkozott arról, hogy az óvadéki jogáról a felperes nem mondott le, az alperes állításával szemben a Vht. 79/D. § (1) bekezdés szerinti feltétel megvalósult, mert a bankszámlák felett a .........-nek nem volt szabad rendelkezési joga. 7-es sorszámú beadványában kifejtette -az ügy tárgyalásán is előadottakra tekintettel- az óvadéki számla tekintetében, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, mely szerint az óvadéki összeg csökkenése azzal járna, hogy az óvadék elvesztené óvadéki jellegét. Előadta, hogy nem az óvadéki számla képezte az adós pénzforgalmának forrását, e-körben az alperesi kijelentés valótlan, ennek alátámasztásaként mellékelten csatolta a .......... cégkivonatát, mely alapján a ........ 2013. évtől rendelkezett más pénzintézetnél vezetett számlákkal. Előadta, hogy a tényállás része az is, hogy a felperes engedélyezett a.............. részére több, éppen az adóhatóság felé történő átutalást is, illetőleg volt olyan, amelyiket visszautasította. Az ügy tárgyalásán a felperes hivatkozásait fenntartotta, kifogásolta, hogy a ......... házipénztárára végrehajtást nem vezettek, illetőleg erről a felperesnek nincsen tudomása.

Az alperes kérte a kereset elutasítását, hivatkozásait fenntartotta, perköltség igénye volt.

A felperes keresete nem alapos.

A per tárgyát az alperes határozatának törvényességi felülvizsgálata képezte, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezete szerinti közigazgatási per keretében. A felperes keresetében eljárási és anyagi jogszabálysértésre is hivatkozhat, valamint arra, hogy a közigazgatási szervek az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. (Pp. 339. § (1) bek.) Eljárási jogszabálysértés hatályon kívül helyezést akkor eredményezhet, ha az az érdemi döntésre is kihatott. A Pp. 339/A. §-a szerint a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. Az alperesi határozat jogszerűségét a Pp. 215. §-a alapján a kereseti kérelem korlátaira figyelemmel a bíróság a következők szerint vonta értékelésébe.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. § (7) A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. 97. § (4) Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. (6) Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető.