BH 2008.5.135 A folyamatban lévő ügyben alkalmazni kell az EU Bíróságnak a magyar regisztrációs adóval kapcsolatos ítéletét [2003. évi CX. tv. 8. §].

A felperes 2005. december 12-én 1 db BMW típusú 1999. évjáratú személygépkocsi regisztrációs adóigazgatási eljárását kérelmezte. A Fővámhivatal figyelemmel a hatályos jogszabályi rendelkezésekre 2005. december 14-én kelt határozatával 472 500 Ft regisztrációs adót szabott ki felperes terhére.

Az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében a felperes az általa megfizetett regisztrációs adó kamatokkal növelt összegének visszafizetését és az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú hatóság az adóterhet nem szabhatta volna ki, miután az sértette az Európai Unió alapszerződéseit, melynek 2004. május 1-je óta Magyarország is része.

Az eljáró alperes 2006. február 6-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Ismételten arra hivatkozott, hogy a regisztrációs adó kivetése ellentétes az Európai Unió jogának az áruk szabad mozgására vonatkozó jogelvével, valamint több jogi dokumentumában, így az EK-Szerződés 12. cikkében is megfogalmazott elvekbe ütközik.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, álláspontja szerint a perben irányadó jogszabály kizárólag a regisztrációs adóigazgatási eljárás során hatályban lévő 2003. évi CX. törvény.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.

A felperes továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a magyar szabályozás már a határozat meghozatalakor is ellentétes volt a közösségi joggal, illetőleg azt az Európai Bíróság ítéletében kifejtettek alapján kellett volna értelmezni, ezért az elsőfokú bíróság ítélete hozatalakor ennek figyelembe-vételével lett volna köteles eljárni.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, ugyanakkor az alkalmazandó jogszabályok téves értelmezésével a közösségi joggal ellentétes ítéletet hozott. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy Magyarországnak az Európai Közösséghez való csatlakozásával a közösségi jog a belső jog részévé vált. Tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy az adózási jogszabályok nem tartoznak a közösségi jogszabályok körébe. Valóban a belső jog szabályozási körébe tartozik a konkrét adójogszabályok meghatározása, de annak főbb elveit számtalan közösségi jogszabály meghatározhatja (pl. az általános forgalmi adóval kapcsolatos 6. sz. Irányelv).

A magyar bíróságok az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát nem hagyhatják figyelmen kívül. A közösségi jog és a nemzeti jog kapcsolatáról az Európai Bíróság elvi jelentőségű döntéseket hozott, melyekre a felperes is hivatkozott felülvizsgálati kérelmében, és melyek közül a legfontosabbakat a Legfelsőbb Bíróság is rögzíti ítéletében.