32009L0040[1]
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/40/EK irányelve ( 2009. május 6. ) a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról (Átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/40/EK IRÁNYELVE
(2009. május 6.)
a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról
(Átdolgozás)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),
a Régiók Bizottságával folyatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),
(1)
A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1996. december 20-i 96/96/EK tanácsi irányelvet ( 3 ) több alkalommal jelentősen módosították ( 4 ). Mivel az említett irányelvet újra módosítani kell, az egyértelműség érdekében kívánatos annak átdolgozása.
(2)
A közös közlekedéspolitika keretében szükséges, hogy a Közösség területén a közúti közlekedés a lehető legkedvezőbb körülmények között történhessen a biztonság és az egyes tagállamok fuvarozási vállalkozásaira alkalmazandó versenyfeltételek szempontjából is.
(3)
A növekvő közúti forgalom és az ebből származó növekvő veszély és terhelés minden tagállamot hasonló jellegű és súlyosságú biztonsági problémák elé állít.
(4)
A gépjárművek üzemi élettartam alatti vizsgálatainak viszonylag egyszerűnek, gyorsnak és költségkímélőnek kell lenniük.
(5)
Ezért az ebben az irányelvben felsorolt tételek vizsgálatára irányadó minimális közösségi előírásokat és eljárásokat külön irányelvekben kell megállapítani.
(6)
A külön irányelvekben megállapított előírásokat és eljárásokat gyorsan a műszaki fejlődéshez kell igazítani és az ehhez szükséges intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében eljárást kell bevezetni az időszakos műszaki vizsgálatnak a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság keretében a tagállamok és a Bizottság közötti szorosabb együttműködésre.
(7)
A vizsgálóberendezések és eljárások sokfélesége miatt a Közösségben jelenleg nehéz például a fékberendezéseknél a nyomásbeállításra és a felépülési időre vonatkozó értékeket megállapítani.
(8)
Valamennyi, a gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatával foglalkozó érintett elismeri, hogy a vizsgálati eljárások és különösen az a kérdés, hogy a vizsgálatot üres, részben vagy teljesen terhelt járműveken végzik, befolyásolja a fékberendezések megbízhatóságával kapcsolatos megítélésüket.
(9)
Az egyes gépjárműtípusok fékerő-referenciaértékeinek különböző terheltségi állapotokban történő megállapítása megkönnyítheti a megbízhatóság megítélését. Ez az irányelv az egyes jármű-kategóriák szerinti minimális fékhatásértékek tesztelésének alternatívájaként lehetővé tenné az ilyen eljárás szerinti vizsgálatot.
(10)
A fékberendezések tekintetében ennek az irányelvnek főként azokra a járművekre kell vonatkoznia, amelyekre a típusjóváhagyást a gépjárművek és pótkocsijuk egyes kategóriáinak fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i 71/320/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) szerint adták ki, ugyanakkor ismert, hogy bizonyos járműtípusokat az említett irányelv feltételeitől eltérő nemzeti előírások szerint engedélyeztek.
(11)
A tagállamok a fékberendezés vizsgálatának hatókörét más, az ebben az irányelvben nem szereplő járműtípusokra és vizsgálati tételekre is kiterjeszthetik.
(12)
A tagállamok a fékberendezés vizsgálatát szigorúbbá tehetik, vagy a vizsgálatok gyakoriságát növelhetik.
(13)
Ennek az irányelvnek a célja a rendszeres kipufogógáz-vizsgálatokkal a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásának egész élettartamuk alatti alacsony szinten tartása, és annak biztosítása, hogy kivonják a forgalomból azokat a járműveket, amelyek a legsúlyosabb mértékben szennyezik a környezetet mindaddig, amíg nem tartják őket megfelelően karban.
(14)
A rossz beállítás és a motor nem megfelelő karbantartása nemcsak a motorra káros, hanem a környezetre is, mert a szennyezés és az üzemanyag-fogyasztás növekedéséhez vezet. Lényeges a környezetbarát közlekedés fejlesztése.
(15)
A sűrítéses gyújtású (dízel-) motoroknál a kipufogógáz átlátszatlanságának mérése elegendő mutató a jármű karbantartási állapotára nézve, a szennyezőanyag-kibocsátás vonatkozásában.
(16)
A külső gyújtású (benzin-) motoroknál a szén-monoxid-kibocsátás mérése üresjáratban a kipufogásnál elegendő mutató a jármű karbantartási állapotára nézve, a szennyezőanyag-kibocsátás vonatkozásában.
(17)
A kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatnál a nem rendszeresen karbantartott járművek nagy arányban a szennyezőanyag-kibocsátásukra előírt értékek túllépése miatt nem felelnek meg.
(18)
A lambda-szonda-vezérlésű hármas hatású katalizátoros modern kipufogógáz-vezérlő rendszerekkel felszerelt benzinüzemű gépjárművek rendszeres kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatának kritériumai szigorúbbak kell, hogy legyenek, mint a hagyományos járműveknél előírt kritériumok.
(19)
A gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekről szóló, 1998. október 13-i 98/69/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) a 2000. évtől fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer alkalmazását írja elő a benzin üzemanyagú személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek kipufogógáz összetételét szabályozó rendszerei működésének üzem közbeni ellenőrzésére. Az OBD-rendszerek alkalmazása az új dízel üzemanyagú gépkocsikra 2003-tól kötelező.
(20)
A tagállamok adott esetben egyes muzeális jellegű gépjárműveket kivehetnek az irányelv hatálya alól. Ezekre a járművekre saját vizsgálati előírásokat állapíthatnak meg. Ez a lehetőség nem eredményezhet szigorúbb előírásokat, mint amelyeknek a járműnek eredetileg is meg kellett felelnie.
(21)
Léteznek olyan egyszerű, általánosan alkalmazott diagnosztikai rendszerek, amelyeket a vizsgáló intézmények felhasználhatnak a felszerelt sebességkorlátozó berendezések túlnyomó többségének ellenőrzésére. Az olyan járművek esetében, amelyeknél ezek a rendelkezésre álló diagnosztikai eszközök nem alkalmazhatók, a hatóságok vagy a jármű eredeti gyártója által rendelkezésre bocsátott berendezéseket használhatják, vagy a járműgyártó, illetve annak franchise partnere által kiállított megfelelő vizsgálati bizonyítvány elfogadását írhatják elő.
(22)
A sebességkorlátozó helyes működésének időszakos ellenőrzése könnyebbé válhat az olyan járműveknél, amelyeket újszerű adatrögzítő berendezéssel (digitális tachográffal) láttak el a közúti közlekedésben alkalmazott menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK rendelet, továbbá a 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK rendeletek végrehajtására vonatkozó 88/599/EGK irányelv módosításáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2135/98/EK tanácsi rendelet ( 7 ) alapján. 2003-tól kezdődően az új járműveket ilyen berendezéssel kell felszerelni.
(23)
A taxikra és betegszállító kocsikra hasonló műszaki követelmények érvényesek, mint a személygépkocsikra. A megvizsgálandó tételek hasonlóak, de a vizsgálatok gyakorisága eltérő.
(24)
A tagállamoknak a fennhatóságuk alá tartozó területeken biztosítaniuk kell, hogy a járművek időszakos műszaki vizsgálatát módszeresen és magas színvonalon hajtsák végre.
(25)
A Bizottságnak ellenőriznie kell ennek az irányelvnek a gyakorlati alkalmazását.
(26)
Mivel a tervezett intézkedés céljait, nevezetesen a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatára vonatkozó szabályok összehangolását, a közúti fuvarozókra érvényes versenyszabályok sérülésének elkerülését és a gépjárművek megfelelő ellenőrzésének és fenntartásának garantálását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
(27)
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 8 ) összhangban kell elfogadni.
(28)
A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a vizsgálatra vonatkozóan bizonyos minimális előírásokat és eljárásokat határozzon meg, valamint hogy azokat a műszaki haladáshoz igazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(29)
Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
(1) Minden tagállamban az ott nyilvántartásba vett gépjárműveket, azok pótkocsijait és félpótkocsijait ennek az irányelvnek megfelelően rendszeres időszakos műszaki vizsgálatnak kell alávetni.
(2) A megvizsgálandó jármű-kategóriákat, a vizsgálatok gyakoriságát és a megvizsgálandó tételeket az I. és II. melléklet tartalmazza.
2. cikk
Az ezen irányelv szerinti időszakos műszaki vizsgálatot a tagállamnak, egy államilag ezzel a feladattal megbízott közjogi intézménynek, vagy az állam által kijelölt és közvetlen felügyelete alá tartozó szerveknek vagy létesítményeknek kell végezniük, beleértve a megfelelően engedélyezett magánszervezeteket is. Ha az időszakos műszaki vizsgálattal megbízott létesítmények egyidejűleg gépjárműjavító üzemként is tevékenykednek, akkor a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az objektivitást és a vizsgálatok magas színvonalát fenntartsák.
3. cikk
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy bizonyítható legyen, hogy a járművet olyan műszaki vizsgálatnak vetették alá, amely legalább az ebben az irányelvben rögzített követelményeknek megfelel.
Ezeket az intézkedéseket közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal.
(2) A tagállamok ugyanolyan módon elismerik a másik tagállamban kiadott igazolást arról, hogy az ott forgalomba helyezett gépjárművet pótkocsijával vagy félpótkocsijával olyan műszaki vizsgálatnak vetették alá, amely legalább az ebben az irányelvben rögzített követelményeknek megfelel, mintha ezt az igazolást az elismerő tagállam adta volna ki.
(3) A tagállamok, amennyiben ez lehetséges, megfelelő eljárásokat alkalmaznak annak biztosítására, hogy a saját területükön nyilvántartásba vett járművek fékhatása megfeleljen az ebben az irányelvben rögzített követelményeknek.
II. FEJEZET
KIVÉTELEK
4. cikk
(1) A tagállamok a fegyveres erők, a rendfenntartó erők és a tűzoltóság járműveit kizárhatják ennek az irányelvnek a hatálya alól.
(2) A tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az irányelv hatálya alól kizárhatnak, vagy különleges rendelkezések hatálya alá vonhatnak bizonyos, csak rendkívüli körülmények esetén üzemeltetett vagy használt járműveket, és olyan járműveket, amelyeket közutakon nem, vagy csak alig használnak, beleértve az 1960. január 1-je előtt gyártott muzeális jellegű gépjárműveket is, illetve azokat, amelyeket átmenetileg a forgalomból kivontak.
(3) A tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a muzeális jellegű gépjárművekre saját vizsgálati előírásokat állapíthatnak meg.
5. cikk
Az I. és II. mellékletben foglalt előírások ellenére a tagállamok:
a) az első kötelező időszakos műszaki vizsgálat időpontját előbbre hozhatják, és adott esetben előírhatják a jármű nyilvántartásba vétel előtti vizsgálatát;
b) a két egymást követő kötelező időszakos műszaki vizsgálat közötti időtartamot lerövidíthetik;
c) a fakultatív felszerelés vizsgálatát kötelezően előírhatják;
d) a megvizsgálandó tételek számát megnövelhetik;
e) kiterjeszthetik a rendszeres időszakos műszaki vizsgálatot más jármű-kategóriákra;
f) különleges kiegészítő vizsgálatokat írhatnak elő;
g) a saját területükön nyilvántartásba vett járművekre a fékek minimális hatékonysága tekintetében a II. mellékletben meghatározott értéknél szigorúbb határértékeket állapíthatnak meg, és a vizsgálatokat nagyobb terhelésekkel végezhetik, amennyiben ezek az előírások nem szigorúbbak a jármű eredeti típusjóváhagyásakor meghatározottaknál.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
6. cikk
(1) A Bizottság elfogadja a szükséges egyedi irányelveket, hogy meghatározza a II. mellékletben felsorolt tételek vizsgálatára vonatkozó minimumkövetelményeket és módszereket, valamint a követelményeknek és a módszereknek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás miatt szükségessé váló módosítását.
(2) Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
7. cikk
(1) A Bizottságot a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
8. cikk
A Bizottság legkésőbb három évvel a sebességkorlátozó eszközök rendszeres vizsgálatának bevezetése után az összegyűjtött tapasztalatok alapján megvizsgálja, hogy a vizsgálatok ki tudják-e mutatni a zavarokat vagy az illetéktelen beavatkozásokat a sebességkorlátozó eszközökben, illetve hogy a szabályozás módosítása szükséges-e.
9. cikk
A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.
10. cikk
A III. melléklet A. részében felsorolt jogszabályokkal módosított 96/96/EK irányelv hatályát veszti, a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.
A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.
11. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
12. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A MŰSZAKI VIZSGÁLAT ALÁ ESŐ JÁRMŰ-KATEGÓRIÁK ÉS A VIZSGÁLATOK GYAKORISÁGA
| Jármű-kategóriák | A vizsgálatok gyakorisága |
| 1. A gépjárművezetői ülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező, személyszállításra szolgáló gépjárművek | Egy évvel az első használatbavétel után, azután évente |
| 2. Több mint 3 500 kg megengedett össztömegű, áruszállításra szolgáló gépjárművek | Egy évvel az első használatbavétel után, azután évente |
| 3. Több mint 3 500 kg megengedett össztömegű pótkocsik és nyerges pótkocsik | Egy évvel az első használatbavétel után, azután évente |
| 4. Taxik, betegszállító járművek | Egy évvel az első használatbavétel után, azután évente |
| 5. Legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegű és legalább négykerekű gépjárművek, amelyek rendesen a közúti áruszállításra szolgálnak, a mezőgazdasági vontatók és munkagépek kivételével | Négy évvel az első használatbavétel után, azután minden második évben |
| 6. A gépjárművezetői ülésen kívül nem több mint nyolc üléssel rendelkező, legalább négykerekű, személyszállításra szolgáló gépjárművek | Négy évvel az első használatbavétel után, azután minden második évben |
II. MELLÉKLET
KÖTELEZŐ VIZSGÁLATI TÉTELEK
1. BEVEZETÉS
Ez a melléklet felsorolja a vizsgálandó járműrendszereket és alkatrészeket, továbbá részletezi, hogy milyen módszerrel kell vizsgálni őket, és hogy milyen kritériumok alkalmazásával kell megállapítani, hogy a jármű elfogadható állapotú-e.
Arra az esetre, ha a jármű a felsorolt vizsgálati tételek szempontjából hibás, a tagállamok illetékes hatóságai eljárást határoznak meg annak megállapítására, hogy a műszaki vizsgálat sikeres megismétléséig milyen feltételekkel megengedett a jármű közúti használata.
A vizsgálatoknak legalább az alábbiakban felsorolt tételekre ki kell terjedniük, feltéve, hogy azok alkalmazhatók az érintett tagállamban vizsgálandó jármű felszerelésére.
A vizsgálatok elvégzése a jelenleg rendelkezésre álló módszerek és berendezések alkalmazásával történik, a jármű bármilyen részének szerszámmal való szétszerelése vagy eltávolítása nélkül.
A jármű időszakos vizsgálatakor valamennyi felsorolt tétel kötelezőnek tekintendő, az (X)-szel jelölt tételek kivételével, ezek ugyanis, bár a jármű állapotát és közúti használatra való alkalmasságát érintik, mégsem minősülnek elengedhetetlennek az időszakos vizsgálathoz.
A "Hibaokok" felsorolás nem alkalmazandó olyan esetben, amikor olyan követelményekre utal, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásba vételkor, illetőleg a forgalomba helyezéskor hatályos vonatkozó jármű-jóváhagyási szabályozásban vagy az utólagos módosítási követelmények között.
A szemrevételezéses vizsgálati módszer esetében a tétel megtekintésén túl a vizsgálatot végző személy, amennyiben lehetséges, működteti is azt, felméri a keltett zajt, illetve bármilyen más megfelelő vizsgálati módszert alkalmaz berendezés használata nélkül.
2. A VIZSGÁLAT RÉSZEI
A vizsgálat legalább az alábbiakban felsorolt tételekre terjed ki, amennyiben azok a vizsgált járműbe beépített berendezésekkel kapcsolatban állnak.
0. A jármű azonosítása
1. Fékberendezés
2. Kormányberendezés
3. Kilátási viszonyok
4. Világítóberendezések és az elektromos rendszer részei
5. Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok, felfüggesztés
6. Alváz és az alvázra erősített részek
7. Egyéb felszerelések
8. Környezetterhelés
9. Kiegészítő vizsgálatok az M2 és M3 kategóriájú személyszállító járművek számára
3. MŰSZAKI VIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY
A jármű üzemeltetőjét vagy vezetőjét írásban tájékoztatják a hibákról, a vizsgálat eredményéről, valamint a jogi következményekről.
A kötelező időszakos műszaki vizsgálat alkalmával kibocsátott műszaki vizsgálati bizonyítvány legalább a következő elemeket tartalmazza:
1. járműazonosító szám;
2. forgalmi rendszám és a nyilvántartó állam országjelzése;
3. a vizsgálat helye és időpontja;
4. a kilométer-számláló állása a vizsgálat idején, amennyiben rendelkezésre áll;
5. a jármű osztálya, amennyiben rendelkezésre áll;
6. azonosított hibák (ajánlatos e melléklet 5. bekezdésének számsorrendje szerint haladni) és kategóriájuk;
7. a jármű átfogó értékelése;
8. a következő időszakos vizsgálat időpontja (ha az erről való tájékoztatás nem más úton történik);
9. a vizsgálatot végző szervezet neve és a vizsgálatért felelős ellenőr aláírása vagy azonosítója.
4. MINIMÁLIS VIZSGÁLATI KÖVETELMÉNYEK
A vizsgálatok legalább az alábbiakban felsorolt tételekre terjednek ki, és az alábbiakban felsorolt minimális követelmények és módszerek szerint zajlanak. A "Hibaokok" oszlopban példák találhatók az észlelhető meghibásodásokra.
| Tétel | Módszer | Hibaokok |
| 0. A JÁRMŰ AZONOSÍTÁSA | ||
| 0.1. Rendszámtábla (amennyiben a követelmények szükségessé teszik () | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) A rendszámtábla (rendszámtáblák) hiányzik (hiányoznak) vagy olyan gyengén van(nak) rögzítve, hogy leeséssel fenyeget(nek). b) Hiányzó vagy olvashatatlan felirat. c) Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival. |
| 0.2. A járművet azonosító alváz/sorozatszám | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hiányzik vagy nem található. b) Nem teljes, olvashatatlan. c) Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival. |
| 1. FÉKBERENDEZÉS | ||
| 1.1. Mechanikai állapot és működés | ||
| 1.1.1. Üzemifék-pedál/kézifék tengelye | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. Megjegyzés: Szervófékrendszerrel ellátott jármű esetében a vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni. | a) Túl szoros a tengely. b) Túlzott kopás/túl nagy holtjáték. |
| 1.1.2. A pedál/kézifék állapota és a fékműködtető berendezés útja | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. Megjegyzés: Szervófékrendszerrel ellátott jármű esetében a vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni. | a) Túlzott vagy elégtelen tartalék úthossz. b) Korlátozott a fékvezérlés szabad kioldása. c) A fékpedál csúszásgátlója hiányzik, kilazult vagy simára kopott. |
| 1.1.3. Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok | Az alkatrészek szemrevételezéses ellenőrzése normális üzemi nyomáson. A vákuum vagy a légnyomás biztonságos üzemi értékének eléréséhez szükséges idő, valamint a figyelmeztető berendezés, a többkörös védőszelep és a nyomáscsökkentő szelep működésének ellenőrzése. | a) A figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer-kijelzés a veszélyzónában van) nincs legalább két fékezéshez elegendő légnyomás/vákuum. b) A fék biztonságos működéséhez szükséges nyomás/vákuum felépülési ideje nincs összhangban a követelményekkel () c) Nem működik a többkörös védőszelep vagy nyomáscsökkentő szelep. d) Érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható levegőelszökés miatt. e) Külső sérülés valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését. |
| 1.1.4. Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelző | Funkcionális ellenőrzés. | Rosszul működő vagy hibás manométer vagy jelzés. |
| 1.1.5. Kézi működtetésű fékezőszelep | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. | a) Eltört, sérült vagy túlzottan kopott vezérlőkar. b) A vezérlőkar bizonytalanul van a szelepre rögzítve vagy a szelep bizonytalanul van rögzítve. c) A csatlakozások lazák vagy szivárgás van a rendszerben. d) Nem kielégítő működés. |
| 1.1.6. Rögzítőfék-kezelőszerv, rögzítőfékkar, rögzítőfék-reteszelő kilincsmű, elektromos rögzítőfék | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. | a) Reteszelés nem tart megfelelően. b) A rögzítőfékkar vagy a reteszelő kilincsmű túlzott kopása. c) Rossz beállításra utaló túlzott karúthossz a fékkarnál. d) Hiányzó, sérült vagy nem működő kezelőszerv. e) Nem megfelelő működés, a figyelmeztető készülék hibásan működik. |
| 1.1.7. Fékszelepek (lábszelep, tehermentesítő, vezérlőszelepek) | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. | a) Sérült szelep vagy túlzott levegőszivárgás. b) Túlzott olajkifolyás a kompresszorból. c) A szelep nem biztonságos vagy nem szakszerűen van beszerelve. d) A hidraulikus fékfolyadék folyik vagy szivárog. |
| 1.1.8. Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus) | A vontató és a pótkocsi között a fékrendszer csatlakozásának szétkapcsolása, majd újbóli csatlakoztatása. | a) Hibás lezárócsap vagy önlezáró csatlakoztatószelep. b) A lezárócsap vagy a csatlakoztatószelep bizonytalanul van rögzítve vagy nem megfelelően van összeszerelve. c) Túlzott szivárgás. d) Nem működik megfelelően. |
| 1.1.9. Energiatároló tartály, sűrítettlevegő-tartály | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Sérült, korrodálódott vagy tömítetlen tartály. b) A vízmentesítő berendezés nem működik. c) Bizonytalanul rögzített vagy szakszerűtlenül összeszerelt tartály. |
| 1.1.10. Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezés) | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. | a) Sérült vagy hatástalan fékrásegítő. b) Sérült vagy tömítetlen főfékhenger. c) Nem biztonságos főfékhenger. d) Nem elegendő fékfolyadék. e) A főfékhenger tartályának fedele hiányzik. f) Fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás. g) Helytelenül működik a fékfolyadékszint-figyelmeztető készülék. |
| 1.1.11. Merev fékcsövek | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. | a) Hiba vagy törés azonnali bekövetkeztének veszélye. b) Szivárgó vezetékek vagy csatlakozófejek. c) Sérült vagy túlzottan korrodálódott vezetékek. d) Helytelenül elhelyezett vezetékek. |
| 1.1.12. Féktömlők | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. | a) Hiba vagy törés azonnali bekövetkeztének veszélye. b) Sérült, kidörzsölődött, megcsavarodott vagy túl rövid tömlő. c) Szivárgás tömlőkből vagy csatlakozásokból. d) A tömlő nyomás alatt kidudorodik. e) Porózus tömlő. |
| 1.1.13. Dob- és tárcsafékbetétek | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzott kopása. b) A dob- vagy a tárcsafékbetét szennyeződött (olaj, zsír stb.). c) Hiányzik a dob- vagy a tárcsafékbetét. |
| 1.1.14. Fékdobok, féktárcsák | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Túlzottan kopott, túlzottan barázdálódott, repedezett, nem megfelelően rögzített vagy törött fékdob vagy féktárcsa. b) A fékdob vagy a féktárcsa szennyeződött (olaj, zsír stb.). c) Hiányzik a fékdob vagy a féktárcsa. d) Nem megfelelően rögzített féktartó lap. |
| 1.1.15. Fékbowdenhuzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. | a) Bowdenhuzal sérült, összecsomózódott. b) Túlzottan kopott vagy korrodálódott alkatrész. c) Bowdenhuzal vagy vonórúd-csatlakozás nem megfelelően rögzített. d) Bowdenvezetés sérült. e) A fékberendezés szabad mozgása korlátozott. f) Rendellenes kar-/rudazat úthosszak hibás beállítás vagy túlzott kopás miatt. |
| 1.1.16. Fékműködtető készülék (beleértve a rugóerő-tárolós féket vagy hidraulikus kerékfékhengereket is) | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. | a) A készülék megrepedt vagy sérült. b) A készülék szivárog. c) A készülék bizonytalanul van rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve. d) A készülék túlzottan korrodálódott. e) A működtető dugattyú vagy membrán elégtelen vagy túlzott úthossza. f) A porvédő hiányzik vagy erősen sérült. |
| 1.1.17. Fékerő-szabályozó szelep | A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése. | a) A rudazat sérült. b) A rudazat rosszul van beállítva. c) A szelep szorul vagy nem működik. d) Hiányzik a szelep. e) Hiányzó adattábla. f) Olvashatatlan vagy a követelményekkel () nem egyező adatok. |
| 1.1.18. Holtjáték-utánállítók és -érzékelők | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Az utánállító sérült, szorul, illetőleg úthossza rendellenes, kopása túlzott vagy beállítása helytelen. b) Az utánállító hibás. c) Nem megfelelően van beszerelve vagy kicserélve. |
| 1.1.19. Tartósfékrendszer (amennyiben fel van szerelve vagy kötelező) | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Bizonytalan csatlakozás vagy rögzítés. b) A rendszer egyértelműen hibás vagy hiányzik. |
| 1.1.20. A pótkocsifék automatikus működése | A vontató és a pótkocsi között a fék csatlakozásának szétkapcsolása. | A pótkocsifék nem fékez automatikusan, amikor a csatlakozóról lebontják. |
| 1.1.21. A teljes fékrendszer | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Egyéb rendszerelem (pl. fagyálló-szivattyú, légszárító stb.) külső sérülése vagy a fékrendszert hátrányosan érintő túlzott korróziója. b) Levegő vagy fagyálló szivárog. c) Bizonytalanul rögzített vagy szakszerűtlenül beszerelt alkatrész. d) Nem megfelelően javított vagy átalakított alkatrész (1) |
| 1.1.22. Tesztcsatlakozók (amennyiben fel van szerelve vagy kötelező) | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hiányzik. b) Sérült, használhatatlan vagy szivárog. |
| 1.2. Üzemi fékezés, működési jellemzők és hatásosság | ||
| 1.2.1. Működési jellemzők | Statikus fékvizsgáló berendezésen vagy ennek hiányában közúton végzett vizsgálat során fokozatosan történő fékezés a maximális fékerő eléréséig. | a) Elégtelen fékerő egy vagy több keréken. b) A fékerő az egyik keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen lévő másik keréken mért legnagyobb érték 70 %-a. A közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól. c) A fékerő nem növelhető fokozatosan (rángatás). d) Rendellenes időkésedelem bármely keréknél. e) Fékezéskor minden egyes teljes kerékfordulat alatt túlzott fékerő-ingadozás. |
| 1.2.2. Hatásosság | Statikus fékvizsgáló berendezésen vagy, amennyiben ez műszaki okokból nem megoldható, közúton, adatrögzítős lassulásmérővel végzett vizsgálat. A 3 500 kg-ot meghaladó megengedett maximális tömegű jármű vagy pótkocsi vizsgálata az ISO 21069 szabvány vagy más, ezzel egyenértékű módszer szerint végzendő. A közúti vizsgálat száraz viszonyok között, sima, egyenes úton történik. | Nem felel meg a következő alsó értékeknek: Az irányelv hatálybalépése után üzembe helyezett járművek: — N1 kategória 50 % — M1 kategória 58 % — M2 és M3 kategória 50 % — N2 és N3 kategória 50 % — O2 (XX) (), O3 és O4 kategória— — nyerges pótkocsinál: 45 % — pótkocsinál: 50 % Az irányelv hatálybalépése előtt üzembe helyezett járművek: N1 kategória: 45 % M1, M2 és M3 kategória: 50 % (2) N2 és N3 kategória: 43 % (3) O2 (XX) (), O3 és O4 kategória: 40 % (4) Egyéb kategóriák (XX) (). — L kategóriák (mindkét fék):— — L1e kategória: 42 % — L2e, L6e kategória: 40 % — L3e kategória: 50 % — L4e kategória: 46 % — L5e, L7e kategória: 44 % — L kategóriák (hátsókerék-fék):— — összes kategória: 25 % |
| 1.3. Biztonsági fék, működési jellemzők és hatásosság (ha külön berendezés) | ||
| 1.3.1. Működési jellemzők | Amennyiben a biztonsági fékrendszer és az üzemi fékrendszer két külön rendszer, az 1.2.1. pontban ismertetett módszer követendő. | a) Elégtelen fékerő egy vagy több keréken. b) A fékerő az egyik keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen lévő másik keréken mért legnagyobb érték 70 %-a. A közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól. c) A fékerő nem növelhető fokozatosan (rángatás). |
| 1.3.2. Hatásosság | Amennyiben a biztonsági fékrendszer és az üzemi fékrendszer két külön rendszer, az 1.2.2. pontban ismertetett módszer követendő. | A fékerő az 1.2.2. pont szerinti üzemi fékhatás 50 %-ánál (5)kevesebb, a megengedett maximális tömegre vagy nyerges pótkocsik esetén a megengedett tengelynyomások összegére vonatkoztatva (kivétel: L1e és L3e). |
| 1.4. Rögzítőfék, működési jellemzők és hatásosság | ||
| 1.4.1. Működési jellemzők | Statikus fékvizsgáló berendezésen és/vagy lassulásmérő segítségével végzett közúti vizsgálaton történő fékezés. | A fék az egyik oldalon nem működik, vagy a közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól. |
| 1.4.2. Hatásosság | A vizsgálat statikus fékvizsgáló berendezésen vagy közúton, adatrögzítővel ellátott lassulásmérő segítségével vagy a jármű ismert lejtőszögre helyezésével történik. A teherszállító járművek vizsgálata lehetőség szerint terheléssel zajlik. | A lefékezettségi arány nem éri el minden jármű-kategória esetében a jármű megengedett legnagyobb össztömegéhez mért 16 %-ot, illetőleg gépjárművek esetében a jármű megengedett legnagyobb együttes össztömegéhez mért 12 %-ot, ha ez utóbbi a nagyobb (kivétel: L1e és L3e). |
| 1.5. A tartósfék-rendszer működési jellemzői | Szemrevételezéses ellenőrzés és amennyiben lehetséges, annak vizsgálata, hogy a rendszer működik-e. | a) A fékhatás nem folyamatosan változik (a kipufogófék-rendszerekre nem vonatkozik). b) A rendszer nem működik. |
| 1.6. Blokkolásgátló (ABS) | Szemrevételezéses ellenőrzés és a figyelmeztető berendezés vizsgálata. | a) Rosszul működő figyelmeztető berendezés. b) A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. c) A keréksebesség-érzékelő hiányzik vagy sérült. d) Sérült vezetékek. e) Egyéb alkatrészek hiányoznak vagy sérültek. |
| 1.7. Elektronikus fékrendszer (EBS) | A figyelmeztető berendezés szemrevételezéses ellenőrzése. | a) Rosszul működő figyelmeztető berendezés. b) A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. |
| 2. KORMÁNYBERENDEZÉS | ||
| 2.1. Mechanikai állapot | ||
| 2.1.1. A kormánymű állapota | A járművet akna fölé vagy emelőre helyezve, a keréktárcsákat a földtől elemelve vagy próbapadon tartva a kormánykereket ütközéstől ütközésig elforgatjuk. A kormánymű működésének szemrevételezéses ellenőrzése. | a) A kormány nehezen forog. b) A kormánytengely kicsavarodott vagy a bordázat kopott. c) A kormánytengely túlzott kopása. d) A kormánytengely túlzott úthossza. e) Szivárgás. |
| 2.1.2. A kormányműház rögzítettsége | A jármű legyen akna fölött vagy emelőn, a keréktárcsáinak a súlya nehezedjék a földre. Használjuk az erre a célra kialakított kormányholtjáték-ellenőrzőt. Az óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen fordítsuk el a kormánykereket ütközéstől ütközésig. A kormányműház alvázhoz való rögzítettségének szemrevételezéses ellenőrzése. | a) A kormányműház nincs megfelelően rögzítve. b) Az alvázon megnyúlt rögzítőfurat. c) Hiányzó vagy törött rögzítőcsavar. d) A kormányműház törött. |
| 2.1.3. A kormányrudazat állapota | A jármű legyen akna fölött vagy emelőn, kerektárcsái a földön. Fordítsuk el a kormánykereket az óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen vagy használjunk erre a célra kialakított kormányholtjáték-ellenőrzőt. A kormány-alkatrészek szemrevételezéses ellenőrzése kopottság, törések vagy biztonság tekintetében. | a) Relatív mozgás olyan alkatrészek között, amelyeknek rögzítetteknek kellene lenniük. b) Illesztéseknél túlzott kopás. c) Bármely alkatrész törése vagy deformációja. d) Zárak hiánya. e) Az alkatrészek helytelen beállítása (pl. nyomtávrúd vagy kormánytolórúd). f) Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. g) Hiányzik, sérült vagy túlzottan elhasználódott a porvédő. |
| 2.1.4. A kormányrudazat működése | A jármű legyen akna fölött vagy emelőn, kerektárcsái a földön, járó motor mellett (szervokormány) fordítsuk el a kormánykereket az óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen. A rudazat mozgásának szemrevételezéses ellenőrzése. | a) A mozgó kormányrudazat hozzáér az alváz egy rögzített részéhez. b) Nem működő vagy hiányzó kormányütköző. |
| 2.1.5. Szervokormányzás | A kormányrendszer ellenőrzése: szivárgás és a hidraulikafolyadék-tartály szintje (amennyiben látható). Földön lévő keréktárcsák és járó motor mellett ellenőrizzük, működik-e a szervokormány-rendszer. | a) Folyadékszivárgás. b) Elégtelen mennyiségű folyadék. c) A rendszer nem működik. d) Törött vagy bizonytalan gépezet. e) Helytelenül beállított vagy érintkező alkatrészek. f) Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. g) Sérült vagy túlzottan korrodálódott kábelek/tömlők. |
| 2.2. Kormánykerék, kormányoszlop és kormány | ||
| 2.2.1. A kormánykerék/kormány állapota | Földön lévő keréktárcsák mellett fordítsuk a kormánykereket jobbra-balra a kormányoszlophoz képest derékszögben, és fejtsünk ki enyhe lefelé, illetve felfelé irányuló nyomást. A holtjáték szemrevételezéses ellenőrzése. | a) A kormánykerék és a kormányoszlop közötti relatív mozgás, ami lazulást jelez. b) Nincs biztosítószerkezet a kormánykerékagyon. c) Törött vagy laza kerékagy, kerék vagy küllő. |
| 2.2.2. Kormányoszlop/kengyelek és villák | A jármű legyen akna fölött vagy emelőn, és a jármű tömege a földön. Toljuk, illetve húzzuk a kormánykereket a kormányoszloppal egy vonalban, toljuk a kormánykereket különböző irányokba a kormányoszlophoz/villákhoz képest derékszögben. A holtjáték, valamint a rugalmas csatlakozófejek vagy a kardáncsuklós csatlakozások szemrevételezéses ellenőrzése. | a) A kormánykerék közepének túlzott úthossza felfelé vagy lefelé. b) A kormányoszlop tetejének túlzott úthossza sugárirányban az oszlop tengelyétől. c) A rugalmas csatlakozófej túlzottan elhasználódott. d) Sérült rögzítés. e) Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. |
| 2.3. Kormányholtjáték | Miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van és a jármű tömege a keréktárcsákon nyugszik, szervokormánnyal ellátott jármű esetében a motor jár, és a keréktárcsák egyenesen előre néznek, könnyedén fordítsuk a kormánykereket az óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen, amennyire lehetséges, a keréktárcsák megmozdítása nélkül. A holtjáték szemrevételezéses ellenőrzése. | Túlzott holtjáték a kormányzásban (például a kerék egy pontjának elmozdulása meghaladja a kormánykerék átmérőjének egyötödét vagy nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 2.4. Futómű-beállítás (X) () | Megfelelő berendezéssel a kormányzott kerekek beállításának ellenőrzése. | A beállítás nincs összhangban a gépjármű gyári adataival vagy a követelményekkel (). |
| 2.5. A pótkocsi forgózsámolyos tengelykormányzása | Szemrevételezéses ellenőrzés vagy erre a célra kialakított kormányholtjáték-ellenőrző használata. | a) Sérült vagy törött alkatrész. b) Túlzott holtjáték. c) Hibás rögzítés. |
| 2.6. Elektronikus kormányrásegítő (EPS) | Szemrevételezéses ellenőrzés és a kormánykerék, valamint a kerekek által bezárt szög kiegyenlítettségének ellenőrzése a motor ki-/bekapcsolásánál. | a) Az EPS hibajelző lámpa (MIL) a rendszer hibáját jelzi. b) Kiegyenlítetlenség a kormánykerék és a kerekek által bezárt szög között. c) A kormányrásegítő nem működik. |
| 3. KILÁTÁSI VISZONYOK | ||
| 3.1. Látómező | Szemrevételezéses ellenőrzés a vezetőülésből. | Akadály a vezető látómezőjében, amely fizikailag befolyásolja a kilátást előre vagy oldalra. |
| 3.2. Az üveg állapota | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Megrepedt vagy elszíneződött üveg, illetve átlátszó lemez (ha megengedett). b) A követelményekben () (XX) () előírtaknak nem megfelelő üveg vagy átlátszó lemez (ideértve a tükröződő vagy színezett bevonatot). c) Elfogadhatatlan állapotú üveg vagy átlátszó lemez. |
| 3.3. Visszapillantó tükrök vagy eszközök | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hiányzó vagy nem a követelmények () szerint felszerelt tükör vagy eszköz. b) Nem működő, sérült, lazán vagy bizonytalanul rögzített tükör vagy eszköz. |
| 3.4. Szélvédőtörlők | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Nem működő vagy hiányzó szélvédőtörlők. b) Hiányzó vagy egyértelműen hibás ablaktörlő lapát. |
| 3.5. Szélvédőmosók | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | Nem megfelelően működő szélvédőmosók. |
| 3.6. Páramentesítő berendezés (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | Nem működő vagy egyértelműen hibás rendszer. |
| 4. VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK | ||
| 4.1. Fényszórók | ||
| 4.1.1. Állapot és működés | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A világítás/fényforrás hibás vagy hiányzik. b) A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) hibás vagy hiányzik. c) Nem biztonságosan rögzített fényszóró. |
| 4.1.2. Beállítás | Fényszóró-beállító készülék vagy beállítófelület segítségével tompított fényen határozzuk meg az egyes fényszórók vízszintes beállítását. | A fényszóró beállítása a követelményekben () megállapított határokon kívül esik. |
| 4.1.3. Kapcsolók | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A követelményekkel () nem összhangban működő kapcsoló (egyszerre felkapcsolódó fényszórók száma). b) A vezérlőegység működése hibás. |
| 4.1.4. A követelményeknek való megfelelés (). | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (). b) A burán vagy a fényforráson található tárgy, amely a fényerősséget egyértelműen csökkenti, vagy megváltoztatja a kibocsátott fényt. c) Nem kompatibilis fényforrás és fényszóró. |
| 4.1.5. Magasságállító kapcsoló (ha kötelező) | Szemrevételezéses ellenőrzés és lehetőség szerint működtetés. | a) Nem működő készülék. b) A vezetőülésből nem működtethető kézi vezérlésű készülék. |
| 4.1.6. Fényszórótisztító berendezés (ahol kötelező) | Szemrevételezéses ellenőrzés és lehetőség szerint működtetés. | Nem működő készülék. |
| 4.2. Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó szélességjelző lámpák és hátsó méretjelző lámpák | ||
| 4.2.1. Állapot és működés | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Hibás fényforrás. b) Hibás bura. c) Nem biztonságosan rögzített lámpa. |
| 4.2.2. Kapcsolók | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A követelményekkel () nem összhangban működő kapcsoló. b) A vezérlőegység működése hibás. |
| 4.2.3. A követelményeknek való megfelelés (). | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (). b) A burán vagy a fényforráson található tárgy, amely a fényerősséget csökkenti, vagy megváltoztatja a kibocsátott fényt. |
| 4.3. Féklámpák | ||
| 4.3.1. Állapot és működés | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Hibás fényforrás. b) Hibás bura. c) Nem biztonságosan rögzített lámpa. |
| 4.3.2. Kapcsolók | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A követelményekkel () nem összhangban működő kapcsoló. b) A vezérlőegység működése hibás. |
| 4.3.3. A követelményeknek való megfelelés (). | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 4.4. Irányjelző és vészvillogó | ||
| 4.4.1. Állapot és működés | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Hibás fényforrás. b) Hibás bura. c) Nem biztonságosan rögzített lámpa. |
| 4.4.2. Kapcsolók | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | A követelményekkel () nem összhangban működő kapcsoló. |
| 4.4.3. A követelményeknek való megfelelés (). | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 4.4.4. Villogási gyakoriság | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | A villogás üteme nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 4.5. Első és hátsó ködlámpa | ||
| 4.5.1. Állapot és működés | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Hibás fényforrás. b) Hibás bura. c) Nem biztonságosan rögzített lámpa. |
| 4.5.2. Beállítás (X) () | Működtetéssel és fényszóró-beállító készülék segítségével. | Az első ködlámpa nem áll vízszintesen, amikor a világos-sötét határ a fénycsóvába esik. |
| 4.5.3. Kapcsolók | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | A követelményekkel () nem összhangban működő kapcsoló. |
| 4.5.4. A követelményeknek való megfelelés () | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel () b) A rendszer nem működik a követelményekkel () összhangban. |
| 4.6. Hátrameneti lámpa | ||
| 4.6.1. Állapot és működés | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Hibás fényforrás. b) Hibás bura. c) Nem biztonságosan rögzített lámpa. |
| 4.6.2. A követelményeknek való megfelelés () | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (). b) A rendszer nem működik a követelményekkel () összhangban. |
| 4.6.3. Kapcsolók | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | A követelményekkel () nem összhangban működő kapcsoló. |
| 4.7. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa | ||
| 4.7.1. Állapot és működés | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A lámpa közvetlen fényt sugároz hátrafelé. b) Hibás fényforrás. c) Nem biztonságosan rögzített lámpa. |
| 4.7.2. A követelményeknek való megfelelés () | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | A rendszer nem működik a követelményekkel () összhangban. |
| 4.8. Fényvisszaverő prizmák, láthatósági (fényvisszaverő) jelzések és hátsó fényvisszaverő szélességjelzők | ||
| 4.8.1. Állapot | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hibás vagy sérült fényvisszaverő berendezés. b) Nem biztonságosan rögzített fényvisszaverő. |
| 4.8.2. A követelményeknek való megfelelés () | Szemrevételezéses ellenőrzés. | A követelményekkel () nem összhangban levő készülék, visszavert szín vagy állás. |
| 4.9. Kötelező visszajelző lámpák a világítóberendezéshez | ||
| 4.9.1. Állapot és működés | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | Nem működik. |
| 4.9.2. A követelményeknek való megfelelés () | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | Nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 4.10. Elektromos összeköttetések a vontató jármű és a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi között | Szemrevételezéses ellenőrzés: lehetőség szerint vizsgáljuk meg az összeköttetés elektromos folytonosságát. | a) A rögzített alkatrészek nincsenek biztonságosan felszerelve. b) Sérült vagy túlzottan elhasznált szigetelés. c) A pótkocsi vagy a vontató jármű elektromos összeköttetései nem működnek megfelelően. |
| 4.11. Elektromos vezetékek | Szemrevételezéses ellenőrzés, esetenként a motortér belsejére is kiterjedően, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. | a) A vezetékek bizonytalanul vannak rögzítve vagy nem megfelelően vannak biztosítva. b) A vezetékek megrongálódtak. c) Sérült vagy megrongálódott szigetelés. |
| 4.12. Nem kötelező lámpák és fényvisszaverők (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A követelményekkel () nem összhangban felszerelt lámpa/fényvisszaverő. b) A követelményekkel () nem összhangban működő lámpa. c) Bizonytalanul rögzített lámpa/fényvisszaverő. |
| 4.13. Akkumulátor(ok) | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Bizonytalan rögzítés. b) Szivárgás. c) Hibás a kapcsoló (ha kötelező). d) Hibás a biztosíték (ha kötelező). e) Nem megfelelő a szellőzés (ha kötelező). |
| 5. TENGELYEK, KEREKEK, GUMIABRONCSOK ÉS FELFÜGGESZTÉS | ||
| 5.1. Tengelyek | ||
| 5.1.1. Tengelyek | Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. | a) Törött vagy deformálódott tengely. b) A járműhöz bizonytalanul van rögzítve. c) Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. |
| 5.1.2. Féltengelyek | Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. Fejtsünk ki függőleges vagy oldalirányú erőt minden egyes kerékre, és jegyezzük fel az úthossz mértékét a merev tengely és a tengelycsonk között. | a) Törött féltengely. b) A tengelycsonkcsap és/vagy persely túlzott kopása. c) A féltengelycsonk és a merev tengely közötti túlzott úthossz. d) A féltengelycsap laza a tengelyen. |
| 5.1.3. Kerékcsapágy | Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. Fordítsuk el a kereket, vagy fejtsünk ki oldalirányú erőt minden egyes kerékre, és jegyezzük fel, milyen hosszú a keréknek a tengelycsonkhoz viszonyított úthossza. | a) Kerékcsapágy túlzott holtjátéka. b) Túl szoros, szorul a kerékcsapágy. |
| 5.2. Kerekek és gumiabroncsok | ||
| 5.2.1. Kerékagy | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hiányzó vagy laza kerékanya vagy csavar. b) Kopott vagy sérült kerékagy. |
| 5.2.2. Kerekek | Minden egyes kerék mindkét oldalának szemrevételezéses ellenőrzése, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. | a) Bármilyen törés vagy hegesztési hiba. b) Nem megfelelően rögzített akasztógyűrűk. c) Deformálódott vagy kopott kerék. d) A követelményekkel () nem összhangban levő, az útbiztonságot befolyásoló kerékméret vagy keréktípus. |
| 5.2.3. Gumiabroncsok | Az egész gumiabroncs szemrevételezéses ellenőrzése vagy a keréktárcsa forgatásával, amikor nincs a földön és a jármű akna fölött vagy emelőn van, vagy a jármű előre-hátra görgetésével akna fölött. | a) A követelményekkel ()nincs összhangban a gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességkategória, és ez befolyásolja az útbiztonságot. b) Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken található különböző méretű gumiabroncsok. c) Egyazon tengelyen található különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok. d) Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson. e) A futófelület mélysége nincs összhangban a követelményekkel (). f) A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik. g) A követelményekkel () nem összhangban levő utánvágott gumiabroncsok. h) Hibásan működő vagy egyértelműen nem működő légnyomás-ellenőrző rendszer. |
| 5.3. Felfüggesztés | ||
| 5.3.1. Rugózás és stabilizátor | Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. | a) A rugók bizonytalanul vannak az alvázhoz vagy a tengelyhez rögzítve. b) Sérült vagy törött rugóalkatrész. c) Hiányzó rugó. d) Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. |
| 5.3.2. Lengéscsillapítók | Szemrevételezéses ellenőrzés a jármű akna fölé vagy emelőre helyezésével, illetőleg – ha rendelkezésre áll – speciális készülék használatával. | a) A lengéscsillapítók bizonytalanul vannak az alvázhoz vagy a tengelyhez rögzítve. b) Sérült lengéscsillapító, amely komoly szivárgás vagy hibás működés jeleit mutatja. |
| 5.3.2.1. A lengéscsillapítás hatásfokának vizsgálata (X) () | Speciális készülék segítségével állapítsuk meg a bal és a jobb oldal közötti és/vagy a gyártó által megjelölt abszolút értékekhez mért eltérést. | a) Jelentős eltérés van a bal és a jobb oldal között. b) Nem éri el a megadott alsó határértéket. |
| 5.3.3. Kardáncsövek, lengőkarok, keresztlengőkarok és felfüggesztőkarok | Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. | a) Az alvázhoz vagy tengelyhez bizonytalanul rögzített alkatrész. b) Sérült, törött vagy túlzottan korrodálódott alkatrész. c) Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. |
| 5.3.4. A felfüggesztés illesztékei | Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. | a) Túlzott kopás a tengelycsonkcsapon és/vagy a perselyen, illetőleg a felfüggesztés csuklóinál. b) Hiányzó vagy túlzottan elhasznált porvédő. |
| 5.3.5. Légrugózás | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Működésképtelen rendszer. b) Olyan módon sérült, módosított vagy megrongálódott alkatrész, amely a rendszer működését hátrányosan befolyásolja. c) Hallható szivárgás a rendszerben. |
| 6. ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK | ||
| 6.1. Alváz vagy alvázkeret és az arra erősített részek | ||
| 6.1.1. Általános állapot | Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. | a) Törés vagy deformálódás bármelyik oldalon vagy a kereszttartón. b) Bizonytalanul felszerelt merevítőlemez vagy rögzítések. c) Túlzott korrózió, amely befolyásolja az alkatrészcsoport merevségét. |
| 6.1.2. Kipufogócsövek és hangtompító | Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. | a) Bizonytalanul rögzített vagy szivárgó kipufogórendszer. b) A kipufogógáz bejut a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. |
| 6.1.3. Üzemanyagtartály és üzemanyagcsövek (ideértve az előmelegítő rendszert is) | Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van, cseppfolyós földgázzal/sűrített földgázzal működő rendszerek esetében szivárgásészlelő készülék használata. | a) Bizonytalanul rögzített tartály vagy cső. b) Az üzemanyag szivárog, vagy a tartálysapka hiányzik vagy rendeltetésének nem felel meg. c) Sérült vagy kidörzsölődött cső. d) Helytelenül működik az üzemanyag-elzárócsap (ha kötelező). e) Tűzveszély — szivárgó üzemanyag miatt, — az üzemanyagtartály vagy a kipufogórendszer elégtelen védelme, illetőleg — a motortér állapota miatt. f) A követelményeknek () nem megfelelő, cseppfolyós földgázzal/sűrített földgázzal működő vagy hidrogénalapú rendszerek. |
| 6.1.4. Lökhárítók, oldalirányú védelem és hátsó aláfutásgátló eszközök | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Meglazult vagy megrongálódott elemek, amelyek végigsimítása vagy érintése sérüléssel járhat. b) Egyértelműen a követelményeknek () nem megfelelő szerkezet. |
| 6.1.5. Pótkeréktartó (ha van) | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Nem megfelelő állapotú tartó. b) Törött vagy bizonytalanul rögzített tartó. c) A pótkerék a tartóban bizonytalanul van rögzítve, abból kieshet. |
| 6.1.6. Összekapcsoló szerkezet és a vontatáshoz szükséges eszközök | A kopás és a helyes működés szemrevételezéses ellenőrzése, az esetleges biztonsági eszközökre való különös tekintettel és/vagy mérőműszer használatával. | a) Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész. b) Túlzottan kopott alkatrész. c) Hibás rögzítés. d) Hiányzó vagy helytelenül működő biztonsági eszköz. e) Nem működő jelzőműszer. f) Az eszközök (használaton kívül) kitakarják a rendszámtáblát vagy bármelyik lámpát. g) Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. |
| 6.1.7. Erőátviteli egység | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Lazán rögzített vagy hiányzó biztonsági csavar. b) Túlzottan kopott csapágy az erőátviteli egységben. c) Túlzottan kopott kardáncsuklós csatlakozás. d) Túlzottan elhasználódott rugalmas csatlakozófej. e) Sérült vagy meghajlott tengely. f) Törött vagy bizonytalanul rögzített csapágyház. g) Hiányzó vagy túlzottan elhasználódott porvédő. h) Jogszerűtlenül átalakított erőátvitel. |
| 6.1.8. A motor rögzítése | Szemrevételezéses ellenőrzés nem feltétlenül akna fölött vagy emelőn. | Túlzottan elhasználódott, egyértelműen és súlyosan sérült, lazán felszerelt vagy törött rögzítések. |
| 6.1.9. A motor működési adatai | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Jogszerűtlenül átalakított vezérlőegység. b) Jogszerűtlenül átalakított motor. |
| 6.2. Vezetőfülke és karosszéria | ||
| 6.2.1. Állapot | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Lazán rögzített vagy sérült szerelvényfal vagy alkatrész, amely sérülést okozhat. b) Bizonytalanul rögzített oszlop. c) A motor- vagy kipufogógáz az utastérbe juthat. d) Nem megfelelő javítás vagy átalakítás. |
| 6.2.2. Rögzítés | Szemrevételezéses ellenőrzés akna fölött vagy emelőn. | a) Bizonytalanul rögzített karosszéria vagy vezetőfülke. b) A karosszéria/vezetőfülke egyértelműen ferdén áll az alvázon. c) A karosszéria/vezetőfülke bizonytalanul vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve. d) Az önhordó karosszérián a rögzítési helyeken túlzott korrózió. |
| 6.2.3. Ajtók és az ajtók zárnyelve | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Nem megfelelően nyíló-csukódó ajtó. b) Véletlenszerűen kinyíló vagy nem csukva maradó ajtó. c) Lazán rögzített vagy megrongálódott ajtó, csuklópánt, zárnyelv, ajtóoszlop. |
| 6.2.4. Padlózat | Szemrevételezéses ellenőrzés akna fölött vagy emelőn. | Bizonytalanul rögzített vagy súlyosan megrongálódott padlózat. |
| 6.2.5. Vezetőülés | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Lazán rögzített vagy hibás szerkezetű ülés. b) Nem megfelelően működő ülésbeállító szerkezet. |
| 6.2.6. A többi ülés | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Rongált állapotú vagy bizonytalanul rögzített ülések. b) A követelményekkel () nem összhangban beszerelt ülések. |
| 6.2.7. Vezetési kezelőszervek | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | A jármű biztonságos működtetéséhez szükséges bármelyik kezelőszerv nem működik jól. |
| 6.2.8. A vezetőfülke lépcsői | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Bizonytalanul rögzített lépcső vagy fellépő. b) Balesetveszélyes lépcső vagy fellépő. |
| 6.2.9. Egyéb külső és belső szerelvények és berendezések | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hibásan rögzített egyéb szerelvény vagy berendezés. b) A követelményekkel () nem összhangban levő egyéb szerelvény vagy berendezés. c) Szivárgó hidraulikus berendezés. |
| 6.2.10. Sárhányók (sárvédők), a felcsapódó víz elleni védelem | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hiányzik, lazán van rögzítve vagy túlzottan korrodálódott. b) Nincs elegendő távolságra a keréktárcsától. c) Nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 7. EGYÉB FELSZERELÉSEK | ||
| 7.1. Biztonsági övek/csatok és visszatartó rendszerek | ||
| 7.1.1. A biztonsági övek és csatok biztonságos rögzítése | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Súlyosan megrongálódott rögzítőpont. b) Laza rögzítőpont. |
| 7.1.2. A biztonsági övek és csatok állapota | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Hiányzó vagy nem felszerelt kötelező biztonsági öv. b) Sérült biztonsági öv. c) A követelményekkel () nem összhangban levő biztonsági öv. d) A biztonsági öv csatja sérült vagy nem működik megfelelően. e) A biztonsági öv visszahúzója sérült vagy nem működik megfelelően. |
| 7.1.3. A biztonsági öv terheléskorlátozója | Szemrevételezéses ellenőrzés. | Egyértelműen hiányzó vagy a járműhöz nem való terheléskorlátozó. |
| 7.1.4. Biztonsági öv előfeszítők | Szemrevételezéses ellenőrzés. | Egyértelműen hiányzó vagy a járműhöz nem való előfeszítő. |
| 7.1.5. Légzsák | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Egyértelműen hiányzó vagy a járműhöz nem való légzsák. b) Egyértelműen nem működő légzsák. |
| 7.1.6. Kiegészítő visszatartó rendszerek (SRS) | A hibajelző lámpa szemrevételezéses ellenőrzése. | Az SRS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. |
| 7.2. Tűzoltó-készülék (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hiányzik. b) Nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 7.3. Zárak és lopásgátló készülék | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) A készülék nem működik: nem akadályozza meg, hogy a járművet elindítsák. b) Hibás vagy véletlenszerűen zár, illetve blokkol. |
| 7.4. Elakadásjelző háromszög (ha kötelező) (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hiányzik vagy hiányos. b) Nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 7.5. Elsősegélycsomag. (ha kötelező) (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés. | Hiányzik, hiányos vagy nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 7.6. Kerékék (ékek) (ha kötelező) (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés. | Hiányzik vagy nincs jó állapotban. |
| 7.7. Hangjelző berendezés | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Nem működik. b) Bizonytalan vezérlés. c) Nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 7.8. Sebességmérő | Szemrevételezéses ellenőrzés vagy működtetés közúti vizsgálat során vagy elektronikusan. | a) Nem a követelményekkel () összhangban van felszerelve. b) Nem működik. c) Nem lehet megvilágítani. |
| 7.9. Menetíró készülék (ha van/kötelező) | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Nem a követelményekkel () összhangban van felszerelve. b) Nem működik. c) Hibás vagy hiányzó plomba. d) Hiányzó, olvashatatlan vagy lejárt kalibrációs címke. e) Nyilvánvaló illetéktelen beavatkozás vagy manipulálás. f) A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. |
| 7.10. Sebességkorlátozó (ha van/kötelező) | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés, ha van ilyen berendezés. | a) Nem a követelményekkel () összhangban van felszerelve. b) Egyértelműen nem működik. c) Helytelenül beállított sebességhatár (ha ellenőrizték). d) Hibás vagy hiányzó plomba. e) Hiányzó, olvashatatlan vagy lejárt kalibrációs címke. f) A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. |
| 7.11. Kilométer-számláló, ha rendelkezésre áll (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Egyértelmű manipulálás (csalás). b) Egyértelműen nem működik. |
| 7.12. Elektronikus menetstabilizáló (ESC) ha van/kötelező | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hiányzó vagy sérült keréksebesség-érzékelő. b) Sérült vezetékek. c) Hiányzó vagy sérült egyéb alkatrészek. d) Sérült vagy helytelenül működő kapcsoló. e) Az ESC hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. |
| 8. KÖRNYEZETTERHELÉS | ||
| 8.1. Zaj | ||
| 8.1.1. Hangszigetelő rendszer | Szubjektív értékelés (hacsak az ellenőrzést végző személy úgy nem gondolja, hogy a zajszint elérheti a határértéket: ebben az esetben zajszintmérővel szabványos zajszintvizsgálat végezhető). | a) A követelményekben () engedélyezettnél magasabb zajszint. b) A hangszigetelő rendszer bármely része lazán van rögzítve, gyengén tart, sérült, helytelenül van felszerelve, hiányzik vagy egyértelműen olyan módon alakították át, hogy az a zajszintet hátrányosan befolyásolja. |
| 8.2. Kipufogógáz-kibocsátás | ||
| 8.2.1. Benzinüzemű motorok kibocsátása | ||
| 8.2.1.1. Kipufogógáz-kibocsátást csökkentő berendezés | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik, át van alakítva vagy nyilvánvalóan meghibásodott. b) A kibocsátás mérését befolyásoló szivárgás. |
| 8.2.1.2. Gáz-halmazállapotú kibocsátás | A mérés a követelményekkel () összhangban álló kipufogógáz elemző készülék segítségével történik. Egy másik lehetőség szerint a megfelelő fedélzeti diagnosztikai rendszerekkel (OBD) ellátott járműveken a kibocsátáscsökkentő rendszer megfelelő működése leolvasható az OBD-készülék értékeiről. Üresjáraton a kibocsátás mérési helyénél az OBD-készülék megfelelő működésének ellenőrzése is megtörténhet összhangban a gyártónak a melegítésre vonatkozó ajánlásaival, illetve egyéb követelményekkel (). | a) A gáz-halmazállapotú kibocsátás vagy meghaladja a gyártó által meghatározott szintet. b) Vagy, ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértéket: i. korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel nem felszerelt jármű esetében: — 4,5 %, illetőleg — 3,5 % a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben () meghatározott időpontja szerint; ii. korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel felszerelt jármű esetében: — üresjáraton: 0,5 %, — magas fordulatszámon: 0,3 %, — vagy — üresjáraton: 0,3 % (6) — magas fordulatszámon: 0,2 % a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben () meghatározott időpontja szerint. (c) Lambda kívül esik a 1 ± 0,03 tartományon vagy nem felel meg a gyártó előírásainak. d) A fedélzeti diagnosztikai rendszerről leolvasott adat jelentős hibás működést jelez. |
| 8.2.2. Dízelmotorok kibocsátása | ||
| 8.2.2.1. Kipufogógáz-kibocsátást csökkentő berendezés | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik vagy nyilvánvalóan meghibásodott. b) A kibocsátás mérését befolyásoló szivárgás. |
| 8.2.2.2. Átlátszatlanság Az 1980. január 1. előtt nyilvántartásba vett vagy először üzembe helyezett járművek mentesülnek e követelmények alól. | a) A kipufogógáz átlátszatlanságának mérése (terhelés nélkül, az alapjárattól a leszabályozott fordulatszámig tartó) szabadgyorsítás mellett, miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva. b) A jármű előkezelése: 1. A járművek előkezelés nélkül is vizsgálhatók, bár biztonsági okokból ellenőrizni kell, hogy a motor meleg-e, és megfelelő műszaki állapotban van-e. 2. Előkezelési követelmények: i. A motor eléri a teljes üzemi hőmérsékletet, például az olajszintmérő pálca csövébe helyezett szondával mérve az olaj hőmérséklete legalább 80 oC, vagy normál üzemi hőmérsékletű (amennyiben ez az alacsonyabb érték), illetve az infravörös sugárzás szintjével mérve a motorblokk hőmérséklete legalább ezzel egyenértékű. Amennyiben a jármű konfigurációja miatt a mérés nem kivitelezhető, akkor a motor normál üzemi hőmérséklete más eszközökkel, például a motorhűtő ventilátor működése alapján is megállapítható. ii. A kipufogórendszert legalább három szabadgyorsítási ciklussal, illetve egy ezzel egyenértékű módszerrel kitisztítják. c) Vizsgálati eljárás: 1. A motornak és adott esetben a beszerelt turbófeltöltőknek az egyes szabadgyorsítási ciklusok megkezdése előtt üresjáratban kell lenniük. A nagy teljesítményű dízelmotorok esetében a gázpedál kiengedését követően legalább 10 másodpercet kell várni. 2. Az egyes szabadgyorsítási ciklusok elindításakor a gázpedált folyamatosan és gyorsan (egy másodperc alatt), de nem túl hevesen teljesen be kell nyomni úgy, hogy a befecskendező szivattyú a lehető legnagyobb üzemanyag-ellátást biztosítsa. 3. Az egyes szabadgyorsítási ciklusok alatt a gázpedál felengedése előtt a motornak el kell érnie a leszabályozási fordulatszámot, az automata sebességváltóval ellátott járművek esetében pedig a gyártó által meghatározott fordulatszámot, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a leszabályozási fordulatszám kétharmadát. Ez például a motor fordulatszámának folyamatos megfigyelésével ellenőrizhető, illetve úgy, hogy a kezdeti gázadás és a pedál felengedése között elegendő időt – az I. melléklet 1. és 2. kategóriáiba tartozó járművek esetében legalább két másodpercet – kell hagyni. 4. A járművek csak akkor nem felelnek meg a vizsgálaton, ha legalább az utolsó három szabadgyorsítási ciklus mérési eredményének számtani közepe meghaladja a határértéket. Ennek kiszámítása során figyelmen kívül lehet hagyni azokat a méréseket, amelyek eredménye jelentősen eltér a mért középértéktől, illetve az olyan statisztikai számítások eredményétől, amelyek figyelembe veszik a mérések szórását. A tagállamok korlátozhatják a vizsgálati ciklusok számát. 5. A szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok alkalmatlannak minősíthetik azokat a járműveket, amelyek esetében háromnál kevesebb szabadgyorsítási ciklus, illetőleg a tisztítási ciklusok után a határértékeknél lényegesen magasabb értékeket mértek. Szintén a szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok megfelelőnek minősíthetik azokat a járműveket, amelyek esetében háromnál kevesebb szabadgyorsítási ciklus, illetve a tisztítási ciklusok után a határértékeknél lényegesen alacsonyabb értékeket mértek. | a) A követelményekben () meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először üzembe helyezett járművek esetében, az átlátszatlanság meghaladja a gyártó adattábláján szereplő értéket. b) Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények () nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték szívómotorok esetében: 2,5 m-1, turbótöltéses motorok esetében: 3,0 m-1, a követelményekben () azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben ()meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először üzembe helyezett járművek esetében pedig 1,5 m-1 (7). |
| 8.3. Elektromágneses zavar szűrése | ||
| Rádiózavar (X) () | Szemrevételezéses vizsgálat. | A követelmények () közül bármelyik nem teljesül. |
| 8.4. Egyéb, környezettel kapcsolatos tételek | ||
| 8.4.1. Folyadékszivárgás | Szemrevételezéses vizsgálat. | Bármilyen túlzott folyadékszivárgás, amely károsíthatja a környezetet vagy veszélyeztetheti a többi közlekedési résztvevő biztonságát. |
| 9. KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK M2, M3 SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEKRE | ||
| 9.1. Ajtók | ||
| 9.1.1. Beszálláshoz, illetve kiszálláshoz használt ajtók | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Hibás működés. b) Rongált állapot. c) Hibás vésznyitó berendezés. d) Az ajtók vagy a figyelmeztető készülékek távirányítója hibás. e) Nem teljesülnek a követelmények (). |
| 9.1.2. Vészkijáratok | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés (adott esetben). | a) Hibás működés. b) Hiányzó vagy olvashatatlan vészkijárat-felirat. c) Hiányzik az ablaktörő kalapács. d) Nem teljesülnek a követelmények (). |
| 9.2. Párátlanító és jégmentesítő rendszer (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Nem megfelelően működik. b) Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. c) Hibás jégtelenítő (ha kötelező). |
| 9.3. Szellőző- és fűtőrendszer (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Hibás működés. b) Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. |
| 9.4. Ülések | ||
| 9.4.1. Utasülések (ideértve a kísérő személyzet üléseit is) | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hibás állapotú vagy bizonytalanul rögzített ülések. b) Nem automatikusan működő lehajtható szék (ha engedélyezett). c) Nem teljesülnek a követelmények (). |
| 9.4.2. Vezetőülés (további követelmények) | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hibás speciális eszközök, pl. napellenző vagy vakításmentes szélvédő. b) A vezető védelme bizonytalan vagy nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 9.5. Belső világítás és navigációs rendszerek (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | Hibás vagy a követelményekkel () nem összhangban lévő készülék. |
| 9.6. Folyosók, állóhelyek | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Bizonytalanul rögzített padló. b) Hibás korlátok és kapaszkodók. c) Nem teljesülnek a követelmények (). |
| 9.7. Lépcsők | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés (adott esetben). | a) Rongált vagy sérült állapot. b) A behúzható lépcsők nem működnek megfelelően. c) Nem teljesülnek a követelmények (). |
| 9.8. Utaskommunikációs rendszer (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | Hibás rendszer. |
| 9.9. Feliratok (X) () | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) Hiányzó, hibás vagy olvashatatlan felirat. b) Nem teljesülnek a követelmények (). |
| 9.10. A gyermekek szállításával kapcsolatos követelmények. (X) () | ||
| 9.10.1. Ajtók | Szemrevételezéses ellenőrzés. | Az ajtók védelme nincs összhangban az ezen közlekedési formára vonatkozó követelményekkel (). |
| 9.10.2. Jeladó és speciális berendezések | Szemrevételezéses ellenőrzés. | Hiányzik a jeladó vagy egyéb speciális berendezés, vagy nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 9.11. A fogyatékos személyek szállításával kapcsolatos követelmények. (X) () | ||
| 9.11.1. Ajtók, rámpák, emelők | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés. | a) Hibás működés. b) Rongált állapot. c) Hibás vezérlő(k). d) Hibás figyelmeztető készülék (ek). e) Nem teljesülnek a követelmények (). |
| 9.11.2. Kerekesszék-beállítások | Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés adott esetben. | a) Hibás működés. b) Rongált állapot. c) Hibás vezérlő(k). d) Nem teljesülnek a követelmények (). |
| 9.11.3. Jeladó és speciális berendezések | Szemrevételezéses ellenőrzés. | Hiányzó a jeladó vagy egyéb speciális berendezés, vagy nincs összhangban a követelményekkel (). |
| 9.12. Egyéb speciális berendezések (X) () | ||
| 9.12.1. Ételkészítési berendezések | Szemrevételezéses ellenőrzés. | a) A követelményekkel () nem összhangban lévő berendezés. b) Olyan mértékben sérült berendezés, hogy a használata veszélyes lenne. |
| 9.12.2. Egészségügyi berendezés | Szemrevételezéses ellenőrzés. | A követelményekkel () nem összhangban lévő berendezés. |
| 9.12.3. Egyéb eszközök (pl. audiovizuális rendszerek) | Szemrevételezéses ellenőrzés. | Nem teljesülnek a követelmények (). |
| (1) A nem megfelelő javítás vagy átalakítás olyan javítást vagy átalakítást jelent, amely a jármű útbiztonságát hátrányosan befolyásolja, vagy negatív hatást tesz a környezetre. (2) 48 % azokra a járművekre, amelyek nincsenek blokkolásgátlóval felszerelve, vagy amelyekre a típusjóváhagyást 1991. október 1. előtt adták ki. (3) 45 % azokra a járművekre, amelyeket 1988 vagy a követelményekben meghatározott időpont után vettek nyilvántartásba, bármelyik van később. (4) 43 % félpótkocsikra és nyerges pótkocsikra, amelyeket 1988 vagy a követelményekben meghatározott időpont után vettek nyilvántartásba, bármelyik van később. (5) 2,2 m/s2 N1, N2 és N3 járművekre. (6) Ha a típusjóváhagyás a 98/69/EK irányelvvel vagy a később módosított 70/220/EK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának A vagy B sorában található határértékek szerint történt, vagy a járművet 2002. július 1. után vették először nyilvántartásba vagy helyezték először forgalomba. (7) Ha a típusjóváhagyás a 98/69/EK irányelvvel vagy a később módosított 70/220/EK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának B sorában található határértékek szerint, illetőleg az 1999/96/EK irányelv által vagy később módosított 88/77/EGK irányelv I. melléklete 6.2.1. pontjának B1, B2 vagy C sorában található határértékek szerint történt, vagy a járművet 2008. július 1. után vették először nyilvántartásba vagy helyezték először forgalomba. (8) A „követelményeket” a nyilvántartásba vételi országban a jóváhagyáskor, az első nyilvántartásba vételkor vagy az első üzembe helyezéskor megszabott típus-jóváhagyási előírások, illetve az utólagos módosítási kötelezettségek vagy a nemzeti jogszabályok határozzák meg. (9) (X) a jármű állapotát és közúti használatra való alkalmasságát érintő tételek, amelyek az időszakos vizsgálat során nem minősülnek elengedhetetlennek. (10) (XX) Ez a hibaok csak akkor érvényes, ha a vizsgálatot a nemzeti szabályozás előírja. | ||
III. MELLÉKLET
A. RÉSZ
A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája
(lásd a 10. cikket)
| A Tanács 96/96/EK irányelve (HL L 46., 1997.2.17., 1. o.) | |
| A Bizottság 1999/52/EK irányelve (HL L 142., 1999.6.5., 26. o.) | |
| A Bizottság 2001/9/EK irányelve (HL L 48., 2001.2.17., 18. o.) | |
| A Bizottság 2001/11/EK irányelve (HL L 48., 2001.2.17., 20. o.) | |
| A Bizottság 2003/27/EK irányelve (HL L 90., 2003.4.8., 41. o.) | |
| Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) | Csak ami a III. melléklet 68. pontját illeti. |
B. RÉSZ
A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők
(lásd a 10. cikket)
| Irányelv | Átültetés határideje |
| 96/96/EK | 1998. március 9. |
| 1999/52/EK | 2000. szeptember 30. |
| 2001/9/EK | 2002. március 9. |
| 2001/11/EK | 2003. március 9. |
| 2003/27/EK | 2004. január 1. |
IV. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
| 96/96/EK irányelv | Ez az irányelv |
| 1–4. cikk | 1–4. cikk |
| 5. cikk, bevezető rész | 5. cikk, bevezető rész |
| 5. cikk, első–hetedik francia bekezdés | 5. cikk, a)–g) pont |
| 6. cikk | — |
| 7. cikk | 6. cikk, (1) bekezdés |
| — | 6. cikk, (2) bekezdés |
| 8. cikk, (1) bekezdés | 7. cikk, (1) bekezdés |
| 8. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés | 7. cikk, (2) bekezdés |
| 8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés | — |
| 8. cikk, (3) bekezdés | — |
| 9. cikk, (1) bekezdés | — |
| 9. cikk, (2) bekezdés | 8. cikk |
| 10. cikk | — |
| 11. cikk, (1) bekezdés | — |
| 11. cikk, (2) bekezdés | 9. cikk |
| 11. cikk, (3) bekezdés | — |
| — | 10. cikk |
| 12. cikk | 11. cikk |
| 13. cikk | 12. cikk |
| I–II. melléklet | I–II. melléklet |
| III–IV. melléklet | — |
| — | III. melléklet |
| — | IV. melléklet |
( 1 ) HL C 224., 2008.8.30., 66. o.
( 2 ) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. március 30-i határozata.
( 3 ) HL L 46., 1997.2.17., 1. o.
( 4 ) Lásd a III. melléklet A. részét.
( 5 ) HL L 202., 1971.9.6., 37. o.
( 6 ) HL L 350., 1998.12.28., 1. o.
( 7 ) HL L 274., 1998.10.9., 1. o.
( 8 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32009L0040 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32009L0040&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02009L0040-20100728 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02009L0040-20100728&locale=hu