32009D0591[1]

2009/591/EK: A Tanács határozata ( 2009. július 7. ) a Lettországban fennálló túlzott hiányról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. július 7.)

a Lettországban fennálló túlzott hiányról

(2009/591/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

tekintettel a Lettország által tett észrevételekre,

mivel:

(1) A Szerződés 104. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2) A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3) A Szerződés 104. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) - amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része - részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához. A 3605/93/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja a jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4) A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja az eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat az állami intézkedéseket, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a stabil költségvetés azonnali visszaállítását célozzák.

(5) A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. A Szerződés 104. cikk (3) bekezdése szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság a Szerződés 104. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Lettországban túlzott hiány áll fenn. Ezért a Bizottság 2009. július 2-án Lettország vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6) A Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Lettország esetében ez az átfogó értékelés az e határozatban foglalt megállapításokat eredményezi.

(7) A túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett 2009. áprilisi bejelentés szerint az államháztartási hiány Lettországban 2008-ban elérte a GDP 4,0 %-át, és így meghaladta a GDP 3 %-ában kifejezett referenciaértéket. Ezenkívül a hiány nem volt közel a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték túllépése azonban kivételesnek tekinthető. Így különösen a túllépés a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett jelentős mértékű gazdasági viszszaesés eredménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése szerint a lettországi reál-GDP növekedése 2009-ben erősen negatív, a kibocsátás - miután 2008-ban 4,6 %-kal esett - 13,1 %-kal szűkül; az újabb mutatók alapján a szűkülés 2009-ben még jelentősebb, 18 %-os lehet.

Ennek következtében a közösségi fizetésimérleg-támogatás keretében 2008. decemberében meghatározott célok - nevezetesen 2009-re a GDP 5,3 %-a, 2010-re a GDP 4,9 %-a és 2011-re kevesebb mint 3 %-a - valószerűtlenné váltak. A referenciaérték túllépése mindazonáltal nem tekinthető átmenetinek. A Bizottság szolgálatainak tavaszi előrejelzése szerint - amely a 2009. évre vonatkozó költségvetési intézkedéseket kizárólag a 2008. decemberi módosítások alapján vette figyelembe - a 2008-ban a GDP 4,0 %-át kitevő hiány 2009-ben a GDP 11,1 %-ára bővül, és változatlan politika feltételezése mellett 2010-re tovább, a GDP 13,6 %-ára romlik. Miután a lett hatóságok 2009 júniusában új konszolidációs intézkedéscsomagot fogadtak el, és figyelembe véve a hatóságok által 2010-re előirányzott intézkedéseket is, valamint feltételezve azok teljes körű végrehajtását, az államháztartási hiány 2009-ben a GDP 10 %-a körül, 2010-ben 8,5 %-a körül és 2011-ben pedig 6 %-a körül alakulhat (4). Ezért, bár a 2008-as hiánynak a referenciaértéket meghaladó mértéke kivételesnek tűnik, nem volt közel a referenciaértékhez és a túllépést nem lehet átmenetinek tekinteni. Ezért nem teljesül a Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma.

(8) A bruttó államadósság 2008-ban a GDP 19,5 %-át tette ki, ami még mindig jóval a GDP 60 %-ának megfelelő referenciaérték alatt marad. Az előrejelzések szerint azonban gyorsan növekvő tendenciát mutat (a Bizottság szolgálatainak tavaszi előrejelzése szerint 2009-ben a GDP 34,1 %-át, 2010-ben pedig a GDP 50,1 %-át kitevő értékre emelkedik, feltételezve a Lettországnak a 2011-ig tartó időszakban nyújtott nemzetközi pénzügyi segítség teljes mértékű lehívását). Figyelembe véve a 2009 júniusában elfogadott új konszolidációs intézkedéseket és a hatóságok által 2010-2012-re előirányzott további konszolidációs terveket, valamint attól függően, hogy az állam a pénzügyi szektor stabilizációs igényeit tekintve felvállal-e további adósságot, és milyen mértékben, a bruttó államadósság aránya 2012-ben meghaladhatja a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, még megfelelő korrekciós intézkedések mellett is.

(9) A Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseivel összhangban figyelembe veszik a lett kormány által bevezetett rendszerszintű nyugdíjreform teljes tőkefedezeti pillérének költségvetési hatását. Ezeknek a reformoknak a végrehajtása átmenetileg a költségvetési egyenleg romlásával jár, az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága azonban egyértelműen javul. A Bizottság szolgálatainak becslésére alapozva a Lettországban végrehajtott reform teljes költsége 2008-ban a GDP 1,6 %-át teszi ki, 2009-ben és 2010-ben pedig - a járulékok 2009-ben 8,0 %-ról 2,0 %-ra való átmeneti csökkentése miatt - 0,4 %-át. A teljes tőkefedezeti második pillérbe átirányított társadalombiztosítási járulékok mértékét a tervek szerint 2011-ben 4 %-ra, 2012-ben pedig 6 %-ra növelik, ami az előrejelzések alapján 2011-ben és 2012-ben megemeli a reform teljes költségét, GDP-arányosan 0,8 illetve 1,2 százalékpontra. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően ezeket a költségeket lineárisan csökkentve, egy átmeneti időszakon át lehet figyelembe venni, és csak akkor, ha a hiány közel marad a referenciaértékhez. Mivel a hiány 2008-ban nem volt közel a referenciaértékhez, és a Bizottság szolgálatai által 2009-re és 2010-re előre jelzett hiány sem közelíti meg a referenciaértéket, a nyugdíjreform költsége nem vehető figyelembe.

(10) Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az "érdemleges tényezők" csak akkor vehetők figyelembe a Szerződés 104. cikk (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel - vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti - teljes mértékben teljesül. Lettország esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az e határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Lettországban túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Lett Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

(1) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2) HL L 332., 1993.12.31., 7. o.

(3) A Lettországra vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode=_m2

(4) Ezek a becslések figyelembe veszik a társadalombiztosítási járulékok második nyugdíjpilléres rendszerből való ideiglenes átirányításának hatását.