BH 1992.10.633 A kiadói szerződésben a szerzői díjnak a nyereségtől függő mértékben való megállapítása a szerző kifejezett joglemondása hiányában nem eredményezheti az egyébként visszterhes szerződés ingyenességét [Ptk. 207. § (1)-(2) bek., 1969. évi III. tv. (Szjt.) 3. §, 26. § (2) bek., 31. § (1) bek., 1/1970. (III. 20.) MM r. 2. § (1) bek., 9. § (1) bek.].

A peres felek által 1990. április 23-án írásba foglalt szerződés értelmében az alperesek kötelezettséget vállaltak egy dokumentum riportkönyv kézirata teljes anyagának 1990. május 12-ig a felperes részére való átadására, és hozzájárultak a könyv 1990 júniusában tervezett kiadásához. A felperes mint a könyv kiadója ellenszolgáltatásul a szerzők részére a könyv tiszta nyereségének ötven százalékát ajánlotta fel azzal, hogy a kézirat átvételekor a szerzők részére (szerzőségi arányuknak megfelelő felosztásban, összesen azonban) 500 000 forint "előleget" folyósít. A szerződés értelmében a felperest terhelték a szerzők olaszországi "munkájának" költségei is. Az alperesek a könyv kéziratát a felperesnek átadták, és a felperes a részükre összesen 500 000 forintot fizetett.

A felperes a keresetében az alpereseket a kifizetett előleg teljes összegének és 1990. november 15-től járó kamatainak visszafizetésére kérte kötelezni, mert a 80 000 példányban kiadott könyv értékesítése a könyvterjesztők érdeklődésének hiányában meghiúsult, és a kiadványok egy része a könyvterjesztőknél való helytelen tárolás miatt megrongálódott. A szerződéskötéskor remélt nyereség helyett a könyvkiadás veszteséges volt, ezért a szerzők a közös kockázatviselés miatt szerzői díjra nem jogosultak.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, mert a szerződés szerint teljesítettek, és nem vállaltak arra kötelezettséget, hogy a nyereség hiányában az előleget visszafizetik.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. r. alperest 100 000 forint, a II. r. alperest 50 000 forint, a III. r. alperest pedig ugyancsak 100 000 forint ezen összegek után 1990. november 15-től járó évi 20%-os kamat, valamint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes javára, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította. Az elsőfokú bíróság az ítélet azzal indokolta, hogy a peres felek a vállalkozási szerződés elemeit is tartalmazó kiadói szerződést kötöttek, amikor a könyv közös kiadásában és a könyvkiadással összefüggő nyereség megosztásában állapodtak meg. A szerződés vegyes jellegéből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a szerzők a vállalkozás veszteséges kimenetele esetén elvesztítik a szerzői díj iránti igényüket. A szerzők által felvett előlegből ezért elkülönítendő volt az a rész, amely tisztán szerzői díjnak minősül, és erre a szerzők mindenképpen jogosultak, ugyanakkor kötelesek visszatéríteni az előlegnek azt a részét, amely a vállalkozói kockázatot fejezi ki. Az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával a felvett előleg ötven százalékát minősítette szerzői díjnak, és ezért az alpereseket a felvett előleg fele részének visszatérítésére kötelezte.

Az első fokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperesek fellebbeztek.