1289/2023. (VII. 17.) Korm. határozat

a Nyíregyházi Ipari Park közcélú infrastrukturális fejlesztési feladataihoz szükséges kötelezettségvállalásokról

1. A Kormány

1.1. egyetért a Nyíregyházi Ipari Park (a továbbiakban: ipari park) közlekedési kapcsolatai fejlesztése érdekében

a) a vasúti rakodási, szállítási igények és technológiák, a vasúti rakodó elhelyezésének és szükséges méretének, valamint vasúti megközelíthetőségének vizsgálatával,

b) engedélyezési terv készítésével, az alapján építési engedély megszerzésével, továbbá kiviteli tervek készítésével az M3 autópályán új, teljes értékű különszintű csomópont kialakítása a 230+488 km szelvényben, a meglévő aluljárók felhasználásával a szükséges csomóponti elemekkel, valamint szükség esetén a meglévő hidak szélesítésével, átépítésével,[1]

c) engedélyezési és kiviteli tervek készítésével

ca) a 49146. jelű bekötőút Nyíregyháza közigazgatási határától Nagykállóig (4912. jelű összekötő útig) terjedő szakasza burkolatának megerősítése és szélesítése céljából,

cb) a 49146. jelű bekötőút mentén megfelelő kerékpáros közlekedési lehetőség biztosítása érdekében az M3-as új (230+488 km szelvény), keleti autópálya-csomóponthoz vezető észak-dél irányú Újsortanyai bekötőúttól Nyíregyháza és Nagykálló városok közigazgatási területén a 4912. jelű összekötő út csatlakozásig,

cc) a 4925. jelű összekötő útburkolat megerősítése és szélesítése a 7+905 km szelvényig - a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által készíttetett kiviteli tervekhez illeszkedve, azok szakmai felülvizsgálatával és szükség szerinti egységesítésével - a 100. és a 113. vasútvonal keresztezésével,

cd) a 4. számú főút és a 4925. jelű összekötő út 0+000 kilométerszelvényében lévő csomópont előtt - Debrecen irányából - kanyarodó-lassító sáv kialakítása és a csomópontban a tervezendő kerékpáros közlekedés a főút szelvényezés szerinti bal oldalára történő átvezetése céljából,

ce) az Újfehértó, Széchenyi utcához csatlakozó, korábban kiépített kerékpárúttól (4. számú főút 260+000 kilométerszelvényének környezetétől) a 4925. jelű összekötő útig, onnan a 4925. jelű összekötő út mentén, annak 6+725 kilométerszelvényéig, az Aktív-és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által terveztetett önálló kétirányú kerékpárúthoz kapcsolódó és illeszkedő megfelelő kerékpáros közlekedési lehetőség kialakítása céljából,

d) tanulmányterv és környezetvédelmi munkarész elkészítésével, amelynek célja

da) a 4. számú főút Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony-vasútvonal külön szintű keresztezésével az ipari parkba történő bekötési lehetőségeinek vizsgálata és

db) a 4. számú főút bevezető szakasz (Debreceni út) kapacitásbővítő fejlesztések vizsgálata,

e) az ipari park északi és déli fejlesztési területe feltáró-, körüljáró- és határolóútjainak megvalósításával;

1.2. egyetért az ipari park villamosenergia-ellátásának fejlesztése érdekében

a) a "Nyíregyháza Ipari Park 2." [132/22] kV-os alállomás bővítése,

b) a "Buj - Nyíregyháza Simai út" [132] kV-os távvezeték "Nyíregyháza Ipari Park 2." [132/22] kV-os alállomásba történő beforgatása - új kétrendszerű [132] kV-os távvezeték létesítés segítségével

fejlesztések megvalósításával;

1.3. egyetért az ipari park gázellátásának fejlesztése érdekében

a) a szénhidrogén-hálózat fejlesztésével és a fejlesztési területen való kiépítésével olyan módon, hogy a II. ütemben összesen 30 000 m3/óra kapacitásbővítés valósuljon meg további gázinfrastruktúra (gázátadó) fejlesztésével, részben pénzeszköz átadásával,

b) az ipari park biogázzal történő ellátásához szükséges létesítmények megvalósításával;

1.4. egyetért az ipari park vízellátásának fejlesztése érdekében a vízhálózat fejlesztésével és a fejlesztési területen történő kiépítésével, ennek keretében ipari víz, ivóvíz, tűzivíz és használati víz szolgáltatására alkalmas közművek iparterületen belüli létesítésével, a kötelező önkormányzati feladatot, mint a víziközművek üzemeltetését biztosító egyszeri vissza nem térítendő támogatás nyújtásával olyan módon, hogy

a) az I. ütemben 5000 m3/nap vízigény legyen kiszolgálható,

b) a II. ütemben az I. ütemben biztosított kapacitást 10 000 m3/nap mértékkel meghaladó vízigény legyen kiszolgálható,

c) a III. ütemben a II. ütemben biztosított kapacitást 10 000 m3/nap mértékkel meghaladó vízigény legyen kiszolgálható,

d) a kötelező önkormányzati feladat, mint a víziközművek üzemeltetése legyen fenntartható;

1.5. egyetért az ipari park szennyvízelvezetésének és -kezelésének fejlesztése érdekében

a) a szennyvízhálózat fejlesztésével és kezelésével, a fejlesztési területen való kiépítésével olyan módon, hogy

aa) az I. ütemben 2000 m3/nap elvezetési kapacitás,

ab) a II. ütemben az I. ütemben biztosított kapacitást 5000 m3/nap mértékkel meghaladó elvezetési és kezelési kapacitás,

ac) a III. ütemben a II. ütemben biztosított kapacitást 8000 m3/nap mértékkel meghaladó elvezetési és kezelési kapacitás

legyen biztosított,

b) a tisztított szennyvíz ipari vízként történő hasznosításának megvalósításával, ennek keretében a tisztított szenny- és ipari víz hasznosításához szükséges létesítmények - közöttük a közműudvar tervezési program szerinti - megvalósításával akként, hogy a tisztított szennyvíz a közműudvarba jusson el;

1.6. egyetért az ipari park bel- és csapadékvíz-elvezető hálózatának fejlesztésével és a fejlesztési területen való kiépítésével olyan módon, hogy

a) az I. ütemben a déli fejlesztési terület csapadékvíz-elvezetésének és -szikkasztásának megvalósítását szolgáló létesítmények,

b) a II. ütemben a meglévő vízfolyások rendezése és korrekciója

valósuljanak meg;

1.7. egyetért az ipari park hírközlési hálózatának kiépítésével olyan módon, hogy

a) az I. ütemben az északi fejlesztési területen, továbbá a déli fejlesztési terület M3-as autópálya alatti átvezetést követő, 49146. jelű bekötőútig eső részén, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Nyíregyháza külterület 01475/2 helyrajzi számú úttól keletre elhelyezkedő nyomvonalvezetéssel,

b) a II. ütemben a déli fejlesztési terület I. ütemben nem érintett részén

valósuljon meg;

1.8. egyetért az Önkormányzat által - az Építési és Közlekedési Minisztériummal konzorciumban - megvalósítandó, az 1.1. alpont e) pontjában és az 1.2-1.7. alpontban meghatározott feladatok ellátásával összefüggő mérnöki, műszaki ellenőri, tervezői, projektmenedzsment-, monitoring- és kommunikációs, valamint a kivitelezéssel és egyéb, a projekt megvalósításával kapcsolatos engedélyezési és hatósági eljárásokkal összefüggő feladatok ellátásával.[2]

2. A Kormány

2.1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy az építési és közlekedési miniszter az 1.1. alpont a) pontjában meghatározott feladat megvalósítása érdekében a 2023. évben legfeljebb a szabad előirányzatot meghaladóan, 100 000 000 forint összegben kötelezettséget vállaljon a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kvtv2023.) 1. melléklet XLV. Állami beruházások fejezet, 2. Közlekedési beruházások cím, 1. Közlekedési célú központi kezelésű előirányzatok alcím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások jogcímcsoport terhére;

2.2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a külgazdasági és külügyminiszter, valamint az építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére gondoskodjon az 1.1. alpont a) pontjában meghatározott vasútfejlesztés megvalósítása érdekében 100 000 000 forint biztosításáról a Kvtv2023. 1. melléklet XLV. Állami beruházások fejezet, 2. Közlekedési beruházások cím, 1. Közlekedési célú központi kezelésű előirányzatok alcím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások jogcímcsoport javára;

Felelős: pénzügyminiszter

külgazdasági és külügyminiszter

építési és közlekedési miniszter

Határidő: a felmerülés ütemében

2.3. az egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (7) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 2025-2026. években az 1.1. alpont b)-d) pontjában meghatározott feladatokkal összefüggésben a központi költségvetés XLV. Állami beruházások fejezet, 2. Közlekedési beruházások cím, 1. Közlekedési célú központi kezelésű előirányzatok alcím, 2. Állami közútfejlesztési beruházások jogcímcsoport terhére vállalható kötelezettség felső korlátját 639 000 000 forintban határozza meg;[3]

2.4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a külgazdasági és külügyminiszter, valamint az építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére, az 1.1. alpont b)-d) pontjában meghatározott közútfejlesztések előkészítése érdekében gondoskodjon[4]

a) a 2024. évben a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv2024.) 1. melléklet XLV. Állami beruházások fejezet, 2. Közlekedési beruházások cím, 1. Közlekedési célú központi kezelésű előirányzatok alcím, 2. Állami közútfejlesztési beruházások jogcímcsoport javára 26 000 000 forint,

b) a 2025. évben a központi költségvetés XLV. Állami beruházások fejezet, állami közútfejlesztési beruházásokat finanszírozó előirányzat javára 300 000 000 forint,

c) a 2026. évben a központi költségvetés XLV. Állami beruházások fejezet, állami közútfejlesztési beruházásokat finanszírozó előirányzat javára 339 000 000 forint

rendelkezésre állásáról;

Felelős: pénzügyminiszter

külgazdasági és külügyminiszter

építési és közlekedési miniszter

Határidő: az a) pont tekintetében a felmerülés ütemében, legkésőbb 2024. december 31-ig

a b) és c) pont tekintetében az adott évi központi költségvetés tervezése során

2.5. az Áht. 36. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy az építési és közlekedési miniszter az 1. pont 1.1. alpont e) pontjában és az ahhoz kapcsolódó 1.8. alpontban meghatározott feladat megvalósítása érdekében a 2024. évben legfeljebb a szabad előirányzatot meghaladóan, 19 960 223 866 forint összegben kötelezettséget vállaljon a Kvtv2024. 1. melléklet XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Települési és infrastrukturális fejlesztési feladatok alcím, 3. Ipari parki és térségi infrastruktúra-fejlesztési feladatok jogcímcsoport terhére;[5]

2.6. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az építési és közlekedési miniszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter kezdeményezésére, az 1. pont 1.1. alpont e) pontjában és az ahhoz kapcsolódó 1.8. alpontban meghatározott feladatok elvégzése érdekében gondoskodjon 24 593 200 000 forint forrás biztosításáról, az alábbi ütemezés szerint:[6]

a) a 2024. évben a Kvtv2024. 1. melléklet XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Települési és infrastrukturális fejlesztési feladatok alcím, 3. Ipari parki és térségi infrastruktúrafejlesztési feladatok jogcímcsoport javára 19 972 200 000 forint,

b) a 2025. évben a központi költségvetés XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet, Ipari parki és térségi infrastruktúra fejlesztési feladatokat finanszírozó előirányzat javára 4 621 000 000 forint;

Felelős: pénzügyminiszter

építési és közlekedési miniszter

külgazdasági és külügyminiszter

Határidő: az a) pont tekintetében a felmerülés ütemében

a b) pont tekintetében a 2025. évi központi költségvetés tervezése során

2.7. az Áht. 36. § (4b) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy az építési és közlekedési miniszter az 1. pont 1.1. alpont e) pontjában és az ahhoz kapcsolódó 1.8. alpontban foglalt feladatok megvalósítása érdekében legfeljebb 24 578 452 928 forint kötelezettséget vállaljon;[7]

2.8. az Áht. 36. § (4c) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva az 1. pont 1.1. alpont e) pontjában és az ahhoz kapcsolódó 1.8. alpontban foglalt fejlesztések megvalósításához a központi költségvetés XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet, Ipari parki és térségi infrastruktúra fejlesztési feladatokat finanszírozó előirányzat terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a 2025. évben 4 618 229 063 forintban állapítja meg;[8]

2.9. az Áht. 36. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy az energiaügyi miniszter az 1.2-1.6. alpontban és az azokhoz kapcsolódó 1.8. alpontban meghatározott feladat megvalósítása érdekében a 2023. évben legfeljebb a szabad előirányzatot meghaladó mértékben, 2 500 000 000 forint összegben kötelezettséget vállaljon a Kvtv2023. 1. melléklet XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 35. Energetikai és fenntarthatósági ágazati feladatok alcím, 3. Fenntarthatósági feladatok és közmű-szolgáltatások jogcímcsoport terhére;

2.10. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az energiaügyi miniszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter kezdeményezésére, az 1.2-1.6. alpontban és az azokhoz kapcsolódó 1.8. alpontban meghatározott feladatok elvégzése érdekében gondoskodjon 109 401 749 637 forint forrás biztosításáról, az alábbi ütemezés szerint:[9]

a) a 2023. évben a Kvtv2023. 1. melléklet

aa) XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. Térségi fejlesztési feladatok alcím javára 14 242 219 949 forint,

ab) XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 35. Energetikai és fenntarthatósági ágazati feladatok alcím, 3. Fenntarthatósági feladatok és közmű-szolgáltatások jogcímcsoport javára 2 501 500 000 forint,

b) a 2024. évben a Kvtv2024. 1. melléklet XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. Térségi fejlesztési feladatok alcím javára 11 740 620 658 forint,

c) a 2025. évben a központi költségvetés XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet térségi fejlesztési feladatokat finanszírozó előirányzata javára 30 655 478 904 forint,[10]

d) a 2026. évben a központi költségvetés XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet térségi fejlesztési feladatokat finanszírozó előirányzata javára 50 261 930 126 forint;[11]

Felelős: pénzügyminiszter

energiaügyi miniszter

külgazdasági és külügyminiszter

Határidő: az a) és b) pont tekintetében a felmerülés ütemében

a c) és d) pont tekintetében az adott évi központi költségvetés tervezése során

2.11. az Áht. 36. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter az 1.7. alpontban és a hozzá kapcsolódó 1.8. alpontban meghatározott feladat megvalósítása érdekében a 2023. évben legfeljebb a szabad előirányzatot meghaladó mértékben, 1 520 725 893 forint összegben kötelezettséget vállaljon a Kvtv2023. 1. melléklet XXIII. Gazdaságfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Egyéb ágazati feladatok alcím terhére;

2.12. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére, az 1.7. alpont szerinti fejlesztés és az ahhoz kapcsolódó 1.8. alpontban meghatározott feladatok finanszírozása érdekében gondoskodjon 3 184 686 804 forint biztosításáról, az alábbi ütemezés szerint:[12]

a) a 2023. évben a Kvtv2023. 1. melléklet XXIII. Gazdaságfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Egyéb ágazati feladatok alcím javára 1 521 638 329 forint,

b) a 2024. évben a Kvtv2024. 1. melléklet XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Gazdaságfejlesztési feladatok alcím, 2. Gazdasági ellenálló képesség fejlesztése és ipari alkalmazott technológiák bevezetése jogcímcsoport javára 199 763 484 forint;[13]

Felelős: pénzügyminiszter

külgazdasági és külügyminiszter

gazdaságfejlesztési miniszter

Határidő: az a) pont tekintetében a felmerülés ütemében

a b) pont tekintetében azonnal[14]

2.13. az Áht. 36. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy a nemzetgazdasági miniszter az 1.7. alpontban és a hozzá kapcsolódó 1.8. alpontban meghatározott feladat megvalósítása érdekében a 2024. évben legfeljebb a szabad előirányzatot meghaladó mértékben, 1 662 051 244 forint összegben kötelezettséget vállaljon a Kvtv2024. 1. melléklet XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Gazdaságfejlesztési feladatok alcím, 2. Gazdasági ellenálló képesség fejlesztése és ipari alkalmazott technológiák bevezetése jogcímcsoport terhére.[15]

2.14. az Áht. 36. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy az építési és közlekedési miniszter az 1.1. alpont b)-d) pontjában meghatározott feladatok megvalósítása érdekében a 2024. évben legfeljebb a szabad előirányzatot meghaladó mértékű, 26 000 000 forint összegben kötelezettséget vállaljon a Kvtv2024. 1. melléklet XLV. Állami beruházások fejezet, 2. Közlekedési beruházások cím, 1. Közlekedési célú központi kezelésű előirányzatok alcím, 2. Állami közútfejlesztési beruházások jogcímcsoport terhére.[16]

3. A Kormány

3.1. egyetért azzal, hogy az 1.1-1.8. alpont szerinti beruházások és feladatok finanszírozása összesen 137 862 394 981 forint költségvetési támogatásból valósuljon meg, a következők szerint:

a) az Építési és Közlekedési Minisztérium által megvalósítandó, az 1.1. alpont a)-d) pontjában meghatározott feladatok ellátásához 765 000 000 forint,

b) az Önkormányzat által - az Építési és Közlekedési Minisztériummal konzorciumban - megvalósítandó, az 1.1. alpont e) pontjában és az 1.3-1.8. alpontban meghatározott feladatok, valamint az 1.2. alpontban meghatározott feladatból a feladatkörébe tartozó feladat ellátásához 128 595 094 981 forint,

c) az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: OPUS TITÁSZ Zrt.) által megvalósítandó, az 1.2. alpontban meghatározott feladatból a feladatkörébe tartozó feladat ellátásához 8 502 300 000 forint

biztosításával;

3.2. felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy az 1.1. alpont e) pontjában meghatározott fejlesztések megvalósítása, valamint az ahhoz kapcsolódó 1.8. alpontban szereplő feladatok ellátása érdekében gondoskodjon az Önkormányzattal 24 578 469 895 forint összegben támogatási jogviszony létrehozásáról;

Felelős: építési és közlekedési miniszter

Határidő: azonnal

3.3. felhívja az energiaügyi minisztert, hogy az 1.3-1.6. alpontban meghatározott fejlesztések megvalósítása, továbbá az 1.2. alpontban meghatározott feladatból az Önkormányzat feladatkörébe tartozó feladatok és az azokhoz kapcsolódó 1.8. alpontban szereplő feladatok ellátása érdekében gondoskodjon

a) 712 815 176 forint összegű visszatérítési kötelezettséggel járó támogatást tartalmazó, valamint

b) 100 121 032 773 forint összegű vissza nem térítendő támogatást tartalmazó[17]

támogatási jogviszony létrehozásáról, azzal, hogy a támogatási szerződésben rögzítse, amennyiben az Önkormányzat a terület értékesítése során a vevőre áthárításra kerülő teljesítményarányos csatlakozási díj tekintetében az a) pont szerinti összegnél nagyobb bevételre (a továbbiakban: többletbevétel) tesz szert, a többletbevétellel azonos összegű vissza nem térítendő támogatást köteles visszafizetni a központi költségvetés javára;

Felelős: energiaügyi miniszter

Határidő: azonnal

3.4. felhívja az energiaügyi minisztert, hogy az 1.2. alpontban meghatározott feladatból az OPUS TITÁSZ Zrt. által megvalósítandó, a feladatkörébe tartozó feladat ellátása érdekében gondoskodjon támogatási jogviszony létrehozásáról 8 502 300 000 forint összegben;

Felelős: energiaügyi miniszter

Határidő: azonnal

3.5. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1.7. alpont szerinti fejlesztés és az ahhoz kapcsolódó 1.8. alpontban meghatározott feladatok finanszírozása érdekében gondoskodjon az Önkormányzattal 3 182 777 137 forint összegben támogatási jogviszony létrehozásáról.[18]

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

Határidő: azonnal

4. A Kormány az 1.7. alpont megvalósítása érdekében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 1 463 284 991 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el, az 1. melléklet szerint.[19]

Felelős: energiaügyi miniszter

nemzetgazdasági miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

5.[20]

6.[21]

7.[22]

8. A Kormány - az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) 4. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a beruházások gyors lefolytatása érdekében az 1. pont 1.1. alpont e) pontjában és az 1.3-1.7. alpontban szereplő projekteket mentesíti az Ábtv. alkalmazása alól, az ahhoz fűződő kiemelt nemzeti és befektetésösztönzési érdekre tekintettel.[23]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1289/2023. (VII. 17.) Korm. határozathoz[24]

XVII. Energiaügyi Minisztérium

XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: 2024.

forintban