62016CJ0340[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2017. július 20. Landeskrankenanstalten-Betriebsgesellschaft - KABEG kontra Mutuelles du Mans assurances - MMA IARD SA. az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 44/2001/EK rendelet - A 9. cikk (1) bekezdése - A 11. cikk (2) bekezdése - Joghatóság biztosítási ügyekben - A károsult közvetlen keresete a biztosítóval szemben - A károsult közjogi intézmény jogállású munkáltatója által a munkavállalóját a balesetben érintett jármű biztosítójával szemben megillető jogok törvényes engedményeseként indított kereset - Átszállás. C-340/16. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2017. július 20. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 44/2001/EK rendelet - A 9. cikk (1) bekezdése - A 11. cikk (2) bekezdése - Joghatóság biztosítási ügyekben - A károsult közvetlen keresete a biztosítóval szemben - A károsult közjogi intézmény jogállású munkáltatója által a munkavállalóját a balesetben érintett jármű biztosítójával szemben megillető jogok törvényes engedményeseként indított kereset - Átszállás"

A C-340/16. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) a Bírósághoz 2016. június 16-án érkezett, 2016. május 25-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Landeskrankenanstalten-Betriebsgesellschaft-KABEG

és

a Mutuelles du Mans assurances - MMA IARD SA között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, M. Vilaras, J. Malenovský, M. Safjan (előadó) és D. Šváby bírák,

főtanácsnok: M. Bobek,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Landeskrankenanstalten-Betriebsgesellschaft-KABEG képviseletében H. H. Toriser Rechtsanwalt,

- a Mutuelles du Mans assurances - MMA IARD SA képviseletében M. Angerer Rechtsanwalt,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: F. Di Matteo avvocato dello Stato,

- az Európai Bizottság képviseletében M. Heller és M. Wilderspin, meghatalmazotti minőségben

a főtanácsnok indítványának a 2017. május 18-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.) 9. cikke (1) bekezdése b) pontjának e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggő értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a Landeskrankenanstalten-Betriebsgesellschaft - KABEG (a továbbiakban: KABEG), Klagenfurt am Wörthersee-ben (Ausztria) székhellyel rendelkező, kórházi ellátást nyújtó közjogi intézmény és a Mutuelles du Mans assurances - MMA IARD SA (a továbbiakban: MMA IARD), franciaországi székhelyű biztosítótársaság között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, azon kártérítés iránti kérelem tárgyában, amelyet a KABEG indított alkalmazottjának egy, Olaszországban történt közlekedési balesetből következő ideiglenes munkaképtelensége időszakában díjazásának további folyósítása címén, amely balesetben ez az alkalmazott, valamint egy, a MMA IARD-nál kötött felelősségbiztosítással fedezett gépjármű volt érintett.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 44/2001 rendelet

3 Az 44/2001 rendelet (11) és (13) preambulumbekezdésének szövege a következő:

"(11) A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg, és a joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a per tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő joghatósági okot kíván meg. A jogi személyek székhelyét a közös szabályok átláthatóságának fokozása és a joghatósági okok összeütközése [helyesen: összeütközésének] elkerülése végett önállóan kell meghatározni.

(12) Az alperes lakóhelyén kívül a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okokat is meg kell állapítani az igazságszolgáltatás megbízható működésének előmozdítása érdekében.

(13) A biztosítási, fogyasztói és munkaszerződésekkel kapcsolatban a gyengébb felet az érdekeinek megfelelő, az általános szabályoknál kedvezőbb joghatósági szabályokkal kell védelemben részesíteni".

4 A 44/2001 rendelet által előírt joghatósági szabályokat II. fejezete tartalmazta, amely a 2-31. cikkből állt.

5 E rendelet 2. cikke (1) bekezdésének, amely a II. fejezet "Általános rendelkezések" című 1. szakaszán belül helyezkedett el, szövege az alábbi volt:

"E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető."

6 E rendelet ugyancsak az 1. szakaszban található 3. cikkének (1) bekezdése így rendelkezett:

"Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bíróságai előtt kizárólag e fejezet 2-7. szakaszában megállapított rendelkezések alapján perelhető."

7 Ugyanezen rendelet II. fejezete 3. szakaszának címe "Joghatóság biztosítási ügyekben" volt. E szakasz a 44/2001 rendelet 8-14. cikkét foglalta magában.

8 E rendelet 8. cikke értelmében:

"Biztosítási ügyekben a joghatóságot e szakasz határozza meg a 4. cikk és az 5. cikk 5. pontjának sérelme nélkül".

9 Az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint: "Valamely tagállamban székhellyel rendelkező biztosító perelhető: [...]"

- annak a tagállamnak a bíróságai előtt, ahol a székhelye található; vagy

- más tagállamban a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított vagy a kedvezményezett által indított perek esetén, a felperes lakóhelyének bírósága előtt; [...]

10 Ugyanezen rendelet 10. cikke a következőképpen fogalmazott:

"Felelősség- vagy ingatlanbiztosítás tekintetében a biztosító perelhető továbbá a káresemény bekövetkeztének helye bíróságai előtt is. Ugyanez alkalmazandó, amennyiben az ingó és ingatlantulajdonra azonos biztosítási szerződést kötöttek, és mindkettőt azonos káresemény érint."

11 Az 44/2001 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése a következőket írta elő:

"A 8., 9. és 10. cikket kell alkalmazni a károsult által közvetlenül a biztosító ellen indított keresetre, amennyiben az ilyen közvetlen keresetindítás megengedett."

12 A 44/2001 rendeletet hatályon kívül helyezte a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.) 80. cikke. Mindazonáltal e rendelet 81. cikkének második bekezdése értelmében, az csak 2015. január 10-től alkalmazandó.

A 2009/103/EK irányelv

13 A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2009. L 263., 11. o.) "Gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség" című 3. cikke a következőképpen rendelkezik: "Az 5. cikkre is figyelemmel minden tagállam időben megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a saját területén szokásosan üzemben tartott gépjárművek rendelkezzenek gépjármű-felelősségbiztosítással. A biztosítással fedezett károk mértékét és a biztosítás szabályait az első bekezdésben említett intézkedések alapján kell meghatározni. Minden tagállam időben megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a biztosítási szerződés egyaránt fedezze: Az első bekezdésben említett biztosítás kötelezően kiterjed mind az anyagi kárra, mind a személyi sérülésre."

- a más tagállamok hatályos szabályozása szerint bármely kárt, amely e tagállamok területén keletkezik;

- bármely kárt, amelyet a tagállamok állampolgárai szenvednek el két olyan terület közötti közlekedésük során, ahol a Szerződés hatályban van, amennyiben a területért, amelyen áthaladnak, egyik nemzeti iroda sem felelős; ilyen esetben a kárt azon tagállam kötelező biztosításra vonatkozó jogszabályainak megfelelően kell fedezni, ahol a gépjármű szokásos üzembentartási helye található.

14 Ezen irányelv "Közvetlen kereseti jog" című 18. cikke szerint:

"A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikkben említett biztosítással fedezett gépjármű által okozott balesetből eredően károsult személyek közvetlenül jogosultak legyenek keresetet indítani azon biztosító ellen, amelynél a felelős személy felelősségbiztosítással rendelkezik."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15 Egy 2011. március 26-án, Olaszországban történt balesetben biciklistaként az ausztriai székhelyű KABEG egyik alkalmazottja és egy, a MMA IARD-nál felelősségbiztosítással fedezett gépjármű volt érintett. Ezen alkalmazott e baleset következtében számos sérülést szenvedett.

16 A KABEG a Landesgericht Klagenfurt (klagenfurti tartományi bíróság, Ausztria) előtt kérelmet nyújtott be az iránt, hogy a bíróság a MMA IARD-ot kötelezze kártérítés címén 15505,64 euró kamatokkal és költségekkel növelt összegének a megfizetésére. A KABEG előadta, hogy továbbra is folyósította a díjazást alkalmazottjának, a közúti baleset sérültjének, az e balesetet követő betegszabadság időtartama alatt. E címen átszálltak rá ezen összeg erejéig az alkalmazott pénzbeli járandóságai.

17 A KABEG úgy véli, hogy a Landesgericht Klagenfurt (klagenfurti tartományi bíróság) a 44/2001/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján joghatósággal rendelkezik. A KABEG arra hivatkozik továbbá, hogy az alkalmazottja által párhuzamosan indított eljárás is folyamatban van ugyanezen bíróság előtt, amelyben az már megállapította joghatóságának fennállását.

18 A MMA IARD a joghatóság hiányára vonatkozó kifogást emelt, és arra hivatkozott, hogy az említett rendelet II. fejezetének 3. szakasza a biztosítási tárgyú jogvitában fennálló joghatósági ütközés feloldásának sajátos rendszerét határozta meg. Ugyanezen rendelet (13) preambulumbekezdése értelmében az e szakaszban foglalt különös joghatósági szabályok a gyengébb fél védelmét célozzák. A KABEG munkáltatói minőségben nem tarthat igényt e védelemre.

19 A Landesgericht Klagenfurt (klagenfurti tartományi bíróság) e kifogást elutasította azzal az indokkal, hogy a KABEG, amely alkalmazottjának csak helyébe lép annak jogai tekintetében, hivatkozhat a 44/2001/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, mivel egy ilyen jogi személy, méretétől függetlenül, tekinthető gyengébb félnek egy biztosítótársasággal szemben fennálló jogvitában.

20 Az MMA IARD fellebbezést nyújtott be e határozat ellen az Oberlandesgericht Graz (grazi legfelsőbb tartományi bíróság, Ausztria) előtt, amely, helyt adva az elfogadhatatlansági kifogásnak, megváltoztatta e határozatot, és elutasította a keresetet. E bíróság megállapította többek között, hogy az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt, ugyanezen rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjára történő utalás a károsult természetes vagy jogi személy számára jogot biztosít arra, hogy a biztosítót perelje azon tagállam illetékes bírósága előtt, ahol lakóhelye vagy székhelye található. Egyébiránt álláspontja szerint a "károsult" fogalma alá tartoznak mind az azonnali károsultak, mind a közvetett károsultak.

21 Az említett bíróság szerint ugyanakkor nem minden károsultat illet meg ilyen jog. E tekintetben, annak meghatározása céljából, hogy valamely károsult hivatkozhat-e ilyen jogra, azt kell meghatározni, hogy e károsult egy felelősségbiztosítónál "gazdaságilag gyengébb és jogilag kevésbé tapasztalt"-e. Ez nem állhat fenn olyan, öt kórházat kezelő közjogi intézmény esetében, mint amilyen a KABEG.

22 A KABEG az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) előtt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a 44/2001/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogokra hivatkozva.

23 E bíróság szerint egyrészt felmerül az a kérdés, hogy amennyiben valamely kérelmező úgy tekintendő, hogy nincs szüksége védelemre, keresete minősülhet-e "biztosítási ügyben" indított keresetnek az említett rendelet 8. cikke értelmében.

24 Másrészt a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak a tekintetben, hogy milyen kritériumok alapján állapítható meg, hogy az a személy, akire a károsult törvényes engedményese, gyengébb helyzetben van, mint a hivatásos felelősségbiztosító.

25 E körülmények között az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:

"1) A 44/2001/EK rendelet 8. cikke szerinti »biztosítási ügyben« indított keresetnek tekintendő-e a belföldön lakóhellyel rendelkező munkavállalója részére továbbfolyósított díjazás miatt a belföldi munkáltatóra áthárult kár megtérítése iránt e munkáltató által indított kereset, ha

- a munkavállaló a tagállamok egyikében (Olaszországban) történt közlekedési balesetben sérült meg,

b) a kereset a károkozó jármű egy további tagállamban (Franciaországban) székhellyel rendelkező felelősségbiztosítója ellen irányul,

c) a munkáltató közjogi intézményként saját jogi személyiséggel rendelkezik?

2) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Úgy kell-e értelmezni a 44/2001/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben, hogy a díjazást tovább folyósító munkáltató »károsultként« a munkáltató székhelyének bírósága előtt perelheti a károkozó jármű felelősségbiztosítóját, amennyiben az ilyen közvetlen keresetindítás megengedett?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

26 Kérdéseivel, amelyeket együtt célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy úgy kell-e értelmezni a 44/2001/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben, hogy az első tagállamban székhellyel rendelkező munkáltató, amely továbbra is folyósítja közlekedési baleset következtében távol lévő alkalmazottja díjazását, és amely ezen alkalmazott jogai tekintetében annak helyébe lépett az e balesetben érintett jármű egy második tagállamban székhellyel rendelkező felelősségbiztosítójával szemben, az ez utóbbi rendelkezés értelmében vett "károsulti" minőségben perelheti e biztosítótársaságot az első tagállam bíróságai előtt, amennyiben a közvetlen keresetindítás megengedett.

27 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az említett rendelet II. fejezetének 3. szakasza biztosítási ügyekben önálló joghatóság elosztási rendszert létesít (2005. május 12-iSociété financière et industrielle du Peloux ítélet, C-112/03, EU:C:2005:280, 29. pont).

28 A munkavállalókra és fogyasztókra vonatkozó területekhez hasonlóan, és amint az a 44/2001 rendelet (13) preambulumbekezdéséből következik, a biztosítási ügyben indított kereseteket a felek közötti egyenlőtlenség jellemzi (lásd ebben az értelemben: 2005. május 26-iGIE Réunion européenne és társai ítélet, C-77/04, EU:C:2005:327, 22. pont), amelyet az említett szakasz rendelkezései azzal szándékoznak korrigálni, hogy a gyengébb felet az érdekeinek az általános szabályoknál jobban megfelelő joghatósági szabályokkal védelemben részesítik (lásd ebben az értelemben: 2009. szeptember 17-iVorarlberger Gebietskrankenkasse ítélet, C-347/08, EU:C:2009:561, 40. pont).

29 A kérdést előterjesztő bíróságnak a munkáltató, a károsult személy törvényes engedményese "gyengébb féli" minősítésére vonatkozó kérdései a Bíróság azon megállapításából következnek, amely szerint egy társadalombiztosítási szerv, amely egy közlekedési balesetben közvetlenül károsult személy törvényes engedményese, nem minősülhet gyengébb félnek, míg a közvetlenül károsult személy olyan jogutódja, mint amilyen az örökös, igen (lásd ebben az értelemben: 2009. szeptember 17-iVorarlberger Gebietskrankenkasse ítélet, C-347/08, EU:C:2009:561, 42. és 44. pont).

30 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság előadja, hogy olyan körülmények között, mint amelyek az alapügyet jellemzik, a jogai tekintetében az alkalmazottja helyébe lépő munkáltató azon lehetősége, hogy perelje a kár okozójának felelősségbiztosítóját azon tagállam bírósága előtt, ahol a munkáltató székhelye található, biztosítja a joghatósági szabályokkal való összhangot, következésképpen azok kiszámíthatóságát, valamint a megfelelő igazságszolgáltatást.

31 A jelen ügyben tehát azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy az olyan munkáltató, amely jogai tekintetében a közvetlen károsult helyébe lépett, a "károsult" 44/2001 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalma alá tartozik-e.

32 Márpedig, amint azt a főtanácsnok megállapította indítványának 47. pontjában, a 44/2001 rendelet keretében a "gyengébb fél" fogalma tágabban van meghatározva, mint a fogyasztókkal kötött szerződések vagy az egyéni munkaszerződések tárgyában.

33 Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság kimondta, hogy a 44/2001 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében található utalás célja az, hogy az ugyanezen rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felperesi listát kiegészítse a kárt szenvedett személyekkel, anélkül, hogy leszűkítené a listát azon személyek körére, akik közvetlenül károsultak (2007. december 13-iFBTO Schadeverzekeringen ítélet, C-463/06, EU:C:2007:792, 26. pont; 2009. szeptember 17-iVorarlberger Gebietskrankenkasse ítélet, C-347/08, EU:C:2009:561, 27. pont).

34 Ezenkívül, amint azt a kérdést előterjesztő bíróság megállapította előzetes döntéshozatalra utaló határozatában, annak az esetről-esetre történő vizsgálata, hogy a díjazást tovább folyósító munkáltató tekinthető-e "gyengébb félnek", és ekként tartozhat-e a "károsult" 44/2001 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalma alá, a jogi bizonytalanság veszélyét rejti magában, és nem egyeztethető össze a rendelet (11) preambulumbekezdésében kimondott céljaival, amelyek értelmében a joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük.

35 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a 44/2001 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében a jogaik tekintetében alkalmazottaik helyébe lépő munkáltatók kárt szenvedett személyi minőségükben, és méretüktől vagy jogi formájuktól függetlenül hivatkozhatnak az e rendelet 8-10. cikkében foglalt különös joghatósági szabályokra.

36 Tehát a jogai tekintetében alkalmazottja helyébe lépő munkáltató, amelynek az továbbra is folyósította díjazását a munkaképtelenség időszakában, és amely pusztán e minőségében keresetet nyújt be az általa elszenvedett kár címén, tekinthető az általa perelt biztosítóhoz képest gyengébb félnek, következésképpen annak a félnek, akit megillet az a lehetőség, hogy e keresetet azon tagállam bírósága előtt nyújtsa be, ahol a székhelye található.

37 Következésképpen a jogai tekintetében közlekedési baleset károsult alkalmazottja helyébe lépő munkáltató, amely tovább folyósította a díjazást, "károsulti" minőségben perelheti az e balesetben árintett jármű biztosítóját azon tagállam bírósága előtt, ahol a székhelye található, amennyiben a közvetlen keresetindítás megengedett.

38 Ezen utóbbi tekintetében ki kell emelni, hogy a 2009/103 irányelv 18. cikke értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a felelősségbiztosítással fedezett gépjármű által okozott balesetből eredően károsult személyek közvetlenül jogosultak legyenek keresetet indítani azon biztosító ellen, amelynél a felelős személy felelősségbiztosítással rendelkezik.

39 A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a 44/2001/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az első tagállamban székhellyel rendelkező munkáltató, amely továbbra is folyósítja közlekedési baleset következtében távol lévő alkalmazottja díjazását, és amely ezen alkalmazott jogai tekintetében annak helyébe lépett az e balesetben érintett jármű egy második tagállamban székhellyel rendelkező felelősségbiztosítójával szemben, az ez utóbbi rendelkezés értelmében vett "károsulti" minőségben perelheti e biztosítótársaságot az első tagállam bíróságai előtt, amennyiben a közvetlen keresetindítás megengedett.

A költségekről

40 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az első tagállamban székhellyel rendelkező munkáltató, amely továbbra is folyósítja közlekedési baleset következtében távol lévő alkalmazottja díjazását, és amely ezen alkalmazott jogai tekintetében annak helyébe lépett az e balesetben érintett jármű egy második tagállamban székhellyel rendelkező felelősségbiztosítójával szemben, az ez utóbbi rendelkezés értelmében vett "károsulti" minőségben perelheti e biztosítótársaságot az első tagállam bíróságai előtt, amennyiben a közvetlen keresetindítás megengedett.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.