A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37230/2007/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HÍRKÖZLÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi C. törvény (Eht.) 102. §, 104. §, 105. §, 106. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Darák Péter, Fekete Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.30467/2005/45., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27284/2006/11., *Kúria Kfv.37230/2007/7.* (BH 2008.11.317)

***********

Kfv.IV.37.230/2007/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Bán S. Szabó és Partners Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Rausch János György ügyvéd által képviselt I. rendű, és a dr. Csikai Attila ügyvéd által képviselt II. rendű felpereseknek a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa alperes ellen hírközlési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe a Vitári Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Vitári Jenő ügyvéd által képviselt alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.284/2006/11. számú jogerős ítélete ellen a felperesek részéről 54., illetve 55. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.284/2006/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felpereseket, hogy külön-külön fizessenek meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 30.000 /harmincezer/ - 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá a II. rendű felperes az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes piac-meghatározásra, piacelemzésre és jelentős piaci erővel rendelkező /a továbbiakban: JPE/ szolgáltatók azonosítására, és kötelezettségek előírására irányuló eljárást folytatott le, amelynek keretében 597 szolgáltató részére írt elő adatszolgáltatási kötelezettséget, majd piackutatással bízta meg a T. Rt-t. Eljárásának elveit módszertanban rögzítette, amelyet 2004. július 30-án közzétett.

A határozat-tervezetet honlapján 2004. augusztus 3-án hozta nyilvánosságra, illetve konzultációt folytatott a Gazdasági Versenyhivatallal.

A határozat-tervezetre a felperesek és az alperesi beavatkozó is észrevételt tett.

Az alperes 2004. szeptember 22-én határozat-tervezetét az Európai Bizottságnak is megküldte.

Az Európai Bizottság kiegészítő információkérését követően az alperes a határozat-tervezetet kiegészítette, majd 2004. november 29-én az Európai Bizottságnak ismételten megküldte, majd 2005. január 17-én kelt számú határozatában megállapította, hogy a beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban, nagykereskedelmi piacon nincsenek olyan keresleti vagy kínálati helyettesítési lehetőségek, amelyek a piac szélesítését indokolnák; ezért azt szolgáltatási piacként jelölte, és három elkülönült szolgáltatási piacot határozott meg, nevezetesen: a T. Rt., a P. Rt. és V. Rt. mobil rádiótelefon-hálózatában történő beszédcélú hívásvégződtetést, földrajzi piacként a Magyar Köztársaság területét határozva meg.

Az alperes mindhárom fenti piacot érintett piacnak minősítette, majd a beszédcélú hívásvégződtetés a T. Rt. mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén nagykereskedelmi piacon a T. Rt-t, a beszédcélú hívásvégződtetés a P. Rt. mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén nagykereskedelmi piacon a P. Rt-t, a beszédcélú hívásvégződtetés a V. Rt. mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén nagykereskedelmi piacon a V. Rt-t azonosította, jelentős piaci erejű szereplőként.

Mindhárom JPE szolgáltatóra az alábbi kötelezettségeket rótta ki:

A hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség teljesítése érdekében előírta, hogy indokolatlanul nem vonhatják vissza a szolgáltatásaikhoz, illetve eszközeikhez korábban biztosított hozzáférést, továbbá gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetén kötelesek a hálózatokat más elektronikus hírközlési szolgáltatók hálózatával összekapcsolni, illetve csatlakoztatni. Előírta a 277/2003. /XII. 24./ Kormányrendelet szabályainak alkalmazását.

Az átláthatóság körében azt a kötelezettséget rótta a szolgáltatókra, hogy a beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi szolgáltatás csúcsidejű és csúcsidőn kívüli díját honlapjukon hozzák nyilvánosságra.

Az egyenlő elbánás keretében előírta, hogy nem tehetnek különbséget a csúcsidejű és csúcsidőn kívüli díjak tekintetében a szolgáltatást igénybe vevő különböző elektronikus hírközlési szolgáltatók között, továbbá számviteli szétválasztási kötelezettséget írt elő az elektronikus hírközlési tevékenység tekintetében, illetve előírta, hogy a szolgáltatók a szolgáltatást költségalapú díjak ellenében kötelesek nyújtani, amelyet meghatározott költségszámítási módszer alkalmazásával kell kialakítaniuk. A túlzott mértékű díjcsökkenés esetén pedig a költségalapú díjakhoz való fokozatos közelítést irányozta elő azzal, hogy a legalacsonyabb végződtetési átlagdíjat 20 %-nál nagyobb mértékben nem lehet meghaladni.

A felperesek keresetükben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan megváltoztatását kérték.

Az elsőfokú bíróság 2006. február 8-i ítéletében az alperes határozatát részben megváltoztatta, oly módon, hogy ahhoz kiegészítést fűzött, illetve a rendelkező rész 5. számú mellékletének egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte; egyebekben a felperesek keresetét elutasította.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperesek és az alperes is fellebbezést terjesztett elő.

A Fővárosi Ítélőtábla - mint másodfokú bíróság - jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperesek keresetét teljes egészében elutasította; egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az ítélet indokolása szerint az alperesnek határozat-tervezetét - az észrevételek alapján történt változtatásokat követően - nem kellett ismételten közzétenni, illetve lehetősége volt határozatának kiegészítésére; ezért az elsőfokú bíróság alaptalanul rendelkezett az alperesi határozat V. számú mellékletének hat bekezdése tekintetében azok hatályon kívül helyezéséről.

A másodfokú bíróság osztotta a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében foglalt indokolást: a közzététel, a tájékoztatási kötelezettség, az irat-betekintési jog gyakorolhatósága, az előkészítő anyagok, a T-tanulmány, az üzleti titok, a határozat időbeni hatálya, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény /a továbbiakban: Eht./ 44. § /5/ bekezdésének megsértése, az Eht. 24. § g/ és i/ pontjának érvényre juttatása, a GVH-val való együttműködés, a téves kézbesítés és a tényfeltárási, valamint indokolási kötelezettség körében.

A Fővárosi Ítélőtábla mellőzte az észrevételt tevő személyek kereshetőségi jogára vonatkozó ítéleti megállapításokat, majd rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a perben felmerült anyagi jogi kérdések tekintetében alapvetően helytálló jogi következtetésekre jutott.