BH 2009.11.341 Az adóhatóság kézbesítője az adózó jogi képviselőjének postai küldemények átvételére jogosult meghatalmazottjának szabályszerűen kézbesíthet határozatot [2004. évi CXL. tv. 78. §, 79/2004. (IV. 19.) Korm. r. 30. §].

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2001-2005. évekre végzett személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adó adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megállapításai alapján a 2007. szeptember 21. napján kelt 2335381254 számú határozatával a felperes terhére 2001. évre személyi jövedelemadóban 3 604 519 Ft, százalékos egészségügyi hozzájárulásban 995 896 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest az adóhiány, továbbá adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. december 6. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes 2001. évben munkaviszonyban állt, amely tevékenységével összefüggésben a személyi jövedelemadó bevallásában 520 802 Ft adóköteles jövedelmet tüntetett fel, ugyanakkor 9 053 597 Ft költségére nem rendelkezett fedezettel. Az elsőfokú hatóság megvizsgálta az adózó bevallásának adatait, ingó és ingatlan értékesítéseit, a tagi kölcsön nyújtásokat, visszafizetéseket, a bankszámláin végrehajtott tranzakciókat, valamint az általa nyilatkozott egyéb, a vagyoni viszonyait érintő körülményeit, és a felállított vagyonmérleg alapján állapította meg azt, hogy a felperes bevallott adóköteles jövedelme, az általa megjelölt jövedelemforrások nem álltak arányban vagyongyarapodásával és kiadásaival, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 109. §-ának (1)-(3) bekezdései alkalmazásával az adóalapját becsléssel állapította meg, és a 2001. évi adóalapot növelő fedezethiány összeget egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette, míg a többi adóév tekintetében megállapítást nem tett.

Az alperes nem fogadta el többek között a felperes azon hivatkozását, hogy az általa nyújtott tagi hitelek forrása az apjától kapott kölcsön lett volna.

Az alperes határozatát felperes képviselőjének saját kézbesítőjével kézbesítette az ügyvédi iroda postai küldemények átvételére jogosított alkalmazottja kezeihez, aki az átvételt és annak időpontját aláírásával a határozat eredeti példányán igazolta. Az alperes a határozatot postai úton is megküldte felperes képviselőjének.

A felperes keresetében elsődlegesen vitatta, hogy a másodfokú határozat adóhatósági kézbesítővel történt kézbesítéséhez joghatás fűződne, mert állítása szerint jogi képviselőjének alkalmazottja a postai kézbesítés során volt meghatalmazva postai küldemények átvételére, a saját kézbesítővel való kézbesítési eljárásra azonban nem volt meghatalmazása. A határozat tehát postai úton lett szabályszerűen kézbesítve, amikor azonban már 2001. évre vonatkozóan elévült az adó utólagos megállapításának joga.

A felperes vitatta továbbá a becslés jogalapját is, állítva egyebek mellett, hogy az apjának 2001. évben volt olyan forrása, amit a rendelkezésére tudott bocsátani a kiadásai fedezésére.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában egyebek mellett az Art. 5. §-ának (1) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 78. §-ának (5) bekezdés f) pontja, a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdés a) pontja, 30. §-ának (5) bekezdése egybevetésével megállapította, hogy a postai küldemények átvételére - az egyéb jogosult átvevőnek tekintendő - meghatalmazott a hatóság kézbesítője által kézbesített hivatalos irat átvételére is feljogosított, így az alperes határozatának szabályszerű közlése 2007. december 22. napján megtörtént. A felperes elévülésre való hivatkozása ezért nem alapos.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az Art. 108. §-ának (1) bekezdése, 109. §-ának (1) bekezdése alapján az adóhatóság helytállóan alkalmazott becslést, míg az adóalaptól való eltérést a felperes hitelt érdemlően nem igazolta.

A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Ket. és az Art. kézbesítési szabályait, a R. 30. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az apjától kapott kölcsön nem szolgálhatott fedezetéül a 2001. évben nyújtott tagi hiteleknek.

Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.