17/2016. (VII. 29.) ORFK utasítás

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv készenlétbe helyezéséről, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek értesítési rendjéről szóló 2/2016. (II. 25.) BM utasításban, valamint a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek készenlétbe helyezésének, különleges jogrendi feladatokra való felkészülésének és ellenőrzésének rendjéről szóló 3/2016. (II. 25.) BM utasításban foglaltakra, kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. Az utasítás hatálya kiterjed:

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére (a továbbiakban: ORFK);

b) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR), a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (a továbbiakban: RRI), a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra (a továbbiakban: NEBEK), a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra (a továbbiakban: ROKK), a Nemzetközi Oktatási Központra (a továbbiakban: NOK), a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szervek);[1]

c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: helyi szervek); [az a)-c) alpontokban felsoroltak a továbbiakban együtt: rendőri szervek].

2. Értelmező rendelkezések

2. Az utasítás alkalmazásában:

a) békeidőszak: a rendőri szervek olyan állapota, amikor felkészülnek a készenlét fokozására előírt feladataik végrehajtására, melynek célja megteremteni a rendőri szervek vezetésének és irányításának folyamatos biztosítását, valamint azokat a feltételeket, amelyek alapján képessé válnak az állam- és a közbiztonság, a lakosság életének és az anyagi javak fokozott védelmére, a készenlét fokozásával összefüggő feladatok végrehajtására;

b) infokommunikációs eszközrendszer: a Rendőrségen alkalmazott informatikai és kommunikációs eszközök összessége;

c) készenlét: a rendőri szervek olyan állapota, mely biztosítja békeidőszakban, valamint a különleges jogrend időszakában jelentkező rendkívüli feladatok szervezett megkezdését, majd a személyi és anyagi-technikai feltételek megteremtése után a folyamatos végrehajtást;

d) készenlét fokozása: a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Vbö.) meghatározott intézkedéseken túl olyan rendszabályok bevezetése, végrehajtása, melyek eredményeként a rendőri szervek felkészültsége eléri az általánostól eltérő, a különleges jogrend időszakában jelentkező feladatok végrehajtásához szükséges szintet;[2]

e) RobotZsaru Neo Harcérték modul: a rendőri szervek személyi állománya naprakész berendelhetőségi létszámadatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: harcérték modul).

f)[3] összehangolt védelmi tevékenység: olyan tevékenység kezelése, amely több védelmi és biztonsági szervezet, valamint közigazgatási szerv hatáskörét együttesen érinti.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

3. A készenlétbe helyezéssel, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészüléssel kapcsolatos alapvető szabályok

3. A rendőri szervek a készenlétbe helyezésük feltételeinek megteremtése során, valamint a Vbö.-ben meghatározott összehangolt védelmi tevékenység esetén technikai eszközöket, objektumokat és szolgáltatásokat igényelnek, rendszeres időközönként felkészítik személyi állományukat, valamint ellenőrzés céljából egyrészről értesítési és berendelési, másrészről készenlétbe helyezési gyakorlatokat hajtanak végre.[4]

4. A rendőri szervek a békeidőszaki rendeltetésüknek, szervezeti felépítésüknek és rendszeresített létszámuknak megfelelően és a szükséges erő és eszköz átcsoportosításokkal hajtják végre a különleges jogrend időszaki feladataikat.

5. A rendőri szervek különleges jogrend idején feladataik ellátását a veszélyeztetettség mértékével arányos készenléti fokozatban biztosítják.

6. Az országot ért váratlan légitámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén, a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek készenlétbe helyezésének, különleges jogrendi feladatokra való felkészülésének és ellenőrzésének rendjéről szóló 3/2016. (II. 25.) BM utasítás (a továbbiakban: 3/2016. BM utasítás) 10. §-a alapján elrendelt légiriadó esetén

a) az ORFK állandó ügyeleti szolgálata (a továbbiakban: ORFK Főügyelet);

b) a KR, az RRI ügyeletei;

c) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok tevékenység-irányítási központjai (a továbbiakban: TIK);[5]

[az a)-c) alpontokban felsoroltak a továbbiakban együtt: ügyeleti szolgálat] folyamatosan figyelemmel kísérik a közszolgálati műsorszolgáltatók adásait.

7. A rendőri szervek készenlétbe helyezésére, valamint kitelepülésére készenléti fokozat elrendelése nélkül a belügyminiszter utasítása alapján az országos rendőrfőkapitány jogosult intézkedni.

8. A készenlétbe helyezési tervekben előírt szabályok bevezetését és a kitelepülést - ha annak késedelmes elrendeléséből különösen jelentős hátrány származhat - a területi szervek vezetői is elrendelhetik. Az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket haladéktalanul jelenteni kell az országos rendőrfőkapitánynak.

9. Az értesítést úgy kell megszervezni, hogy a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek értesítési rendjéről szóló 2/2016. (II. 25.) BM utasítás (a továbbiakban: 2/2016. BM utasítás) 13. §-ában foglaltakon kívül biztosítsa a rendőri szervek készenlétbe helyezési terveiben meghatározott, továbbá a váratlan, speciális helyzetekből adódó feladatok végrehajtását is.

10. A személyi állomány tagjának a 2/2016. BM utasítás 15. §-ában foglaltak, valamint az általa vállalt beérkezési idő vonatkozásában kitöltendő nyilatkozatának mintáját az 1. melléklet tartalmazza.

4. A készenlét fokozása, a különleges jogrend időszakában történő működés szabályai

11. A készenlét fokozása, valamint a különleges jogrend időszakában meghatározott feladatok ellátása érdekében szükséges feltételeket a rendőri szervek békeidőszakban teremtik meg.

12. A rendőri szervek a készenlét fokozása során a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint egyéb normákban, szervezeti és működési szabályzataikban vagy ügyrendjeikben meghatározott feladatrendszerükkel összhangban hajtják végre az alábbi honvédelmi feladatokat:

a) részvétel a Magyar Honvédség mozgósításának a közigazgatás részéről történő biztosításában;

b) az ország fegyveres védelmi terve alapján a Magyar Honvédséggel együttműködve részvétel az államhatár megerősített őrizetében, a határvédelem biztosításában;

c) részvétel a honvédelem, az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos objektumok őrzésében;

d) a Rendőrség szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrségek szakmai irányításának fokozása;

e) a lakosság és a védelmi és biztonsági igazgatás vezető szervei kitelepítésének biztosítása, a visszamaradó anyagi javak őrzése;[6]

f) a kárt, illetve rombolást szenvedett területeken a közrend, közbiztonság fenntartása, részvétel a kialakult káresetek következményeinek felszámolásában;

g) részvétel a terrorista és külső fegyveres csoportok felderítésében, felszámolásában;

h) közreműködés a Magyar Honvédség és a szövetséges haderők műveleteinek biztosításában;

i) részvétel a veszélyeztetett területekről honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállításában, biztonságba helyezésében.

13. A rendőri szervek különleges jogrend időszakában a békeidőszaki működési helyükről kitelepítésre kerülhetnek. Külön elrendelés esetén tartalék vezetési pontot kell beüzemelni és működtetni. A rendőri szervek vezetői - az ORFK tekintetében a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes - elsődlegesen rendőri objektumban kijelölik az általuk vezetett szerv tartalék vezetési pontját és az oda beosztásra tervezett állományt.

14. A különleges jogrend időszakában jelentkező feladatok vonatkozásában a területi szervek vezetői a központi államigazgatási szervekkel a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes útján egyeztetnek.

15. A rendőri szervek a készenlétbe helyezési és a különleges jogrend időszakára meghatározott feladatok hatékony, gyors és szakszerű végrehajtásához a felkészülés során az alábbi terveket készítik el:

a) Összesített Készenlétbe Helyezési Tervet:

aa) az ORFK főigazgatóságai,

ab) a területi szervek;

b) Készenlétbe Helyezési Tervet:

ba) az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek,

bb) a területi szervek vezetőinek közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti elemek,

bc) a helyi szervek.

16. A Rendőrség egészére vonatkozóan a Központi Készenlétbe Helyezési Tervet az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Védelmi Igazgatási Osztálya (a továbbiakban: ORFK VIO) készíti el.

17. A 15. pontban meghatározott terveket a közvetlen felettes szerv vezetője hagyja jóvá, a 15. pont a) alpontjában és a ba) alpontjában szereplő szervek terveinek jóváhagyásához az ORFK VIO vezetőjének ellenjegyzése szükséges.

18. A 15. pontban meghatározott és a magasabb készenlétbe helyezés végrehajtása érdekében kidolgozandó terveknek tartalmazniuk kell:

a) a rendelkezésre álló tervezési alapadatokat, a készenlét fokozatait;

b) a rendőri szerv, szervezeti egység vagy elem készenléte fokozásának szabályait;

c) a magasabb készenlétbe helyezés elrendelésére és a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülés helyzetének ellenőrzésére jogosultak körét;

d) a helyzet értékelését (prognózist);

e) valamennyi szolgálati ág, szolgálat vagy szakszolgálat feladatai végrehajtásának elgondolását az egyes készenléti fokozatra lebontva;

f) készenléti fokozatonként az egyes rendszabályokat, azok normaidejét és a végrehajtásukért felelős személyek megjelölését;

g) a rendkívüli intézkedések hatályba léptetésére, illetve kihirdetésére vonatkozó feladatokat;

h) az együttműködés és a tájékoztatás szabályait;

i) a logisztikai biztosítás feladatait; j) a vezetés és a jelentések rendjét.

19. A 15-16. pontban meghatározott tervekben - a készenléti fokozatokra előírt szabályok bevezetésére a 3/2016. BM utasítás 21. §-ában meghatározott normaidők figyelembevételével - az egyes készenléti fokozatokhoz rendelt rendszabályok (feladatok) végrehajtásának normaidejét egész órákban kell meghatározni úgy, hogy

a) a megelőző készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje legfeljebb 96 óra;

b) a fokozott készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje legfeljebb 120 óra;

c) a fokozott készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje megelőző készenlétből történő elrendelés esetén legfeljebb 24 óra;

d) a teljes készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje legfeljebb 192 óra;

e) a teljes készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje megelőző készenlétből történő elrendelés esetén legfeljebb 96 óra;

f) a teljes készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje fokozott készenlétből történő elrendelés esetén legfeljebb 72 óra

lehet.

5. A békeidőszak, a készenlét fokozására történő felkészülés és ellenőrzés főbb feladatai

20. A békeidőszak során biztosítani kell:

a) a rendőri szervek értesítésének, készenléte fokozásának feltételeit;

b) a készenlétbe helyezési tervek kidolgozását, naprakészen tartását, a feladatok ismeretét és begyakorlását, az értesítés végrehajtásának feltételrendszerét;

c) a honvédelmi felkészülés rendszerében a rendőri szervekre háruló, a magasabb készenléti fokozatokra meghatározott feladatok ellátására való felkészülést;

d) a magasabb készenléti fokozatban történő továbbműködéshez szükséges szervezeti, személyi feltételeket;

e) a pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi, híradó és informatikai (a továbbiakban együtt: logisztikai), biztonságtechnikai eszközök és anyagok szükséges mennyiségben való beszerzését, készletezését és használható állapotban tartását;

f) a logisztikai előkészítésben résztvevő szervek, felelős személyek kijelölését;

g) a személyi állomány pihentetési feltételeinek, az élelmezési ellátás elemeinek kialakítását, megteremtését;

h) az államhatár őrizetével, a határforgalom ellenőrzésével, a határrend fenntartásával összefüggő korlátozó intézkedések bevezetésének feltételeit;

i) a nemzetközi mentőerők, segélyszállítmányok államhatáron történő soron kívüli be- vagy kiléptetését.

21. A Rendőrség költségvetési szervei a különleges jogrend időszakára való felkészüléshez és működéshez szükséges forrásokat az éves költségvetésük terhére biztosítják.

22. A rendőri szervek a különleges jogrend időszakában történő működéshez szükséges terveket, kimutatásokat, nyilvántartásokat folyamatosan aktualizálják, valamint legalább évente felmérik az ingatlan, szolgáltatás igénybevételi célú kijelölésére vonatkozó új igényeiket, továbbá szükség esetén megteszik a Korm. rendelet 50. § (2) bekezdésében foglalt intézkedéseket.

23. A rendőri szervek személyi állománya különleges jogrend időszakában jelentkező feladatait a - 2. melléklet szerinti minta alapulvételével elkészített - munkaköri leírások tartalmazzák.

24. A területi szervek vezetői intézkednek az irányításuk alá tartozó rendőri szervek különleges jogrend időszakára való felkészítésére, évente ellenőrzik és értékelik a felkészülés helyzetét, amelyről évente január 15-ig a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes útján jelentést tesznek az országos rendőrfőkapitány részére.[7]

25. A különleges jogrend időszakára történő felkészülés helyzetének ellenőrzésére jogosult:

a) valamennyi rendőri szerv esetében a 2/2016. BM utasítás 4. § a)-c) pontjában meghatározott személyeken túl

aa) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei,

ab) az ORFK Ellenőrzési Szolgálat vezetője,

ac) az aa)-ab) alpontokban meghatározott személyek által írásos megbízással (nyílt paranccsal) ellátott személyek;

b) az irányítása alatt álló szervezeti egységek, elemek vonatkozásában a területi szerv vezetője.

26. A rendőri szervek különleges jogrend időszakára való felkészülésének ellenőrzése a 20. pontban felsorolt feladatok végrehajtottsága szempontjából történik.

27. A területi szervek vezetői a tervezett ellenőrzésekről - amennyiben azok kiterjednek a különleges jogrend időszakára vonatkozó felkészültségre - az ellenőrzés megkezdése előtt 15 munkanappal jelentést tesznek a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.

28. A rendőri szervek különleges jogrend időszakában történő vezetésének szervezetét és feladatait a szervezeti és működési szabályzataik, valamint az ügyrendjeik tartalmazzák.

29. Az értesítési gyakorlat elrendelésére jogosult vezető kijelöli a gyakorlatok ellenőrzésére jogosult személyeket, és intézkedik nyílt paranccsal (megbízólevéllel) történő ellátásukra.

30. Az ORFK és a területi szervek a saját hatáskörben tervezett készenlétbe helyezési és értesítési gyakorlatokat, ellenőrzéseket a tervezett végrehajtást megelőző évben - heti részletességgel - ütemterv keretében tervezik, a költségeket az éves költségvetésükben szerepeltetik. Az ütemterv egy példányát a tárgyévet megelőző év november 30-ig a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére

a) az országos rendőrfőkapitány helyettesei megküldik;

b) a területi szervek vezetői felterjesztik.

6. Megelőző készenlét

31. A megelőző készenlét feladatainak végrehajtása érdekében a rendőri szervek a 3/2016. BM utasítás 25. §-ában, valamint a 20. pontban meghatározottakon túl a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint egyéb normákban, szervezeti és működési szabályzataikban vagy ügyrendjeikben meghatározott feladatrendszerükkel összhangban vesznek részt az alábbi feladatok végrehajtásában:

a) megkezdik a megerősített szolgálatra történő áttérést, intézkednek a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére;

b) pontosítják a kijelölt, honvédelmi érdekből fokozott védelmet igénylő objektumok őrzésére vonatkozó terveket;

c) megszervezik az államhatár-közeli területek fokozott figyelését és az információgyűjtést, különös tekintettel az ellenséges felderítő tevékenységre, csapatmozgásokra, gyakorlatokra és idegen személyek határ közeli megjelenésére;

d) felkészülnek a szomszédos ország területén szolgálatot teljesítő személyi állomány visszavonására;

e) fokozottan ellenőrzik az elrendelt feladatok végrehajtását.

32. A megelőző készenlét feladatainak végrehajtása során a határrendészeti feladatot ellátó szervezeti egységek esetében biztosítani kell:

a) a megerősített határellenőrzési szolgálat elrendelését és fenntartását;

b) a határvédelemmel összefüggésben szükségessé váló erő-eszköz átcsoportosítás végrehajtásának feltételeit.

33. A megelőző készenlét elrendelését követően:

a) az ORFK Főügyelet a bevezetett készenléti fokozatról és szabályokról értesíti az alárendelt ügyeleti szolgálatokat, jelent a BM Ügyelet részére, illetve tájékoztatja a Magyar Honvédség és a társ rendvédelmi szervek központi ügyeleteit;

b) a hivatali munkaidőn kívül történő elrendelés esetén az ügyeleti szolgálatok végrehajtják a vezetők, a védelmi és biztonsági igazgatási szakterületen dolgozók, valamint a védelmi és biztonsági feladatok végrehajtásához kijelölt személyek értesítését;[8]

c) a rendőri szervek vezetői szigorítják a rendőri objektumokba történő beléptetés szabályait;

d) a rendőri szervek vezetői tájékoztatják az alárendelt vezetőket, és meghatározzák a végrehajtandó feladatokat;

e) a rendőri szervek vezetői a készenlétbe helyezési terveikben rögzített feladatok alapján végrehajtják az alárendelt személyi állomány eligazítását.

34. A rendőri szervek a megelőző készenlét logisztikai feltételeinek biztosítása érdekében:

a) intézkednek az anyagi-technikai eszközök javítási és karbantartási munkálatainak mielőbbi befejezésére;

b) végrehajtják az újonnan beszerzett termékek átvételét, tárolását, valamint a raktárakban készletezett anyagok, felszerelések, eszközök elosztását, kiadását;

c) megszervezik a számítástechnikai eszközökön lévő adatok mentését, és fokozzák a minősített adatok védelmével kapcsolatos előírások betartásával összefüggő ellenőrzést;

d) végrehajtják a gazdálkodó szervezeteknél polgári jogi szerződésekkel lekötött szolgáltatások, objektumok és technikai eszközök rendelkezésre állásának és használhatóságának ellenőrzését, pontosítását;

e) az illetékes katonai igazgatási központtal együttműködve végrehajtják a nemzetgazdaságból igényelt és lebiztosított technikai eszközök soron kívüli ellenőrzését, pontosítását;

f) a híradás folyamatos biztosítása mellett a híradó eszközökre és azok használatára vonatkozó korlátozó rendszabályokat vezetnek be;

g) a rendőri alapellátást végző orvosi rendelőkben állandó elsősegélynyújtó ügyeletet működtetnek;

h) közegészségügyi és munkavédelmi ügyeletet látnak el a személyi állomány egészségvédelme érdekében.

35. A rendőri szervek vezetői a megelőző készenlét feladatainak végrehajtását követően a készenlét további fokozása érdekében végrehajtják a személyi állomány felkészítését, gyakoroltatását.

7. Fokozott készenlét

36. A fokozott készenlét feladatainak végrehajtása érdekében a rendőri szervek a 3/2016. BM utasítás 29-30. §-ában, valamint a 31-34. pontban meghatározottakon túl az alábbi rendelkezések betartására kötelesek:

a) a hivatásos állomány - amennyiben a szolgálati feladat ellátását nem akadályozza - gyakorló öltözetben látja el feladatát;

b) a határrendészeti kirendeltségek megerősített szolgálati módban őrzik az államhatárt, amelynek során intézkednek:

ba) a járőrszolgálatok megerősítésére, járőrcsoportok szolgálatba állítására,

bb) az ellenséges fegyveres csoportok felderítésének megszervezésére, felszámolásuk végrehajtására,

bc) honvédelmi érdekből fontos objektumok, a határterületen kijelölt műtárgyak a készenléti fokozatnak megfelelő őrzésének megkezdésére.

37. A rendőri szervek a fokozott készenlét logisztikai feltételeinek biztosítása érdekében:

a) átveszik a polgári jogi szerződésekkel lekötött szolgáltatásokat, objektumokat és technikai eszközöket;

b) előkészítik az illetékes katonai igazgatási központtal együttműködve - jegyzőkönyv alapján -a nemzetgazdaságból lebiztosított objektumok átvételét;

c) ahol ez a meglévő személyi állománnyal biztosítható, állandó jelleggel orvosi ügyeletet működtetnek;

d) felkészülnek a tartalék vezetési pont beüzemelésére.

38. A rendőri szervek vezetői a fokozott készenlét feladatainak végrehajtását követően a készenlét további fokozása érdekében végrehajtják a személyi állomány felkészítését, gyakoroltatását.

8. Teljes készenlét

39. A teljes készenlét feladatainak végrehajtása érdekében a rendőri szervek a 3/2016. BM utasítás 31-32. §-ában, valamint a 36-37. pontban foglaltak végrehajtásán túl a teljes készenlét logisztikai feltételeinek biztosítása érdekében:

a) átveszik a nemzetgazdaságból lebiztosított objektumokat, technikai eszközöket, szolgáltatásokat és az üzemeltetésükhöz honvédelmi munkakötelezettség alapján biztosított személyi állományt;

b) a nemzetgazdaságból átvett objektumokban beszüntetik az eredeti békeidőszaki tevékenységet;

c) bevezetik a tervezett hírforgalmi rendszabályokat és korlátozásokat;

d) üzemeltetik a tartalék vezetési pontját.

9. A személyi állomány értesítésének szabályai

40. Az utasításban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében önálló értesítési tervet készítenek a személyi állományuk értesítésének végrehajtására:[9]

a) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság;

b) az ORFK Rendészeti Főigazgatóság;

c) az ORFK Gazdasági Főigazgatóság;

d) az ORFK Személyügyi Főigazgatóság;

e) az ORFK Ellenőrzési Szolgálat;

f) az ORFK Hivatal;

g) az ORFK Titkársági Főosztály;

h) az ORFK Kommunikációs Szolgálat;

i) az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda;

j) a területi szervek;

k) a helyi szervek.

41. Az értesítési terv a 2/2016. BM utasítás 24. §-ában foglaltakon túl tartalmazza:

a) az értesítési terv személyi hatályát;

b) az értesítés elrendelésének visszaellenőrzését;

c) az értesítés elrendelését követően végrehajtandó részletes feladatrendszert;

d) az értesítés módjait, kidolgozva a közforgalmi telekommunikációs eszközök használhatatlanná válása esetére is, továbbá a végrehajtásukhoz szükséges adatokat;

e) mellékletként az értesítések alkalmával bevonulásra kötelezett személyi állomány névjegyzékét;

f) a feladatok végrehajtásához szükséges személyek

fa) értesítésére,

fb) szolgálati vagy munkahelyükre tömegközlekedési eszközök igénybevételével, illetve azok kiesése esetén történő beérkezésére,

fc) beérkezése regisztrálásával kapcsolatos feladatokra vonatkozó szabályokat;

g) a tartalék bevonulási hely(ek) adatait;

h) az ügyeleti szolgálat, a szolgálatparancsnok feladatait.

i) a bevonulás mellőzésével végrehajtandó értesítési gyakorlatokkal kapcsolatos feladatrendszert.[10]

42. A rendőri szerv összesített névjegyzékét a szervezeti elemek névjegyzékeinek összessége alkotja. A szervezeti elemek névjegyzékeit a közvetlen vezető aláírásával kell elhelyezni az összesített névjegyzékben. A névjegyzék tartalmára vonatkozó előírásokat a 3. melléklet szerinti minta tartalmazza.

43. Az értesítési terv és annak mellékletét képező névjegyzék egy példányát:

a) az ügyeleti szolgálattal rendelkező rendőri szerveknél az ügyeleti szolgálaton;

b) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság irányítása alá tartozó rendőrkapitányságok esetében a szolgálatparancsnoknál;[11]

c) az ügyeleti szolgálattal nem rendelkező rendőri szerveknél a vezetőnél, a helyettesénél és az ügyeleti szolgálattal rendelkező felettes rendőri szerv ügyeleténél

kell elhelyezni.

44. A rendőri szervek vezetői gondoskodnak az értesítési tervben és annak mellékletét képező névjegyzékben bekövetkezett változás esetén a soron kívüli pontosításról, frissítésről, valamint kijelölik az értesítési tervben szereplő adatok folyamatos naprakészen tartásáért felelős személyt vagy személyeket.

45. A beérkezésnek a 2/2016. BM utasítás 20. §-ában meghatározott normaidejét az ott rögzítettekre figyelemmel a rendőri szerv vezetője csökkentheti.

46. A 2/2016. BM utasítás 49. §-a alapján a rendőri szervek személyi állományának értesítését elrendelheti:

a) a Rendőrség teljes személyi állománya vonatkozásában

aa) az országos rendőrfőkapitány,

ab) az országos rendőrfőkapitány helyettesei;

b) a területi szerv személyi állománya vonatkozásában a területi szerv vezetője,

c) a helyi szerv személyi állománya vonatkozásában a helyi szerv vezetője;

d) az a)-c) alpontokban meghatározott személyek által az ott meghatározott körben írásos megbízással (nyílt paranccsal) ellátott személyek.

47. A rendőri szervek értesítésének végrehajtása során az ORFK Főügyelet értesíti

a) az ORFK főigazgatóságai, az ORFK Ellenőrzési Szolgálat, az ORFK Hivatal, az ORFK Titkársági Főosztály, az ORFK Kommunikációs Szolgálat, az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda, valamint a NEBEK, a ROKK, a NOK értesítési feladataira kijelölt három-három munkatársát;[12]

b) a KR, az RRI ügyeleteit;

c) a TIK-eket.

48. A személyi állomány azon tagjai esetében, akiknek telefonos kiértesítése nem volt lehetséges és lakó- vagy tartózkodási helyük nem a szolgálati hely szerinti illetékességi területén van, kiértesítéséről - amennyiben az más módon nem hajtható végre - felkérés alapján a területileg illetékes rendőri szerv gondoskodik.

49. Az ORFK személyi állománya értesítésére az ORFK Főügyelet intézkedik a 47. pont a) alpontjában felsorolt szervezeti elemek állományából értesítési feladatra kijelölt személyek útján.

50. A rendőri szervek vezetői az értesítési feladatok végrehajtására a helyi körülmények figyelembevételével tartalék bevonulási helyet jelölnek ki. Amennyiben tartalék bevonulási helyként nem saját objektum kerül tervezésre, kijelölésre, a rendőri szervek vezetői előzetesen egyeztetnek az ORFK VIO és a kijelölendő intézmény vezetőjével.

51. A személyi állomány azon tagjainak, akiknek a bevonulása a szolgálati hely, tartalék bevonulási hely, valamint a gyülekezési hely (amennyiben kijelölésre került) megközelíthetetlensége miatt nem lehetséges, a legközelebbi rendőri szervhez kell bevonulniuk, és ezt a szolgálati- vagy munkahelyüknek az adott rendőri szerv ügyeleti szolgálatán, valamint a szolgálatparancsnokon keresztül kötelesek jelenteni. A továbbiakban a kapott utasítások szerint kell eljárniuk.

52. A 46. pont b)-c) alpontjában meghatározott esetekben az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket - amint lehetővé válik - az értesítést elrendelő vezető jelenti a felettes szerv vezetőjének, illetve az elöljáró parancsnoknak, valamint tájékoztatja az illetékes védelmi bizottság elnökét.

53. Az értesítés személyesen történő elrendelése esetén az ügyeleti szolgálat, valamint a szolgálatparancsnok, továbbá az ügyeleti szolgálattal vagy szolgálatparancsnokkal nem rendelkező rendőri szerv vezetője vagy megbízottja az értesítési tervben meghatározott feladatok végrehajtásának megkezdése előtt a 2/2016. BM utasítás 7. §-ában meghatározottakon túl:

a) feljegyzi, hogy kitől, milyen feladatot kapott, illetve annak időpontját (nap, óra, perc), valamint az elrendelőnél lévő megbízólevél (nyílt parancs) számát;

b) jelenti a rendőri szerv vezetőjének, valamint a felettes szerv ügyeleti szolgálatának a feladat vételét, valamint hogy kitől és milyen utasítást kapott, az elrendelés időpontját, az elrendelt feladat végrehajtásának megkezdését, majd megkezdi az értesítési tervben foglalt feladatok végrehajtását.

54. A szolgálatparancsnok, továbbá az ügyeleti szolgálattal vagy szolgálatparancsnokkal nem rendelkező rendőri szerv vezetője vagy megbízottja az értesítés befejezéséről jelentést tesz az elrendelő szerv vezetőjének, valamint ügyeleti szolgálatának.

55. Légiriadó elrendelése esetén a rendőri szervek végrehajtják a teljes személyi állomány értesítését, berendelését.

56. A személyi állomány értesítése során a bevonulással kapcsolatosan kiegészítő közlések is adhatóak, melyek a gyülekezési és tartalék bevonulási helyekre, valamint a 2/2016. BM utasítás 17. §-a szerinti bevonulás módjára vonatkozhatnak.

57. Amennyiben a kiértesítő személy beazonosítása indokolt, a személyi állomány az értesítés vétele után köteles közvetlen vezetője visszahívásával meggyőződni a feladat elrendelésének hitelességéről, majd a 2/2016. BM utasítás 19. §-ában foglaltak szerint eljárni.

58. A rendőri szervek személyi állományának a meghatározott szolgálati (munka-) helyre történő bevonulást követően jelentkeznie kell a vezetőjénél, és annak utasítása szerint kell eljárnia. Az egyenruha-ellátásra jogosult személyi állomány előkészíti a rendszeresített személyi felszerelését, így különösen gyakorló öltözetét, fegyverét, védőfelszerelését, és magához veszi a riadócsomagját.

59. Az értesítés, illetve az abban foglalt feladatok végrehajtására vonatkozó intézkedés visszavonására az elrendelő személy vagy annak szolgálati elöljárója jogosult.

60. A 2/2016. BM utasítás 22. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendőri szervek vezetői egyeztetést követően a szolgálati érdek figyelembevételével a 4. melléklet szerinti minta alapulvételével rendelkeznek, hogy melyik fél kötelezett a bevonulásra. Ha a 2/2016. BM utasítás 22. § (2) bekezdésében meghatározott másik szerv nem rendőri szerv, valamint a 2/2016. BM utasítás 22. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - a rendőri szervek személyi állománya tagjának kezdeményezése alapján - intézkedni kell a másik szervvel történő egyeztetés lefolytatására. Megállapodás hiányában az érintett rendőri szerv vezetője a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettesnél kezdeményezi a szükséges egyeztetések végrehajtását.[13]

61. A rendőri szervek az értesítési feladatok végrehajtása érdekében a harcérték modult folyamatosan vezetik és naprakészen tartják.

62. A rendőri szervek a 61. pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében a személyi állományuk naprakész berendelhetőségre vonatkozó jelentési kötelezettségüket munkanapokon 10 óráig teljesítik a harcérték modulban az alábbiak szerint:

a) munkanapokon a következő munkanapra vonatkozóan;

b) munkaszüneti napot megelőző munkanapon a következő munkanapig bezárólag.

63. A rendőri szervek vezetői gondoskodnak arról, hogy a naprakész berendelhetőségi létszámadatokat tartalmazó névjegyzék az ügyeleti szolgálat és az irányítása alá tartozó rendőrkapitányság szolgálatparancsnoka részére állandóan, az informatikai eszközök esetleges meghibásodása esetén is hozzáférhető legyen.

64. Azon rendőri szerveknél, ahol nincs állandó ügyeleti szolgálat, a rendőri szerv vezetőjének rendelkeznie kell a berendelhetőségi létszámadatokat tartalmazó névjegyzékkel, és gondoskodnia kell annak az értesítést végrehajtó rendőri szerv ügyeleti szolgálatán történő elhelyezéséről.

65. A rendőri szervek vezetőinek, valamint az ügyeleti szolgálatoknak - az infokommunikációs eszközök üzemen kívül kerülése esetén is - képesnek kell lenniük a saját, az alárendelt, illetve az értesítésre utalt rendőri szervek személyi állományának értesítésére.

66. Értesítési feladat elrendelése esetén az igénybe vett személyi állomány élelmezésének, tisztálkodásának és pihentetésének megszervezéséről a feladat végrehajtásában érintett rendőri szervek vezetői gondoskodnak.

67. A területi és helyi védelmi bizottságok vezető állományának értesítését a TIK, valamint a szolgálatparancsnokok - a védelmi bizottság által kijelölt két vezető értesítésével, az elérhetőségüket is tartalmazó névjegyzék alapján - végzik.[14]

68. A 40. pont a)-i) alpontjában felsorolt szervezeti egységek és elemek vezetői az értesítési terveiket az elsődlegesen kiértesítendő három személy adataival együtt az ORFK Főügyelet részére az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül megküldik, és szükség esetén gondoskodnak a kiértesítendő személyek adatainak pontosításáról.

69. A rendőri szervek vezetői a bevonulási normaidő elteltét követően a berendelés okának és egyéb körülményeinek ismeretében intézkednek:

a) az értesített, de normaidőn túl bevonult személyek felelősségének vizsgálatára;

b) az értesített, de be nem vonult személyek felelősségének vizsgálatára, valamint

c) a nem elérhető személyek felelősségének vizsgálatára.

10. Az értesítés gyakorlása

70. A rendőri szerv részére váratlanul jelentkező és a személyi állomány értesítését és berendelését is eredményező feladat, valamint a tervezett értesítési gyakorlat abban az esetben minősül a 2/2016. BM utasítás 29. §-ában meghatározott kötelezettség végrehajtásának, amennyiben az értesítés során a bevonulásra kötelezett személyi állomány létszáma a rendőri szerv teljes személyi állományának 50%-át meghaladja.

71. A rendőri szervek részére tervezett értesítési gyakorlatok végrehajtására és ellenőrzésére készített levezetési terv az alábbiakat tartalmazza:

a) az értesítésre kerülő rendőri szerv megnevezését;

b) az elrendelés helyét, idejét;

c) az ellenőrző csoport összetételét;

d) az elrendelésre kerülő feladatot;

e) a végrehajtáshoz szükséges technikai eszközök felsorolását;

f) az értesítési feladathoz kapcsolt rendészeti, bűnügyi és egyéb feladat leírását;

g) a végrehajtás tervezett költségkihatását.

72. Az ellenőrzést elrendelő rendőri szerv vezetője a tervezett értesítési gyakorlat végrehajtásának helyéről és idejéről, annak esedékessége előtt 15 nappal, amennyiben e határidőn belüli tájékoztatást objektív okok akadályozzák, soron kívül tájékoztatja az ORFK VIO vezetőjét.

73. A rendőri szerv vezetője a 2/2016. BM utasítás 30. §-ában foglalt valós, illetve a tervezett gyakorló értesítési feladatról készített jelentést a végrehajtást követő 8 napon belül felterjeszti a rendészeti országos rendőrfőkapitányhelyettes részére. A jelentés a 2/2016. BM utasítás 33. §-ában foglaltakon túl tartalmazza a technikai eszközök állapotát, alkalmazhatóságát is.[15]

74. Az ORFK Rendőrségi Igazgatási Központban (a továbbiakban: RIK) elhelyezett szervezeti egységeinek és elemeinek elrendelt értesítési gyakorlatáról készült jelentéseket a végrehajtást követő 15 napon belül az országos rendőrfőkapitány küldi meg a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára részére.[16]

75. A rendőri szervek vezetői gondoskodnak arról, hogy a személyi állomány a készenlét fokozásával, az értesítéssel és berendeléssel összefüggő feladatait részletesen megismerje, begyakorolja, és azt a vezető az éves ütemtervek alapján tartandó gyakorlatok keretében ellenőrzi.

76. A rendőri szervek vezetői az utasításban foglalt feladatok rendszeres oktatásáról éves munkaterv alapján gondoskodnak.

11. Védelmi Igazgatási Osztály

77. A Rendőrség készenlétének fokozására, a különleges jogrend időszakában, valamint az összehangolt védelmi tevékenység esetén meghatározott feladatokra történő felkészülés koordinálásának, tervezésének és szervezésének központi irányítását, valamint az előzőekben meghatározott feladatok ellenőrzését az ORFK VIO végzi.[17]

78. A Rendőrség összesített ellenőrzési ütemterve alapján, az ORFK éves munkaterve részeként az ORFK VIO vezetője tervezi a különleges jogrend időszakára való felkészülés helyzetének ellenőrzését.

79. A rendőri szervek ellenőrzési ütemterve alapján az ORFK VIO készíti el a Rendőrség összesített ellenőrzési ütemtervét.

80. A RIK-ben elhelyezett rendőri szervek értesítési gyakorlatát az ORFK VIO vezetője koordinálja.

81. A védelmi tisztek folyamatos felkészítéséről az ORFK VIO vezetője éves szakmai továbbképzés keretén belül gondoskodik.

12. A védelmi tisztekre vonatkozó általános rendelkezések

82. Az utasításban meghatározott feladatokat

a) a KR-nél két fő;

b) az RRI-n legalább egy fő;

c) a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: BRFK) két fő;[18]

d) a vármegyei rendőr főkapitányságokon és a ROKK-on legalább egy fő[19]

kinevezett védelmi kiemelt főelőadó (a továbbiakban: kinevezett védelmi tiszt) látja el.

83. Az alábbi szervek, szervezeti egységek, szervezeti elemek vezetői a vezetésük alá tartozó személyi állományból a védelmi és biztonsági igazgatási feladatok irányítása, felügyelete és ellenőrzése érdekében írásban egy-egy személyt (a továbbiakban: megbízott védelmi tiszt) jelölnek ki:[20]

a) az ORFK Rendészeti Főigazgatóság kivételével az ORFK főigazgatóságai;

b) az ORFK Ellenőrzési Szolgálat;

c) az ORFK Hivatal;

d) az ORFK Titkársági Főosztály;

e) az ORFK Kommunikációs Szolgálat;

f) az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda;

g) a KR Költségvetési Igazgatóság;

h) a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága;[21]

i) a KR Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság;

j) a KR Rendészeti Igazgatóság;

k) a KR Regionális Bevetési Igazgatóság;[22]

l) a KR Határvadász Ezred;[23]

m) a KR Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság;

n) a KR Nemzeti Nyomozó Iroda;

o) a KR Humánigazgatási Szolgálat;[24]

p) a NEBEK;

q) a NOK;

r) a BRFK Főkapitányi Közvetlen Szervek;

s) a BRFK Bűnügyi Szervek;

t) a BRFK Gazdasági Igazgatóság;

u) a BRFK Rendészeti Szervek Közrendvédelmi Főosztály;

v) a BRFK Rendészeti Szervek Közlekedésrendészeti Főosztály;

w) a helyi szervek.

84. A megbízott védelmi tiszt eredeti beosztásának ellátása melletti megbízás alapján látja el feladatait, és a mindenkori rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő megbízási díjazásra jogosult.

85. A KR, az RRI, a ROKK és a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok vezetői szervezési hatáskörükben meghatározzák a kinevezett védelmi tiszt(ek) szervezeti elhelyezkedését, amely során figyelembe kell venni a szakirányítást végző ORFK VIO-nak az ORFK szervezetében történő elhelyezkedését.[25]

86. A kinevezett és a megbízott védelmi tisztek (a továbbiakban együtt: védelmi tisztek) a feladataik ellátását akadályozó távollétük esetén történő helyettesítésükről az érintett rendőri szervek vezetői gondoskodnak.

87. A védelmi tiszteknek az alábbi együttes követelményeknek kell megfelelniük:

a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi igazgatási szakán szerzett felsőfokú végzettség, vagy más felsőfokú végzettség és a felsőfokú rendőrszervező (tiszti) szakképzésen szerzett végzettség vagy Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diploma;

b) legalább öt év szolgálati idő teljesítése hivatásos rendvédelmi, katonai területen;

c) az utasítás szerinti berendelhetőség biztosítottsága;

d) jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés megléte.

88.[26]

89.[27]

13. A kinevezett védelmi tisztek

90. A kinevezett védelmi tiszt a 85. pontban meghatározott szervezeti alárendeltségben, az ORFK VIO szakirányítása mellett végzi a feladatait. A kinevezett védelmi tiszt alapvető feladata a Rendőrség különleges jogrend időszakában történő továbbműködésének biztosítása érdekében a védelmi és biztonsági igazgatási tevékenység tervezése, szervezése, koordinálása.[28]

91. A kinevezett védelmi tiszt szakirányítói tevékenysége körében jogosult a védelmi és biztonsági igazgatási tevékenységgel összefüggésben az alárendelt szerveket ellenőrizni, az alárendelt szervek védelmi megbízottai részére feladatot meghatározni.[29]

92. A kinevezett védelmi tiszt a felkészülés időszakában a) köteles:

aa) a védelmi és biztonsági igazgatási feladatok ellátása során a minősített adatok védelmére vonatkozó adatvédelmi és az ügykezelési szabályok megtartására,[30]

ab) folyamatosan pontosítani, naprakészen tartani a különleges jogrend időszakában történő működéshez szükséges terveket, kimutatásokat, nyilvántartásokat, adatokat, kiutaló határozatokat és valamennyi dokumentumot,

ac) folyamatosan figyelemmel kísérni a különleges jogrend időszakában jelentkező feladatokat szabályozó normákat, a részére azokban meghatározott feladatokat ellátni,

ad) elkészíteni az éves értesítési gyakorlatok és ellenőrzések tervét,

ae) éves munkatervet készíteni a védelmi és biztonsági igazgatási feladatok végrehajtására,[31]

af) a személyi állomány és a szakirányítása alá tartozó megbízott védelmi tisztek részére az aktuális feladatok körében évente rendszeresen továbbképzést tartani,

ag) folyamatosan figyelemmel kísérni a harcérték modul pontos vezetését,

ah) ellenőrizni minden hét utolsó munkanapján 11 óráig a következő munkaszüneti napokra és az azt követő első munkanapra vonatkozó berendelhetőségi adatok leadását, illetve az adott héten teljesített harcérték jelentések végrehajtását, és az ellenőrzések tapasztalatairól köteles jelentést tenni közvetlen vezetője részére;

b) képviseli a szervet:

ba) a rendőri szerv védelmi és biztonsági igazgatási szempontjai és feladatai alapján a Védelmi Bizottság szakértői munkacsoportjában,[32]

bb) megbízás alapján védelmi és biztonsági igazgatási konferenciákon, értekezleteken, gyakorlatokon;[33]

c) védelmi és biztonsági igazgatási szempontok alapján véleményezi, illetve javaslatot tesz közvetlen elöljárójának:[34]

ca) a munkatervi feladatokra,

cb) a védelmi és biztonsági igazgatási kiadások költségvetési terveire,[35]

cc) a különleges jogrend időszakára vonatkozó feladatokkal összefüggő normatervezetekre.

93. A kinevezett védelmi tiszt a különleges jogrend időszakában, illetve annak rendszabályaként elrendelt magasabb készenlétbe helyezés esetén:

a) részt vesz a különleges jogrend időszakában történő vezetési rendszerek magasabb készenlétbe helyezésével kapcsolatos rendőri feladatok koordinálásában;

b) közreműködik a nemzetgazdaságból lebiztosított anyagi, technikai eszközök, objektumok és szolgáltatások kijelölő (kiutaló) határozat alapján történő átvételében;

c) külön utasításra részt vesz az operatív törzs munkájában;

d) ellátja a rendőri szerv különleges jogrend időszakára vonatkozó terveiben a részére meghatározott feladatokat.

94. A kinevezett védelmi tiszt közreműködik:

a) az értesítési tervek aktualizálásában;

b) a hadkötelesek meghagyásba helyezésében;

c) a különleges jogrend időszakára vonatkozó készletek és normák kidolgozásában;

d) a magasabb készenlétbe helyezéssel kapcsolatos tervek kidolgozásában;

e) a szervezeti és működési szabályzat különleges jogrend időszakára vonatkozó fejezetének kidolgozásában;

f) az értesítési gyakorlatok tervezésében és végrehajtásában;

g) a rendőri szerv életvédelmi létesítményei (óvóhelyek) működőképességének ellenőrzésében;

h) a személyi állomány egyéni védőeszközei állapotának ellenőrzésében;

i) a különleges jogrend időszakában történő igények lebiztosításában;

j) a veszélyelhárítási feladattervek kidolgozásában.

95. A kinevezett védelmi tiszt tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi:

a) a rendőri szerv magasabb készenlétbe helyezésével és a különleges jogrend időszakában jelentkező feladatok ellátására történő felkészülésével kapcsolatos tevékenységét;

b) a rendőri szerv védelmi és biztonsági igazgatási gyakorlatait;[36]

c) a vezetők és beosztottak különleges jogrend időszakában jelentkező feladatokra történő felkészítését;

d) a vezetők és beosztottak részére a harcérték modullal kapcsolatos feladatokra történő felkészítését;

e) a rendőri szerv együttműködését a védelmi és biztonsági igazgatási tevékenység során.[37]

96. A kinevezett védelmi tiszt jelentést tesz elöljárójának:

a) évente a rendőri szerv védelmi és biztonsági igazgatási feladatai végrehajtásáról;[38]

b) az értesítési gyakorlatok végrehajtásáról és eredményéről.

97. A kinevezett védelmi tiszt együttműködik:

a) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek törzseivel, valamint a területi és helyi védelmi bizottságokkal;

b) a sajtó- és lakosságtájékoztatási feladatok ellátásáért felelős személlyel.

98. A kinevezett védelmi tisztek munkaköri leírását a 90-97. pontok alapulvételével, az adott szerv sajátosságaihoz igazodva kell meghatározni.

14. A megbízott védelmi tisztek

99. A 83. pont a)-f) és p)-q) alpontjában felsorolt szervezeti egységek és elemek megbízott védelmi tisztje a szervezeti egység és szervezeti elem vezetőjének közvetlen alárendeltségében, az ORFK VIO szakirányítása mellett végzi védelmi és biztonsági igazgatási feladatait.[39]

100. A szakirányítási feladatok egységes végrehajtása érdekében:[40]

a) a KR-nél a megbízott védelmi tiszt a szervezeti egység vagy szervezeti elem vezetőjének közvetlen alárendeltségében, a KR Ügyeleti és Védelmi Szolgálat szakirányítása mellett;

b) a BRFK-nál a megbízott védelmi tiszt a szervezeti elem vezetőjének közvetlen alárendeltségében, a BRFK Rendészeti Szervek Koordinációs és Szakirányító Osztály szakirányítása mellett;

c) a helyi szerveknél a megbízott védelmi tiszt a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság kinevezett védelmi tisztjének szakirányítása mellett[41]

végzi védelmi és biztonsági igazgatási feladatait.[42]

101. A megbízott védelmi tiszt alapvető feladata a Rendőrség különleges jogrend időszakában történő továbbműködésének biztosítása érdekében a szerv, szervezeti egység vagy elem által végrehajtandó védelmi és biztonsági igazgatási feladatok tervezése, szervezése és koordinálása.[43]

102. A megbízott védelmi tiszt a felkészülés időszakában

a) köteles:

aa) a megbízás keretében végzett védelmi és biztonsági igazgatási tevékenység során ellátott feladatokról nyilvántartást vezetni,[44]

ab) a védelmi és biztonsági igazgatási feladatok ellátása során a minősített adatok védelmére vonatkozó adatvédelmi és az ügykezelési szabályok megtartására,[45]

ac) folyamatosan naprakészen tartani a különleges jogrend időszakában a működéshez szükséges terveket, kimutatásokat, nyilvántartásokat, adatokat és valamennyi dokumentumot,

ad) folyamatosan figyelemmel kísérni a különleges jogrend időszakára vonatkozó feladatokat szabályozó normákat, a részére azokban meghatározott feladatokat ellátni,

ae) a rendőri szerv személyi állománya részére az aktuális feladatok körében évente rendszeresen továbbképzést tartani;

b) jelentést tesz elöljárójának:

ba) évente a rendőri szerv védelmi és biztonsági igazgatási feladatai végrehajtásáról,[46]

bb) az értesítési gyakorlatok végrehajtásáról és eredményéről;

c) közreműködik:

ca) a kiértesítési tervek aktualizálásában,

cb) a hadkötelesek meghagyásba helyezésében,

cc) a különleges jogrend időszakára vonatkozó készletek és normák kidolgozásában,

cd) a magasabb készenlétbe helyezéssel kapcsolatos tervek kidolgozásában,

ce) az értesítési gyakorlatok végrehajtásában,

cf) a rendőri szerv életvédelmi létesítményei (óvóhelyek) működőképességének ellenőrzésében,

cg) a személyi állomány egyéni védőeszközei állapotának ellenőrzésében;

d) segíti:

da) a különleges jogrend időszakára vonatkozó igények összeállítását,

db) a veszélyelhárítási feladattervek kidolgozását;

e) együttműködik az illetékes védelmi bizottsággal;

f) képviseli a rendőri szervet:

fa) a rendőri szerv védelmi és biztonsági igazgatás szempontjai és feladatai alapján a helyi védelmi bizottság szakértői munkacsoportjában,[47]

fb) megbízás alapján védelmi és biztonsági igazgatási konferenciákon, értekezleteken, gyakorlatokon;[48]

g) védelmi és biztonsági igazgatási szempontok alapján véleményezi, illetve javaslatot tesz elöljárójának a különleges jogrend időszakában jelentkező feladatokkal összefüggő normatervezetek koordinációjával kapcsolatosan;[49]

h) tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi:

ha) a rendőri szerv magasabb készenlétbe helyezésével és a különleges jogrend időszakában jelentkező feladatokra való felkészülésével kapcsolatos tevékenységét,

hb) az értesítési feladatok végrehajtását,

hc) a rendőri szerv más szervekkel történő együttműködését a védelmi és biztonsági igazgatási tevékenység során,[50]

hd) a védelmi és biztonsági igazgatási felkészülést és a minősített adatvédelmi szabályok betartását.[51]

103. A megbízott védelmi tiszt a különleges jogrend időszakában:

a) részt vesz a különleges jogrend időszakában történő vezetési rendszerek magasabb készenlétbe helyezésével kapcsolatos rendőri feladatok koordinálásában;

b) közreműködik a lebiztosított anyagi, technikai eszközök, objektumok, szolgáltatások kiutaló határozat alapján történő átvételében.

104. A megbízott védelmi tisztek megbízási parancsa mellékletét képező feladatrendszert a 99-103. pontban foglaltak alapulvételével, az adott szerv sajátosságaihoz mérten kell meghatározni.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

105.[52]

105/A. A 40. pontban meghatározott terveket a közvetlen felettes szerv vezetője hagyja jóvá.[53]

106. A tervek végrehajthatóságáért és naprakészen tartásáért a rendőri szervek vezetői a felelősek.

107. A rendőri szervek vezetői az új tervek jóváhagyását követően 8 napon belül intézkednek a régi tervek saját hatáskörben történő irattári kezelésére.

108. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

109. Hatályát veszti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv készenlétbe helyezéséről, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről szóló 30/2013. (VII. 5.) ORFK utasítás.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 17/2016. (VII. 29.) ORFK utasításhoz

2. melléklet a 17/2016. (VII. 29.) ORFK utasításhoz

3. melléklet a 17/2016. (VII. 29.) ORFK utasításhoz

4. melléklet a 17/2016. (VII. 29.) ORFK utasításhoz