3/2016. (II. 25.) BM utasítás

a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek készenlétbe helyezésének, különleges jogrendi feladatokra való felkészülésének és ellenőrzésének rendjéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdésének c) pontja alapján, figyelemmel a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 23. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 43. §-ában foglaltakra, az alábbi utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § Ezen utasítás hatálya kiterjed

a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) hivatali szervezeteire (a továbbiakban: hivatali egységek);

b)[1] a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2022. (VI. 28.) BM utasítás 1. melléklet 4. függelékében meghatározott, a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított, rendvédelmi feladatokat ellátó önálló belügyi szervekre; továbbá

c)[2] azon gazdasági társaságokra, amelyek felett a belügyminiszter vagy a belügyminiszter irányítása alatt álló állami vezető rendvédelmi tevékenységgel kapcsolatos szakmai irányítást vagy felügyeletet gyakorol

2. §[3] Az önálló belügyi szerv az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendi helyzetekben vagy az azokra való felkészülés során, a védelmi és biztonsági tevékenységek összeghangolásáról szóló törvényben meghatározott összehangolt védelmi tevékenység, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott katasztrófa vagy katasztrófaveszély, kiterjedt káresemény, terrorfenyegetettség, továbbá a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a készenlétbe helyezést, valamint a készenlétbe helyezéshez szükséges feladatainak tervezését, szervezését és végrehajtását az utasításban foglaltak szerint teljesíti.

3. § Az önálló belügyi szervek az utasítás előírásait

a) az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendben, illetve annak bevezetésére történő felkészülés,

b)[4] a NATO Válság-reagálási Rendszerében végrehajtott polgári válsághelyzetek kezelése során elrendelt készenlétbe helyezéshez szükséges feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása során,

c)[5] kiterjedt káresemény, katasztrófaveszély esetén, valamint

d)[6] a védelmi és biztonsági tevékenységek összeghangolásáról szóló törvényben meghatározott összehangolt védelmi tevékenység esetén

a külön jogszabályokban, valamint a központi veszélyelhárítási tervben foglalt eltérésekkel alkalmazzák.

2. A készenlétbe helyezés elrendelése, az egyes készenléti fokozatok

4. § Az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezése esetén elrendelhető készenléti fokozatok:

a) MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT,

b) FOKOZOTT KÉSZENLÉT,

c) TELJES KÉSZENLÉT.

5. § Az önálló belügyi szerv

a) készenlétbe helyezését,

b) magasabb készenléti fokozatba helyezését,

c) az elhelyezési objektumából történő kitelepülését,

d) a készenléti fokozatokhoz tartozó egyes feladatok önálló végrehajtását a miniszter rendeli el.

6. § A BM hivatali egységei vonatkozásában a miniszter a BM honvédelmi intézkedési tervében az utasítástól eltérő szabályokat állapíthat meg.

7. § Az önálló belügyi szerv jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatával összefüggésben már végrehajtott készenléti feladathoz a miniszter utólagos jóváhagyása nem szükséges. A feladat végrehajtásáról a minisztert a 19. §-ban meghatározott jelentésben kell tájékoztatni, ha a miniszter az utasítás szerinti készenléti fokozatot rendelt el.

8. § Az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezése a veszélyeztetettség szintje alapján, azzal arányosan történik.

9. § Az önálló belügyi szerv készenléti fokozatba helyezése a fokozatok sorrendjében vagy azok közül egyes fokozatok elhagyásával is történhet. A készenléti fokozat nem sorrendben történő elrendelése esetén az elrendelt fokozatot megelőző fokozat feladatait is végre kell hajtani.

10. §[7] Az országot ért légitámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 614/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 33. §-ában meghatározott, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap által légiriasztásra önállóan vagy a kijelölt országos vagy helyi műsorszolgáltatók révén közzétett közlemények átvételével elrendelt légiriadó az önálló belügyi szerv vonatkozásában a TELJES KÉSZENLÉT elrendelését jelenti.

11. § A készenléti fokozat elrendelését követően a BM Ügyelet értesíti az önálló belügyi szervek ügyeleti szolgálatait és azok útján az értesítési megbízottakat a bevezetett készenléti fokozatról, szabályokról és értesítési feladatokról.

3. A készenlétbe helyezésre való felkészülés, valamint végrehajtásának általános szabályai, a készenléti fokozatok normaideje

12. § Bármely készenléti fokozat elrendelése esetén fel kell készülni az esetleges fegyveres konfliktus következményeinek csökkentésével kapcsolatos intézkedések alkalmazására, illetve azok bevezetésére.

13. § A készenléti fokozat feladatainak végrehajtása során az önálló belügyi szervnek biztosítani kell

a) személyi állománya és

b) elhelyezési objektuma(i) fokozott védelmét,

c) a vezetési pontok (tartalékvezetési pontok) működési helyének előkészítését és - szükség szerinti - működési feltételeinek aktivizálását,

d) az ügyeleti és hírközlési feladatok végrehajtásában részt vevő személyi állomány fokozott készenlétét és a helyzet kezeléséhez szükséges technikai berendezések előkészítését és szükség szerinti használatát,

e) a vezetést biztosító, a híradó és informatikai, valamint a logisztikai szervek működését biztosító szervezetek/ csoportok megalakítását.

14. § Az önálló belügyi szerv vezetője részletesen szabályozza a vezetése és az irányítása alá tartozó szerv, szervezeti egység készenlétbe helyezésével és értesítésével összefüggő feladatokat.

15. § A készenléti fokozatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi, híradó és informatikai eszközök biztosítására az önálló belügyi szerv vezetője intézkedik.

16. § Az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezési feladatait békeidőszaki rendeltetésének megfelelően, állománytáblázatában meghatározott személyi állománnyal és rendszeresített, valamint rendszeresítésre nem kötelezett, rendelkezésre álló eszközparkjával hajtja végre.

17. § Az önálló belügyi szerv személyi állománya és eszközparkja a 2. § vagy a 3. § szerinti helyzet hatékony kezelése érdekében - a miniszter döntése alapján - átrendelhető vagy átirányítható, az érintett belügyi szervnél új, ideiglenes szervezeti egységek létesíthetők.

18. § (1) A készenlétbe helyezés feltételeinek megteremtésére békeidőszakban kell felkészülni.

(2) A készenlétbe helyezés feladatainak végrehajtását gyakoroltatni kell.

19. §[8] Az önálló belügyi szerv vezetője a készenlétbe helyezési feladatok végrehajtásáról a BM jelentéstételi rendjének megfelelően, illetve az egyedileg meghatározottak szerint, az adott készenléti időszakban folyamatosan beszámol. A jelentést a rendészeti államtitkár útján felterjeszti a miniszternek.

20. § A hivatásos állomány egyéni védőeszközeinek folyamatos rendelkezésre állását biztosítani kell.

21. § A készenléti feladatok végrehajtásának határideje

a) MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT elrendelése esetén 4 nap;

b) FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelése esetén 5 nap. Ha a FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelésére a MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT fokozatból kerül sor, akkor 1 nap;

c) TELJES KÉSZENLÉT elrendelése esetén 8 nap. Ha a TELJES KÉSZENLÉT elrendelésére a MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT fokozatból kerül sor, akkor 4 nap, ha a FOKOZOTT KÉSZENLÉT fokozatból, akkor 3 nap.

22. § A készenléti fokozatokra előírt szabályok bevezetésének időpontja az elrendeléssel kezdődik.

23. § A 21. § szerinti határidőkön belül a végrehajtás rendjét - a helyi sajátosságok figyelembevételével - az önálló belügyi szerv vezetője is meghatározhatja.

4. A megelőző készenlét

24. § A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT elrendelése esetén az önálló belügyi szerv békeidőszaki tevékenysége ellátásának fokozásával párhuzamosan külön szabályok és intézkedések kerülnek bevezetésre a 2. § vagy a 3. § szerinti helyzet kezelése érdekében. Egyúttal az önálló belügyi szerv felkészül a FOKOZOTT KÉSZENLÉT-i fokozatra előírt feladatok végrehajtására.

25. § A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-i fokozat feladatainak végrehajtása érdekében az önálló belügyi szervnél

a) felül kell vizsgálni az ügyeleti rendszert:

aa) ahol ügyeleti szolgálat működik, intézkedni kell a szolgálat megerősítésére,

ab) ahol nem működik, de a végrehajtandó feladatok indokolják, ügyeleti szolgálatot kell létrehozni,

b) meg kell szervezni a szolgálatteljesítési időn és munkaidőn túli időszakra, valamint a munkaszüneti napokra a vezetők készenléti szolgálatát,

c) pontosítani kell az értesítési névjegyzéket,

d) alap- és pótszabadság, illetmény nélküli szabadság csak különösen indokolt esetben engedélyezhető,

e) a szolgálati utakat a lehetőségekhez képest a minimálisra kell korlátozni,

f) intézkedni kell a folyamatban lévő ellenőrzések gyorsított befejezésére,

g) fel kell készülni a tanintézetekben tanulók és a szabadságon lévők, illetve az egyéb okból távol lévők visszarendelésére,

h) intézkedni kell a 2. § vagy a 3. § szerinti helyzet kezelésében érintett személyi állomány tartózkodási helyének és elérhetőségének pontos nyilvántartására,

i) pontosítani kell a készenlét esetleges további fokozásának feladatait, valamint végrehajtásának terveit, okmányait, és

j) elő kell készíteni a jóváhagyott tervek alapján együtt-tartásra kötelezett személyi állomány elhelyezését és élelmezését.

26. § (1) A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-i fokozat elrendelése esetén az együtt-tartásra kötelezett személyi állomány kijelölésekor mentesíteni kell

a) a várandós nőket várandósságuk orvosi megállapításának idejétől,

b) azokat az egyedülálló szülőket, akiknek 18 éven aluli gyermekük van, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni, továbbá

c) a személyi állomány azon tagjait, akiknek gondozásra szoruló közeli hozzátartozójuk van, és annak felügyeletéről más módon gondoskodni nem tudnak.

(2) Az olyan szülők esetében, akik mindketten önálló belügyi szervnél dolgoznak, és 18 éven aluli gyermekük vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójuk van, és a felügyeletről más módon nem tudnak gondoskodni, az érintett szervek vagy szervezeti egységek vezetői - egyeztetést követően a szolgálati érdek figyelembevételével - rendelkeznek arról, hogy melyik fél kötelezett a bevonulásra.

5. A fokozott készenlét

27. § A FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelése esetén az önálló belügyi szerv békeidőszaki tevékenysége ellátását tovább fokozza, és a MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-i fokozat feladatainak végrehajtásán túlmenően további külön szabályok és intézkedések kerülnek bevezetésre a 2. § vagy a 3. § szerinti helyzet kezelése érdekében. Egyúttal az önálló belügyi szerv felkészül a TELJES KÉSZENLÉT-i fokozatra előírt feladatok végrehajtására.

28. § A FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelése esetén az önálló belügyi szerv 2. vagy 3. § szerinti helyzet kezelésében közvetlenül érintett állománycsoportja - a szolgálati helyre való bevonulás alól, a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek értesítési rendjéről szóló BM utasítás alapján mentesítettek (a továbbiakban: a szolgálati helyre való bevonulás alól mentesítettek) kivételével - teljes létszámmal berendelhető.

29. § A FOKOZOTT KÉSZENLÉT feladatainak végrehajtása érdekében az önálló belügyi szervnél az érintett állománycsoport esetében

a) fel kell függeszteni a szabadnapok kiadását, be kell szüntetni az alap- és pótszabadságok engedélyezését,

b) az alap- és pótszabadságon lévő személyi állományt vissza kell rendelni szolgálatteljesítési vagy munkahelyére,

c) a személyi állomány részére tartott valamennyi összevont jellegű képzést be kell szüntetni, és az oktatáson lévők vezénylését meg kell szüntetni,

d) kötelezni kell az együtt-tartásra kijelölt személyi állományt - a szolgálatteljesítés vagy munkaidő után - a lakóvagy tartózkodási helyének közigazgatási határán belül való tartózkodásra,

e) meg kell teremteni a tartalék vezetési pontokon a folyamatos működéshez szükséges élet- és munkakörülmények feltételeit.

30. § A FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelése esetén a szolgálatteljesítési és munkaidő után és munkaszüneti napokon

a) az önálló belügyi szerv objektumaiban - szükség szerint - el kell helyezni és együtt kell tartani aa) az érintett vezetői állományt,

ab) a védelmi igazgatási szakterületen dolgozókat,

ac) a különleges és speciális feladatokra kijelölt személyi állományt,

ad) a gépjárművezetőket,

ae) a személyi körülményei alapján távol lakókat és a nehezen értesíthetőket, valamint b) gondoskodni kell az együtt-tartott személyi állomány elhelyezéséről és élelmezéséről.

6. A teljes készenlét

31. § A TELJES KÉSZENLÉT elrendelése esetén az önálló belügyi szerv békeidőszaki tevékenységének fokozását befejezi, feladatait teljes körűen és intenzitással látja el, és emellett a FOKOZOTT KÉSZENLÉT-i fokozat feladatainak végrehajtásán túlmenően további külön szabályok és intézkedések kerülnek bevezetésre a 2. § vagy a 3. § szerinti helyzet kezelése érdekében, amelyek már biztosítják a különleges jogrend esetén jelentkező feladatok azonnali megkezdését is.

32. § A TELJES KÉSZENLÉT során

a) a szolgálati helyre való bevonulás alól mentesítettek kivételével a teljes személyi állomány berendelhető és együtt-tartható,

b) a tartalék vezetési pontok működéséhez szükséges élet- és munkafeltételeket folyamatosan biztosítani kell,

c) a személyi állomány szükséges feltöltését végre kell hajtani az új, ideiglenes szervezeti egységek létesítéséhez.

33. § Az önálló belügyi szerv különleges jogrendi feladatait - a miniszter eltérő rendelkezésének hiányában - TELJES KÉSZENLÉT-i fokozatban hajtja végre.

7. A kitelepülés szabályai

34. § Az önálló belügyi szerv működésének központi helyéről vagy objektumaiból történő kitelepülését a készenlétbe helyezési tervében foglaltak szerint hajtja végre.

35. § Az önálló belügyi szerv vezetője a 2. § vagy a 3. § szerinti helyzet kezelésének függvényében - törvényes feladatai végrehajtása vagy szolgálati érdekből, szükség szerint - részleges kitelepülést rendelhet el.

36. § Kitelepülés esetén névre szólóan kell meghatározni a kitelepült szolgálati beosztásokat vagy munkaköröket, a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helyét és a szolgálati vagy munkahelytől eltérő helyen folyamatosan végzett tevékenységi kört.

37. § A kitelepülés kapcsán az egyes készenléti fokozatokban előírt együtt-tartási szabályok az adott objektumra vonatkozó speciális előírásokra tekintettel alkalmazhatók.

8. A gazdasági társaságokra vonatkozó speciális szabályok

38. §[9] A miniszter szakmai tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság az utasításban előírt feladatait a gazdaságbiztonságra, valamint a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági felkészítésére, illetve a védelmi és biztonsági célú tartalékolásra vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel hajtja végre.

39. § A gazdasági társaság köteles biztosítani az önálló belügyi szerv (követelménytámasztó) békeidőszaki és különleges jogrendi igényének kielégítését.

40. § A gazdasági társaság vezetője köteles gondoskodni a gazdaság felkészítésével összefüggésben a gazdasági társaságot érintő szabályok előírásáról, az esetlegesen eltérő szervezeti struktúrának megfelelő működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről. Mindezek biztosítására a gazdasági társaság békeidőszaki tevékenysége során kell felkészülni.

9. A különleges jogrendi feladatokra történő felkészülés szabályai

41. § Az önálló belügyi szerv a különleges jogrendi feladatai ellátására való felkészülés érdekében a békeidőszaki feladatai ellátása mellett

a) felkészíti az ügyeleti szolgálatokat és a személyi állományt az értesítési, illetve a készenlétbe helyezési feladatok gyors, pontos végrehajtására,

b) tervezi a készenlétbe helyezéssel és a különleges jogrenddel összefüggő feladatokat,

c) felkészül az állam, a lakosság élete és anyagi javai fokozottabb védelme, valamint a közbiztonság fenntartása érdekében a honvédelmi felkészítési feladatok, valamint a rendkívüli közrendi, közbiztonsági intézkedések végrehajtására,

d) kiemelt figyelmet fordít a személyi állomány képzésére, továbbképzésére, valamint a különleges jogrendi feladatok gyakoroltatására és ellenőrzésére,

e) biztosítja a különleges jogrendi működéshez szükséges személyi és anyagi-technikai feltételeket.

42. § Az önálló belügyi szerv köteles naprakész állapotban tartani a készenlétbe helyezés és a különleges jogrendi működés biztosítása érdekében elkészített terveket, továbbá felkészülni az adott készenléti fokozat elrendelése esetén a meghatározott feladatok végrehajtására.

43. §[10] Az önálló belügyi szerv vezetője saját hatáskörében kijelöli, illetve működteti azt a szervezeti egységet, amely - a rendészeti államtitkár koordinációja és ellenőrzése mellett - tervezi, szervezi, ellátja a különleges jogrendre történő felkészülés feladatait.

44. § Az önálló belügyi szerv vezetője saját hatáskörében szabályozza a területi és helyi szervek különleges jogrendi feladatait, az ezekre való felkészítés módját és feltételrendszerét.

45. §[11]

46. § Az önálló belügyi szerv a készenlétbe helyezése, illetve a különleges jogrendre való felkészülése érdekében folyamatosan aktualizálja a szakterületére vonatkozó különleges jogrendi intézkedéseket.

47. § Az önálló belügyi szerv vezetője a különleges jogrendre való felkészülés során a személyi állománnyal ismerteti feladatait, amelyek végrehajtását éves ütemtervek alapján tartandó gyakorlatok keretében ellenőrzi.

48. §[12] Az önálló belügyi szerv vezetője - a rendészeti államtitkár előzetes tájékoztatása mellett - engedélyezheti az általa irányított szerv személyi állományának egy részére kiterjedő gyakorlatok végrehajtását.

49. §[13] Az önálló belügyi szervek területi szervei készenlétbe helyezését érintő gyakorlatait a területi védelmi bizottságokkal együttműködve kell tervezni.

50. §[14] Az önálló belügyi szerv vezetője a saját hatáskörben tervezett - a központi és a területi szerveket érintő - készenlétbe helyezési és értesítési gyakorlatokról a tárgyévet megelőző év december 15-éig a rendészeti államtitkár útján tájékoztatja a minisztert.

70. A különleges jogrendi feladatokra történő felkészülés ellenőrzése

51. §[15] Az önálló belügyi szerv esetében a különleges jogrendi felkészülés ellenőrzésére a miniszter megbízásából a rendészeti államtitkár jogosult.

52. § Az ellenőrzés történhet

a)[16] a miniszter utasítására a rendészeti államtitkár útján, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) főigazgatójának a katasztrófavédelmi szempontok figyelembevételével tett javaslata alapján,

b) a kormányhivatalok éves átfogó ellenőrzése keretében, valamint

c)[17] a honvédelmi miniszter, illetve a pénzügyminiszter által elrendelt felügyeleti vagy célellenőrzésben való közreműködés során.

53. § Az önálló belügyi szervek védelmi bizottságokat érintő honvédelmi feladatai végrehajtásának koordinációjáért helyi szinten a BM OKF a felelős. A védelmi bizottságok munkaszervezetének ellenőrzésébe a BM OKF által kijelölt személyek minden esetben bevonásra kerülnek.

54. §[18] Az ellenőrzésben az önálló belügyi szervek helyi, területi és központi szervei, szervezeti egységei a rendészeti államtitkár utasítása alapján vesznek részt.

55. § Az ellenőrzéseket az arra kijelölt személyek megbízólevéllel látják el.

56. § Az ellenőrzés iratellenőrzés, technikai szemle és szóbeli beszámoltatás alapján történik.

57. §[19] Az ellenőrzéshez az ellenőrzött szerv, szervezeti egység írásbeli beszámolót köteles felterjeszteni a rendészeti államtitkárnak.

58. §[20] Az ellenőrzésről a BM Rendészeti Államtitkárság - a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kidolgozott Módszertan figyelembevételével - jelentést készít, amelyet megküld a BM Közigazgatási Államtitkárságnak. A jelentéshez az érintett katasztrófavédelmi szerv - szükség szerint - véleményt fűzhet, illetve észrevételeket tehet.

59. § Az önálló belügyi szerv vezetője évente ellenőrzi és értékeli az irányítása alá tartozó szervnél a különleges jogrendi felkészüléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását.

60. §[21] Az önálló belügyi szerv vezetője évente, az éves védelmi és biztonsági igazgatási feladatok végrehajtásáról szóló beszámolójában január 31-ig a rendészeti államtitkár útján tájékoztatja a minisztert az ellenőrzési, valamint a védelmi és biztonsági felkészítés éves, illetve a különleges jogrendi feladatok végrehajtásáról.

61. §[22] Az önálló belügyi szerv vezetője beszámolójában egyidejűleg az adott évben rendelkezésére álló védelmi és biztonsági igazgatási célú forrás felhasználásáról és a következő év forrásigényére vonatkozó javaslatot is köteles felterjeszteni.

11. Záró rendelkezések

62. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek készenlétbe helyezéséről, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülés szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről szóló 26/2012. (VI. 15.) BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter