9/1996. (II. 23.) AB határozat

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/1995. (I. 11.) rendeletének törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Bugyi Nagyközség Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/1995. (I. 11.) rendeletének 13. §-a és 22. § (8) bekezdése törvényellenes, ezért azokat megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A közigazgatási hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál Bugyi Nagyközség Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/1995. (I. 11.) rendelete (a továbbiakban: SzMSz) 13. §-a és 22. § (8) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte, mivel a képviselő-testület a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott felhívására a törvénysértést nem szüntette meg.

Az indítványozó álláspontja szerint az SzMSz-nek a minősített többség fogalmát, valamint kötelező alkalmazásának eseteit meghatározó kifogásolt rendelkezései ellentétesek az Ötv. 15. §-ának módosított (2) bekezdésével, és sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, valamint a 44/A. § (1) bekezdés e) pontját. Arra hivatkozott, hogy az Ötv. irányadó új rendelkezése a minősített többséget kógens módon szabályozza, s ahhoz a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. Az SzMSz támadott rendelkezései alapján pedig a minősített többséghez 9 képviselő egybehangzó szavazata szükséges, amely - a 14 főből álló képviselő-testület esetében - kétharmados szavazati aránynak felel meg. Utalt arra, hogy téves az önkormányzatnak az az érvelése, mely szerint a "képviselők több mint a felének a szavazata" szövegrész lehetőséget ad a felénél nagyobb számnál magasabb szavazati arány meghatározására.

II.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés a következők miatt megalapozott.

1. Az SzMSz 10. § (1) bekezdése szerint: "Bugyi Nagyközség képviselő-testülete 14 főből áll."

Az SzMSz 13. §-a a minősített többségről így rendelkezik: "Az önkormányzat minősített többségnek ismeri el azt a szavazást, amikor a településen megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata egybehangzó (9 fő)."

Az SzMSz 22. § (8) bekezdése a következőket tartalmazza: "9 fő képviselő egybehangzó szavazata szükséges az alábbi ügyekben:

- rendeletalkotás, szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízatás, felmentés,

- a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása,

- gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adók megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, hitelfelvételekhez, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,

- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

- intézmény, vállalat alapítása,

- közterület elnevezése, emlékmű állítás,

- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

- a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása,

- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény szervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,

- véleménynyilvánítás olyan ügyekben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

- amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal."

2. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján: "A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja szerint a helyi képviselő-testület "törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét".

Az Ötv.-nek az 1994. évi LXIII. törvény 8. §-ával megállapított 15. §-a a minősített többségről így rendelkezik:

"(1) Minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontokban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizáráshoz [14. § (2) bek.], valamint a 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges."

Az Ötv. módosításáról rendelkező és 1994. december 11-én hatályba lépő 1994. évi LXIII. törvény a minősített többség fogalmára és alkalmazására új rendelkezéseket állapított meg, amelyeket a később elfogadott SzMSz megalkotásánál figyelembe kellett venni.

Az Ötv. korábban hatályos 15. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a minősített többséghez a szervezeti és működési szabályzatban előírt, de legalább a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. A korábbi szabályozás tehát felhatalmazást adott arra, hogy az SzMSz a törvényi minimumot meghaladó szavazati arányt határozzon meg.

Az Ötv. módosított 15. § (2) bekezdése a korábbi felhatalmazást megszüntette, és a minősített többséget kötelező erővel állapítja meg, ezért attól eltérő szavazati arányt az SzMSz nem állapíthat meg. A módosítást nyilvánvalóan az indokolhatta, hogy a minősített többség magas arányának meghatározása döntésképtelenséget eredményezhet, mert rendkívül széles konszenzust és magas megjelenést igényel.

Az előbbiekből az következik, hogy az Ötv. 15. § (2) bekezdésének megfelelő értelmezése alapján a minősített többséget igénylő ügyekben az érvényes döntéshez a megválasztott települési képviselők több mint a felének, vagyis azok felét egy fővel meghaladó szavazata szükséges. Mivel az SzMSz szerint az önkormányzat képviselő-testülete 14 főből áll, a minősített többséghez 8 képviselő egybehangzó szavazata szükséges.

Mindezek alapján tehát az SzMSz 13. §-a és 22. § (8) bekezdése ellentétes az Ötv. 15. § (2) bekezdésével, és sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését és 44/A. § (1) bekezdés e) pontját, ezért azokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság az üggyel összefüggésben indokoltnak tartja a következőket is megjegyezni:

Az Alkotmánybíróság már több határozatában rámutatott arra, hogy az önkormányzati rendeletekben a kötelező erejű jogszabályi rendelkezések megismétlése szükségtelen, emiatt törvénysértést nem állapított meg. Az Ötv. 15. § (1) bekezdése alapján minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontjaiban, 14. § (2) bekezdésében és a 12. § (4) bekezdésének b) pontjában, valamint a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez. Az SzMSz 22. § (8) bekezdése a minősített többséget igénylő ügyek körében sorolta fel az Ötv. 10. § a)-m) pontjaiban meghatározott valamennyi ügyet, tehát az Ötv. által megjelölt ilyen ügyeket is. A felsorolás azonban nem tartalmazta az Ötv. 14. § (2) bekezdésében, valamint a 12. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyeket. Az Alkotmánybíróság hasonló esetben már megállapította, hogy amennyiben önkormányzati rendelet a szabályozásába jogszabályban foglalt taxációt vesz át, abban az esetben annak a jogbiztonság érdekében teljes körűnek kell lennie.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró