62009CJ0393[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2010. december 22-i ítélete. Bezpečnostní softwarová asociace - Svaz softwarové ochrany kontra Ministerstvo kultury. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Nejvyšší správní soud - Cseh Köztársaság. Szellemi tulajdon - 91/250/EGK irányelv - A számítógépi programok jogi védelme - A »számítógépi programok bármely formában történő kifejezésének« fogalma - Valamely program grafikus felhasználói felületének bennfoglaltsága - Szerzői jog - 2001/29/EK irányelv - Szerzői és szomszédos jogok az információs társadalomban - Grafikus felhasználói felület televíziós sugárzása - Valamely mű nyilvánossághoz történő közvetítése. C-393/09. sz. ügy.

C-393/09. sz. ügy

Bezpečnostní softwarová asociace - Svaz softwarové ochrany

kontra

Ministerstvo kultury

(a Nejvyšší správní soud [Cseh Köztársaság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Szellemi tulajdon - 91/250/EGK irányelv - A számítógépi programok jogi védelme - A »számítógépi programok bármely formában történő kifejezésének« fogalma - Valamely program grafikus felhasználói felületének bennfoglaltsága - Szerzői jog - 2001/29/EK irányelv - Szerzői és szomszédos jogok az információs társadalomban - Grafikus felhasználói felület televíziós sugárzása - Valamely mű nyilvánossághoz történő közvetítése"

Az ítélet összefoglalása

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések - A Bíróság hatásköre - Korlátok - Valamely államnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőző jogvita

(EUMSZ 267. cikk)

2. Jogszabályok közelítése - Szerzői jog és szomszédos jogok - 91/250 irányelv - A számítógépi programok jogi védelme - Hatály

(2001/29 parlamenti és tanácsi irányelv; 91/250 tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) bekezdés)

3. Jogszabályok közelítése - Szerzői jog és szomszédos jogok - 2001/29 irányelv - Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása - A védelem alatt álló mű nyilvánossághoz történő közvetítése

(2001/29 parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés)

1. Mivel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság főszabály szerint anélkül hozhatja meg döntését, hogy meg kellene vizsgálnia azon körülményeket, amelyek a nemzeti bíróságokat a kérdések Bíróság elé történő terjesztésére késztették, és amelyek alapján úgy ítélik meg, hogy az az uniós jogi rendelkezés alkalmazandó, amelynek értelmezését a Bíróságtól kérik.

Ez a helyzet csupán olyan esetekben nem áll fenn, amikor az uniós jogi rendelkezés, amelynek az értelmezését a Bíróságtól kérték, az alapeljárás tényállása tekintetében nem alkalmazható, mivel a tényállás az új tagállam Unióhoz való csatlakozását megelőzően keletkezett, vagy nyilvánvaló, hogy a hivatkozott rendelkezés nem kerülhet alkalmazásra.

(vö. 25. és 26. pont)

2. A grafikus felhasználói felület nem minősül a számítógépi programnak a számítógépi programok jogi védelméről szóló 91/250 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kifejezési formájának, és ezen irányelv alapján nem részesülhet a számítógépi programok szerzői jogi védelmében.

Ugyanis valamely számítógépi program bármely kifejezési formájának védelemben kell részesülnie attól a pillanattól kezdve, hogy többszörözése magának a számítógépi programnak a többszörözését is eredményezi, lehetővé téve ezáltal a számítógép számára, hogy funkcióját ellássa. A 91/250 irányelv tizedik és tizenegyedik preambulumbekezdésének megfelelően a felhasználói felületek a számítógépi program azon részei, amelyek biztosítják valamennyi szoftver- és hardverelem más szoftverrel és hardverrel, valamint a felhasználókkal történő összekapcsolódását és kölcsönhatását, hogy a célnak megfelelően tudjanak működni. Különösen a grafikus felhasználói felület olyan kölcsönhatási felület, amely lehetővé teszi a számítógépi program és a felhasználó közötti kommunikációt. Ilyen körülmények között a grafikus felhasználói felület nem teszi lehetővé e számítógépi program többszörözését, hanem csupán e program valamely elemének minősül, amellyel a felhasználó az említett program funkcionalitásait használja.

Ezzel szemben az ilyen felület az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv alapján műként szerzői jogi védelemben részesülhet, ha ez a felület a szerző saját szellemi alkotásának minősül. A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy ez-e a helyzet, figyelembe véve többek között a grafikus felhasználói felület részét képező valamennyi összetevő egyedi elrendezését és konfigurációját annak meghatározása céljából, hogy melyek töltik be az eredetiség kritériumát. E tekintetben e kritériumnak nem tesznek eleget a grafikus felhasználói felület azon összetevői, amelyeket kizárólag technikai funkció jellemez.

(vö. 38-42., 47., 48., 51. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3. A grafikus felhasználói felület televíziós sugárzása nem minősül a szerzői jogi védelemben részesített műnek az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, nyilvánossághoz történő közvetítésének.

Valamely mű televíziós sugárzása főszabály szerint valóban nyilvánossághoz történő közvetítésnek minősül, amely műnek a szerzője kizárólagos joggal rendelkezik annak engedélyezésére, illetve megtiltására, ezenkívül pedig a grafikus felhasználói felület minősülhet a szerző saját szellemi alkotásának. Azonban, ha valamely műsor televíziós sugárzása keretében grafikus felhasználói felület jelenik meg, a televíziónézőket e grafikus felhasználói felület közvetítése kizárólag passzívan érinti, anélkül hogy közbeavatkozhatnának. Nem használhatják az említett felület funkcióját, amely a számítógépi program és a felhasználó közötti kölcsönhatás lehetővé tételéből áll. Mivel a televíziós sugárzáson keresztül a grafikus felhasználói felületet nem úgy közvetítik a közönséghez, hogy az abból álló személyek hozzá tudnának férni a felhasználói felületet jellemző alapvető elemhez, vagyis nem áll fenn felhasználókkal való kölcsönhatás, nincs szó a grafikus felhasználói felület 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, nyilvánossághoz történő közvetítéséről.

(vö. 55-58. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2010. december 22.(*)

"Szellemi tulajdon - 91/250/EGK irányelv - A számítógépi programok jogi védelme - A »számítógépi programok bármely formában történő kifejezésének« fogalma - Valamely program grafikus felhasználói felületének bennfoglaltsága - Szerzői jog - 2001/29/EK irányelv - Szerzői és szomszédos jogok az információs társadalomban - Grafikus felhasználói felület televíziós sugárzása - Valamely mű nyilvánossághoz történő közvetítése"

A C-393/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) a Bírósághoz 2009. október 5-én érkezett, 2009. szeptember 16-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Bezpečnostní softwarová asociace - Svaz softwarové ochrany

és

a Ministerstvo kultury

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, R. Silva de Lapuerta, G. Arestis (előadó), J. Malenovský és T. von Danwitz bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. szeptember 2-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Bezpečnostní softwarová asociace - Svaz softwarové ochrany képviseletében I. Juřena advokát,

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek és D. Hadroušek, meghatalmazotti minőségben,

- a finn kormány képviseletében J. Heliskoski, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében H. Krämer és P. Ondrůšek, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2010. október 14-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a számítógépi programok jogi védelméről szóló, 1991. május 14-i 91/250/EGK tanácsi irányelv (HL L 122., 42. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 141. o.) 1. cikke (2) bekezdésének és az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.) 3. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Bezpečnostní softwarová asociace - Svaz softwarové ochrany (szoftvervédelmi egyesület, a továbbiakban: BSA) és a Ministerstvo kultury (kulturális minisztérium) között annak tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették elő, hogy ez utóbbi megtagadta a BSA-tól a számítógépi programokhoz kapcsolódó szerzői vagyoni jogok közös kezelése engedélyezésének megadását.

Jogi háttér

A nemzetközi jog

3 A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én Marrakeshben megkötött - a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986-1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal jóváhagyott - egyezmény 1. C) mellékletét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (HL L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.; a továbbiakban: TRIPs Megállapodás) 10. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"A számítógépes programok a Berni Egyezmény ([Párizsban, az 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szöveg] 1979. szeptember 28-i módosítást követő változata [a továbbiakban: Berni Uniós Egyezmény]) szerinti irodalmi művekként akár forráskód akár tárgyi kód formában védettek."

Az uniós szabályozás

A 91/250 irányelv

4 A 91/250 irányelv hetedik, tizedik és tizenegyedik preambulumbekezdése a következőképpen szól:

"mivel ennek az irányelvnek az alkalmazásában a »számítógépi program« fogalma magában foglalja a programok valamennyi formáját, beleértve a hardverbe beépített programokat is; ez a fogalom magában foglalja a számítógépi program kifejlesztéséhez vezető előkészítő dokumentációt is, feltéve hogy az előkészítő munka jellegénél fogva későbbi fázisában számítógépi programot eredményezhet;

[...]

mivel a számítógépi program funkciója abban áll, hogy a számítógépes rendszer többi elemével és a felhasználókkal kapcsolatba lépjen és azokkal együtt működjön, és ebből a célból logikai és adott esetben fizikai kapcsolatra és kölcsönhatásra van szükség ahhoz, hogy a szoftver és a hardver valamennyi eleme számára lehetővé váljék, hogy más szoftverrel és hardverrel, valamint a felhasználókkal a célnak megfelelően tudjon működni;

mivel a programnak a szoftver és hardver elemek közötti efféle összekapcsolódást és kölcsönhatást biztosító részei általában »csatlakozási felületek« (interfész) néven ismertek".

5 A 91/250 irányelv 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) Ennek az irányelvnek a rendelkezései szerint a tagállamok a számítógépi programokat az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény értelmében vett irodalmi műként szerzői jogi védelemben részesítik. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a »számítógépi programok« fogalma magában foglalja azok előkészítő dokumentációját is.

(2) Az irányelv alapján biztosított védelem a számítógépi programok bármely formában történő kifejezésére vonatkozik. A számítógépi program bármely elemének - beleértve a csatlakozási felületeket - alapjául szolgáló ötletek és elvek ennek az irányelvnek az értelmében nem részesülnek szerzői jogi védelemben.

(3) A számítógépi program akkor részesül védelemben, ha eredeti abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotása. Annak megállapításához, hogy fennállhat-e ilyen védelem, más feltétel nem alkalmazható."

A 2001/29 irányelv

6 A 2001/29 irányelv (9) és (10) preambulumbekezdése szerint:

"(9) A szerzői jog és szomszédos jogok harmonizációjának a magas szintű védelemből kell kiindulnia, tekintve hogy ezek a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz. Az általuk nyújtott védelem hozzájárul az alkotó tevékenység fenntartásához és fejlődéséhez a szerzők, az előadóművészek, az előállítók és a fogyasztók, valamint a kultúra, az ipar és a nagyközönség érdekében. A szellemi tulajdon ennek megfelelően a tulajdon részeként nyert elismerést.

(10) Ahhoz, hogy a szerzők és előadóművészek a jövőben is alkotó és művészi tevékenységet folytathassanak, műveik felhasználásáért megfelelő díjazásban kell, hogy részesüljenek ugyanúgy, mint a producerek annak érdekében, hogy a művek pénzügyi hátterét biztosítani tudják. Az olyan termékek előállítása, mint a hangfelvételek, a filmek vagy a multimédia-termékek, illetve az olyan szolgáltatások nyújtása, mint a lehívásra történő hozzáférhetővé tétel, jelentős befektetést igényelnek. A megfelelő díjazás biztosításához, illetve a befektetés kielégítő mértékű megtérüléséhez a szellemi tulajdonjogok megfelelő szintű védelme szükséges."

7 A 2001/29 irányelv (20) és (23) preaumbulumbekezdése a következőket határozza meg:

"(20) Ez az irányelv az e területen elfogadott hatályos irányelvekben - így különösen a 91/250/EGK, a 92/100/EGK, a 93/83/EGK, a 93/98/EGK és a 96/9/EK irányelvben - megfogalmazott alapelveken és szabályokon nyugszik, azokat továbbfejleszti, illetve az információs társadalom összefüggésébe helyezi őket. Ezen irányelv rendelkezései - hacsak az eltérően nem rendelkezik - az említett irányelveket nem érintik.

[...]

(23) Ennek az irányelvnek harmonizálnia kell a szerzők nyilvánossághoz közvetítéshez való jogát. Ezt a jogot olyan tágan kell értelmezni, hogy lefedjen minden olyan nyilvánossághoz közvetítést, amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen. Ez a jog magában kell, hogy foglalja a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is. E jog más cselekményekre nem vonatkozik."

8 A 2001/29 irányelv 1. cikke előírja:

"(1) Ezen irányelv tárgya a szerzői jog és a szomszédos jogok védelme a belső piac keretében, különös tekintettel az információs társadalomra.

(2) Ez az irányelv - a 11. cikkben említett esetek kivételével - nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja:

a) a számítógépi programok jogi védelmével;

[...] kapcsolatos hatályos közösségi rendelkezéseket."

9 A 2001/29 irányelv 2. cikkének a) pontja alapján:

"A tagállamok biztosítják a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát:

a) a szerzők számára műveik tekintetében".

10 A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"(1) A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg."

A nemzeti szabályozás

11 A 91/250 irányelvet a cseh jogrendbe a szerzői jogról és a szomszédos jogokról, valamint egyes törvények módosításáról szóló, 2000. április 7-i 121/2000 törvény (zákon č. 121/2000 o právu autorském, o právech souvisejících s právem autorským a o změně některých zákonů; a továbbiakban: szerzői jogi törvény) ültette át.

12 E törvény 2. cikkének (1) bekezdése értelmében a szerzői jog tárgya minden irodalmi mű, illetve a szerző bármely más objektív módon érzékelhető - akár elektronikus, tartós vagy ideiglenes - formában kifejezhető kreatív művészi alkotása, terjedelmétől, céljától vagy jelentőségétől függetlenül.

13 Az említett törvény 2. cikkének (2) bekezdése szerint a számítógépi program szintén műnek tekintendő, amennyiben eredeti, abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotásáról van szó.

14 Az említett törvény 65. cikke alapján:

"(1) A számítógépi program, kifejezési formájától függetlenül -beleértve a létrehozásához szükséges előkészítő elemeket is - irodalmi műként részesül védelemben.

(2) A számítógépi program bármely elemének - beleértve a más programokhoz való csatlakozást lehetővé tevő elemeket - alapjául szolgáló ötletek és elvek a törvény értelmében nem részesülnek védelemben."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15 2001. április 9-én a BSA egyesületként a szerzői jogi törvény 98. cikke alapján kérelmet nyújtott be a Ministerstvo kulturyhoz a számítógépi programokra vonatkozó szerzői vagyoni jogok közös kezelésének engedélyezése iránt. A BSA e jogok terjedelmét egy 2001. június 12-én kelt levélben határozta meg.

16 E kérelmet ugyanúgy elutasították, mint az elutasítás ellen benyújtott közigazgatási jogorvoslati kérelmet. A BSA tehát e határozatokkal szemben bírósági keresetet nyújtott be a Vrchní soud v Prazéhoz.

17 Miután a Nejvyšší správní soud, amely elé az ügyet terjesztették, megsemmisítette a két elutasító határozatot, a Ministerstvo kultury 2004. április 14-én új határozatot fogadott el, amellyel ismét elutasította a BSA kérelmét. Ez utóbbi ezért közigazgatási jogorvoslattal élt a Ministerstvo kulturynál, amely visszavonta ezen elutasító határozatot.

18 2005. január 27-én a Ministerstvo kultury új határozatot fogadott el, amelyben különösen azzal az indokkal utasította el ismét a BSA kérelmét, hogy egyrészt a szerzői jogi törvény csak a számítógépi program tárgyi kódját és forráskódját védi, valamely program számítógép képernyőjén történő megjelenítésének eredményét viszont semmilyen formában nem, mivel a grafikus felhasználói felület csak a tisztességtelen versennyel szembeni védelem tárgyát képezi. Másrészt a Ministerstvo kultury előadta, hogy a számítógépi programok közös kezelése elvileg valóban lehetséges, azonban a kötelező közös kezelés elképzelhetetlen, az önkéntes közös jogkezelés pedig hatástalan.

19 A BSA e határozat ellen közigazgatási jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelyet a Ministerstvo kultury a 2005. június 6-i határozatával elutasított. Ezen elutasítást követően az említett egyesület ezen utóbbi határozatot megtámadta a Mĕstský soud v Praze előtt. Keresetében a BSA azzal érvel, hogy a számítógépi programnak a szerzői jogi törvény 2. cikkének (2) bekezdésében szereplő meghatározása a grafikus felhasználói felületre is kiterjed. Véleménye szerint egy számítógépi program mind a tárgykód vagy forráskód szintjén, mind a kommunikáció módjának a szintjén (kommunikációs interfész) érzékelhető.

20 Mivel a Mĕstský soud v Praze elutasította a keresetet, a BSA felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Nejvyšší správní soudhoz. A BSA úgy véli, hogy valamely számítógépi program felhasználás tárgyát képezi, amennyiben azt felhasználói képernyőkön jelenítik meg, és következésképpen az ilyen felhasználást a szerzői jogi védelemben kell részesíteni.

21 A 91/250 és a 2001/29 irányelvek rendelkezéseinek értelmezésére tekintettel a Nejvyšší správní soud úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a [91/250/EGK] irányelv 1. cikkének (2) bekezdését, hogy a számítógépi program mint mű említett irányelv szerinti szerzői jogi védelme szempontjából a »számítógépi programok bármely formában történő kifejezés[e]« fordulat a számítógépi program grafikus felhasználói felületét vagy annak egy részét is magában foglalja?

2) Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén az olyan televíziós sugárzás, amelynek során a nyilvánosság tagjai érzékelni tudják a számítógépi program grafikus felhasználói felületét vagy annak egy részét, viszont a programot nem tudják aktívan irányítani, a [2001/29] irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a mű vagy egy része nyilvánossághoz történő közvetítésének minősül-e?"

A Bíróság hatásköréről

22 A kérdést előterjesztő határozatból kitűnik, hogy az alapügy tényállása a Cseh Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően állt be. A Ministerstvo kultury első határozata ugyanis 2001. július 20-án kelt.

23 A BSA különböző keresetei következtében azonban a Ministerstvo kultury 2005. január 27-én új határozatot fogadott el, amelyben ismét elutasította a BSA kérelmét. Mivel a Ministerstvo kultury előtt e határozatot eredménytelenül vitatta, a BSA a kérdést előterjesztő bírósághoz fordult, hogy elérje annak megsemmisítését.

24 Meg kell jegyezni egyrészről azt, hogy az alapeljárásban megtámadott határozat a Cseh Köztársaság Unióhoz történő csatlakozását követően keletkezett, valamint egy jövőbeli és nem egy múltbeli helyzetet szabályoz, másrészről pedig azt, hogy a nemzeti bíróság az alapeljárás tekintetében alkalmazandó uniós jogi szabályozásra vonatkozóan vár választ a Bíróságtól (lásd a C-64/06. sz., Telefónica O2 Cseh Köztársaság ügyben 2007. június 14-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-4887. o.] 21. pontját).

25 Mivel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság főszabály szerint anélkül hozhatja meg döntését, hogy meg kellene vizsgálnia azon körülményeket, amelyek a nemzeti bíróságokat a kérdések Bíróság elé történő terjesztésére késztették, és amelyek alapján úgy ítélik meg, hogy az az uniós jogi rendelkezés alkalmazandó, amelynek értelmezését a Bíróságtól kérik (lásd a C-85/95. sz. Reisdorf-ügyben 1996. december 5-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-6257. o.] 15. pontját és a fent hivatkozott Telefónica O2 Cseh Köztársaság ügyben hozott ítélet 22. pontját).

26 Ez a helyzet csupán olyan esetekben nem áll fenn, amikor az uniós jogi rendelkezés, amelynek az értelmezését a Bíróságtól kérték, az alapeljárás tényállása tekintetében nem alkalmazható, mivel a tényállás az új tagállam Unióhoz való csatlakozását megelőzően keletkezett, vagy nyilvánvaló, hogy a hivatkozott rendelkezés nem kerülhet alkalmazásra (lásd a fent hivatkozott Telefónica O2 Cseh Köztársaság ügyben hozott ítélet 23. pontját).

27 A jelen ügyben viszont egyik eset sem áll fenn. Következésképpen a Bíróság hatáskörrel rendelkezik az irányelvek kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott rendelkezéseinek az értelmezésére, és az általa feltett előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre választ kell adni.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

28 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné tudni, hogy egy számítógépi program grafikus felhasználói felülete a 91/250 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, e program bármely formában történő kifejezésének minősül-e, és így részesül-e a számítógépi programok olyan szerzői jogi védelmében, mint amely ezen irányelvből adódik.

29 A 91/250 irányelv nem határozza meg "a számítógépi programok bármely formában történő kifejezésének" fogalmát.

30 Ilyen körülmények között e fogalmat a 91/250 irányelv 1. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek kifejezéseire és szövegösszefüggésére tekintettel kell értelmezni - amelyekben szerepelnek -, valamint ezen irányelv és a nemzetközi jog célkitűzései összességének a fényében (lásd analógia útján a C-5/08. sz. Infopaq International ügyben 2009. július 16-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-6569. o.] 32. pontját).

31 A 91/250 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően a számítógépi programokat a Berni Uniós Egyezmény értelmében vett irodalmi műként szerzői jogi védelemben részesítik. E cikk (2) bekezdése e védelmet a számítógépi programok bármely formában történő kifejezésére kiterjeszti.

32 A 91/250 irányelv hetedik preambulumbekezdése megjegyzi, hogy a "számítógépi program" fogalma magában foglalja a programok valamennyi formáját, beleértve a hardverbe beépített programokat is.

33 E tekintetben utalni kell a TRIPs Megállapodás 10. cikkének (1) bekezdésére, amely előírja, hogy a számítógépes programok a Berni Uniós Egyezmény szerinti irodalmi művekként akár forráskód akár tárgyi kód formájában védettek.

34 Ebből következik, hogy valamely számítógépi program forráskódja vagy tárgyi kódja e program kifejezési formája, amelynek következésképpen a 91/250 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése alapján részesülnie kell a számítógépi programok szerzői jogi védelmében.

35 Ezért az ezen irányelv által biztosított védelem tárgya magában foglalja a számítógépi program bármely formában történő kifejezéseit, amelyek lehetővé teszik annak a különböző programozási nyelveken, úgymint forráskód és tárgykód, történő többszörözését.

36 Fel kell hívni a figyelmet a 91/250 irányelv hetedik preambulumbekezdésének második mondatára is, miszerint a "számítógépi program" fogalma magában foglalja a számítógépi program kifejlesztéséhez vezető előkészítő dokumentációt is, feltéve hogy az előkészítő munka jellegénél fogva későbbi fázisában számítógépi programot eredményezhet.

37 Így a 91/250 irányelv védelmének tárgya magában foglalja a számítógépi program kifejezési formáit, valamint a számítógépi program kifejlesztéséhez vezető előkészítő dokumentációt, amelyek e program többszörözését, illetve későbbi megvalósítását eredményezhetik.

38 Amint a főtanácsnok az indítványának 61. pontjában megjegyzi, valamely számítógépi program bármely kifejezési formájának védelemben kell részesülnie attól a pillanattól kezdve, hogy többszörözése magának a számítógépi programnak a többszörözését is eredményezi, lehetővé téve ezáltal a számítógép számára, hogy funkcióját ellássa.

39 A 91/250 irányelv tizedik és tizenegyedik preambulumbekezdésének megfelelően a felhasználói felületek a számítógépi program azon részei, amelyek biztosítják valamennyi szoftver- és hardverelem más szoftverrel és hardverrel, valamint a felhasználókkal történő összekapcsolódását és kölcsönhatását, hogy a célnak megfelelően tudjanak működni.

40 Különösen a grafikus felhasználói felület olyan kölcsönhatási felület, amely lehetővé teszi a számítógépi program és a felhasználó közötti kommunikációt.

41 Ilyen körülmények között a grafikus felhasználói felület nem teszi lehetővé e számítógépi program többszörözését, hanem csupán e program valamely elemének minősül, amellyel a felhasználó az említett program funkcionalitásait használja.

42 Ebből következik, hogy ezen felhasználói felület nem minősül a számítógépi program 91/250 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kifejezési formájának, és következésképpen ezen irányelv alapján nem részesülhet a számítógépi programok szerzői jogi egyedi védelmében.

43 Azonban, még ha a kérdést előterjesztő bíróság kérdése ténylegesen mindössze a 91/250 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének értelmezésére irányult is, ez a tény nem képezi akadályát annak, hogy a Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság számára biztosítsa az uniós jog értelmezéséhez szükséges összes olyan szempontot, amely hasznos lehet az utóbbi előtt folyamatban lévő ügy megítéléséhez, függetlenül attól, hogy kérdése megfogalmazásában ez a bíróság hivatkozott-e ezekre, vagy sem (lásd ebben az értelemben a C-392/05. sz. Alevizos-ügyben 2007. április 26-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-3505. o.] 64. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

44 E tekintetben meg kell vizsgálni, hogy valamely számítógépi program grafikus felhasználói felülete a 2001/29 irányelv alapján részesülhet-e az általános jog szerzői joga által biztosított védelemben.

45 A Bíróság úgy határozott, hogy a 2001/29 irányelv értelmében vett szerzői jog kizárólag olyan mű vonatkozásában alkalmazható, amely eredeti abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotása (lásd ebben az értelemben a 2001/29 irányelv 2. cikkének a) pontjával kapcsolatban a fent hivatkozott Infopaq International ügyben hozott ítélet 33-37. pontját).

46 Következésképpen a grafikus felhasználói felület műként részesülhet szerzői jogi védelemben, ha az a szerző saját szellemi alkotása.

47 A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az előtte folyó ügyben ez a helyzet áll-e fenn.

48 Az értékelés végzése során a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie többek között a grafikus felhasználói felület részét képező valamennyi összetevő egyedi elrendezését és konfigurációját annak meghatározása céljából, hogy melyek töltik be az eredetiség kritériumát. E tekintetben e kritériumnak nem tesznek eleget a grafikus felhasználói felület azon összetevői, amelyeket kizárólag technikai funkció jellemez.

49 Ugyanis, amint a főtanácsnok az indítványának 75. és 76. pontjában megjegyzi, amennyiben az említett összetevők kifejezését a technikai funkciójuk határozza meg, az eredetiség kritériuma nem teljesül, mivel egy ötlet megvalósítását szolgáló különböző módok köre olyan korlátozott, hogy az ötlet és a kifejezés összekeverednek.

50 Ilyen esetben a grafikus felhasználói felület összetevői nem teszik lehetővé a szerzőnek alkotó szelleme eredeti módon történő kifejezését, és olyan eredmény létrehozását, amely e szerző szellemi alkotásának tekinthető.

51 A fenti megállapítások fényében az előterjesztett első kérdésre azt a választ kell adni, hogy valamely számítógépi program grafikus felhasználói felülete nem minősül a 91/250 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, e program bármely formában történő kifejezésének, és ezen irányelv alapján nem részesülhet a számítógépi programok szerzői jogi védelmében. Azonban e felület a 2001/29 irányelv alapján műként szerzői jogi védelemben részesülhet, ha ez a felület a szerző saját szellemi alkotásának minősül.

A második kérdésről

52 A második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné tudni, hogy egy grafikus felhasználói felület televíziós sugárzása a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelemben részesített mű nyilvánossághoz történő közvetítésének minősül-e.

53 E cikknek megfelelően a tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

54 A 2001/29 irányelv (23) preambulumbekezdéséből következik, hogy a "nyilvánossághoz közvetítés" fogalmát szélesen kell értelmezni. Az ilyen értelmezés egyébiránt elengedhetetlen az irányelv alapvető céljának megvalósulásához, amely - ahogyan az annak (9) és (10) preambulumbekezdéséből is következik - mások mellett a szerzők számára is olyan magas szintű oltalmat kíván teremteni, amely számukra megfelelő díjazást biztosít műveik felhasználása után, többek között a nyilvánossághoz történő közvetítés esetén (a C-306/05. sz. SGAE-ügyben 2006. december 7-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-11519. o.] 36. pontja).

55 Ebből következik, hogy egy mű televíziós sugárzása főszabály szerint nyilvánossághoz történő közvetítésnek minősül, amely műnek a szerzője kizárólagos joggal rendelkezik annak engedélyezésére, illetve megtiltására.

56 Ezenkívül a jelen ítélet 46. pontjából kitűnik, hogy a grafikus felhasználói felület minősülhet a szerző saját szellemi alkotásának.

57 Azonban, ha valamely műsor televíziós sugárzása keretében grafikus felhasználói felület jelenik meg, a televíziónézőket e grafikus felhasználói felület közvetítése kizárólag passzívan érinti, anélkül hogy közbeavatkozhatnának. Nem használhatják az említett felület funkcióját, amely a számítógépi program és a felhasználó közötti kölcsönhatás lehetővé tételéből áll. Mivel a televíziós sugárzáson keresztül a grafikus felhasználói felületet nem úgy közvetítik a közönséghez, hogy az abból álló személyek hozzá tudnának férni a felhasználói felületet jellemző alapvető elemhez, vagyis nem áll fenn felhasználókkal való kölcsönhatás, nincs szó a grafikus felhasználói felület 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, nyilvánossághoz történő közvetítéséről.

58 Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy valamely grafikus felhasználói felület televíziós sugárzása nem minősül a szerzői jogi védelemben részesített mű 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, nyilvánossághoz történő közvetítésének.

A költségekről

59 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) Valamely számítógépi program grafikus felhasználói felülete nem minősül a számítógépi programok jogi védelméről szóló, 1991. május 14-i 91/250/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, e program bármely formában történő kifejezésének, és ezen irányelv alapján nem részesülhet a számítógépi programok szerzői jogi védelmében. Azonban e felület az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján műként szerzői jogi védelemben részesülhet, ha ez a felület a szerző saját szellemi alkotásának minősül.

2) Valamely grafikus felhasználói felület televíziós sugárzása nem minősül a szerzői jogi védelemben részesített mű 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, nyilvánossághoz történő közvetítésének.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: cseh.