33/D/2002. AB végzés
a gépjárműadóról szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2003. december 31. napjáig hatályban volt 2. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 2. §-a alkotmányellenességének megállapítását, megsemmisítését és konkrét ügyben való alkalmazása tilalmának kimondását indítványozta alkotmányjogi panaszában.
Indítványa szerint a Gjt. 2. §-ának megváltoztatásával a gépjármű-kereskedők vonatkozásában 1996. január 1. napjától lényegesen kedvezőtlenebb szabályok léptek hatályba. A korábbi szabályozás szerint a gépjárműadó a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonost vagy üzembentartót terhelte, így amennyiben év közben tulajdonosváltás következett be, akkor már az új tulajdonos volt az adóalany. A módosítás következtében a gépjárműadó alanyának azt kell tekinteni, aki az év első napján tulajdonosként, üzembentartóként a forgalmi engedélybe bejegyzésre került.
Az indítványozó szerint mindez a gépjármű-kereskedők vonatkozásában azt eredményezi, hogy az értékesítést követő hónap első napjától a kereskedőnek a tárgyévi adó időarányos részét meg kell fizetnie, akkor is, ha a kereskedő már nem tulajdonos és a gépjármű nem a kereskedő tulajdonaként vesz részt a közúti közlekedésben, így az eladót olyan dologért terheli adó, amelynek már nem tulajdonosa.
Az indítványozó állítása szerint a törvénymódosítás célja az önkormányzati adóhatóságok költségeinek csökkentése volt. Álláspontja szerint önmagában a költségcsökkentési szempont nem teheti indokolttá egy korábbi mentesség megvonását, ezért a Gjt. 2. §-ának 1996. január 1. napjától hatályos rendelkezései, amelyek alapján az adó alanyának azt kell tekinteni, akit az év első napján a forgalmi engedélybe tulajdonosként, üzembentartóként bejegyeztek, sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét. A Gjt. módosítása ezen túlmenően a kettős adóztatás nemzetközi szerződések által meghatározott tilalmába is ütközik az indítványozó szerint, mivel az önkormányzatok az Alkotmány 44/A. § c) pontja alapján illetékességi területükön iparűzési adót szednek, a gépjármű-kereskedők a továbbértékesített gépjármű után pedig általános forgalmi adót fizetnek, ezért a gépjárműadó adófizetési kötelezettségének előírása lényegét tekintve kettős adóztatást jelent az indítványozó szerint.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságra 2002. augusztus 29-én érkezett alkotmányjogi panaszában a kettős adóztatás tilalmára alapozott, nemzetközi szerződésbe ütközést állító korábbi indítványát az ahhoz kapcsolódó hivatkozásokkal együtt visszavonta, egyebekben kérte, hogy a 2002. január 15-én érkezett, jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványát az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszként bírálja el.
Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában a Gjt. 2. §-a alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése mellett indítványozta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság előtt folyamatban volt 11.P.20.433/2002. számon jogerősen befejezett ügyben, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság előtt még folyamatban lévő 11.P.21.287/2002. közigazgatási perben, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal előtt folyamatban lévő konkrét ügyekben - az alkotmányellenesség megállapítás esetén - a Gjt. 2. §-a alkalmazása tilalmának kimondását is.
II.
Az alkotmányjogi panasszal érintett jogszabályhelyek a következők: Alkotmány:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(...)
70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
A Gjt. 2. §-ának az alkotmányjogi panasz benyújtásakor hatályos szövege az adóalanyokra és az adókötelezettségekre az alábbi szabályozást tartalmazta:
"2. § (1) Az adó alanya - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az, aki/amely a gépjármű forgalmi engedélyének személyi lapjában az év első napján tulajdonosként van feltüntetve. Amennyiben a forgalmi engedély az év első napján az üzembentartót tartalmazza, az adó alanya az üzembentartó.
(2) Év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit/amelyet ez alkalommal tulajdonosként, üzembentartóként, üzemeltetőként (a továbbiakban együtt: tulajdonos) a forgalmi engedélyben feltüntettek.
(3) Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos a közúti közlekedési feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha ebben az időpontban a gépjármű forgalmi engedélyében harmadik személy szerepel tulajdonosként.
(4) Amennyiben a tulajdonos az 5. § a)-b) vagy f) pontja alapján adómentes gépjárművét év közben elidegeníti vagy ennek a tulajdonosnak a tulajdonjoga más okból (haláleset stb.) megszűnik, az új tulajdonos a tulajdonszerzést követő hónap első napjától minősül adóalanynak.
(5) Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni."
III.
1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy fennállnak-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésének előfeltételei.
Az indítványozó 2002. január 15-én a Gjt. 2. §-ával összefüggésben utólagos normakontrollra irányuló indítványt nyújtott be. Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az indítványozó a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 11.P.20.433/2002. számú jogerős ítélet kézhezvételét követő hatvanadik napon a Gjt. 2. §-ával összefüggésben alkotmányjogi panaszát postára adta, amely 2002. augusztus 29-én érkezett az Alkotmánybíróságra. Alkotmányjogi panaszában kérte a korábbi, utólagos normakontrollra irányuló indítványában foglaltak alkotmányjogi panaszként történő elbírálását.
Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján az alkotmányjogi panasz tartalmi vizsgálatába bocsátkozott.
2. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján is - utólagos normakontroll hatáskört gyakorolva - az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 20. §-a szerint eljárva az indítványt annak keretei között bírálja el. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az ott megjelölt jogszabályhelyet az indítványban nevesített alkotmányi rendelkezésre vonatkoztatva vizsgálja. Nem tér el az Alkotmánybíróság azonban ettől a szabálytól akkor sem, ha az indítvány összefüggéseit figyelembe véve azt lényegi tartalma szerint bírálja el. [6/2005. (III. 11.) AB határozat, ABH 2005, 70, 73.]
Az indítványozó indítványában a gépjárműadóval kapcsolatos fizetési kötelezettség keletkezését és az adóalanyiság meghatározásának alkotmányosságát vitatta. Beadványában indítványa alapjául az Alkotmány 2. § (1) bekezdését jelölte meg az indítványozó, az ahhoz fűzött indokolásból azonban megállapítható, hogy lényegében a közterhekhez való arányos hozzájárulás Alkotmány 70/I. §-ából származó szabályozás - az adófizetési kötelezettség szünetelése, az adókötelezettség keletkezése és ezekkel összefüggésben a gépjárműadó megfizetése - alkotmányosságát kifogásolta az adóalanyok egy meghatározott körének, a gépjármű-kereskedők vonatkozásában.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen eljárásban vizsgált indítvány az Alkotmánybíróság által korábban már elbírált jogszabállyal azonos, az 1996. január 1. napjától hatályban lévő jogszabálynak a gépjárműadó alanyának meghatározására vonatkozó rendelkezésének azonos alkotmányossági okból történő felülvizsgálatára irányul.
Az Alkotmánybíróság a 73/B/1996. AB határozatában már vizsgálta az alkotmányjog panasz által is kifogásolt szakasz adóalanyiságot megállapító rendelkezésének és az Alkotmány 70/I. §-a közötti összefüggéseket és a következőket állapította meg a határozat:
"A vizsgált rendelkezés nem áll ellentétben az Alkotmány 70/I. §-ával. A gépjárműadó (hasonlóan pl. a telek- vagy építményadókhoz) tárgyi adó, amelyet évenként, meghatározott időponthoz kötődő vagyoni helyzetre tekintettel kell megfizetni. (Ezen nem változtat az sem, ha ezt az éves adót részletben fizetik meg.)
Az adófizetési kötelezettségnek az egyéves időszakon belül meghatározott időpontban fennálló vagyoni helyzethez való igazítása a vizsgált tárgyi körön belül nem okoz kirívó aránytalanságot és ezért nem sérti az adóztatásnak az Alkotmány 70/I. §-ban rögzített elvét, amely szerint az állampolgár a közterhekhez jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően köteles hozzájárulni." (ABH 1996, 608, 609.)
Az ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy azonos összefüggésben ismételten előterjesztett indítvány tárgya ítélt dolognak minősül. (1620/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 972, 973.) E miatt az alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában az Alkotmánybíróságnak új érdemi eljárást lefolytatnia nem lehet. (442/D/2000. AB végzés, ABH 2003, 1843, 1845.)
Ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § c) pontja szerint - mivel az alkotmányjogi panasz "ítélt dolog"-ra irányult - az eljárást megszüntette.
3. Az Alkotmánybíróság - mivel az indítványozó az Alkotmány 44. § c) pontjából kiinduló, az iparűzési adó, az általános forgalmi adó és a gépjárműadó kötelezettségek kumulálódása miatt keletkezett kettős adóztatás nemzetközi szerződésekbe foglalt tilalmának sérelmére alapított indítványát visszavonta - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § d) pontja szerint az eljárást e tekintetben is megszüntette.
Budapest, 2006. augusztus 29.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
az aláírásban akadályozott
Dr. Kukorelli István
alkotmánybíró helyett
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró