3239/2020. (VII. 1.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:167. §-a, 4:168. §-a, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet 2. számú mellékletének 21. pontja, valamint a Kúria Pfv.II.21.324/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A jogi képviselő nélkül eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, és abban kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:167. §-a, 4:168. §-a, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. számú mellékletének 21. pontja, valamint a Kúria Pfv.II.21.324/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, a Fővárosi Törvényszék 50.Pf.630.639/2019/8. számú ítéletére, valamint a Budai Központi Kerületi Bíróság 5.P.XI.30.758/2015/259. számú ítéletére kiterjedő hatállyal.
[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló polgári per előzménye, hogy az indítványozó (az alapügy alperese) és volt felesége (az alapügy felperese, a továbbiakban: felperes) élettársi kapcsolatából két gyermek született, élettársi kapcsolatuk azonban 2016-ban megszűnt.
[3] A Budai Központi Kerületi Bíróság a szülői felügyeleti jog rendezése és járulékai iránt indított perben, 5.P.XI.30.758/2015/259. számú ítéletével a gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására a felperest jogosította fel, részletesen szabályozva egyúttal az indítványozó és a gyermekek közötti folyamatos és időszakos kapcsolattartást, valamint rendelkezett az indítványozó tartásdíj-fizetési kötelezettségéről is.
[4] A mindkét fél fellebbezése folytán másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az 50.Pf.630.639/2019/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatta. A másodfokú bíróság szűkítette az indítványozót megillető kapcsolattartás időtartamát, és egyúttal emelte a tartásdíj összegét is.
[5] A jogerős ítélettel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította, mivel az érdemben nem volt elbírálható a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (3) bekezdése c) pontja alapján.
[6] 1.2. Ezt követően nyújtotta be alkotmányjogi panaszát az indítványozó, amelyben az indítvány Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti - a Ptk. 4:167. §-a, 4:168. §-a, valamint az IM rendelet 2. számú mellékletének 21. pontja alaptörvény-ellenességére vonatkozó - eleme tekintetében az Alaptörvény XV. cikk (3) bekezdésének (a nők és férfiak egyenjogúsága), XVI. cikk (2) bekezdésének (a szülők neveléshez való joga), XXVIII. cikk (1) bekezdésének (tisztességes bírósági eljáráshoz való jog), valamint XXVIII. cikk (7) bekezdésének (jogorvoslathoz való jog) sérelmét látta megvalósulni. Az indítvány 27. § (1) bekezdése szerinti elemét az indítványozó a XV. cikk (1), (2), és (3) bekezdésének (törvény előtti egyenlőség, jogképesség, diszkrimináció tilalma, valamint a nők és férfiak egyenjogúsága), valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésének (tisztességes bírósági eljáráshoz való jog) sérelmére alapította.
[7] 1.3. A Kúria 2020. január 30-án megküldött átiratában tájékoztatta az Alkotmánybíróságot arról, hogy a Fővárosi Törvényszék 50.Pf.630.639/2019/8. számú ítélete ellen az alapügy felperese is felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria által megküldött Pfv.II.21.324/2019/6. számú végzés szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyalására 2020. május 26. napjára határnapot tűzött ki.
[8] 1.4. Az Igazságügyi Minisztérium szakmai álláspontját az Abtv. 57. § (1b) bekezdése alapján megküldte az Alkotmánybíróságnak.
[9] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
[10] Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésének és 27. §-ának, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. §-ának egységes értelmezéséről szóló 1/2019. (XI. 25.) AB Tü. állásfoglalása értelmében "[a] felülvizsgálati vagy perújítási eljárás befejezése előtt előterjesztett alkotmányjogi panaszt az egyéb feltételek vizsgálata nélkül, egyesbírói eljárásban hozott végzéssel vissza kell utasítani, függetlenül attól, hogy a felülvizsgálati vagy perújítási eljárást az indítványozó vagy más kezdeményezte." Az Alkotmánybíróság a Kúria átirata alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben a felülvizsgálati eljárás az alapügy felperesének felülvizsgálati kérelme alapján folyamatban van, ugyanakkor az ügyben egyesbírói eljárásnak már nincs helye, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság elnöke az Ügyrend 16. § (4) bekezdés f) pontja alapján az előadó alkotmánybírót kijelölte.
[11] 3. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapította, hogy az indítvány nem felel meg az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságával szemben támasztott követelményeknek. Ezért az Alkotmánybíróság - az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva - a befogadás további feltételeinek vizsgálatát mellőzve, az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2020. június 9.
Dr. Szabó Marcel s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Dienes-Oehm Egon
alkotmánybíró helyett
Dr. Szabó Marcel s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó
alkotmánybíró helyett
Dr. Szabó Marcel s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Salamon László
alkotmánybíró helyett
Dr. Szabó Marcel s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Szalay Péter
alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1953/2019.