BH 2009.6.191 Lényeges szerződésszegést követ el a munkáltató, ha a szorgalmi időszakban a munkavállaló számára nem biztosítja teljes körűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt, és a szabadnapokat. Ez a munkavállalónak a tanulmányi szerződésben kikötött szankció alóli mentesülését eredményezi [Mt. 113. §].

Pertörténet:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.775/2005/29., Budapest Környéki Törvényszék Mf.23093/2007/4., Kúria Mfv.11045/2007/5. (*BH 2009.6.191*)

***********

A munkaügyi bíróság ítéletével - a felperes keresetét alaposnak találva - hatályon kívül helyezte az alperes 2002. szeptember 30-án kelt fizetési felszólítását.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes aljegyzőként dolgozott az alperesnél, és 1998 szeptemberétől elkezdett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán egy hét féléves képzést, amelyre a felek 1999. március 24-én tanulmányi szerződést kötöttek. Ennek 8. pontja szerint a felperest arra az időre nem illeti támogatás, amikor a tanulmányait nem megfelelő eredménnyel végzi, és ezért félévet, vagy tanévet ismétel. A tanulmányi szerződés 9. pontja előírta továbbá, hogy amennyiben a felperes az előírt tanulmányi időn belül önhibájából a tanulmányait nem fejezi be, az iskola elvégzését igazoló okmányt nem mutatja be, a tanulmányi szerződést a munkáltató megszünteti, a felperes pedig köteles egy összegben visszafizetni a támogatás összegét.

Az alperes 2002. szeptember 30-án a tanulmányi szerződés 9. pontjára hivatkozva felszólította a felperest 616 000 forint tandíj és 1 247 859 forint tanulmányi szabadságra eső munkabér visszafizetésére.

A felperes a keresetében arra tekintettel kérte a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését, hogy közel két évig az alperesnek nem volt jegyzője, ezen feladatokat is neki kellett végezni, így a munkaidő-kedvezményt nem tudta igénybe venni, a foglalkozásokon nem tudott részt venni, a vizsgáit halasztani kényszerült.

A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította az alperes több lényeges kötelezettségszegését, amely álláspontja szerint a felperesi oldalon a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettségek alóli mentesülést jelentette.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével helyes indokai alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.