BH 2009.6.191 Lényeges szerződésszegést követ el a munkáltató, ha a szorgalmi időszakban a munkavállaló számára nem biztosítja teljes körűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt, és a szabadnapokat. Ez a munkavállalónak a tanulmányi szerződésben kikötött szankció alóli mentesülését eredményezi [Mt. 113. §].

A munkaügyi bíróság ítéletével - a felperes keresetét alaposnak találva - hatályon kívül helyezte az alperes 2002. szeptember 30-án kelt fizetési felszólítását.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes aljegyzőként dolgozott az alperesnél, és 1998 szeptemberétől elkezdett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán egy hét féléves képzést, amelyre a felek 1999. március 24-én tanulmányi szerződést kötöttek. Ennek 8. pontja szerint a felperest arra az időre nem illeti támogatás, amikor a tanulmányait nem megfelelő eredménnyel végzi, és ezért félévet, vagy tanévet ismétel. A tanulmányi szerződés 9. pontja előírta továbbá, hogy amennyiben a felperes az előírt tanulmányi időn belül önhibájából a tanulmányait nem fejezi be, az iskola elvégzését igazoló okmányt nem mutatja be, a tanulmányi szerződést a munkáltató megszünteti, a felperes pedig köteles egy összegben visszafizetni a támogatás összegét.

Az alperes 2002. szeptember 30-án a tanulmányi szerződés 9. pontjára hivatkozva felszólította a felperest 616 000 forint tandíj és 1 247 859 forint tanulmányi szabadságra eső munkabér visszafizetésére.

A felperes a keresetében arra tekintettel kérte a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését, hogy közel két évig az alperesnek nem volt jegyzője, ezen feladatokat is neki kellett végezni, így a munkaidő-kedvezményt nem tudta igénybe venni, a foglalkozásokon nem tudott részt venni, a vizsgáit halasztani kényszerült.

A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította az alperes több lényeges kötelezettségszegését, amely álláspontja szerint a felperesi oldalon a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettségek alóli mentesülést jelentette.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével helyes indokai alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kiemelte, hogy a felperes az ajánlott hét féléves képzési idő helyett tíz félév alatt szerezte meg a diplomáját, és a tanulmányi szerződéses kikötés alapján az alperesnek kellett bizonyítania a felperesi önhibát a tanulmányi idő meghosszabbodásával összefüggésben. Az alperes ilyen felróható felperesi magatartást nem tudott bizonyítani, ezért a fizetési felszólítás jogsértő volt.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító ítélet hozatalát kérte. Vitatta a másodfokú bíróság tanulmányi szerződés értelmezését, miután a felperes ún. kredit rendszerben folytatta a tanulmányait, így a szerződés 8. pontja szerinti szankció - a tanévismétlés, illetve félévismétlés ezen rendszerben való értelmezhetetlensége miatt - nem alkalmazható, a felperes hallgatói jogviszonya folyamatos volt. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a vizsgakötelezettségeinek az arra megadott félévben eleget tett, ezért a nem megfelelő tanulmányi eredményei miatt a tanulmányi ideje három félévvel meghosszabbodott. A tanulmányi szerződés 9. pontja biztosította a felmondás jogát, ennek korlátja, hogy a tanulmányi idő túllépése ne a felperes önhibáján kívüli okból következzen be. Álláspontja szerint ebben a körben a bizonyítás a felperesre hárult, amint erre a korábbi elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező végzésében a másodfokú bíróság rámutatott, jelen jogerős ítélet viszont ezzel ellentétes álláspontra jutott. A másodfokú bíróság a tanulmányi szerződést jogszabálysértően értelmezte, a jogerős ítélet sérti az Mt. 113. § (2) bekezdését, mivel a tanulmányok nem megfelelő eredménnyel folytatása a támogatás visszakövetelésére alapot adó súlyú szerződésszegésnek minősült. A felperes a vizsgákra felkészülést biztosító szabadidőt megkapta, a kivett szabadság idejére munkavégzésre nem kötelezték, így megalapozatlan, hogy önhibáján kívüli okból következett be a tanulmányi idő meghosszabbodása.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.