36/2012. (VIII. 24.) BM utasítás

a belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérletidíj-hozzájárulás szabályairól

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdésének c) pontjára figyelemmel, a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatának, valamint a bérleti, albérleti hozzájárulás szabályozása érdekében a következő utasítást adom ki:

1. Az utasítás hatálya

1. §[1] Ezen utasítás hatálya kiterjed a belügyminiszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek (a továbbiakban: belügyi szerv) rendelkezése alatt álló épületekés épületrészek lakásnak nem minősülő - egyedülálló személyek, házaspárok, élettársak elhelyezésére szolgáló - szálló-férőhelyeire, lakóegységeire (a továbbiakban együtt: szállóférőhely).

1/A. §[2] Az utasítás hatálya nem terjed ki a belügyminiszter vezetése vagy irányítása alatt álló, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § Ezen utasítás alkalmazásában

1. albérlet: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 33. §-ában szabályozott jogintézmény,

2. belügyi rendelkezésű:

a) a Magyar Állam tulajdonában és a belügyi szervek vagyonkezelésében álló, elhelyezést szolgáló szállóférőhely, valamint

b) önkormányzati tulajdonban vagy más szerv, szervezet, személy tulajdonában álló, elhelyezést szolgáló szállóférőhely, amely fölött a rendelkezési jogosultságot a belügyi szerv megállapodás útján megszerezte,

3. központi lakásügyi szerv, helyi lakásügyi szerv: felsorolásukat a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló belügyminiszteri rendelet tartalmazza,

4. lakásbérlet: az egész lakás kizárólagos használatba adása a bérlő részére; lakásbérleti jogviszonyban a bérlő önálló jogcímen használja a lakást,

5.[3] méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően

aa) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

ab) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba,

ac) minden további személy esetében: egy lakószobával nő;

6. szolgálati vagy munkahely vonzáskörzete: ahonnan a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra, a szolgálati érdek sérelme nélkül lehetőség van.

2/A. §[4] (1) Önálló lakásnak kell tekinteni a kérelmező vagy a házastársa (élettársa) és a velük együtt élő kiskorú gyermek tulajdonának tárgyát képező és birtokában lévő lakást, amennyiben a tulajdoni hányaduk - együttesen is - meghaladja az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt bérlakást, ha a lakás állami vagy önkormányzati tulajdonban van.

(2) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni

a) az öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelt lakást, amennyiben a haszonélvező a lakásban igazoltan bent lakik;

b) a kérelmező tulajdonában álló lakást, amennyiben annak használatát a kérelmező házassági, illetve élettársi kapcsolat igazolt megszűnése miatt a házastársa, illetve élettársa vagy gyermeke részére átengedte, a lakáshasználat tárgyában hozott bírósági határozat jogerőre emelkedéséig vagy a lakáshasználatot rendező megállapodás hatálybalépéséig. A házasság megszűnését a házasságot felbontó jogerős bírósági határozattal, az élettársi kapcsolat megszűnését közjegyző által kiállított okirattal kell igazolni.

2/B. §[5] A 2. § 5. pontja alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

3. Szálló férőhelyek, lakóegységek használata

3. §[6] A szállóférőhelyen történő elhelyezés annak a belügyi szervvel munkaviszonyban (a továbbiakban szolgálati jogviszony) álló személynek biztosítható, aki munka- vagy szolgálati helyén önálló lakással nem rendelkezik, és lakhatását egyéb módon megoldani nem tudja.

4. § A belügyi szerv rendelkezésében álló szállóférőhelyekre más jogosult szerv megállapodás alapján jelölhet vele szolgálati jogviszonyban álló személyt a szállón történő elhelyezésre.

5. § A szállóférőhelyen történő elhelyezés iránti kérelmet a közvetlen munkahelyi vezető javaslatával ellátva az illetékes helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani. A kérelem elbírálására a helyi lakásügyi szerv vezetője jogosult.

6. § (1) A helyi lakásügyi szerv vezetője írásban értesíti

a) a kérelmezőt és a szállóval rendelkező szervet (a továbbiakban együtt: beutalásra jogosult szerv) a kijelölés tényéről és feltételeiről, vagy

b) szállóférőhely hiányában a kérelmezőt a nyilvántartásba vételről.

(2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés a) pontjában foglalt értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a beutalásra jogosult szervvel - az értesítésben meghatározott feltételekkel - az ezen utasítás 1. melléklete szerinti megállapodást kell megkötnie. A határidő elmulasztása esetén a kijelölés hatályát veszti.

(3) A megállapodás meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre köthető.

(4) A használati jogviszony meghosszabbítását indokolt esetben, a beutalt - közvetlen munkahelyi vezetőjének javaslatával ellátott - írásbeli kérelmére, a helyi lakásügyi szerv vezetője egy alkalommal, legfeljebb két évre engedélyezheti. Meg kell tagadni a meghosszabbítás iránti kérelem teljesítését, ha a kérelmező használati jogviszonya a belügyi szolgálati jogviszonyának megszűnése miatt szűnik meg.

(5)[7] Az Belügyminisztérium kivételével a központi államigazgatási szervként működő belügyi szerv - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv esetében a középirányító szerv - (a továbbiakban együtt: önálló belügyi szerv) vezetője a helyi lakásügyi szerv javaslata alapján, szolgálati érdekből - a beosztásra, az ellátandó feladatra, a szolgálati tevékenységre, a szolgálatszervezési szempontokra, valamint a használati jogviszonyra jogosult személyi, családi körülményeire figyelemmel - felmentést adhat a (4) bekezdésben foglalt, a megállapodás meghosszabbításának gyakoriságára és időtartamára vonatkozó korlátozás alkalmazása alól.

(6)[8] A szabad szállóférőhelyek hasznosításáról - a férőhellyel rendelkező szerv hozzájárulásával - az üzemeltető dönt. Kivételesen, egyedi esetekben a szabad szálló férőhelyek hasznosíthatók a szolgálati jogviszonyban álló személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója számára, az üzemeltető döntése alapján legfeljebb 30 napra, a használati díj előzetes megfizetésével.

7. § (1) A megállapodás alapján a beutalásra jogosult szerv köteles a szállóférőhelyet a beutalt használatába adni, a beutalt pedig a szállóférőhely használatáért, továbbá a megállapodás keretében a beutalásra jogosult szerv által nyújtott szolgáltatásért használati díjat fizetni.

(2) A beutalt hozzájárulása alapján a használati díjaz illetményéből kerül levonásra.

8. § (1) A szállóférőhely használati díját a tárgyévet megelőző tényleges üzemeltetési és fenntartási költségek, valamint a szolgáltatások költségei alapján a beutalásra jogosult szerv állapítja meg. Az így megállapított használati díjminimum a tényleges önköltségi ár. A használati díj tárgyévi mértékéről a beutalásra jogosult szerv évente egy alkalommal írásban tájékoztatja az érintetteket. A tényleges önköltségi árat a költségvetési szerv önköltség-számítási szabályzata alapján kell megállapítani.

(2)[9] A szállóférőhely használója a használati díjat havonta - hozzájárulása alapján - a használat hónapjára vonatkozó illetményéből történő munkáltatói levonással fizeti meg. Ha a használati jogviszonyt létrehozó megállapodás megkötésére vagy a használati jogviszony megszűnésére nem a hónap első, illetve utolsó napján kerül sor, a szálló használója a töredék hónapban az időarányos használati díjat köteles megfizetni.

9. § (1) A beutalásra jogosult szerv a szállóférőhelyet rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a leltári tárgyakkal együtt jegyzőkönyv szerint adja át a szállóférőhely használója részére.

(2) A szállóférőhely rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha az épület központi és egyéb berendezéseinek a szállóférőhelyen és az ahhoz tartozó helyiségekben lévő részei üzemképesek.

10. § A szállóférőhely használója köteles betartani a szálló házirendjét, amelynek megismerését beköltözésekor lehetővé kell tenni számára, és azt az épület gondnokánál aláírásával kell igazolnia.

11. § A szállóférőhely használója a szállóférőhelyre a megállapodásban megjelölt személyen kívül más személyt nem fogadhat be, a szállóférőhely használati jogát másnak nem engedheti át.

12. § (1) Megszűnik a használati jogviszony

a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával,

b) ha a felek a megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik,

c) az arra jogosult felmondásával,

d) a szállóférőhely használójának vagy házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének lakásbérleti jogviszonya létesítésével vagy lakástulajdon szerzésével,

e) a szállóférőhely használója belügyi szolgálati jogviszonyának megszűnésével,

f) a szállóférőhely használójának halálával,

g) a szállóférőhely elemi csapás vagy más ok következtében történő megsemmisülésével, illetőleg ha az illetékes hatóság életveszély vagy egyéb ok miatt annak kiürítését rendelte el, és a beutaló szerv nem tud gondoskodni a szálló használójának elhelyezéséről.

(2) A beutalásra jogosult szerv a megállapodást írásban felmondhatja, ha

a) a szállóférőhely használója a használati díjat az írásbeli felszólításban megjelölt időpontig sem fizeti meg,

b) a szállóférőhely használója a megállapodásban vállalt vagy jogszabályban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti,

c) a szállóférőhely használója vagy a vele együtt lakó személy a házirend előírásait több alkalommal vagy tartósan megszegi vagy a többi lakóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít,

d) házaspári lakóegység esetében, ha a házastársak, élettársak életközösségüket felbontják vagy megszüntetik.

13. § (1) Ha a szállóférőhely használója a fizetésre megállapított időpontig a használati díjat nem fizeti meg, a beutalásra jogosult szerv köteles a beutaltat - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a szállóférőhely használója a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a beutalásra jogosult szerv további 8 napon belül írásban felmondással élhet.

(2) Ha a felmondásra a szállóférőhely használója vagy a vele együtt élő személy magatartása szolgáltat alapot, - a szállóférőhely gondnokának jelzése alapján - a beutalásra jogosult szerv haladéktalanul, írásban felszólítja a magatartás megszüntetésére vagy annak megismétlésétől való tartózkodásra. Ha a szálló használója a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a beutalásra jogosult szerv további 8 napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Nem kell a szállóférőhely használóját előzetesen felszólítani, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a beutalásra jogosult szervtől nem várható el a megállapodás fenntartása.

14. § (1) A szálló használójának halálát követően a lakóegységben maradt, a használó jogán a szállóférőhelyen tartózkodó személyek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -30 napon belül, elhelyezési igény nélkül kötelesek a szállót elhagyni. Ez az időtartam írásbeli kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható.

(2) A szálló használójának halálát követően a lakóegységben maradt, valamint a házaspári lakóegységek esetében a házastársi, élettársi életközösség felbontása, megszüntetése következtében a lakóegységben maradt, belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy a 3. §-ban megállapított feltétel teljesítése esetén az eredetileg meghatározott időtartam lejártáig folytathatja a szállóhasználati jogviszonyt.

15. § A használati jogviszony megszűnésének napjával a szállóférőhely használója köteles a férőhelyet tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a részére átadott leltári tárgyakkal, felszerelésekkel együtt a beutalásra jogosult szerv részére visszaadni. A visszaadás tényét a szálló gondnoka által kiállított átadás-átvételi jegyzőkönyv bemutatásával kell igazolnia.

16. § (1) A belügyi rendelkezésű szállóférőhely, lakóegység jogcím nélküli használójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 8 napon belül, írásban kell közölni használati jogviszonyának megszűnését vagy a jogcím nélkülivé válás tényét és annak következményeit.

(2) A szállóférőhely, lakóegység kiürítése önkéntes teljesítésének hiányában a helyi lakásügyi szerv köteles haladéktalanul - a teljesítési határidő leteltét követő 30 napon belül - intézkedni annak bírói úton történő érvényesítésére.

(3) A szállóférőhely jogcím nélküli használója használati díj megfizetésére köteles. Ennek nagysága a jogcím nélküli szállóférőhely-használat kezdetétől számított 30. naptól az érintett szállóra vonatkozó térítés kéthavi díjnak megfelelő, a 60. naptól az érintett szállóra vonatkozó térítési díj háromhavi díjának megfelelő összeg, a használati díjra támogatás nem nyújtható.

(4) Az üzemeltető és a jelölésre jogosult szerv külön megállapodás alapján számol el a térítési díj és a használati díj tekintetében.

4. Bérleti, albérleti hozzájárulás

17. § (1) A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy bérleti, albérleti, valamint operatív lízingdíj-hozzájárulásban részesíthető.

(2) A hozzájárulás nyújtható

a) a magán- vagy önkormányzati tulajdonú lakás egészének vagy egy részének bérletéhez, albérletéhez,

b) a szállodai jellegű szobabérlethez, valamint

c) lakásnak operatív lízingbe vételéhez.

d)[10] kivételes szolgálati érdek fennállása esetén a BM rendelkezésű lakás bérleti jogviszonyának megszűnését követő, a lakás kiürítésére megállapított - legfeljebb 60 nap - lakáshasználatához.

(3) A hozzájárulás feltételeinek fennállását a helyi lakásügyi szerv igazolja.

(4)[11] A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személyek tekintetében a hozzájárulás kifizetését - a szerv gazdasági vezetőjének hozzájárulásával - a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. A hozzájárulás alapja a szerződéssel és számlával vagy számviteli bizonylattal - a (2) bekezdés b) pontja esetében számlával - igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó bérleti díj, albérleti díj vagy lízingdíj. A számviteli bizonylat köztelező tartalmi elemei: a bizonylat sorszáma, a kibocsátás kelte, a kibocsátó neve és címe, a szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe, a szolgáltatás ellenértéke, a szolgáltatás igénybevételének időszaka.

(5) A hozzájárulás összege nem lehet magasabb a szerződéssel és számlával igazolt bérleti, albérleti díjnál vagy lízingdíjnál, de legfeljebb a mindenkori köztisztviselői illetményalap száz százaléka.

(6)[12] A hozzájárulás egy évig folyósítható. Az egyéves időtartam lejártát követően a támogatás iránti kérelem a feltételek fennállásának igazolásával ismételten benyújtható.

18. §[13] (1)[14] Kivételes szolgálati érdek vagy rendkívüli egyéni körülmények fennállása esetén a hozzájárulás összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója - a dolgozó írásbeli kérelmére - a havi bérleti díj és a dolgozó által bérelt lakás alapterületével azonos belügyi vagyonkezelésű lakás havi lakbérének különbözeti összegének mértékéig, de havonta legfeljebb kettőszázezer forint összegig az önálló belügyi szerv vezetője előzetes engedélyével kiegészítheti. A kiegészítés összegét a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(2)[15] Az önálló belügyi szerv vezetője az (1) bekezdésben meghatározott előzetes engedélyének beszerzéséhez a dolgozó írásbeli kérelmét - a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon - a munka vagy szolgálati helye szerinti közvetlen vezetőjének részletes indokolásával ellátva, a szolgálati út betartásával a helyi lakásügyi szervhez nyújtja be.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott előzetes engedélyre irányuló kérelem felterjesztésének együttes feltételei:

a) a kérelmet a dolgozó munka- vagy szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezető záradékolja, amellyel igazolja a kivételes szolgálati érdek vagy a rendkívüli, méltányolható egyéni körülmények fennállását,

b) a dolgozó nyilatkozatban vállalja, hogy a juttatást megalapozó körülmények megszűnéséről azonnal tájékozatja a dolgozó munka- vagy szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezetőt,

c) a bérelt lakrész, vagy lakás a dolgozó méltányolható lakásigényének mértékét nem haladja meg, valamint

d) a dolgozó munka- vagy szolgálati helye szerint illetékes gazdasági vezető írásban nyilatkozik, hogy a hozzájárulás-kiegészítés összege a szervezet költségvetésében rendelkezésre áll.

(4) A helyi lakásügyi szerv a (3) bekezdésben felsorolt bármelyik feltétel hiányában a kérelmet vizsgálat nélkül elutasítja.

(5)[16] Az önálló belügyi szerv vezetőjének engedélye alapján a hozzájárulás-kiegészítés a kivételes körülmények fennállásáig, de legfeljebb egy évig folyósítható. Az engedély érvényességének tartama alatt a kivételes körülmények fennállását figyelemmel kell kísérni. Az engedélyt megalapozó okok további fennállása esetén, a kivételes szolgálati érdek vagy a rendkívüli egyéni körülmények meglétének felülvizsgálata mellett a kérelem ismételten benyújtható.

(6) A hozzájárulás-kiegészítés iránti kérelem elbírálása szempontjából kivételes szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a dolgozó jelenlegi szolgálati vagy munkahelyére történő áthelyezése nem saját kérelmére történt, és szolgálati vagy munkahelyének vonzáskörzetén kívüli településen önálló lakással rendelkezik.

19. § A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha az abban részesített személy a részére időközben felajánlott szállóférőhelyet vagy a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő belügyi rendelkezésű lakást legalább két esetben, alapos indok nélkül nem fogadja el.

5. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően megkötött megállapodásokra kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon dolgozóit - ideértve a kirendelt állományt is -, akik 2011. december 31-én a Rendőrtiszti Főiskolával szolgálati jogviszonyban álltak, jogviszonyuk megszűnéséig ezen utasítás alkalmazásában belügyi szolgálati jogviszonyban állónak kell tekinteni.

(3)[17] A Nemzeti Szakértői és Kutató Központnál 2017. január 1-jével továbbfoglalkoztatott, 2016. december 31-én szállóférőhely használati jogosultsággal rendelkező vagy bérleti, albérletidíj-hozzájárulásban részesülők szállóférőhely használatai jogosultságát, bérleti, albérletidíj-hozzájárulását a foglalkoztatási jogviszony jellegének megváltozása nem érinti.

21. §[18] Az utasításnak az egyes belügyi utasítások módosításáról, valamint hatályon kívül helyezéséről szóló 22/2018. (XII. 19.) BM utasítással (a továbbiakban: Mód. utasítás.) megállapított rendelkezéseit a Mód. utasítás hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő eljárásokban és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

22. §[19] (1) Az utasításnak a kormányzati igazgatásról szóló törvény közszolgálati szabályzatra vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben egyes miniszteri utasítások módosításáról szóló 18/2019. (IX. 26.) BM utasítással (a továbbiakban: Mód. utasítás2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. utasítás2. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő eljárásokban és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Belügyminisztériumban vagy más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók részére a Mód. utasítás2. hatálybalépésének napján biztosított szállóférőhelyen történő elhelyezésre a Mód. utasítás2. hatálybalépését követően a Belügyminisztérium közszolgálati szabályzatában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a fennálló használati jogviszony folyamatosnak tekintendő.

(3) A Belügyminisztériumban vagy más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók részéről a Mód. utasítás2. hatálybalépését követően albérletidíj-hozzájárulás iránti kérelem nem nyújtható be. A Mód. utasítás2. hatálybalépését megelőző napon biztosított albérletidíj-hozzájárulás - ha a 17. § (6) bekezdése szerinti egyéves időtartam nem telik le korábban - 2020. január 1. napján szűnik meg.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 36/2012. (VIII. 24.) BM utasításhoz

2. melléklet a 36/2012. (VIII. 24.) BM utasításhoz