ÍH 2023.136 A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE ÉS A HÁZASTÁRSI KÖZÖS VAGYON MEGOSZTÁSA IRÁNTI PER KAPCSOLATA

A Ptk. hatálya alá tartozó ügyekben az ingatlanon fennálló közös vagyon megosztása során a lakáshasználat rendezése nem minősül előkérdésnek, ezért a lakáshasználat szabályozását és a házastársi közös vagyon megosztását - ha annak eljárásjogi előfeltételei fennállnak - lehetőség szerint egy perben és egymással egyidejűleg kell rendezni [Ptk. 4:80. § (3) bekezdés, Pp. 123. § (2) bekezdés].

A felperes a módosított keresetében a házastársi közös vagyon megosztását, és - többek között - a p-i …helyrajzi számú, "kivett lakóház, udvar" megnevezésű, a felperes és az I. rendű alperes 1/2-1/2 arányú közös tulajdonát képező ingatlanon fennálló tulajdonközösség árverés útján való megszüntetését kérte.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a peres eljárást a G. Járásbíróság előtt 16.P.21.567/2019. számon folyamatban lévő per jogerős befejezéséig - hivatalból - felfüggesztette. A döntését a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 123. § (2) bekezdésére alapította. A határozata indokolása szerint a felperes a G. Járásbíróság előtt indult perben a lakáshasználat rendezése iránti keresetet terjesztett elő. A járásbíróság e kereset tekintetében az eljárás részbeni megszüntetése iránti kérelmét elutasította; az alperes pedig a pontosított viszontkeresetében a lakáshasználat bírósági rendezését maga is kérte. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:80. § (3) bekezdése értelmében a közös tulajdon megszüntetéséről a házastársi közös lakás használat rendezését megelőzően nem lehetséges dönteni. A lakáshasználat mikénti rendezése tárgyában a járásbíróság előtti perben hozandó döntés ezért előkérdése a jelen perben elbírálandó közös tulajdon megszüntetésének.

A végzéssel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést - a Pp. 369. § (1) bekezdése szerinti felülbírálati jogkört megjelölve - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróságnak a peres eljárás folytatására utasítása érdekében. A jogorvoslati kérelmét azzal indokolta, hogy a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) talaján kialakult, a BH 1982.8.333. és BH 1999.298.I. számon közzétett döntésekben is tükröződő korábbi bírói gyakorlatot a Ptk. 4:80. § (3) bekezdése felülírta, és e rendelkezés valamennyi vitás kérdésnek lehetőleg egy perben való rendezését, a későbbi elszámolási viták megakadályozását szolgálja. A Ptk. 4:80. § (3) bekezdéséhez fűzött kommentárt (Az új Ptk. Magyarázata III/VI. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 136. oldal) idézve kiemelte, hogy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perindítással mind a lakáshasználat rendezése, mind az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése immár a törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartozik. A járásbíróság járt el tévesen, amikor az eljárás hivatalból történő részleges megszüntetése iránti kérelmét elutasította. Érvelése szerint a lakáshasználat rendezése azért sem előkérdése a közös tulajdon megszüntetésének, mert az egyébként életvitelszerűen már egyik házastárs által sem lakott volt közös lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését a perben tett egyező nyilatkozataik alapján a felperes és az I. rendű alperes is árverési értékesítés útján kéri. A fellebbezését azzal is indokolta, hogy a per mikénti befejezése szempontjából teljesen indokolatlan felfüggesztés csak további felesleges késedelmet eredményez, és sérti az eljárás észszerű időn belüli befejezéséhez fűződő alapvető jogát.

A fellebbezésre az alperesek nem tettek észrevételt.