Polgári jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára, lezárva: 2020. május 31.

(a 2013. évi V. törvény, az új Ptk. kommentárja)

Kiadással kapcsolatos információk

Ötödik kiadás

Szerzők:

BARTAL GÉZA - Hatodik Könyv Harmadik Rész XV. Cím XXXVII. Fejezet

BÍRÓ GYÖRGY - Hatodik Könyv Első Rész II. és III. Cím, Második Rész XI. és XIII. Cím

Az ötödik kiadásban Bíró György részeit aktualizálta és átdolgozta: Pomeisl András.

BOÓC ÁDÁM - Harmadik Könyv Harmadik Rész XI. és XII. Cím

BOROS ZSUZSA - Negyedik Könyv Második Rész I-IV. Cím, Negyedik Rész IX-X. Cím

CSEH ATTILA - Az ötödik kiadásban Molnár Ambrus részeit (Hatodik Könyv Második Rész X. Cím 6:137-6:141. §, 6:148-6:152. §, 6:153-6:156. §, 6:179-6:184. §) aktualizálta és átdolgozta: Cseh Attila.

DARÁZS LÉNÁRD - Hatodik Könyv Harmadik Rész XIX. Cím

FARKAS ATTILA LÁSZLÓ - Hatodik Könyv Második Rész X. Cím 6:157-6:178. §

Az ötödik kiadásban Szentiványi Iván részeit ( Hatodik Könyv Harmadik Rész XX. Cím LII-LVII. Fejezet) aktualizálta és átdolgozta: Farkas Attila László.

FUGLINSZKY ÁDÁM - Hatodik Könyv Második Rész X. Cím 6:142-6:147. §

GADÓ GÁBOR - Harmadik Könyv Harmadik Rész X. Cím

GÁL JUDIT - Harmadik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím XXXV-XL. Fejezet, XV. Cím

GÁSPÁR MÓNIKA - Az ötödik kiadásban Kiss Mária részeit (Hatodik Könyv Harmadik Rész XVI. Cím XL., XLI. Fejezet) aktualizálta és átdolgozta: Gáspár Mónika.

HARMATHY ATTILA - Hatodik Könyv Negyedik Rész XXVI. Cím

HAVASI PÉTER - Hatodik könyv Negyedik Rész XXVII., XXVIII. Cím

KATONÁNÉ PEHR ERIKA - Negyedik Könyv Negyedik Rész XI. Cím, Ötödik Rész

KECSKÉS LÁSZLÓ - Első Könyv

KISFALUDI ANDRÁS - Hatodik Könyv Első Rész I. Cím, Második Rész IX. Cím

KISS MÁRIA - Hatodik Könyv Harmadik Rész XVI. Cím XL., XLI. Fejezet

Az ötödik kiadásban Kiss Mária részeit aktualizálta és átdolgozta: Gáspár Mónika.

KOVÁCS LÁSZLÓ - Hatodik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím

KŐRÖS ANDRÁS - Második Könyv Első, Második Rész; Negyedik Könyv Első Rész, Második Rész VI. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész XVII. Cím XLIV, XLVI. Fejezet, XXIII. Cím

MAKAI KATALIN - Második Könyv Első, Második Rész; Negyedik Könyv Negyedik Rész XII. Cím

MICZÁN PÉTER - Hatodik Könyv Harmadik Rész XVI. Cím XLIII. Fejezet

MOLNÁR AMBRUS - Hatodik Könyv Második Rész X. Cím 6:137-6:141. §, 6:148-6:152. §, 6:153-6:156. §, 6:179-6:184. §

Az ötödik kiadásban Molnár Ambrus részeit aktualizálta és átdolgozta: Cseh Attila.

MURÁNYI KATALIN - Hatodik Könyv Harmadik Rész XVII. Cím XLV. Fejezet

OROSZ ÁRPÁD - Hetedik Könyv

OSZTOVITS ANDRÁS - Hatodik Könyv Harmadik Rész XV. Cím XXXVIII. Fejezet, XVI. Cím XLII. Fejezet; Nyolcadik Könyv

PÁZMÁNDI KINGA - Harmadik Könyv Első Rész VI. Cím, Harmadik Rész XIII. Cím; Ötödik Rész

PETRIK BÉLA - Hatodik Könyv Második Rész XII. Cím, Harmadik Rész XX. Cím LVIII., LIX. Fejezet; Ötödik Rész

PETRIK FERENC - Második könyv Harmadik, Negyedik Rész; Ötödik könyv Első Rész, Második Rész, Harmadik Rész VIII-IX. Cím, Negyedik Rész; Hatodik Könyv Harmadik Rész XXIV. Cím

POMEISL ANDRÁS - Ötödik könyv Harmadik Rész VII. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész XVIII. Cím és XXI. Cím, Hatodik Rész

Az ötödik kiadásban Bíró György részeit (Hatodik Könyv Első Rész II. és III. Cím, Második Rész XI. és XIII. Cím) aktualizálta és átdolgozta: Pomeisl András.

SÁNDOR TAMÁS, SÁNDOR PÉTER - Harmadik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím XXXI-XXXIV. Fejezet

Az ötödik kiadásban Sándor Tamás részeit aktualizálta és átdolgozta: Sándor Péter.

SÁRKÖZY TAMÁS - Harmadik Könyv Második Rész, Hatodik Rész, Hetedik Rész

SIMONNÉ GOMBOS KATALIN - Hatodik Könyv Harmadik Rész XVI. Cím XXXIX. Fejezet

SZEIBERT ORSOLYA - Negyedik Könyv Második Rész V. Cím, Harmadik Rész, Negyedik Rész XIII. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész XXV. Cím

SZENTIVÁNYI IVÁN - Hatodik Könyv Harmadik Rész XX. Cím LII-LVII. Fejezet

Az ötödik kiadásban Szentiványi Iván részeit aktualizálta és átdolgozta: Farkas Attila László.

TAKÁTS PÉTER - Hatodik Könyv Harmadik Rész XXII. Cím

TÖRÖK GÁBOR - Harmadik Könyv Első Rész I-V. Cím

VÉKÁS LAJOS - Hatodik Könyv Második Rész IV., V. Cím

WELLMANN GYÖRGY - Hatodik Könyv Második Rész VI., VII., VIII. Cím

ZSOHÁR ANDRÁS - Harmadik Könyv Negyedik Rész

Szerkesztők:

Főszerkesztő: Petrik Ferenc

A Ptk. Első, Második, Ötödik, Hatodik, Hetedik, Nyolcadik Könyvei kommentárjának szerkesztője: Wellmann György

A Ptk. Harmadik Könyve kommentárjának szerkesztője: Sárközy Tamás

A Ptk. Negyedik Könyve kommentárjának szerkesztője: Kőrős András

A szerkesztők munkatársa: Gelencsér Dániel

Az ötödik kiadás kézirata lezárva: 2018. szeptember 1.

2. pótlap lezárva: 2020. május 31.

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2020

Budapest, 2020

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 9203 96 3

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak

részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla

Műszaki szerkesztő: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

A családjog kézikönyve - A Családjog Kézikönyve, (szerk.: Kőrös András), HVG-ORAC Kiadó, 2007.

AB - Alkotmánybíróság

Abtv. - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

áf. - állásfoglalás

Ákr. - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Alapjogi Charta - az Európai Unió Alapjogi Chartája

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye

Ar. - 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

Art. - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

At. - 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

Át. - 2013. évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról

az 1959. évi IV. tv. magyarázata - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Magyarázata I-II. - (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011.

Be. - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

Bét. - a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény

BGB - Német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch)

BH - Bírósági Határozatok konkrétan: BH 2002.329. (BH - szóköz - kiadás éve - pont - BH száma - pont)

Bit. - a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

Bizottsági Javaslat - Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági Javaslata magyarázatokkal (szerk.: Vékás Lajos, Complex Kiadó, 2012.)

Bnpt. - a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes nemperes eljárásokróL szóló 2017. évi CXVIII. törvény

Brüsszel-II.A. Rendelet - A Tanács 2003. november 27. napján kelt 2201/2003/EK Rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1247/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

Bszi. - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

Btk. - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

Bvktv. - a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény

CDT - Civilisztikai Döntvénytár, Családjog 1953-1977. (HVG-ORAC Kiadó, 1997.)

Chvr. - 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről

Civiltörvény - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

CKOT - a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása

Ctv. - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

CSJK - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyve

Csjt. Kommentár I. - A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Bacsó Jenő és Szigligeti Viktor) KJK, 1971.

Csjt. Kommentár II. - A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Petrik Ferenc) KJK, 1988.

Csjt. - a házasságról, a családról és a gyámságról szóló - már nem hatályos - 1952. évi IV. törvény

Csjtr. - 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről (2014. március 15-től nem hatályos)

Cstv. - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Csvt. - 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről

Dologi jog - Magyar Magánjog (szerk.: Szladits Károly) V. kötet - Dologi jog, Budapest, Grill, 1942.

EBD - a Kúria által közzétett elvi döntés konkrétan: EBD 2012.G.4. (EBD - kiadás éve - szakág jele [B, G, K, M, P] - pont - a határozat száma - pont)

EBH - a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében megjelent elvi határozat konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH - kiadás éve - pont - határozat száma - pont)

EBH - a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében megjelent elvi határozat (konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH - kiadás éve - pont - határozat száma - pont)

ED - a Bírósági Határozatban közzétett elvi döntés

EH - a Kúria elvi határozata konkrétan: EH 2012.G.4. (EBH - kiadás éve - szakág jele [B, G, K, M, P] - pont - a határozat száma - pont)

EJEB - Emberi Jogok Európai Bírósága

Etv. - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

Étv. - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

EuB - Európai Unió Bírósága

EUMSz. - az

EUSz. - az Európai Unióról szóló szerződés

Eütv. - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

Evt. - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

Fétv. - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

Fftv. - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

Fgytv. - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

Gt. I. - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény

Gt. II. - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény

Gt. III. - Gt. - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (2014. március 15-től nem hatályos)

Gyer. - 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Gyermekjogi Egyezmény - az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt ENSZ Egyezmény

Gyvt. - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Hágai Egyezmény - a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés (Kihirdette az 1986. évi 14. tvr.)

Hágai Örökbefogadási Egyezmény - a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködéséről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény

Hbnyr. - a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet

Hbnyt. - a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény

He. - a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

Hhtv. - a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

Hpt. - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény

ÍH - Ítélőtáblai Határozatok

Infotv. - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

Inytv. - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Inyvhr. - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

Jat. - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény

Jöt. - a jövedéki adóról szóló 2016. évi CXVIII. törvény

Jt. - a jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk

K. - Kúria - Magyarország legfőbb bírói szerve

Kbt. - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

Ket. - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - már nem hatályos - 2004. évi CXL. törvény

Kf. - közigazgatási fellebbezési ügyben hozott határozat betűjele

KGD - Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár

Kgfb.tv. - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

Kht. - a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény

Kjnp. - az egyes közjegyzői nemperes eljárásról szóló 2008. évi XLV. törvény

Kjtv. - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

Knpt. - a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény

Korm. - Kormány

Kövy (1845) - Kövy Sándor, in: Fogarassy János: A magyar közpolgári törvénytudomány, Pest, 1845.

Kp. - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény

Kt. - Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. törvénycikk)

Ktv. - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

Kvt. - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Kvtv. - 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről

LB - Legfelsőbb Bíróság

Ltv. - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

LÜ - Legfőbb Ügyészség

MJ - Magyar Jog

MOKK - Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Mt. - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Mtj. - az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat

Mtj. - az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat

Nfatv. - a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

Nmjtv. - a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény

Nmjtvr. - a nemzetközi magánjogról szóló - már nem hatályos - 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

Nv.tv. - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

Optk. - Osztrák Polgári Törvénykönyv

Ökk.Ir. - a Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról

P. törv. - a Legfelsőbb Bíróság polgári ügyben hozott törvényességi határozatának betűjele

PED - Polgári Elvi Döntés (1997. december 31-ig)

PEH - Polgári Elvi Határozatok - A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988.

PEH - Polgári Elvi Határozatok, KJK, Budapest, 1988.

Pf. - polgári fellebbezési eljárásban hozott határozat betűjele

Pft. - a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény

Pfv. - polgári felülvizsgálati ügyben hozott határozat betűjele

PJD - Polgári Jogi Döntvénytár (I-XI. kötetszámmal)

PJE - a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Polgári Jogegységi Határozata

PK - a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Polgári Kollégiuma

Pk. - polgári nemperes eljárásban hozott határozat betűjele

Pp. - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Ptk.TT. - az Új Ptk. Tanácsadó Testület véleménye

Ptké. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény

Raffay (1909) - Raffay Ferenc: A magyar magánjog kézikönyve, Budapest, 1909.

régi Ar. - 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

régi Art. - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

régi At. - 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

régi Be. - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

régi Btk. - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

régi Hpt. - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

régi Mt. - a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

régi Pp. - a polgári perrendtartásról szóló - már nem hatályos - 1952. évi III. törvény

régi Ppé. - a régi Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet

régi Ppék. - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályba léptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

régi Ptk. Kommentár - Polgári jog, Kommentár a gyakorlat számára (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Kiadó, Budapest

régi Ptk. magyarázata - a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1-2. (szerk.: Gellért György), Complex Kiadó, Budapest, 2007.

régi Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló - 2014. 03. 15-től nem hatályos - 1959. évi IV. törvény

régi Ptké. I. - a [régi] Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr.

régi Ptké. II. - a [régi] Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. tvr.

régi Ütv. - az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény

régi Vbt. - a választottbíráskodásról szóló - már nem hatályos - 1994. évi LXXI. törvény

SZJ - Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos), COMPLEX, Budapest, 2008.

Szjt. - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Szladits (1930) - Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930.

Szt. - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Sztv. - a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény

Tám tv. - a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény

Telekkönyvi jog - Szladits Károly: A magyar telekkönyvi alanyi jog szerk.: Führer Imre), Budapest, 1921.

Tf.t. - a termőföldről szóló - már nem hatályos - 1994. évi LV. törvény

Tfvt. - a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

Tht. - a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény

Tpt. - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

Tptv. - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

Tvt. - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

Ütv. - az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

Vagyontörvény - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

Vbt. - a választottbíráskodásról szóló 2017. évi CX. törvény

Vht. - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Világhy-Eörsi - Világhy Miklós - Eörsi Gyula: Magyar Polgári jog, Tankönyvkiadó, 1965.

Vtv. - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

Zahár (1939) - Zahár Gyula: Fejezetek legújabb magánjogok köréből, Grill, 1939.

Zlinszky - Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében, Franklin Társulat, 1897.

Zvkér. - a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól szóló 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet

Tisztelt Előfizetőnk!

A Kommentár előző pótlapcsomagjának megjelenése óta a Ptk. normaszövege újabb változásokon esett át. Így a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény módosította a Ptk. 2:25. §-át, valamint a 2:26. § (1) bekezdését. Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény a kapcsolattartással összefüggő határozatok végrehajtásával kapcsolatos eljárás új alapokra helyezésének szükségszerű következményeként módosította a Ptk. 4:183. § (2) bekezdését, illetve a 4:185. §-át.

Ez a pótlapcsomag tartalmazza és értelmezi az említett új, illetve módosult szabályokat; bemutatja a kapcsolattartással összefüggő új szabályok eddigi tapasztalatait 2020. május 31-ei lezárás szerint. A pótlapcsomag egy apróbb korrekciót is tartalmaz a Ptk. 6:430. §-ával összefüggésben.

Ezt a pótlapcsomagot ingyenesen küldjük meg előfizetőinknek. Egyúttal felhívjuk figyelmüket, hogy 2021 elejéig kizárólag a Ptk. normaszövegében történő esetleges módosítás esetén küldünk új pótlapokat. 2021. január végére, legkésőbb február elejére tervezzük a Kommentár teljeskörűen aktualizált, új kiadásának megjelentetését, amelyet Önnek is - mint előfizetőnknek - megküldünk majd. Ezzel kapcsolatos esetleges kérdéseit a kozpont@hvgorac.hu címre várjuk.

BEVEZETÉS

A magyar polgári jog kodifikációjának rövid története

A kezdetektől az 1928-as Mtj.-ig terjedő időszak

Hosszú időn keresztül mintha átok ült volna a magyar polgári jog kodifikációjának ügyén. Történelmünk során tizenegy próbálkozásból 1959-ig tíz nem hozott törvénykönyvben megtestesülő eredményt. Sikertelenek voltak az 1486. évi, az 1498. évi, az 1500. évi, az 1514. évi, az 1848. évi, az 1900. évi, az 1905. évi, az 1913. évi, az 1915. évi, az 1928. évi kezdeményezések.

Már a magyar igazságszolgáltatás első korai reformere, az 1458. évi hatalomra kerülését követően új központosított igazságszolgáltatási szervezet kialakításához hozzákezdő és a korábbi konfliktusmegoldó jellegű törvényhozásunkat ("a törvénykezést") átfogóbb jogalkotási módszerekre áthangolni akaró Mátyás király sem volt teljesen sikeres. 1486. évi rendeletével, a "decretum maius"-szal széles értelemben vett polgári jogi törvényhozást kezdeményezett. Halálát követően aztán az 1498. évi országgyűlésen (VI. törvénycikk) kiküldték a rendek Horváth Ádám ítélőmestert a régi szokások összeírására. Ő azonban csak a perjogi természetű szabályanyag összegyűjtéséig jutott. Az országgyűlés újabb megbízása, amelyet két év múlva a nyolcados törvényszék választott ülnökeinek adott (1500. évi X. törvénycikk), szintén sikertelen volt.

A rendek sürgetésére végül is a II. Ulászló által Werbőczy Istvánnak adott megbízás vezetett eredményre. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kapta a felkérést Werbőczy, de több éven át dolgozott munkáján, sőt alighanem már jóval a megbízás előtt gyűjtögette könyvének anyagát, amiről egy korabeli formuláskönyv is tanúskodik. A szerkesztésben segítségére voltak az ítélőmesterek és a királyi törvényszék ülnökei, akiket a király erre utasított. 1514-ben készült el a Hármaskönyv, amelyet Werbőczy benyújtott az országgyűlésnek megvizsgálás végett. Az országgyűlés erre bizottságot küldött ki, s az néhány nap múlva jelentette, hogy a munka az ország szokásjogával megegyezik, és felkérte a királyt, hogy hagyja azt jóvá, pecsétjével erősítse meg, és küldje meg a vármegyéknek kihirdetés végett, amivel az törvényerőre emelkedett volna. A király hamarosan ünnepélyes oklevélben megerősítette a Hármaskönyvet, kijelentvén, hogy tartalma az ország jogaival és szokásaival megegyezik, és elrendelte, hogy érvényes jog és törvény gyanánt fogadják el azt. Arról is értesítette II. Ulászló az Országgyűlést, hogy a könyvet megküldi a megyéknek, ami azonban nem történt meg, és így az nem emelkedett törvényerőre.

____________________

Nem tudjuk pontosan mi volt ennek az oka. A legenda szerint a főnemesi pártnak a királyi udvarban működő lobbistái hiúsították meg a királyi tervet. Előbb a vármegyék számára szánt példányok másolásával foglalatoskodó írnokokat lázították munkalassításra, így a mű nem lett időben lemásolva annyi példányban, hogy jusson belőle minden vármegyének, később pedig állítólag a király elől még a szentesítő pecsétet is elrejtették.

____________________

Werbőczy célszerűbbnek találta más úton biztosítani műve elterjedését. 1517-ben Bécsben Singreiner (Singrenius) nyomdájában kinyomatta saját kiadásában, és a könyv gyorsan használatba került. Csakhamar közkedveltségnek örvendett, 1565-ben magyar, 1574-ben horvát nyelvre is lefordították, később a hazai görög kereskedők részére újgörögre is. A magyar törvénytár anyagait tartalmazó díszes könyvsorozatba, a Corpus Iuris Hungariciba is belekerült 1628-tól kezdve, s mint a jogi életben a törvényeknél is fontosabb és gyakrabban használt jogforrást a törvénygyűjtemény élére helyezték. Rendkívüli elterjedtségét bizonyítja, hogy több mint negyven kiadásban jelent meg a századok során, versbe is foglalták, és a magyar jogászság lépten-nyomon hivatkozott rá.

Az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el aztán először "az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv" elkészítését, és "ezen törvénykönyv javaslatának a legközelebbi országgyűlés elibe" terjesztését. A rendelkezésére álló három hónapos határidőt a korabeli igazságügy-miniszter, Deák Ferenc nem tudta tartani. Pedig a törvény-előkészítő osztály élére a kiváló képességéről, rendkívüli jogászi műveltségéről és korlátlan munkabírásáról ismert Szalay Lászlót nevezte ki, és kijelentette, hogy szívesen fogadja minden honpolgár közreműködését, és készséggel fogadná a jól kidolgozott törvényjavaslatokat is. Szalay László a Pesti Hírlap 1848. július 18-i számában már arról tudósított, hogy a készülő Polgári Törvénykönyv kidolgozásánál a francia Code Civilt tekintik mintának. Mire azonban az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztálya összehangolta volna tevékenységét, az ott dolgozók többnyire már más feladatokat kaptak. Szalay Lászlót a kormány diplomáciai megbízatással előbb Frankfurtba, majd Párizsba küldte, titkára, Irányi Dániel kormánybiztos lett, a fogalmazó Székely József pedig bevonult katonának.

Az 1848-ban kitűzött három hónap helyett végül 112 év múlva ért véget a magyar Polgári Törvénykönyv kidolgozására irányuló kodifikációs munka. Közben tekintélyes tervezetek sora látott napvilágot. Egyes "szakférfiaknak" adott megbízások alapján több résztervezet is elkészült már 1871 és 1892 között. Ezek közül - a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk kivételével - egy sem emelkedett törvényerőre, sőt (az öröklési jog javaslatát leszámítva, amelyet a képviselőház igazságügyi bizottsága is végigtárgyalt, és az 1889. évben el is fogadott) még az előkészítés korai szakainál sem jutottak tovább.

A részleges kodifikáció sikertelensége következtében felmerült az egységes tervezet elkészítésének szüksége. A kezdeményező szerep ekkor Erdély Sándor igazságügy-miniszteré volt, ő fektette le az egységes kodifikáció programját, gondoskodott annak szervezetéről és biztosította az első szöveg előkészületeit. Az első lépés ebben az irányban az volt, hogy a tervezet elkészítése céljára az igazságügyi minisztériumon belül állandó bizottságot szerveztek. Ez a bizottság - az igazságügy-miniszter elnöklete alatt - szerkesztő, tanácskozó és segédtagokból állott. A bizottság szerkesztő és tanácskozó tagjai a bírói, ügyvédi, közigazgatási és jogtanári kar tagjaiból kerültek ki. A bizottság munkálatait mint vezető tag Vavrik Béla akkori királyi kúriai tanácselnök, azontúl pedig 1905. június havában igazságügy-miniszterré történt kinevezéséig, Lányi Bertalan akkori miniszteri tanácsos, az igazságügyi minisztérium törvény-előkészítő osztályának főnöke vezette. Ennek a bizottságnak és szerkesztő tagjainak 13 évi munkássága eredményeképpen a törvénykönyv tervezetének első szövegét Plósz Sándor igazságügy-miniszter 1900. év november havában tette közzé. A tervezet bő anyaggyűjteménye termékenyítőleg hatott a magánjog irodalmára és a bírói gyakorlatra, mely számos tételét magáévá tette.

Az előkészítő bizottságra a tervezet első szövege indoklásának közzététele után az a feladat várt, hogy a tervezetet ért bírálat eredményeinek felhasználásával az első szöveget részleteiben tárgyalja és szerkezetileg is egységes szöveggé dolgozza át. A tervezet ezen második szövegének kidolgozása előtt a bizottságnak "tüzetes bírálati anyagot" kellett szereznie, azután pedig a tervezet alapvető főkérdéseit bizottsági tárgyalással eldöntenie. Ennek a munkának az eredményeit 1906. év elején a bizottság vezetősége kilenc kötetben "A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag" cím alatt tette közzé.