A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.305/2015/16. számú határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 164. §, 251. §, 252. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 70. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bírók: Ankáné Sándor Judit, Dubeczné dr. Horányi Cintia, Világosi Katalin

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a személyesen eljárt felperes neve(címe) felperesnek – a ... ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen munkaviszony megszüntetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 – tizenöt - napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000.- (kettőszázezer) forint perköltséget.

A bíróság a felperest munkavállalói költségkedvezményben részesíti.

A le nem rótt 251.080.- (kettőszázötvenegyezer-nyolcvan) forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet jelen bíróságnál, de Budapest Környéki Törvényszékhez címzetten lehet 3 példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, amennyiben az ítéletet a Pp. 251. §-ában, illetve 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés csak a perköltség összegére vagy viselésére, csak az illeték viselésére vonatkozik; az ítélet indokolása ellen irányul; a felek azt kérték; valamint a másodfokú bíróság megítélése szerint – tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve ellenkérelemben foglaltakra – az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s

A bíróság a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2006. november 18. napjától állt az alperes alkalmazásában határozatlan idejű munkaviszonyban, telehelyvezető munkakörben. Munkaszerződése szerint a felperes felmondási ideje 30 napban került meghatározásra.

A felperes 2015. január 5. napján, 2015. február 14. napjával 45 napos felmondási idővel rendes felmondással meg kívánta szüntetni a munkaviszonyát. A felperes a felmondási okiratát az alperesi ügyvezető, ... részére adta át január 5. napján. A felek szóbeli megállapodást kötöttek arra nézve, hogy a felperes utolsó munkanapja - a felmondásban vállalt felmondási idővel szemben - január 12. napja lesz, mely időpontban a munkaviszonya is megszüntetésre kerül, a felperes új munkahelyén ezen a napon való munkába lépésére tekintettel.

Az ügyvezető másnap, január 6-án tájékoztatta ú 3, a felperes munkaköri feladatainak nagy részét átvevő munkavállalót, hogy a felperes munkaköri feladatainak átadás-átvétele érdekében működjön együtt a felperessel, aki január 12-én a munkahelyéről távozni fog, így a munkakörét azon időpontig át kell vennie.

Ekkor ú 3az ügyvezetőt arról tájékoztatta, hogy ennyi idő nem elég részére a felperesi feladatok átvételére, további egy hét lenne szükséges ahhoz, hogy teljes körűen átvehesse a felperes korábbi feladatait, figyelemmel arra, hogy azokra korábban nem volt rálátása, azokat korábban részben sem végezte.

Minderről január 7-én tájékoztatta az ügyvezető a felperest, így arról, hogy ú 3a megbeszélt időpontig munkakörét átvenni nem tudja, ezért – a megbeszéltek ellenére - január 16-ig maradjon. A felek között ekkor szóváltás támadt, amely vita hevében az ügyvezető a felperes eljárását patkány eljárásnak minősítette, tekintettel arra, hogy a felperes az ügyvezető kérésének nem kívánt eleget tenni, tartotta magát korábbi szóbeli megállapodásukhoz, hogy január 12-én a munkahelyéről véglegesen eltávozik. Az ügyvezető később, a nap folyamán az ingerültségéért a felperestől bocsánatot kért.

Az eseményekre tekintettel a felperes még ezen a napon a munkaviszonyát az általa rendkívüli felmondású okiratnak minősített azonnali hatállyal megszüntette, hivatkozva arra, hogy az ügyvezető lepatkányozta, szülei nevelését megkérdőjelezte, származására tett különböző megjegyzéseket.

A felperes munkaköre ténylegesen január 28. napján került átadás-vételre, a felek által felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint.

A felperes pontosított k e r e s e t é b e n kötelezni kérte az alperest 2 havi végkielégítése megfizetésére, 496.826.- forint összegben, és ezen összegnek 2015. január 7. napjától járó kamata megfizetésére. Kötelezni kérte továbbá az alperest sérelemdíj megfizetésére 30.000.- forint összegben, hivatkozva arra, hogy az alperesi ügyvezető eljárása a becsületében sértette meg. Mindemellett az alperest elmaradt munkabére megfizetésére is kérte kötelezni 87.510.- forint összegben, az új munkahelyén való munkába állásának napjáig terjedő időszakra, hivatkozva az Mt. 70.§ (3) bekezdésére.

Álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondása jogszerű volt, tekintettel arra, hogy a felmondásban megjelölt becsületsértő kifejezések, kijelentések az ügyvezető szájából elhangoztak, amely alapot adott részére a munkaviszonya azonnali hatállyal való megszüntetésére, tekintettel arra, hogy az ügyvezető magatartása a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné tette.

Az alperes e l l e n k é r e l m é b e n a kereset elutasítását kérte, és a felperes perköltségben marasztalását az általa csatolt megbízási szerződés és tényvázlat alapján, amelyben fix összegű 200.000.- forint megbízási díjra vonatkozó megállapodás szerepelt.

Előadta, hogy a felperes azonnali hatályú felmondása jogellenes, tekintettel arra, hogy a felmondásban rögzítettek nem fedik a valóságot. Valóban nézeteltérés támadt január 7. napján a felek között, azonban a nézeteltérést az váltotta ki, hogy a felperes irányába egyértelműen megindokolta az ügyvezető, hogy miért van szükség szóbeli megállapodásuk ellenére, hogy továbbra is munkaviszonyban maradjon, miszerint a felperesi munkaköri feladatokat átvevő ú 3kérésének tesz ezzel eleget, nem pedig saját szeszélyétől vezérelve.

Hivatkozott arra, hogy a felperes az együttműködés minden formáját elutasította, és közölte, hogy ennek ellenére január 12-én új munkahelyén kezdeni fog.

A felperesi együttműködés teljes hiánya és a 8 éves együtt dolgozás korrekt lezárásától való elzárkózás miatt az ügyvezető ingerült lett, hangját valóban felemelte, felháborodott felperes viselkedésén, és a felperes fenti eljárását patkány eljárásnak minősítette. Azonban állította, hogy a felperest becsületében nem sértette meg, olyat nem tett, amely a munkaviszony azonnali hatályú felmondására, és a felperes által kért sérelemdíj megállapítására alapot adhatna.

Álláspontja szerint a patkány eljárás kifejezés használata nem ment túl a szabad véleménynyilvánítás keretein, az szorosan összefüggött a felperes által tanúsított magatartással, és az előzményekkel.

Állította, hogy az alperesi képviselő szándéka nem irányult a felperes megalázására.