A Szombathelyi Törvényszék K.20145/2006/31. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÁRTALANÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 26. §, 43. §, 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 5. §, 6. §, 32. §, 33. §, 37. §, 38. §, 72. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 58. §, 72. §, 171. §, 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §, 6. §, 7. §, 10. §, 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 21. §] Bíró: Sugár Tamás

Kapcsolódó határozatok:

*Szombathelyi Törvényszék K.20145/2006/31.*, Kúria Kfv.37041/2008/6. (BH 2009.8.256)

***********

VAS MEGYEI BÍRÓSÁG

1.K.20.145/2006/31.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Vas Megyei Bíróság dr.Ihász Lajos ügyvéd (Keszthely, Deák F.u.2/B.III/3.) által képviselt felperesnek,-

Dr.Tauber Ákos jogi előadó által képviselt alperes ellen kártalanítási igény ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a keresetet elutasítja.

A felperes köteles megfizetni az Állam javára az illetékes adóhatóság külön felhívására 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) Ft illetéket.

A felperes viseli felmerült költségeit.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes az alpereshez 2005. április 14-i dátummal a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról kiadott 276/2004. (X.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján kártalanítási igényt terjesztett elő védett természeti területeken elrendelt gazdálkodási korlátozásokra hivatkozva, a két mellékelt listán szereplő földrészletekre vonatkozóan.

Az 1. számú mellékletben összesen 79 erdőrészletet jelölt meg, melyben az éves erdőgazdálkodási terv engedélyezését tartalmazó határozatok a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásra hivatkozva időbeli korlátozásokat tartalmaznak a végrehajtásra. Emiatt az előírt munkálatokat nem a gazdaságilag megfelelő időpontban végezhették el. A többletráfordítás értéke 3.688.583 Ft, mely kárként jelentkezik.

A 2.számú mellékletben megjelölt H1 17/A számú erdőrészletben az üzemterv által előírt véghasználatot nem engedélyezték. Ezzel összefüggésben a kár 6.096.773 Ft.

A 2.számú mellékletben szereplő további erdőrészletek vonatkozásában - H2 9/d., 8/e., 8/c., 9/a. és 8/f - a természetvédelmi hatóság által épített műszaki létesítmény - a H3-árok gátja - miatt az érintett erdőrészletek folyamatos vízborítás alatt állnak, ezért az üzemterv szerinti fahasználati előírások nem végrehajthatók. Az ebből eredő kár 20.825.024 Ft.

Összesen a fenti három jogcímre figyelemmel a felperes az alperestől a Korm. rendelet alapján 30.610.380 Ft kártalanítás megfizetését kérte.

A felperes által csatolt határozatok szerint az Állami Erdészeti Szolgálat H4-i Igazgatósága a 4327/2/1999; a 4591/3/2000; az 5314/5/2001; az 5507/3/2002. és a 7083/3/2003.számú határozataival a felperes részére engedélyezte állománynevelési és véghasználati munkák végrehajtását meghatározott kikötésekkel. Így a bizonyos munkák csak vegetációs időn kívül voltak folytathatók.

A határozatok alapjául szolgáltak a X1 Nemzeti Park Igazgatóság, illetve az X2 Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásai. A korlátozások többsége ezeken a szakhatósági állásfoglalásokon alapultak.

A H1 17/A. erdőrészletben a hatóság tarvágást nem engedélyezett, csak szálalást. Ezen határozati rendelkezés alapja is a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása volt.

A felperes a H3-árok gátjával összefüggésben az elárasztással érintett területek vonatkozásában korlátozást tartalmazó hatósági határozatot csatolni nem tudott, ilyen határozat nem született. Az elárasztással érintett területek üzemtervezve voltak, korlátozott termelési technológiát írtak elő. Az üzemtervezés 1991-től fennáll jelenleg is.

Még 1993-ban töltésmagasítással készült el a H5-i vízfolyáson létesített gát (zsilip), amely lehetővé teszi a vízszint tetszés szerinti magasságának állítását. (H3 gát)

A műtárgyra vonatkozó vízjogi létesítési engedély született. A műtárgy üzemeltetője a vízjogi üzemeltetési engedélyt azonban az illetékes hatóságtól nem kért. Erre vonatkozóan a hatósági eljárás az alperes előtt 2006-ban megindult.

Az alperes a 2005.május 25.napján kelt 7644/8/2005.számú határozatával a felperes gazdálkodási korlátozással kapcsolatos kártalanítási igényét elutasította.

A felperesi fellebbezés folytán eljáró ..... Főfelügyelőség, mint másodfokú hatóság a 2005. szeptember 12-én kelt 14/4455-2/2005.számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az ügyben eljárt alperest új eljárás lefolytatására utasította.

Előírta, hogy az új eljárásban a Korm. rendeletben foglalt tartalmi követelmények teljesítése érdekében hívja fel hiánypótlásra a felperest, majd ennek teljesítését követően körültekintően vizsgálja meg, hogy a természet védelméről kiadott 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 72. §. (2) bekezdésében foglalt kártalanítási igényt kizáró okok valamelyike fennáll-e. Amennyiben nem, akkor a törvény és a Korm. rendelet előírásaira figyelemmel döntsön a kártalanítási igényről.

A megismételt eljárásban az alperes felhívta hiánypótlásra a felperest, melynek az eleget tett.

Az alperes szakértőként felkérte az X2 Nemzeti Park Igazgatóságot és a X3 Nemzeti Park Igazgatóságot, melyek szakvéleményüket előterjesztették.