341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet

az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről

A Kormány az államháztartásról szóló, többszörösen módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdés b) pontjában, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatokat

a) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,

b) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, és

c) a területi szervek látják el.

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

2. §

(1) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) .

(2) A Főfelügyelőség

a) a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) illetékessége az ország egész területére kiterjed; székhelye: Budapest;

c) vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel;

d) szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

3. §

A Főfelügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében

a) gyakorolja

aa) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket,

ab) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági, szakhatósági jogkört;

b) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;

c) szolgáltatja a Minisztérium által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges és tevékenysége során keletkezett adatokat;

d) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;

e) ellenőrzi a területi szervek hatósági munkáját, a jogerős határozatba foglalt kötelezettségek teljesülését;

f) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;

g) a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a Minisztérium felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

h) vezeti a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat és névjegyzékeket;

i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

4. §

A Főfelügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

4/A. §[1]

A Főfelügyelőségnek a3. §a) pont aa) alpontjában meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági döntései ellen benyújtott fellebbezéseket a Minisztérium mint közvetlen felettes szerv bírálja el.

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság

5. §

(1) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) felügyeleti szerve a Minisztérium.

(2) A Főigazgatóság

a) a miniszter irányítása alatt működő, központi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) működése az ország egész területére kiterjed; székhelye: Budapest;

c) vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel;

d) szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

6. §

A Főigazgatóság

a) irányítja a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok

aa) vízkárelhárítási, környezeti és vízminőségi kárelhárítási tevékenységének végrehajtását, és

ab) vízügyi szakmai tevékenységét;

b) ellátja az Országos Műszaki Irányító Törzs, valamint a Központi Ügyelet működésével összefüggő feladatokat;

c) szervezi és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok útján ellátja a víziközmű-szolgáltatás, a mezőgazdasági vízszolgáltatás, illetve a vízellátás biztonságával kapcsolatos állami feladatok operatív végrehajtását;

d) szervezi, felügyeli és szakmailag összehangolja a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok beruházási, fenntartási, üzemeltetési feladatait;

e) összehangolja a vízügyi feladatokat ellátó területi szervek vízügyi hajózási és távközlési tevékenységét;

f) közreműködik

fa) a jóváhagyott vagyonkezelési stratégia alapján a miniszter vagyonkezelési tevékenységében,

fb) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó igazgatás területi feladatait ellátó szervek egyes informatikai tevékenységének összehangolásában.

7. §

A Főigazgatóság

a) ellátja, mint engedélyes egyes állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési projektek beruházói feladatait, továbbá közreműködik az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtásában;

b) külön jogszabályban meghatározott esetekben és meghatározott értékhatár felett ellátja a szakterületek beruházói feladatait.

8. §

(1) A Főigazgatóság állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a (2)-(4) bekezdésekben foglalt feladatokat lát el.

(2) A környezetvédelmi szakterület tekintetében

a) közreműködik

aa) a környezeti monitoring rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos koordinációs és operatív feladatok ellátásában,

ab) a környezet állapotának elemzésében, értékelésében és a vizek minősítési rendszere szempontjainak meghatározásában,

ac) a nemzetközi projektek végrehajtásában,

ad) a szennyezéscsökkentési feladatok ellátásában, akcióprogramok megvalósításában,

ae) a zajtérképezéssel, zajcsökkentési akcióprogramok kidolgozásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában;

b) üzemelteti a referencia központot, Nemzeti Referencia Központként együttműködik az EU hasonló feladatot ellátó szervezeteivel;

c) koordinálja a területi szervek laboratóriumainak szakmai tevékenységét, műszaki fejlesztéseit, felméri és megszervezi a szakmai továbbképzéseket, az akkreditá-cióhoz szükséges interkalibrációs tevékenységeket;

d) részt vesz a területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálatában;

e) elvégzi a hulladékgazdálkodási adatok és információforrások rendszerezését, elemzését, statisztikai vizsgálatát;

f) ellátja

fa) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) résztvevő szervezetek nyilvántartásával,

fb) az integrált szennyezés megelőzéssel, az elérhető legjobb technikák műszaki dokumentációinak kidolgozásával kapcsolatos, továbbá a továbbképzési feladatokat;

g) végzi a külön jogszabályban meghatározott ipari kibocsátókkal és a kibocsátásokkal kapcsolatos adatbázisok kezelését, elemzését, fejlesztését, és előkészíti a nemzeti és nemzetközi adatszolgáltatási feladatokat;

h)[2]

(3) A természetvédelmi szakterület tekintetében

a) közreműködik

aa) a természetvédelmi tervek készítésével kapcsolatos tevékenységben,

ab) a természetvédelmi oltalom alatt álló értékek vizsgálatában, illetve a védett természeti területeket veszélyeztető hatások okainak feltárásában, és koordinálja a megelőzéssel, elhárítással összefüggő intézkedéseket;

b) figyelemmel kíséri és elemzi az önkormányzatok és civil szervezetek természetvédelemmel kapcsolatos szakmai tevékenységét;

c) részt vesz

ca) a körzeti erdőtervek és körzeti vadgazdálkodási tervek véleményezésében,

cb) a természeti értékek és területek védelem alá helyezésének előkészítésében;

d) előkészíti a védett természeti területek egyedi birtokügyeinek intézését;

e) ellátja a fenntartható turizmus fejlesztésével kapcsolatos környezetvédelmi és természetvédelmi feladatokat.

(4) A vízügyi szakterület tekintetében

a) összeállítja az országos szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, és ellátja a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos - külön jogszabály szerinti - egyéb feladatokat;

b) ellátja

ba) a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos - a környezeti monitoring keretébe nem tartozó, külön jogszabály szerinti - feladatokat,

bb) kétoldalú határvízi egyezmények alapján működő közös bizottságok titkársági feladatait,

bc) a vízügyi szabványosítás nyilvántartási és fejlesztési tevékenységét,

bd) a vízkészlet-gazdálkodás elemeinek (vízigény, vízkészlet, kapacitások) folyamatos nyilvántartását és értékelését;

c) értékeli a közműves vízellátás és szennyvízelhelyezés országos és regionális helyzetét, ideértve a települési önkormányzatok ivóvízellátási, szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási feladatait;

d) javaslatot dolgoz ki a vízkár-elhárítási és vízminőségi kárelhárítási célt szolgáló védekezési eszközök, gépek, berendezések és felszerelések, jégtörő hajópark és a vízügyi távközlés működtetésére, fejlesztésére;

e) elemzi a vízigények és vízkészletek közötti egyensúlyt;

f) közreműködik az ivóvízminőség javítását szolgáló, valamint a települési szennyvizek elvezetésével, tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok előkészítésében és megvalósításában;

g) ellátja a vízügyi építményfajtáknál kizárólagosan használt építési termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésével kapcsolatos külön jogszabályban előírt feladatokat.

9. §

(1) A Főigazgatóság a 8. §-ban foglaltakon túl közreműködik

a) a különböző szakmapolitikai dokumentumok (stratégiák, koncepciók, programok, tervek) és a jogszabályok szakmai előkészítésében, továbbá a nemzetközi és magyarországi pénzügyi alapokból támogatott projektek végrehajtásában,

b) a nemzetközi együttműködésből, az Európai Unió (a továbbiakban: EU) tagságból, valamint a nemzetközi pénzügyi források igénybevételéből adódó feladatok, valamint

c) a kutatás-műszaki fejlesztési tevékenység operatív feladatainak, és

d) a tájékoztatási, ismeretterjesztési, oktatási, nevelési és szakképzési feladatok ellátásában.

(2) A Főigazgatóság közreműködik továbbá a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok számviteli munkájának felügyeletében, és koordinálja a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségekből, illetve a védekezések elszámolásából eredő feladatok ellátását.

(3) A Főigazgatóság ellátja

a) az ágazati célelőirányzat működésével, illetve működtetésével kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott, és

b) a központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat.

10. §

A Főigazgatóság az alaptevékenységén túlmenően csak ingatlan bérbeadás, üzemeltetés és ingatlankezelés vállalkozási tevékenységet folytathat, olyan körben, amely nem akadályozza az alaptevékenysége ellátását.

Területi szervek

11. §

(1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás, közszolgáltatás és vagyonkezelés területi feladatait, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

a) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek,

b) a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok,

c) a nemzeti park igazgatóságok látják el.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt szervezetek felügyeleti szerve a Minisztérium.

Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

12. §

(1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség)

a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) államigazgatási eljárásban felettes szerve a Főfelügyelőség;

c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[3]

d) vezetőjét a közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

e) szervezeti és működési szabályzatát az államtitkár hagyja jóvá.

(2) A Felügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

13. §

(1) A Felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a (2)-(7) bekezdésekben foglalt feladatokat lát el.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik - gyakorolja a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú

a) környezetvédelmi,

b) természetvédelmi,

c) tájvédelmi és

d) vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket.

(3) A Felügyelőség

a) működteti a hatósági tevékenység ellátásához szükséges laboratóriumot;

b) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat;

c) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel.

(4) Ellátja

a) a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring), valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi, valamint

b) a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(5) Közreműködik

a) a nemzetközi feladatok végrehajtásában,

b) III. fokú készültség esetén az ár- és belvízvédekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás - külön jogszabályban meghatározott - feladatainak ellátásában.

(6) Véleményezi

a) a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat,

b) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket,

c) a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot.

(7) A Felügyelőség

a) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;

b) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában;

c) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.

14. §

A Felügyelőség a 13. §-ban foglaltakon túl

a) javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására;

b) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt;

c) közreműködik

ca) a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában, és

cb) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában;

d) szennyezéscsökkentési intézkedési tervet dolgoz ki;

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság

15. §

A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)

a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) vízkár-elhárítási, környezeti és vízminőségi kárelhárítási tevékenységét a Főigazgatóság irányítja;

c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, működési területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[4]

d) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

e) szervezeti és működési szabályzatát az államtitkár hagyja jóvá.

16. §

(1) Az Igazgatóság állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a (2)-(4) bekezdésben foglalt feladatokat látja el.

(2) Az Igazgatóság

a) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatot, valamint a településrendezési terveket;

b) koordinálja, illetőleg közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében;

c) gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízilétesítmények fejlesztési, fenntartói, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről.

(3) Közreműködik

a) a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában,

b) a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében,

c) a környezetvédelmi és vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben.

(4) Az Igazgatóság

a) vezeti a külön jogszabály szerinti nyilvántartásokat;

b) ellátja - a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint - az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges - feladatkörébe utalt - területi feladatokat;

c) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

d) együttműködik

da) a helyi önkormányzatokkal a környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatok megoldásában, továbbá

db) a vízgazdálkodási társulatokkal;

e) ellátja a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott -feladatokat;

f) gyakorolja a jogelőd vízügyi igazgatóságok által alapított gazdasági társaságok tekintetében az alapítói jogokat.

17. §

(1) Az Igazgatóság a 16. §-ban foglaltakon túl

a) szakértőként közreműködik - a Felügyelőség megkeresése esetén - a vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban;

b) ellátja a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében.

(2) Ellátja továbbá

a) az ágazati célelőirányzat működésével, illetve működtetésével kapcsolatos,

b) a távlati ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos fenntartói,

c) az üzemelő vízbázisok védelmével kapcsolatos,

d) a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos, a környezeti monitoring keretébe nem tartozó,

e) a vízkár-elhárítással, környezeti és vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatokat.

(3) Működteti

a) külön jogszabály alapján az e feladat ellátására át nem adott kizárólagos állami tulajdonban lévő vízilétesítményeket, és

b) az állami tulajdonú felszíni vizek, vízilétesítmények kezelésének ellátásához szükséges laboratóriumokat.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl

a) végzi a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét;

b) gondoskodik a vagyonkezelésében lévő vizeken

ba) a víziutak, valamint a menedék- és szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartásáról, fejlesztéséről,

bb) a hajóút kijelöléséről, kitűzéséről, a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek kihelyezéséről és karbantartásáról, a Közlekedési Főfelügyelet rendelkezése alapján kihelyezett egyéb jelekkel együtt,

bc) a vízminőség-védelmi nádgazdálkodásról;

c) összeállítja a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegység terveit;

d) értékeli működési területének vízkészletállapotát és elkészíti a vízmérleget;

e) közreműködik a szennyezéscsökkentési intézkedési terv kidolgozásában;

f) területi hulladékgazdálkodási tervet készít;

g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

18. §

Az Igazgatóság az alaptevékenységén túlmenően vállalkozási tevékenységet az alapító okiratában tételesen megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

Nemzeti park igazgatóság

19. §

A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: NPI)

a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, működési területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[5]

c) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

d) szervezeti és működési szabályzatát az államtitkár hagyja jóvá.

20. §

Az NPI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében

a) véleményezi

aa) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatot, valamint a településrendezési terveket, és

ab) a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartási tervét;

b) szervezi és irányítja az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatát, továbbá segíti az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot, és közreműködik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos őrzési feladatok ellátásában;

c) ellátja

ca) a természetvédelmi kutatással, és

cb) az élőhelyek fenntartásával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;

d) működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;

e) természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn és működtet, közreműködik a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben;

f) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;

g) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;

h) közreműködik az ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátásában;

i) együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáival a hivatal a külön jogszabályban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásban.

21. §

(1)[6] Az NPI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a 20. §-ban foglaltakon túl szakértőként közreműködik - a Felügyelőség megkeresése esetén - a természetvédelmi hatósági, szakhatósági, valamint a tájvédelmi szakhatósági eljárásokban.

(2) Ellátja

a) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében,

b) az ágazati célelőirányzat működésével, illetve működtetésével kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatokat,

c) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,

d) a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat, és

e) a területek védetté, illetve Natura 2000 területté nyilvánításával, továbbá az érzékeny természeti területek létesítésével, működtetésével kapcsolatos - külön jogszabályokban meghatározott - feladatokat.

(3) Elkészíti

a) a fokozottan védett, megkülönböztetett védelmet igénylő, illetőleg a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok állapotfelvételét, valamint

b) a természetvédelmi kezelési terveket.

(4) Az NPI

a) előkészíti a védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó tervet;

b) megállapítja és nyilvántartja az egyedi tájértékeket;

c) gondoskodik az elkobzott természeti értékek őrzéséről;

d) figyelemmel kíséri a természet és élővilág állapotát.

(5) Közreműködik továbbá

a) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,

b) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében, és

c) az agrár-környezetvédelmi programokkal kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátásában.

(6) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

22. §

Az NPI az alaptevékenységén túlmenően vállalkozási tevékenységet az alapító okiratában megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

Záró rendelkezések

23. §

(1) Ez a rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(3) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a környezetvédelmi felügyelőség átalakulásával létrejövő szervezet, amely a megszűnő vízügyi felügyelet, valamint a természetvédelmi és tájvédelmi hatósági feladatok tekintetében a nemzeti park igazgatóságok általános jogutódja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez

I.

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szombathely

Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár

Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Pécs

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Budapest

Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Baja

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nyíregyháza

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szeged

Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Miskolc

Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Debrecen

Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Gyula

II.

A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely

Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest

Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Baja

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szeged

Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Miskolc

Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Debrecen

Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula

A nemzeti park igazgatóságok elnevezése és székhelye[7]

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágy Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter