A Debreceni Ítélőtábla Pf.20045/2017/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ÖRÖKLÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 252. §, 253. §, 275. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.045/2017/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla dr. Végh Sándor ügyvéd ügyintézése mellett a Dr. Végh Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - dr. Varga György ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen öröklési szerződés érvénytelensége iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 8.P.21.402/2015/14. sorszámú ítélete ellen a felperes 15. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes köteles megfizetni az alperesnek 15 nap alatt 3 750 (háromezerhétszázötven) forint fellebbezési költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A felek szülei, F. A. S. és F. A. S.né (a továbbiakban: örökhagyó) a D., K. D. utca 56. szám alatti közös tulajdonú (a továbbiakban: perbeli) ingatlanukban éltek. 2004. július 4-én az örökhagyó nevére vásároltak egy Daewoo Matiz típusú gépkocsit, annak üzembentartója a felperes volt, és kizárólag ő használta.

Az örökhagyónál 2008. novemberben gyomortumort állapítottak meg. A javasolt műtétet elutasította. Az általános állapota nem volt rossz, ellátta nemcsak magát, hanem a háztartást és a házkörüli teendőket is.

A 2009. júniusában a házastársa elhalálozott, a perbeli ingatlan ¼-¼ részben öröklés jogcímén a felek tulajdonába került. Az örökhagyó a házastársa hagyatéki ügyében az Opel Astra gépjármű közös vagyoni jellegére hivatkozott. Az alperes az ¼ illetőségét neki ajándékozta, a felperes erre nem volt hajlandó. A felperes és az örökhagyó között ekkor vita alakult ki amiatt is, hogy a Daewoo Matiz tulajdonjoga kit illet.

Az örökhagyó a D.-ben, 2010. február 19. napján végrendeletben a halála esetére úgy rendelkezett, hogy az alperes - aki jóban, rosszban, mindenben segítségére van és bármikor számíthat rá - örökölje a perbeli ingatlanban az ½, az Opel Astra személygépkocsiban a ¾ tulajdonrészét és minden egyéb ingóvagyonát. Elvárásként kikötötte, hogy a végrendeleti örököse szükség esetén biztosítsa az ápolását, gondozását és gondoskodjon illő eltemettetéséről. Kifejezésre juttatta a felpereshez fűződő viszonyát is, miszerint őt többször megbántotta, megfenyegette, megfélemlítette, betegségére és egyedülállóságára nem volt tekintettel, az együttműködésére sem számíthatott.

A végrendelkezéskor és azt követően is az örökhagyó és a felperes között a viszony kifejezetten rossz volt, találkozásaik a gépjárművek miatt veszekedésbe torkolltak. Az örökhagyó azért, hogy a felperes a perbeli ingatlanba se tudjon bejutni, zárat cserélt.

A felperes 2010. május 3-án, majd 25-én jogi képviselője útján levélben felszólította az örökhagyót, hogy ha nem ismeri el a Daewoo Matiz személygépkocsira a tulajdonjogát, igényét bíróság előtt érvényesíti. Az örökhagyó a kérés teljesítését arra hivatkozással tagadta meg, hogy a gépkocsit a férjével közösen vásárolták és azért kapott a felperes üzembentartói jogot, hogy őket rendszeresen látogathassa.

A romló egészségi állapotú örökhagyónak a 2010. augusztusban ismét javasolt műtétre szeptember 23-án került sor. A kórházból október 1-jén elbocsátották, fizikai megerősödéséig az alperesnél tartózkodott, majd visszatért az otthonába. A háztartási és a házkörüli munkát az alperes napi segítségével látta el. 2010. november 10-étől kemoterápiás kezelésben részesült.

A felperesnek az örökhagyó kórházi kezeléséről, műtétjéről tudomása nem volt, őt a kórházból történt elbocsátását követően, majd az újabb kórházi kezelései alatt látogatta.

Az örökhagyó és az alperes 2010. október 16-án H.-ben öröklési szerződést kötött, az okiratot dr. L. Gy. ügyvéd szerkesztette. Az örökhagyó a részére nyújtandó eltartási, gondozási, ápolási, és eltemettetési szolgáltatások fejében úgy rendelkezett, hogy halálát követően minden ingó- és ingatlanvagyonát az alperes örökölje. A szerződés 3. pontja szerint a tartási kötelezettség a rendes polgári tartás nyújtásán kívül kiterjed a gondozására, gyógyíttatására, ápolására és illő eltemettetésére. A rendes polgári tartás keretében az alperes köteles számára napi háromszori, egy alkalommal meleg étkezést biztosítani, a lakását takarítani és az egyéb háztartási teendőket maradéktalanul elvégezni. Azt is kikötötték, hogy a szolgáltatások nyújtása az örökhagyó lakásán történjen. Az 5. pont szerint az örökös kötelezettségei akkor válnak kötelezővé, ha az örökhagyó egészségi állapota azt igényli, illetve erre kifejezetten kéri.

A szerződést tanúként B. A., H., Sz. Gy. utca 39., és az okiratot szerkesztő ügyvéd felesége, L.né B. J., H., G. A. utca 78. szám alatti lakosok írták alá.

Az örökhagyó 2011. március 15-én kórházban hunyt el. A hagyatéka ügyében dr. D.né dr. O. A. közjegyző előtt 32014/248/2011. számon indult eljárás.

A felperes a keresetében az öröklési szerződés létre nem jöttének, létrejötte esetén az érvénytelenségének a megállapítását kérte. Az érvénytelenség okaként a jóerkölcsbe ütköző voltát és azt jelölte meg, hogy a szerződésben a keltezés helyének megjelölése nem pontos, az egyik tanú aláírása nem olvasható, a tanúk aláírása nem együttesen, és nem a szerződő felek együttes jelenlétében történt. Kérte a végrendelet érvénytelenségének a megállapítását is az alaki fogyatékosságai és a végintézkedés megtételénél az alperes közreműködése miatt. Az érvénytelen végintézkedések miatt öröklés jogcímén az ½ hagyatéki vagyonra tulajdoni, a végrendelet érvényessége esetére kötelesrész iránti igényt érvényesített.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a 8.P.20.038/2012/38. sorszámú ítéletével a keresetet elutasította, a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Az indokolása szerint az elsődleges, az öröklés rendjét meghatározó öröklési szerződés létre nem jöttének és érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem alaptalansága miatt okafogyott további, a hatálytalan végrendelet érvénytelenségével kapcsolatos másodlagos, és a kötelesrész iránti harmadlagos kereseti kérelmeket nem vizsgálta.

Az ítélőtábla Pf.II.20.242/2014/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében saját helyes indokai alapján helybenhagyta. Az ítélete indokolásában az elsőfokú bírósággal egyezően foglalt állást abban a kérdésben is, hogy az okiratot szerkesztő ügyvéd feleségének, L.né B. J. 2. számú végrendeleti tanúnak az okiraton lakcíme feltüntetésével elhelyezett "Lné B. Ju"aláírása a törvény előírásait, aláírás-hitelesítő funkcióját a 3/2012. PJE határozat szerint is kielégíti, a szerződés érvénytelenségét nem eredményezi.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt - 2. számú tanú aláírása kapcsán a Ptk. 629. § (1) bekezdés b) pontjára és a 3/2012. PJE határozat téves alkalmazására alapított - felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria Pfv.I.21.383/2014/4. sorszámú végzésével a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.242/2014/5. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.