62011CJ0592[1]

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2012. október 25-i ítélete. Anssi Ketelä. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Korkein hallinto-oikeus - Finnország. Mezőgazdaság - 1698/2005/EK és 1974/2006/EK rendelet - A fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatás - A biztosítás feltételei - Első alkalommal történő gazdálkodás mezőgazdasági üzem vezetőjeként - Az alkalmazás feltételei, ha a letelepedésre jogi személy igénybevételével került sor. C-592/11. sz. ügy

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2012. október 25. ( *1 )

"Mezőgazdaság - 1698/2005/EK és 1974/2006/EK rendelet - A fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatás - A biztosítás feltételei - Első alkalommal történő gazdálkodás mezőgazdasági üzem vezetőjeként - Az alkalmazás feltételei, ha a letelepedésre jogi személy igénybevételével került sor"

A C-592/11. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Korkein hallinto-oikeus (Finnország) a Bírósághoz 2011. november 25-én érkezett, 2011. november 23-i határozatával terjesztett elő

Anssi Ketelä által indított eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: ), L. Bay Larsen, a nyolcadik tanács elnökeként eljárva, C. Toader és A. Prechal (előadó) bírák,

főtanácsnok: P. Cruz Villalón,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a finn kormány képviseletében M. Pere, meghatalmazotti minőségben,

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek és S. Šindelková, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében E. Paasivirta és G. von Rintelen, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 277., 1. o.) 22. cikke (1) bekezdése a) pontjának és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 368., 15. o.) 13. cikke (4) és (6) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet A. Ketelä által, a számára korábban megítélt elindulást segítő támogatás kifizetését megszakító határozat ellen indított eljárás keretében nyújtották be.

Jogi háttér

Az uniós jog

Az 1698/2005 rendelet

3 Az 1698/2005 rendelet (11), (13), (14), (16), (17) és (61) preambulumbekezdése értelmében: [...] [...] [...]

"(11) A vidéki területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében közösségi szinten a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességére, a termőföld-hasznosításra és a környezetre, az életminőségre, valamint e területeken a tevékenységek diverzifikálására vonatkozó, korlátozott számú alapvető célkitűzésre kell összpontosítani, figyelembe véve az eltérő körülményeket, az elnéptelenedéssel és hanyatlással küzdő távoli vidéki területektől a városi központok egyre erősebb nyomása alatt álló városkörnyéki vidéki területekig.

(13) A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítására irányuló célkitűzés megvalósítása érdekében fontos az emberi erőforrás, a fizikai erőforrás és a mezőgazdasági termelés minőségének javítását és korszerűsítését célzó egyértelmű fejlesztési stratégiák kialakítása.

(14) Az emberi erőforrás tekintetében a képzésre, a tájékoztatásra és az ismeretek terjesztésére, a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására, a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági munkavállalók korai nyugdíjba vonulására, a tanácsadási szolgáltatások mezőgazdasági termelők és erdőtulajdonosok általi igénybevételére, valamint az üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozására vonatkozó intézkedéscsomagot kell biztosítani.

(16) A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott különleges kedvezmények elősegíthetik kezdeti letelepedésüket és az elindulás után gazdaságaik szerkezeti kiigazítását. Az elindulást segítő intézkedést üzleti terv kidolgozásától kell függővé tenni, amely idővel biztosítja az új mezőgazdasági üzemek tevékenységeinek fejlesztését.

(17) A gazdálkodásból való korai nyugdíjba vonulásnak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulását szolgáló intézkedés révén átadott gazdaságok jelentős szerkezeti változtatását kell céloznia az adott intézkedés követelményeinek megfelelően, vagy a gazdaság méretének növelése céljából történő átadás révén, figyelembe véve az e téren a korábbi közösségi rendszerek végrehajtása során szerzett tapasztalatokat is.

(61) A szubszidiaritás elvének megfelelően és a kivételekre is figyelemmel a kiadások támogathatóságára vonatkozó nemzeti szabályokra van szükség."

4 Az 1698/2005 rendelet "Hatály" című 1. cikke kimondja: "Ez a rendelet: [...] [...]"

1. megállapítja az [...] EMVA által finanszírozott közösségi vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó általános szabályokat;

2. meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a vidékfejlesztési politikának hozzá kell járulnia;

4. meghatározza a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket;

5 E rendelet 2. cikkének c) és d) pontja az alábbi meghatározásokat tartalmazza:

"c) »tengely«: összefüggő intézkedéscsomag, amely közvetlenül a végrehajtásból származó és a 4. cikkben megállapított egy vagy több célkitűzéshez hozzájáruló konkrét célokkal bír;

d) »intézkedés«: a [...] tengelyek végrehajtásához hozzájáruló műveletek sorozata;"

6 Az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése előírja: "A vidékfejlesztés támogatásának az alábbi célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulnia: [...]"

a) a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatása révén;

7 Az 1698/2005 rendelet 15. cikke előírja, hogy az EMVA a tagállamokban vidékfejlesztési programokon keresztül működik.

8 Az 1698/2005 rendelet 16. cikkének c) pontja előírja: "Valamennyi vidékfejlesztési program tartalmazza a következőket: [...] [...]"

c) a tengelyekre vonatkozó információk és az egyes tengelyekhez javasolt intézkedések az intézkedések leírásával együtt [...]

9 Az 1698/2005 rendelet IV. címe I. fejezetének "1. Tengely A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása" című 1. szakaszában található 20. cikkének a) pontja kimondja: "A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességére irányuló támogatás az alábbiakra vonatkozik:

a) az ismeretszerzés támogatását és az emberi erőforrás javítását célzó intézkedések: [...] [...]"

ii. a fiatal mezőgazdasági termelők elindítása;

iii. a mezőgazdasági termelők [...];

10 Az 1698/2005 rendelet 22. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: "A 20. cikk a) pontjának ii. alpontjában előírt támogatás olyan személyeknek nyújtható, akik:

a) 40 évesnél fiatalabbak, és első alkalommal kezdenek gazdálkodni, mezőgazdasági üzem vezetőjeként;

b) rendelkeznek a megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal;

c) a gazdálkodási tevékenységük fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be."

11 E rendelet "Korai nyugdíjba vonulás" című 23. cikke előírja: "1. A 20. cikk a) pontjának iii. alpontjában előírt támogatásban részesülnek: [...] 3. Az átvevő: [...]"

a) azok a mezőgazdasági termelők, akik úgy határoznak, hogy felhagynak mezőgazdasági tevékenységükkel, gazdaságuk más mezőgazdasági termelőknek való átadása céljával;

a) a 22. cikkben előírt módon az átadó helyébe lép; illetve

b) 50 évesnél fiatalabb mezőgazdasági termelő vagy magánjogi jogalany, és az átadó által átadott mezőgazdasági üzemet a mezőgazdasági üzem méretének növelése céljából veszi át.

12 Az említett rendelet 71. cikkének (3) bekezdése szerint:

"A kiadások jogosultsági szabályait nemzeti szinten kell meghatározni, az e rendeletben szabályozott, egyes vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó különleges feltételek figyelembevételével.

[...]"

Az 1974/2006 rendelet

13 Az 1974/2006 rendelet (8) preambulumbekezdése értelmében:

"Az 1698/2005/EK rendelet megállapítja a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásának feltételeit. Meg kell határozni e feltételek teljesítésének időpontját, beleértve annak az időszaknak a hosszát is, amelyet a tagállamok bizonyos kedvezményezettek számára engedélyezhetnek, amely során a kedvezményezetteknek meg kell felelniük a szakképzettségi és szakmai alkalmassági feltételnek. Mivel a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás feltétele, hogy a fiatal mezőgazdasági termelő üzleti tervet nyújtson be, részletes szabályokat kell megállapítani mind az üzleti terv, mind annak rendelkezéseinek a fiatal mezőgazdasági termelők általi betartása tekintetében."

14 Az 1974/2006 rendelet 13. cikkének (4) és (6) bekezdése előírja:

"(4) A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének elindítására irányuló támogatás nyújtásáról szóló egyedi határozatot legkésőbb a tagállamok hatályos rendelkezései értelmében meghatározott tevékenységkezdést követő 18 hónapon belül hozzák meg. [...]

[...]

(6) Külön feltételek alkalmazhatók olyan esetben, ha a fiatal mezőgazdasági termelő nem az egyetlen vezetője a mezőgazdasági üzemnek. E feltételeknek egyenértékűeknek kell lenniük a mezőgazdasági üzem egyetlen vezetőjeként tevékenységét megkezdő fiatal mezőgazdasági termelő esetében megkövetelt feltételekkel."

15 Az 1974/2006 rendelet II. melléklete A. részének 5. pontja, amely - amint azt az 1698/2005 rendelet 16. cikkének c) pontja előírja - felsorolja a vidékfejlesztési program kötelező tartalmát, többek között az alábbi pontosításokat tartalmazza: [...]

"5.3. A tengelyek és az intézkedések tekintetében megkövetelt információk

5.3.1.1.2. Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása [...]"

- a tagállam/régió által használt »tevékenységkezdés« fogalmának meghatározása.

A finn jog

A strukturális támogatásokról szóló törvény

16 A mezőgazdasági strukturális támogatásokról szóló törvény (1476/2007) [Laki maatalouden rakennetuista (1476/2007), a továbbiakban: a strukturális támogatásokról szóló törvény] 3. §-ának első bekezdése előírja, hogy Európai Unió által társfinanszírozott támogatások odaítélésére, kifizetésére, követelésére, ellenőrzésére és visszatérítésére e törvényt kell alkalmazni az uniós előírások eltérő rendelkezése hiányában.

17 A strukturális támogatásokról szóló törvény "A fiatal mezőgazdasági termelő elindulását segítő támogatás" című 6. §-a többek között kimondja:

"Elindulást segítő támogatás azon mezőgazdasági vállalkozó számára nyújtható, aki a kérelem benyújtásakor 40 évesnél fiatalabb, és első alkalommal kezd gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként (fiatal mezőgazdasági termelő). Ha a kérelmező jogi személy, a döntéshozatali jogkört az alábbi feltételeket teljesítő egy vagy több természetes személy gyakorolja.

[...]

Egy minisztertanácsi rendelet az [uniós] jogszabályok által meghatározott keretek között pontosítja az elindulást segítő támogatás tárgyát képező tevékenységet, a döntéshozatali jogkörre vonatkozó feltételt, valamint a támogatás formáját és felső küszöbét. [...]"

18 E törvény "A kedvezményezettekre vonatkozó feltételek" című 8. §-a többek között előírja:

"[...]

A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a kérelmező megfelelő szakképzettséggel rendelkezzen annak érdekében, hogy folytatni tudja a vállalkozás támogatandó mezőgazdasági tevékenységét. A vállalkozás támogatandó tevékenysége a kérelmező létfenntartása tekintetében jelentős kell, hogy legyen. E vonatkozásban az kerül vizsgálatra, hogy a kérelmező évi összjövedelmének mekkora hányadát teszi ki a vállalkozás tevékenységéből eredő jövedelme.

[...]

A kérelmező szakképzettségére, jövedelmére és döntéshozatali jogkörére vonatkozó követelményeket minisztertanácsi rendelet pontosítja."

Az elindulást segítő támogatásról szóló rendelet

19 A mezőgazdasági befektetési támogatásról és a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének elindítására irányuló támogatásról szóló minisztertanácsi rendelet (299/2008) [valtioneuvoston asetus maatalouden investointituesta ja nuoren viljelijän aloitustuesta (299/2008), a továbbiakban: az elindulást segítő támogatásról szóló rendelet] "a támogatás kedvezményezettjére vonatkozó feltételek" című 2. fejezetében található a "Döntéshozatali jogkör a vállalkozáson belül" című 3. §, amely többek között előírja, hogy "a részvénytársaság valamely személy ellenőrzése alá tartozik, ha a részesedések több mint felével rendelkezik, és részesedései biztosítják számára a részesedések által nyújtott szavazati jogok több mint felét. A döntéshozatali jogkör több személy által birtokolt részesedésekből és a megfelelő szavazatok számából is következhet".

20 Az említett rendeletnek "A fiatal mezőgazdasági termelők elindulását segítő támogatás" című 4. fejezetében található "A támogatás természetes személy kedvezményezettje" című 16. §-a többek között kimondja:

"Az elindulást segítő támogatás azon természetes személynek nyújtható, aki mezőgazdasági vállalkozóként saját javára mezőgazdasági tevékenység folytatásába kezd vagy kíván kezdeni. Az elindulást segítő támogatás olyan természetes személynek is nyújtható, akinek valamely jogi személy az ellenőrzése alá tartozik, és üzlettársként vagy a jogi személy tagjaként mezőgazdasági tevékenység folytatásába kezd."

21 Az elindulást segítő támogatásról szóló rendelet 18. §-a előírja, hogy a mezőgazdasági üzem akkor kezdi meg a tevékenységét, amikor a kérelmező átruházási okirat vagy írott haszonbérleti szerződés alapján olyan mezőgazdasági üzem birtokát vagy annak egy részét szerezte meg, amelyből legalább évi 10000 euró nyereséget tudhat magáénak. A tevékenységkezdés az az időpont, amikor a kérelmező aláírja az átruházási okiratot vagy a haszonbérleti szerződést, és ezáltal megszerzi a birtokjogot.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

22 2004. január 1-jétől2007. március 29-ig A. Ketelä a Louhikon Sikako Oy társaság (a továbbiakban: Louhikon Sikako) vezérigazgatója és e társaság részvényei 30%-ának tulajdonosa volt, a részvények fennmaradó 70%-át egy másik részvényes birtokolta. A társaság célja többek között sertéstenyésztésre irányult.

23 Ezen időszak alatt A. Ketelänak a társaság átlagos nyereségéből a tulajdonjogával arányos részesedése több mint 10000 eurót tett ki.

24 A. Ketelä 2008. február 25-én eladta részesedését a másik részvényesnek.

25 A. Ketelä 2008. december 30-án elindulást segítő támogatást kért a családi mezőgazdasági üzem átvétele okán. Az Etelä-Pohjanmaan työ- ja elinkeinokeskus (a gazdasági fejlődés és a foglalkoztatás dél-pohjalai központja) 2009. február 24-én odaítélte e támogatást. Egy ellenőrzést követően e szerv 2009. június 12-én azonban úgy határozott, hogy felfüggeszti e támogatás kifizetését, mivel A. Ketelä a Louhikon Sikako részvényeseként már mezőgazdasági termelőként tevékenységet folytatva nem volt jogosult elindulást segítő támogatásra.

26 Az A. Ketelä által e határozattal szemben benyújtott keresetet 2009. december 17-i határozatával elutasította a maaseutuelinkeinojen valituslautakunta (a vidéken folytatott gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos fellebbezési bizottság). E szerv hangsúlyozta többek között, hogy a Louhikon Sikako részvényeseként és vezérigazgatójaként A. Ketelä felelős volt az utóbbi társaság működéséért, és elérte az elindulást segítő támogatásról szóló rendeletben meghatározott jövedelemszintet.

27 Az e két határozattal szemben a Korkein hallinto-oikeus (legfelsőbb közigazgatási bíróság) előtt benyújtott keresete alátámasztására A. Ketelä állítja, hogy jogosult a szóban forgó támogatásra, és az említett határozatok helytelenül állapították meg a letelepedése időpontját, mivel sem a Louhikon Sikako társaság tőkéjében fennálló kisebbségi részesedésének megszerzése, sem pedig vezérigazgatói minősége nem lett volna elegendő az ilyen támogatás megszerzéséhez, mivel az érdekelt nem rendelkezett döntéshozatali jogkörrel, és a "mezőgazdasági üzem vezetőjére" jellemző felelősséggel.

28 A maga részéről az Etelä-Pohjanmaan työ- ja elinkeinokeskus úgy érvel, hogy az uniós jog és különösen az 1974/2006 rendelet 13. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi a nemzeti jogszabályoknak, hogy pontosítsák azon követelményeket, amelyek alapján valamely személy első alkalommal "kezd gazdálkodni" mezőgazdasági üzemben.

29 A Korkein hallinto-oikeus álláspontja szerint az elé terjesztett ügy azt a kérdést veti fel, hogy az alapügy felperese a Louhikon Sikako társaságban folytatott tevékenysége alapján olyan természetes személynek tekinthető-e, aki már mezőgazdasági üzem vezetőjeként folytat tevékenységet.

30 Az említett bíróság szerint e tekintetben el kell ismerni, hogy a természetes személy által társasági formában folytatott mezőgazdasági tevékenység jogosulttá tehet elindulást segítő támogatásra. E bíróság, megállapítva, hogy az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő "mezőgazdasági üzem vezetőjének" fogalmát az említett rendelet nem határozza meg, mindazonáltal azt vizsgálja, hogy milyen feltételek szükségesek az üzemvezetői minősítéshez. E bíróság ugyanígy vizsgálja, hogy a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek-e az ilyen feltételek pontosítása vonatkozásában.

31 A kérdést előterjesztő bíróság továbbá azt vizsgálja, hogy az elindulást segítő támogatásnak korábbi tevékenység okán történő elutasítása megköveteli-e, hogy a támogatás igénylője az említett tevékenység alapján főszabály szerint jogosult volt ilyen támogatásra.

32 E körülmények között határozott úgy a Korkein hallinto-oikeus, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Miként kell értelmezni az [1698/2005] rendelet 22. cikkének (1) bekezdését ("első alkalommal kezdenek gazdálkodni, mezőgazdasági üzem vezetőjeként") és az [1974/2006] rendelet 13. cikkének (4) és (6) bekezdését, ha a mezőgazdaság valamely társaság tevékenységének részét képezi? Annak értékelésekor, hogy valaki első alkalommal kezd-e gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként, a korábbi tevékenység megítélése tekintetében jelentőséggel bír-e, hogy az érintett a részesedése alapján meghatározó befolyással bírt egy társaságban, vagy az, hogy milyen mértékű volt a mezőgazdaságból eredő nyeresége, vagy hogy a társaságban folytatott tevékenysége elkülöníthető-e a működését tekintve és gazdaságilag önálló termelési egység vezetésétől. Vagy vajon önmagában kell vizsgálni az üzem vezetését, és ennek során a fent hivatkozott körülmények mellett figyelembe kell venni az érintettnek a társaságban betöltött szerepét, valamint azon kérdést, hogy valóban visel-e üzleti kockázatot?

2) Valamely korábbi tevékenység jelentőségének a más tevékenységre vonatkozó támogatás odaítélésekor történő megítélésénél ugyanúgy kell-e értelmezni az üzem vezetését a korábbi vagy azon tevékenység esetében, amely vonatkozásában a támogatást kérték? A tanácsi rendelet 22. cikke szerinti, a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének elindítására irányuló támogatás korábban folytatott tevékenység alapján történő elutasításának feltétele-e, hogy e korábbi tevékenység a hatályos rendelkezések alapján főszabály szerint támogatható volt?

3) Úgy kell-e értelmezni [az 74/2006 rendelet] 13. cikkének (4) bekezdését, hogy az 1) kérdésben hivatkozott, a mezőgazdasági üzem vezetőjének való minősüléhez előírt feltételek a nemzeti jogban pontosíthatók vagy részletesebben meghatározhatók, vagy e rendelkezés csak a tevékenységkezdés meghatározására jogosít fel?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első és a harmadik kérdésről

33 Az együttesen vizsgálandó első és a harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy egyrészt az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontját és az 1974/2006 rendelet 13. cikkének (4) és (6) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azok meghatároznak bizonyos feltételeket annak megállapításához, hogy a rendelkezések közül az első rendelkezés értelmében valamely személy első alkalommal kezd gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként abban a helyzetben, ha az érdekelt, részvénytársaság keretében kezd gazdálkodni. A bíróság különösen azt vizsgálja, hogy ilyen feltétel lehet-e az e személy által a társaságban annak részvényeseként gyakorolt döntéshozatali jogkör, a mezőgazdaságból eredő jövedelmének mértéke, az a tény, hogy a társaságban folytatott tevékenysége elkülöníthető, működését tekintve és gazdaságilag önálló termelési egység, a társaságban betöltött szerepe, vagy az a tény, hogy üzleti kockázatot visel. Az említett bíróság vizsgálja egyrészt azt a kérdést, hogy az uniós jogot, és különösen az 1974/2006 rendelet 13. cikkének (4) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a tagállamok jogosultak - és ha igen, akkor esetlegesen milyen mértékben - az ilyen feltételeket pontosítani a nemzeti jogukban.

34 E kérdések megválaszolása érdekében mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést főszabály szerint az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni (lásd különösen a C-424/10. és C-425/10. sz., Ziolkowski egyesített ügyekben 2011. december 21-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-13721. o.] 32. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

35 Emellett emlékeztetni kell arra is, hogy az uniós jogforrások rendszerében betöltött szerepükből és jellegükből fakadóan a rendeletek előírásainak közvetlen hatályuk van a nemzeti jogrendszerekben, anélkül hogy szükség lenne arra, hogy a nemzeti hatóságok végrehajtási intézkedéseket fogadjanak el, ennek ellenére az említett rendeletek egyes rendelkezéseinek végrehajtása érdekében szükséges lehet végrehajtási intézkedések elfogadása a tagállamok által (lásd különösen a C-316/10. sz. Danske Svineproducenter ügyben 2011. december 21-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-13721. o.] 39. és 40. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

36 E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy a tagállamok valamely rendelet végrehajtása érdekében intézkedéseket fogadhatnak el, ha azok nem akadályozzák annak közvetlen alkalmazását, ha azok nem rejtik el annak közösségi jellegét, és, a rendelet rendelkezései keretei között maradva, pontosítják a rendelet által biztosított mérlegelési jogkör gyakorlását (a fent hivatkozott Danske Svineproducenter ügyben hozott ítélet 41. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37 A szóban forgó rendelet releváns rendelkezéseire kell hivatkozni annak megvizsgálása tekintetében, hogy e rendelkezések, a rendelet célkitűzésének fényében értelmezve, megtiltják, kötelezővé vagy lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjanak el, különösen az utóbbi esetben, amennyiben az érintett intézkedése az egyes tagállamok tekintetében elismert mérlegelési mozgástérbe illeszkedik (a fent hivatkozott Danske Svineproducenter ügyben hozott ítélet 43. pontja).

38 Az előzetes megfontolások alapján először is meg kell állapítani, hogy az 1698/2005 rendelet (61) preambulumbekezdéséből és 71. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, hogy a kiadások jogosultsági szabályait főszabály szerint nemzeti szinten kell meghatározni, az e rendeletben szabályozott, egyes vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó különleges feltételek figyelembevételével.

39 A fiatal mezőgazdasági termelők elindulását segítő támogatás ilyen intézkedés, és a mezőgazdasági üzem vezetőjeként első alkalommal történő gazdálkodásnak az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt jogosultsági feltételei ezen intézkedés különös feltétele. Így e jogosultsági feltétel hatályának meghatározása érdekében elsőként az említett rendelkezésnek - adott esetben az összefüggések és az 1698/2005 rendelet céljai alapján értelmezett - szövegét kell figyelembe venni.

40 A követett célokat illetően az említett rendelet (11), (13), (14) és (16) preambulumbekezdéséből, valamint az 1. cikk (2) bekezdéséből, a 4. cikk (1) bekezdéséből és a 20. cikk a) pontjából kitűnik, hogy az utóbbi az érintett támogatás révén a fiatal mezőgazdasági termelők kezdeti letelepedésének megkönnyítésére, majd azt követően a mezőgazdasági üzem szerkezeti kiigazítására irányul az emberi erőforrás javítása és a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, valamint a vidéki területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Továbbá, amint azt az 1698/2005 rendelet 23.cikke (3) bekezdésének a) pontja előírja, az elindulást segítő ilyen támogatás odaítélésének bizonyos esetben feltétele a korai nyugdíjba vonulás támogatása, amelyben a maguk részéről azon mezőgazdasági termelők részesülhetnek, akik úgy határoznak, hogy felhagynak mezőgazdasági tevékenységükkel, gazdaságuk átadása céljával. E támogatási intézkedések, amelyek ugyanazon tengely alá tartoznak, amely fogalmát az 1698/2005 rendelet 2. cikkének c) pontja olyan összefüggő intézkedéscsomagként határozza meg, amely a 4. cikkben megállapított egy vagy több célkitűzéshez hozzájáruló konkrét célokkal bír, és így összességükben, amint az a (17) preambulumbekezdésből kitűnik, hozzájárulhatnak a gazdaságok szerkezeti változtatásához.

41 Másodszor a kérdést előterjesztő bírósághoz, valamint a finn és a cseh kormányhoz hasonlóan meg kell állapítani, hogy az 1698/2005 rendelet rendelkezéseivel nem ellentétes, hogy az e rendelet 20. cikke a) pontjának ii. alpontjában szereplő támogatásban olyan természetes személy részesüljön, aki fiatal mezőgazdasági termelőként telepszik le, és ennek érdekében jogi személyt vesz igénybe.

42 Ugyanis meg kell állapítani, hogy az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontja, amely "olyan személyek[re utal] [...], akik [...] első alkalommal kezdenek gazdálkodni, mezőgazdasági üzem vezetőjeként", nem feltételez ilyen gazdaságra jellemző, jogi - társasági vagy nem társasági - formát (lásd analógia útján a C-162/91. sz. Tenuta il Bosco ügyben 1992. október 15-én hozott ítélet [EBHT 1992., I-5279. o.] 12. pontját).

43 Ezzel szemben a mezőgazdasági üzemben letelepedő fiatal mezőgazdasági termelőknek az elindulást segítő támogatás lehetséges kedvezményezetti köréből való kizárása azon egyetlen indokkal, hogy az említett személyek ennek érdekében jogi személyt vettek igénybe, nem tűnik összeegyeztethetőnek az 1698/2005 rendeletnek a jelen ítélet 40. pontjában bemutatott céljaival, amelyek a kérdéses támogatás révén az emberi erőforrás javítására és a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása és a vidéki területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében a gazdaságok szerkezeti kiigazítására irányulnak.

44 Az ilyen kizárás sértheti az EUMSZ 40. cikkének (2) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Tenuta il Bosco ügyben hozott ítélet 16. pontját).

45 Harmadszor meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy amikor valamely fiatal mezőgazdasági termelő jogi személy útján telepszik le, a szóban forgó támogatás nyújtása érdekében az érdekeltnek döntéshozatali jogkörrel kell-e rendelkeznie e jogi személy keretében, és hogy milyen esetleges feltételek mellett teljesül e követelmény.

46 Amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, a Korkein hallinto-oikeus kérdéseinek alapja az a körülmény, hogy az alapügy felperese a korábbi szakmai tevékenysége keretében egyrészt a Louhikon Sikako társaság vezérigazgatója volt, másrészt pedig annak 30%-ának részvényese, és a részvények fennmaradó 70%-át más személy birtokolta.

47 Mivel az említett kérdések azon feltételekre vonatkoznak, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy valamely fiatal mezőgazdasági termelő az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti "mezőgazdasági üzem vezetőjeként" telepszik le, először is meg kell állapítani, hogy e rendelet nem határozza meg az említett fogalmat, és kifejezett utalásokat sem tartalmaz annak pontosítására.

48 Az 1974/2006 rendeletet illetően, bár többek között, amint az a (8) preambulumbekezdéséből kitűnik, pontosítani kívánja a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásának bizonyos feltételeit, meg kell állapítani, hogy nem tartalmaz több utalást a "mezőgazdasági üzem vezetője" anyagi fogalmát illetően, és nem is utal vissza a tagállamok jogára e fogalom meghatározása érdekében.

49 Ugyanis az említett rendelet 13. cikke (4) bekezdése kérdést előterjesztő bíróság által az első és a harmadik kérdésben hivatkozott első mondatának a célja azon határidő megállapítása, amelyen belül az elindulást segítő támogatás nyújtásáról szóló egyedi határozatot meg kell hozni, és e tekintetben annak megállapítására korlátozódik, hogy az említett határidő nem haladhatja meg a 18 hónapot a tagállamok hatályos rendelkezései értelmében meghatározott "tevékenységkezdést" követően, míg egyáltalán nem hivatkozik a "mezőgazdasági üzem vezetője" fogalmára. E feltételek mellett sem az említett rendelet e rendelkezése, sem pedig a II. melléklete A. része 5.3.1.1.2. pontjának első francia bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy hivatkozik az utóbbi fogalomra.

50 E rendelet 13. cikkének (6) bekezdését illetően - amelyre a kérdést előterjesztő bíróság is hivatkozik az első kérdésében - e cikk annak pontosítására korlátozódik, hogy elindulást segítő támogatás nyújtható akkor is, ha a fiatal mezőgazdasági termelő nem a mezőgazdasági üzem vezetőjeként kezdi meg tevékenységét, e tekintetben megkövetelve, hogy az előírható külön feltételeknek egyenértékűeknek kell lenniük a mezőgazdasági üzem vezetőjeként tevékenységét megkezdő fiatal mezőgazdasági termelő esetében megkövetelt feltételekkel.

51 A fentiekre tekintettel emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően azon kifejezések értelmét és terjedelmét, amelyekre az uniós jog semmilyen meghatározást nem ad, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik (lásd ebben az értelemben különösen a C-549/07. sz. Wallentin-Hermann ügyben 2008. december 22-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-11061. o.] 17. pontját és a fent hivatkozott Ziolkowski egyesített ügyekben hozott ítélet 34. pontját).

52 Az alkalmazott kifejezéseket illetően meg kell állapítani e tekintetben, hogy az olyan kifejezés, mint a "mezőgazdasági üzem vezetője" változhat a szóban forgó uniós jogszabály által követett külön cél szerint (lásd analógia útján a "mezőgazdasági üzem" fogalmával kapcsolatban a 85/77. sz. Azienda avicola Sant'Anna ügyben 1978. február 28-án hozott ítélet [EBHT 1978., 527. o.] 9. pontját).

53 Az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti említett kifejezés hatályának meghatározása érdekében meg kell állapítani, hogy az elindulást segítő támogatás nyújtásának az említett 22. cikk (1) bekezdésében előírt különböző feltételei együttesen hozzájárulnak a jelen ítélet 40. pontjában előadott célok eléréséhez.

54 Ugyanis az a követelmény, hogy a támogatás kedvezményezettjének az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének értelemszerűen vett b), illetve c) pontja szerint rendelkeznie kell megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal, és hogy a fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet be kell nyújtania, olyan jellegű, hogy elősegíti az emberi erőforrás javítását és a gazdaságok szerkezeti kiigazítását, és így hozzájárul a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javításához és a vidéki területek fenntartható fejlődéséhez.

55 Ezen összefüggésben azt a feltételt, hogy az érdekelt az említett 22. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti "mezőgazdasági üzem vezetőjeként" telepszik le, úgy kell értelmezni, hogy az lényegében azt írja elő, hogy maga azon személy tényleges és tartós befolyása alá tartozzon mind a mezőgazdasági üzem, mind pedig annak igazgatása, aki az említett szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkezik, ami ugyanis az említett gazdasággal kapcsolatban történő fejlesztés hatékonyságának és tartósságának a kulcsa.

56 Még ha ebben az összefüggésben - a jogbiztonság erősítése érdekében az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt követelmény kiszámíthatóságát növelve - a tagállamok továbbra pontosíthatják is konkrétan azokat a feltételeket, amelyek alapján megállapítható, hogy a támogatás kérelmezőjét megilleti a "mezőgazdasági üzem vezetője" minősítés, az ilyen feltételek nem haladhatják azonban meg az általuk pontosítani kívánt kereteket, és az említett rendelkezés és az e rendelet által követett célok tiszteletben tartása mellett kell biztosítaniuk, hogy az említett kérelmező tényleges és tartós a befolyása alatt van mind a mezőgazdasági üzem, mind pedig annak igazgatása (lásd analógia útján a C-113/02. sz., Bizottság kontra Hollandia ügyben 2004. október 14-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-9707. o.] 19. pontját és a fent hivatkozott Danske Svineproducenter ügyben hozott ítélet 49. és 51. pontját).

57 E tekintetben meg kell állapítani, hogy többek között a strukturális támogatásokról szóló törvény 6. §-ából és az elindulást segítő támogatásról szóló rendelet 3. §-ából kitűnik, hogy ha a támogatási kérelem jogi személy keretei között folytatott tevékenységre vonatkozik, a döntéshozatali jogkört, 40 évesnél fiatalabb olyan természetes személynek kell gyakorolnia, aki első alkalommal kezd gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként, és az ilyen döntéshozatali jogkör többek között megköveteli, hogy az érdekelt a jogi személy részesedéseinek több mint felével rendelkezzen, és e részesedései biztosítsák számára a szavazati jogok több mint felét.

58 Nem vitatott, hogy az ilyen feltételek nem hagyják figyelmen kívül a jelen ítélet 56. pontjában foglalt követelményeket.

59 Az alapügyet illetően emlékeztetni kell arra, hogy A. Ketelä, abban az időszakban, amikor vezérigazgatóként a Louhikon Sikako társaságot igazgatta, e társaság részvényeinek csak 30%-ával rendelkezett, míg a részvények fennmaradó 70%-a másik személy tulajdonában volt.

60 Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a fentiekre tekintettel ilyen körülmények között az érdekelt nem tekinthető olyan személynek, akinek tényleges és tartós befolyása alatt van mind az érintett gazdaság, mind pedig annak igazgatása, így az említett tevékenység okán nem tekinthető az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett "mezőgazdasági üzem vezetőjeként" már letelepedett személynek sem. Ebből következik továbbá, hogy az említett korábbi tevékenység nem akadálya az érdekelt által a családi gazdaság átvételekor kérelmezett elindulást segítő támogatás nyújtásának.

61 E feltételek mellett, anélkül hogy a kérdést előterjesztő bíróság által az első kérdésében hivatkozott egyéb értékelési szempontokat szükséges lenne vizsgálni, azt kell válaszolni az első és a harmadik előterjesztett kérdésre, hogy az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés által előírt követelmény, amely szerint az érintett személynek első alkalommal kell gazdálkodni kezdenie "mezőgazdasági üzem vezetőjeként", abban a helyzetben, amikor az érdekelt részvénytársaság keretében kezd gazdálkodni, azzal jár, hogy a mezőgazdasági üzem és annak igazgatása ténylegesen és tartósan a befolyása alatt van. Még ha a tagállamok pontosíthatják is konkrétan azon feltételeket, amelyek alapján megállapítható, hogy a támogatás kérelmezője mezőgazdasági üzem ilyen vezetőjének minősül, az ilyen feltételek nem haladhatják meg az általuk pontosítani kívánt kereteket, és az 1698/2005 rendelet által követett célok tiszteletben tartása mellett biztosítják, hogy az említett kérelmező tényleges és tartós befolyása alatt van mind a mezőgazdasági üzem, mind pedig annak igazgatása. Az olyan nemzeti rendelkezések, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, eleget tesznek az ilyen követelményeknek, amennyiben előírják, hogy ha a fiatal mezőgazdasági termelő jogi személyt igénybe véve telepszik le, a támogatás nyújtásának feltétele többek között, hogy e termelőt illesse meg e jogi személyen belül a döntéshozatali jogkör, ami megköveteli, hogy a társaság részvényeinek több mint felével rendelkezzen, és hogy e részvények a szavazati jogok több mint felét testesítsék meg.

A második kérdésről

62 Tekintettel a jelen ítélet 60. pontjában tett megállapításokra és az első és a harmadik kérdésre adott válaszra, nem kell válaszolni a második kérdésre.

A költségekről

63 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés által előírt követelmény, amely szerint az érintett személynek első alkalommal kell gazdálkodni kezdenie "mezőgazdasági üzem vezetőjeként", abban a helyzetben, amikor az érdekelt részvénytársaság keretében kezd gazdálkodni, azzal jár, hogy a mezőgazdasági üzem és annak igazgatása ténylegesen és tartósan a befolyása alatt van.

Még ha a tagállamok pontosíthatják is konkrétan azon feltételeket, amelyek alapján megállapítható, hogy a támogatás kérelmezője mezőgazdasági üzem ilyen vezetőjének minősül, az ilyen feltételek nem haladhatják meg az általuk pontosítani kívánt kereteket, és az 1698/2005 rendelet által követett célok tiszteletben tartása mellett biztosítják, hogy az említett kérelmező tényleges és tartós a befolyása alatt van mind a mezőgazdasági üzem, mind pedig annak igazgatása. Az olyan nemzeti rendelkezések, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, eleget tesznek az ilyen követelményeknek, amennyiben előírják, hogy ha a fiatal mezőgazdasági termelő jogi személyt igénybe véve telepszik le, a támogatás nyújtásának feltétele többek között, hogy e termelőt illesse meg e jogi személyen belül a döntéshozatali jogkör, ami megköveteli, hogy a társaság részvényeinek több mint felével rendelkezzen, és hogy e részvények a szavazati jogok több mint felét testesítsék meg.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: finn.