A Kecskeméti Törvényszék P.20316/2017/47. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 114. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 339. §, 349. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §] Bíró: Boda Ilona

Kecskeméti Törvényszék

15.P.20.316/2017/47. szám

A Kecskeméti Törvényszék a Dr. Molnár István Vince egyéni ügyvéd (felperesi képviselő címe.) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - az alperesi képviselő neve alperes címe.; üi.: ügyintéző neve) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt és az eljárás elhúzódása miatt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest 180.000 azaz (Egyszáznyolcvanezer) forint illeték megfizetésére a Magyar Állam javára a NAV külön felhívására.

Kötelezi a bíróság a felperest 150.000 azaz (Egyszázötvenezer) forint képviseleti díjból, 16.000 azaz (Tizenhatezer) forint költségtérítésből álló perköltség megfizetésre az alperes javára 15 nap alatt.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, elektronikus úton a Kecskeméti Törvényszéknél kell benyújtani a A. Ítélőtáblához címezve. Ha a fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy fellebbezést nem nyújtott be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja.

Tájékoztatja a törvényszék a feleket arról, hogy a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő letelte előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívül elbírálása kérhető. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A felperes a 2016. december 16. napján, előterjesztett keresete szerint 2.000.000 Ft tőke, és ennek 2015. március 18. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperesi törvényszéket elsődlegesen a Pp. 2. § (1) és (3) bekezdése, míg másodlagosan az rPtk. 349. §-ában foglaltak szerint, arra hivatkozással, hogy az A. Járásbíróság előtt ... szám alatti per a kereset benyújtása időpontjáig sem fejeződött be. A hivatkozott eljárásban a felperes alperesi pozíciót töltött be, mert jogutódként a felperesek rá az igényüket kiterjesztették 2007. augusztus 10-én, illetve alperesként 2011. február 16. napján viszontkeresetet terjesztett elő a felperesekkel szemben. Ezen kereseti kérelmét a felperes a Kecskeméti Törvényszék előtt 2017. szeptember 15. napján érkezett (24.) sorszámú beadványában azzal egészítette ki, hogy az rPtk. 76. § (1) bekezdésére hivatkozással - testi épséghez, az egészséghez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogai megsértése miatt a kereseti követelés szerinti sérelemdíjon túlmenően - mintegy következmény kárként (32. számú beadvány 2. oldal 1. bekezdés) - további 1.000.000 forint megtérítésére kérte az alperes kötelezését.

A Pp. 2. § (1), (2) bekezdése szerint előterjesztett igénye tárgyában azt adta elő, hogy az A. Járásbíróság előtt megindított - több számon - az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése folytán folyamatba tett per ténylegesen 2007. augusztus 10. napjától 2008. szeptember 10. napjáig okszerűtlenül és érdemi intézkedés nélkül telt el. Ezt követően a mulasztás folyamatos volt, illetve indítványa ellenére évekig nem került sor az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére, jóllehet a bíróság felhívására a szakértői díjat be is fizette.

A 4. sorszámú 2017. március 31-én érkezett beadványa szerint "a keresetben előadottakat fenntartva" a 2007. november 30. napjától kezdődően, a alperes neve 2015. március 18. napján ... sorszámú ítélettel zárult időszakot jelölte meg a folyamatos jogsértés időpontjaként, amely időszakra a 2013. évi CLXXVII. törvény 8. §-a alapján az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Hivatkozott arra, hogy a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a ... sorszámú végzésével - az általa előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján - a alperes neve ... számú jogerős ítéletét az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította, melynek következtében az eljárás jelenleg is folyamatban van. Hivatkozott a BH2013.45. számú döntésre, amely szerint releváns pertartamként a sérelemdíj iránti igény (Pp. 2. § (1)-(2) bekezdés) kapcsán csak a keresetlevél benyújtásától a jogerős ítélet meghozataláig terjedő időszakot lehet figyelembe venni, a pertartamhoz nem számítható hozzá a rendkívüli perorvoslati eljárások időtartama. A Pp. 2. § (3) bekezdéséhez fűzött Kommentár alapján azt is előadta, hogy a Pp. 2. §-án alapuló igényérvényesítés kapcsán a rendkívüli jogorvoslat igénybevételének kötelezettségét - ennek időbeli következményeire - nem indokolt megkövetelni.

Azt állította, hogy a perbeli esetben a per tisztességes lefolytatásának hiánya és ésszerű befejezésének elmaradása miatti sérelme a jogerős ítélettel zárult időszakban keletkezett. E sérelmet nem orvosolhatja az a körülmény, ha a megismételt eljárás során esetleg a bíróság(ok) keresetének helyt adó ítéletet hoznak. Felhívta a B. Megyei Bíróság Polgári Gazdasági és Közigazgatási Kollégiuma ....) ajánlását, "amely szerint az időmúlásból, időveszteségből eredő sérelem a jogorvoslati eljárásban alig orvosolható, mivel ez esetben nem az ügy érdemére vonatkozó és korrigálható tévedésről, vagyis téves döntésről van szó, hanem a per utólag már helyre nem hozható elhúzódásáról."

Keresetbeli igénye másodlagos jogcímeként előterjesztett rPtk. 349. §-a szerint azért kérte az alperes kártérítési kötelezettségének megállapítását, mert álláspontja szerint a bírósági jogkörben okozott kár megállapításának lehet helye, ha a bíróság súlyos jogalkalmazási hibát vét, vagy kötelezettségszegést tanúsít. Evonatkozásban utalt a BH2010.12/532. számú eseti döntésére is.

Felhívta azt is, hogy az anyagi jogszabályok kirívó sérelmére - mint súlyos jogalkalmazási hibára már a 2011. február 11. napján beterjesztett viszontkeresetében hivatkozott, és indítványozta az átjárási szolgalom vizsgálata körében ingatlanforgalmi szakértő kirendelését, amelyre nem került sor. Súlyos jogalkalmazási hibák vonatkozásában arra is hivatkozott, hogy a kötelező perben állók személyét, valamint a perbeli legitimáció vizsgálatát a bíróságnak hivatalból kötelessége ellenőrizni, továbbá az eljárás felfüggesztése és félbeszakadása esetén a feleket az eljárás folytatása tárgyában időről időre felhívnia is szükséges éppen azért, hogy az eljárás elhúzódása ne következhessen be - állította, hogy ezen felhívás a bíróság részéről nem történt meg.

A kereset elsődleges - Pp. 2. § (1)-(3) bekezdésére alapított, illetve másodlagos kereseti kérelmét (Ptk. 349. § (1)-(3) bekezdése) 2017. december 6. napján keltezett beadványa szerint mintegy következmény-kárként terjesztette elő az rPtk. 76. §-ára hivatkozással, mert az volt az álláspontja, hogy az egyébként is fennálló betegségét a peres eljárások elhúzódása tovább mélyítette a közel 20 éven át tartó pereskedés miatt, arra figyelemmel, hogy a perbe bocsátkozására 2007. évben úgy került sor, hogy a per megindításának tényleges kezdő időpontja 1997. év volt. Az okozati összefüggés vizsgálata tárgyában - betegsége súlyosbodására figyelemmel - igazságügyi orvos szakértő kirendelését is indítványozta.